Tehát akkor a termőföld. Vagy inkább a TERMŐFÖLD. Az a csodálatos gazdag magyar termőföld. A (jó) édes anyaföld.
Akkor nézzük meg miért is vagyunk úgy elszállva a magyar termőföldtől. Itt is bevezetőként meg kell vizsgálnunk néhány alapvetést. Mitől jó a föld mitől terem sokat? Ebben az esetben fokozottan igaz a mondás hogy semmiből csak semmi lesz. A föld akkor terem gazdagon ha tápanyagokban gazdag. Talán mindenki látott már sárgaföld kupacot. Még a gyomnövények is csak évek múlva tudnak rajta megteremni. A sárgaföld az abszolút terméketlen föld. A szántóföldön minél feketébb és minél vastagabb a fekete föld annál többet terem. Mitől fekete a föld? A lebomló növényi és állati maradványoktól. Ez származhat szerves trágyából vagy a termesztett kultúrnövények aratás utáni maradványaiból a gyökerekből esetleg szár és levélmaradványokból. Van amikor zöld trágyát is visszaforgatnak a földbe. A zöldtrágya gyorsan növő nagy mennyiségű szárt és levelet adó növények beleszántása a talajba. Tehát ettől lesz gazdag és bőtermő a föld. Jó lenne ha ilyen egyszerű lenne.
Mi kell még a vastag fekete termőréteg kialakulásához? Jó vízmegtartó (nem homok) kötött föld és még egy talán kicsit meglepő dolog. Síkvidék. Ez utóbbin állapodjunk meg egy kicsit. Miért feltétel a sík vidék?
Ha valaki körülnéz a Dunántúl dombos szántóföldjein szántás után egy jellemző dolgot megfigyelhet. A dombok teteje oldala sárga a völgyek feketék. Miért? A talaj erózió miatt. Az esővíz az olvadó hólé lemossa a termőtalajt a völgyekbe. Ezt a folyamatot lassítani lehet de megakadályozni nem. Valamikor a téeszesítés előtt mikor a földek magántulajdonban voltak a parasztgazdák gondosan ügyeltek rá hogy a dombokat keresztben szántsák mert így a szántott barázda nem vezette le a vizet a völgyekbe hanem az esőtől vagy hólétől összegyűlt víz megmaradt a barázdában és lassan leszivárgott vagy ha túl sok volt átbukott az alatta levőbe és ott szivárgott le. Ez javította a talaj vízháztartását és lassította az eróziót. Aztán a téeszesítés után megszűnt a tulajdonosi szemlélet hegynek fölfelé hosszában szántották a dombokat és a barázdában leszaladt az esővíz is meg a termőföld is.Valóban vannak a Mezőségben az Alföldön meg még néhány helyen kiváló termőföldek de a kiszámíthatatlan szélsőséges időjárás megkérdőjelezi ezeken a rendszeresen jövedelmező gazdálkodást. Egyszer az aszály máskor a pont síkvidékeket sújtó belvíz küldi padlóra a gazdákat. Erre építeni erre valami csodafegyverként tekinteni ami majd Magyarországot felvirágoztatja enyhén szólva is dőreség.
Ennek tükrében akkor nézzük meg hogy hol vannak jó termőföldek Magyarországon. Vegyük ki a dombvidéket az erdőket a homokot a szikes talajt a nem művelt területeket ami megmaradt azt arányítsuk Európához. Körülbelül azt az arányosságot kapjuk mint bolha faszán a pattanás. Európa nagy ívben tesz a jó magyar termőföldre.
Tudomásul kell venni hogy Európában élelmiszer túltermelés van. Ebbe Magyarországnak piacot találni kicsi az esély. Európa ipari nagyhatalma Németország és Anglia. Minőségi élelmiszert mint tejtermék húsáru Franciaország adja. Gabonafélét búzát kukoricát nagy mennyiségben olcsón Lengyelország állít elő. Nagyrészt sík vidék és óriási területekkel rendelkezik.
Magyarországot mezőgazdasági nagyhatalomnak kikiáltani egyszerűen hazugság. Azon a kevés valóban jó minőségű termőföldön ami van azon is a szentháromságot a munkaerőt nem igénylő gabonaféléket kukoricát búzát és napraforgót termelnek. Persze lehetne kapásnövényeket is termeszteni csakhogy azt az izraeli kibucok olcsóbban előállítják. A magyar mezőgazdaság ami egy mesterségesen felpumpált túlértékelt ágazat volt az átkosban az mostanra a nemzetgazdaság jelentéktelen tényezőjévé vált. Ennek ellenére még mindig valami misztikus köd lengi körül és valami csodafegyver egyeseknek.
Fel kéne már ébredni.
A következő részben megbeszéljük hogy a nagyfokú gépesítés vajon valóban munkahelyeket szüntet meg?
