HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • carvalho: @Taxomükke (UK): Ha egyébként tényleg szimplán viccnek szántad, akkor jogos a kritikád. (2017.11.21. 17:22) Gyerekiahóra...
  • gabors: @964 156 309 986: aha ez mas akkor canada eh ? akkor azert nem ertem ezt a manak elek dolgot :-) ... (2017.11.19. 19:44) Bankrablás
  • Jossarian: @gabors: "Karinthitol". Ertem... (2017.11.19. 19:15) Ramsbury capriccio
  • geegee: @diggerdriver: Na ja. Az sem hátrány... :-) (2017.11.16. 18:44) Kibaszás...
  • gabors: " Ott álltunk egy már lehúzott, közel 100 fontnyi tele kosárral és nem tudtunk fizetni. senkinek n... (2017.11.10. 16:56) A szemét...

Címkék

Benne lenni...

2017.05.18. 19:33 diggerdriver

Úgy kezdeném hogy van egy netes ismerősöm, akivel már egy ideje emaileket váltok. Azzal kezdte hogy olvassa a blogomat és tiszteletét fejezte ki írói tevékenységem iránt. Illető úriember egy régóta külföldön élő biológus, ha jól emlékszem akkor mikrobiológus akinek van néhány köbméter professzori és kandidátusi tudományos fokozata meg valami PhD is, amit nem tudom micsoda lehet hogy savas a vizelete, de azt miért írta meg nekem? Na mindegy lényeg hogy nagy koponya a figura, én pedig óriási megtiszteltetésnek érzem hogy egyáltalán figyelemre méltatott.

Elkezdtünk beszélgetni és egyre többet kérdezgetett a munkagépekről. Én nagyon szívesen válaszoltam és az utóbbi idők szakmai posztjai is az ő sugallatára íródtak. A "Kérdések,válaszok" poszt minden kérdése tőle érkezett.

Ezt írta nekem:

"Elgondolkoztam, vagy inkabb elabrandoztam, mi lenne, milyen szep lenne, ha mindenki ilyen hozzaertessel es szeretettel dolgozna a sajat szakmajaban...
Mert minden szakmaban meg lehet talalni az erdekessget, a szepseget.
Amiket itt olvasok, az egy teljesen uj vilag szamomra.
Koszonom."

Itt pedig én gondolkodtam el. Egyrészt hogy milyen csodálatos dolog hogy a világ minden táján olvashatják amit írok. Óriási dolog hogy mi külföldre szakadt magyarok megtaláljuk egymást, és érdeklődhetünk a másik munkája iránt. Másrészt hogy egy olyan ember aki életét petri csészék és lombikok között tölti, valamint halált megvető bátorsággal szörfözik a szabadgyökök és antioxidánsok között, nyitott a hidromotorok, vezérlőtömbök, lánctalpak világa felé. Igazából ennek kéne a természetesnek lenni. Mert kazánkovács és nőgyógyász nem lehet egyszerre az ember, de attól még a nőgyógyászt érdekelheti a kazánkovács szakma vagy a kazánkovácsot a nőgyógyászat. 

Egy biológusnak valóban új világ az én világom. Én pedig igyekszem magyarázni. Szemléltetve, videókkal, képekkel saját rajzokkal és úgy elmondani mindezt hogy egy teljesen kívülálló is megértse.

Mi a szakmaszeretet? 

A folyamatos tanulás. A szünet nélküli önképzés. A nyitottság az újra.A tudás átadása. Valamint a legfontosabb. Mindezt örömmel tenni.

A tudás átadása.

Meggyőződésem hogy az ember kiemelkedése az állati sorból annak köszönhető hogy a nemzedékek át tudták adni tapasztalatukat a következő generációnak. Beszéddel, írásban, kőbe vésve, kinyomtatva, Google-val teljesen mindegy de minden generáció tudást hagyott a következőre.

Ennek az óriási információhalmaznak köszönhető mai világunk képe. Hogy már nem kubikusbokrok járják az országot talicskával, hanem korszerű munkagépek végzik a legnehezebb munkákat. Hogy egy mérnöki remekműben ülök. Több tízezer alkatrész egybehangolt munkája a végeredmény. Csak magamat tudom ismételni. Amikor dolgozok én vagyok a gép. A pórusaimban érzem a szerkezet minden rezdülését. Hallom a motor terhelésváltási reakcióit, hallom a szelepek sziszegését látom a hidraulika csövek rándulásait minden, minden, minden én vagyok. Csodálatos lehet egy repülőt vezetni, egy mozdonyt vagy tűzoltóautót. Elképesztő erő van egy Formula 1-es autóban. Mind mind mai világunk csodái. Mégis azt mondom hogy a munkagép az ahol az erő és a finomság a legszélesebb spektrumban mozog. Amivel a legsokoldalúbb munkát lehet végezni a brutális erőt igénylőtől a finom simogatásig. Bevallom simogatni jobban szeretek. Az én lételemem azok a munkák ahol kihívás minden kanál földet kivenni. Ahol senki sem hiszi el hogy meg tudom csinálni pedig de.

Bevallom profinak lenni jó. Nagyon jó. A magabiztosság csodálatos érzés. Mert a profi nem hibázhat. Nem a lófaszt. Én is hibázok. Ki nem? 

A szakemberek modern világunk építőkockái. Ők az alap amire felépül a világunk. Az egy dolog hogy mi lenne velünk nélkülük de csodálatos nézni munkájukat. Bármilyen egyszerű munkát is lehet professzionális szinten művelni. Talán mindenki látta már egy gumiszerelő szakember munkáját. Aki megcsinálja a defektet az autónkon. Minden mozdulata a helyén van. Egyenletes tempóban végzi a munkáját, élvezet nézni. 

Az felfogásom szerint szakember nem csak az lehet aki materiális javakat állít elő. Szakember a könyvelő, a filozófus, a kurvanéni és mindenki aki ÉRT valamihez. Valamihez ami AD és nem ELVESZ. A zsebmetszőt azért nem sorolnám a szakemberek közé bár kétségtelen hogy az is igényel magasfokú szaktudást. 

Én mindig rácsodálkozok különféle szakmák művelőire. A varrónőre ahogy vezeti az anyagot a félelmetes gyorsasággal mozgó tű alatt, a kovácsot ahogy formálja az izzó vasat, a mikrobiológust ahogy...

...na most vagyok bajban. Mit is csinálsz te tulajdonképpen?

Emlékszem mikor építkeztem. A villanyszerelést én csináltam. Megterveztem mindent. Három áramkör, az egyik vastagabb a nagyfogyasztóknak, minden kötés forrasztva kapcsolóknál fázis megszakítva ahogy kell. Aztán minden kapcsolót még áram nélkül bekapcsolt állásba tettem és kimentem felkapcsolni a főkapcsolót. Azt az érzést mikor az új lakás fényárban úszik...

A világról alkotott képem olyan amilyen. Kapok érte éppen eleget, jót is rosszat is. Nem baj. Ahogy egy nagyon okos ember mondta, "Ha a fősodorral tartasz BIZTOS hogy hibás úton haladsz".

A szakmában viszont...

A pályámat lánctalpas forgóvázas géppel kezdtem. Öt évet dolgoztam vele majd  huszonöt év múlva Birmingham-ban a vizsgán ültem megint lánctalpas gépen. Huszonöt év után beültem és ahogy rátettem a kezem a karokra tudtam hogy megérkeztem. Mintha egy perc kihagyás sem lett volna simán levizsgáztam. Azóta is olyan gépekkel dolgozom. Körülbelül húsz típus ötven különböző súlyú modelljével az egy tonnástól a 35 tonnásig. 

Igen, büszke vagyok rá hogy itt is megálltam a helyem, ahol nagyságrendekkel nagyobb kihívásoknak kell megfelelni mint otthon. Büszke vagyok rá hogy ezt a szakmát ezen a blogon valamint a színházi előadáson és elektronikus valamint papíralapú újságcikkeken keresztül széles közönség megismerte. Hogy az emberek látják hogy harminc év után is töretlen lelkesedéssel lehet egy szakmát művelni. Hogy a munka nem nyűg. Hogy igenis lehetséges hogy az ember boldog legyen ébren töltött idejének mindkét részében, otthon és a munkahelyen is. 

BENNE vagyok egy gépben, BENNE vagyok egy szakmában, BENNE vagyok egy csodálatos világban amit mindez  ad nekem.

Ötvenhárom éves vagyok. Harmincöt évet munkával töltöttem. Na jó csak harmincnégyet mert katona is voltam. Az az egyetlen év(1985) volt Magyarország történelmében mikor BIZTONSÁGBAN volt az ország:))))))))))))) Csaxólok.

Ahogy a költő mondaná, harmincnégy évem elszelelt...

Ennyi idő alatt sokat tanultam. Viszont sohasem mondanám hogy mindent tudok. Ebben a szakmában nincs plafon. Hiszem azt hogy nekem ezt az utat kellett bejárni. Ha nem volt meg a tehetségem és a szorgalmam hogy magasabb iskolákat végezzek akkor ebből hozom ki a legtöbbet. Azt mondják ha Isten becsuk egy kaput kinyit egy másikat. Erdész akartam lenni egész gyerekkoromban arra készültem. Azt a kaput becsukták. 

Kinyílott egy másik.  Örülök hogy beléphettem azon a kapun. 

Aztán a sors úgy gondolta megajándékoz még egy lehetőséggel. Adott egy kis íráskészséget. Nagy öröm számomra hogy úgy le tudom írni a gondolataimat hogy az emberek érdeklődéssel olvassák. 

Az én életem nem egy különleges élet. Számtalan ember fut be hasonló életpályát. Mi lehet érdekes egy melós életében? Semmi. Na ezt a semmit, talán le tudom úgy írni hogy közelebb hozzam az emberekhez ezt az életformát.

Köszönöm hogy elolvastátok.

3 komment

Úristen...

2017.05.09. 21:47 diggerdriver

Ez a poszt egy terven felül beesett videóról szól. Van nekem egy albán munkatársam. Reggelente én hordom munkába és este haza. Jó barátságban vagyunk. Már fél éve ő az én banksman-em ami tulajdonképpen a gép kisegítőjét jelenti. Ez egy külön vizsgához kötött poszt errefelé. Ő ügyel mindenre a gép körül. Ha megyek valahova ő szedi el a korlátokat az útból és teszi vissza. Lapátol a gép után ő kötözi fel és le a terheket figyel hogy a gép közelében illetéktelenek ne tartózkodjanak és mindenben együttműködik a gépkezelővel. Gyakorlatilag egymásra vagyunk utalva. Tény hogy volt már jobb banksman-em. Sőt, csak jobb volt. Tény hogy barátom nem állt kétszer sorban mikor az észt osztották. Semmi bajom vele azon kívül hogy néha olyan dolgai vannak hogy megáll az eszem és ácsorog. A darukötözés is külön képzéshez kötött tevékenység. Darukötöző vizsga kell hozzá. Munkagépeknél azért ez nem kötelező.

Eddigi munkásmozgalmi múltam során a 34 év alatt számtalan terhet emeltem. A mi szakmánknak ez szerves része, itt meg főleg. Annyira hogy jogosítványunkra csak két év gyakorlat után kerül rá hogy emelőgép kezelők is vagyunk.

Szóval sokezer teher felkötözését láttam már. Ez viszont ami a videón van mindent űberel.  Ilyen nincs. Nem szóltam bele hagytam hadd küzdjön mint malac a jégen, kíváncsi voltam meddig bírja. Végül én untam meg hamarabb. 

Beszéltem már az egybites gondolkodásmódról.  Illető barátom szereti magát nagyon komolyan venni én meg hagyom. Ha targoncavillával dolgozunk akkor is leteszem a terhet ha látom hogy utána nem tudom a villát kihúzni. Nem vitatkozok. Mint a videóból kiderül mindent amit mond korrektül megcsinálom. Így aztán jól megvagyunk egymással, őneki sikerélménye van én meg hagyom, legyen neki.

Nézzétek és csodálkozzatok.

 

 

10 komment

Kihasználva...

2017.05.04. 22:05 diggerdriver

Amióta írom ezt a blogot folyamatos félelem van bennem hogy egyszercsak nem tudok miről írni. Hogy elfogy a téma. Aztán persze mindig van valami, de ha azt kiírtam magamból akkor mindig visszatér a félelmem. Na mindegy ezt csak úgy közbevetőleg mondom a mai poszt előtt.

Mióta kijöttünk ide szinte állandóan hallom hogy minket itt kizsákmányolnak meg kihasználnak, és ennek a betetézője Lázár Annyitisér Jánosnak a legutóbbi aranyköpése hogy a magyarok rabszolgák külföldön. 

Ok. Induljunk ki ebből. Tegyük fel hogy igaz. Akkor miért is vagyunk itt? Miért jött ki félmillió magyar? Hogy kizsákmányoljanak? Rabszolgának? 

Félve kérdem, OTTHON mik voltunk? Nem voltunk rabszolgák? Ugyanezt a munkát végeztem ötödannyi pénzért. Az ugye nem kizsákmányolás? A MAGYAR ember a MAGYAR embert ugye nem használja ki? Otthon a szar is édes mert az MAGYAR szar? Hogy is van ez? Magyar seggbe magyar lófaszt. Külföldön rabszolga vagyok 2500 fontért de otthon NEM vagyok rabszolga 150ezer forintért? Az éttermi mosogató  kizsákmányolt itt havi 1100fontért de otthon nem az 85ezer forintért. Esetleg a rabszolgatartásnak vannak egyéb ismérvei? Ha magyarul használnak ki az mindjárt nem kihasználás ugye? Ha munka közben magyar templom keresztjét látom, magyar harangszót hallok mindjárt nem érzem rabszolgának magam ugye? A hazai levegő az hozzáadott érték a fizetéshez? Az béren kívüli juttatás vagy mi a lómáj? Az adómentes vagy az adózó oldalon van? Három szippantás adómentes magyar levegő felér egy rabszolga felszabadító polgárháborúval?

Félreértés ne essék nem a kifejezéssel van bajom. Mindenkinek szíve joga magát kizsákmányoltnak vagy rabszolgának érezni. De ne kössük ezt államhatárhoz kérem szépen. Azon is lehet vitatkozni hogy hol van jobban vagy kevésbé kihasználva a melós. Csak ne mondjuk hogy OTT igen de ITT nem. Vagy ITT igen de OTT nem. 

Egyébként mi a dráma? Az hogy itt dolgozni kell? Igen, bazmeg itt dolgozni kell. Újat mondok. OTTHON is dolgozni kell. Oda is betelepedett a kizsákmányoló kapitalizmus már vagy 27 éve. 

A munkának pontosan meghatározott piaci ára van. Semmi különbség nincs a karfiol ára és a munka ára között.

Valamelyik nap olvastam egy magyar kivándorolt történetét itt:

 http://hataratkelo.blog.hu/2017/04/28/hullamvasut_es_hitegetes

Az angol építőiparban akar dolgozni és pontosan azokkal a nehézségekkel találkozott mint én mikor idejöttem. Ő Site Manager akar lenni ami a magyarban az építésvezető státusza. Csakhogy az angol építőipari rendszer miatt a két állás még csak nem is hasonlít egymásra. A rendszerek alapjaiban különböznek. Még a beton és a malter sem egyforma Magyarországon és Angliában egyebeket nem is említve.

Nyilvánvaló hogy ha egy gépkezelő vagy egy építésvezető Angliába költözik nem lesz egyenrangú munkaerő egy ott születettel. Hiszen hiába vagyok profi gépkezelő nem ismerem az angol építőipart. Éppen ezért például a gépkezelői jogosítvány kétlépcsős. A második lépcsőt két év után szerezheti meg valaki. Az első lépcsőben a jogosítványra az van írva hogy KÉPZETT gépkezelő. A második, két év után megszerezhető jogosítványra már az van írva hogy HOZZÁÉRTŐ gépkezelő. Mindenki tudja mi a különbség a képzett és a hozzáértő között. 

Az angol rendszerbe beleszületett emberek egyértelműen előnyben vannak velünk szemben. Már az anyanyelv okán is meg a szocializáció okán is. Ez fordított esetben is így lenne. Egy Angliában felnőtt ember tudja hogy hogyan épül fel egy angol ház akkor is ha nem tanulta vagy nem érdekli. Egy Magyarországra került site manager az itteni építésvezető pozícióban nyilvánvaló hátrányban lenne a magyarokkal szemben. Nem tudná kit kell lefizetni például. Meg nem tudná hogy az miért az építésvezető feladata. Melyik magyar építőipari cég alkalmazná? 

Ezeket a hátrányokat nekünk idővel le kell dolgozni. Vagyis itteni gyakorlatot kell szereznünk, esetleg olyan szaktudást vagy szorgalmat kell felmutatnunk amivel kompenzálni tudunk. A mi munkánkat az építőiparban ügynökök adják el. Ahogy a zöldséges a karfiolt. Ha bemegy valaki a zöldségeshez karfiolt venni akkor a kifogástalan hibátlan árut fogja választani vagy a sérültet? Mikor veszi meg a sérültet? Ha OLCSÓBB. Ezzel minden háziasszony tisztában van. 

A cégek ugyanígy válogatnak a gépkezelők vagy a site managerek között. Az én szakmámban szabott órabérek vannak ott nem lehet engem olcsóbbért eladni de azt meg lehet csinálni hogy olyan munkára küldenek amit helyi nem vállal vagy azért mert olyan szar munka vagy azért mert olyan rövid. Annak idején ez iszonyúan rosszul esett nekem. A padlóra tett teljesen.

Aztán amikor megszereztük a gyakorlatot, amikor már BIZONYÍTOTTUNK, akkor leszünk EGYENRANGÚ munkaerők. Sőt akkor már én leszek előnyben mert hajlandó vagyok szombaton is dolgozni amit a helyi munkaerő nem vállal. Akkor már egyik munka után kapom a másikat és az ügynökség vigyáz arra hogy megtartson mert megbízhatóan hozom nekik a pénzt.

Aztán ott van a kereskedelmi aranyszabály. "Az áru hiánya növeli értékét". Dolgoztam 10,50-es órabérért is meg 20,50-ért is. Attól függően mekkora a kereslet gépkezelőkre. Egy háziasszony a zöldségesnél bizonyára nehezményezné hogy szezonban is olyan drága az eper mint télen ugyanakkor kihasználásnak tartaná ha 10,50 lenne a szakemberek órabére. 

A magyar rabszolgának nevezi a KIVÁNDOROLT magyart, ugyanakkor a BEVÁNDOROLT erdélyi magyart minimálbérért vagy annál kevesebbért dolgoztatja a birtokán. Érdekes a világ.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Előző posztom nagy vihart kavart. Rengetegen támadtak a közönyöm és a pesszimizmusom miatt. Egyetlen embertől fogadom el a bírálatot. Ő az EGYETLEN aki kiment a tüntetésekre. Eredményeképpen a kormány visszavonta a CEU törvényt és Soros Györgyöt a Magyar Köztársaság Nagykeresztjével tüntette ki. Vagy nem így történt? Jól van na lehet kezdek kicsit szenilis lenni...

Az engem bírálók és közöttem egyetlen különbség van. Én VÁLLALOM a punnyadást, én nem tagadom politikai és közügyi, közéleti inpotenciámat. Aki pedig több évtizedes külföldön élés után CEU-s profilképpel tépi a száját az ugyanolyan impotens mint én csak kúrva nagy magyarnak állítja be magát.Na az én szememben nem lesz nagyobb. Sőt...

Popper Péter ezt nagyon zseniálisan megfogalmazta:

" Ha egy társaságban egy pasas elkezd mesélni a szexuális sikereiről, hogy hány nő volt meg neki, és állandóan erről beszél, egy idő után az én lélektani felfogásom szerint nyugodtan meg lehet tőle kérdezni: mondja, mióta impotens? Az ember mindig azt bizonygatja, ami nincs. Hogy hívták az újságokat a Rákosi-korszakban? Szabadság, Szabad Nép, Szabad Száj. Hiszen szabadság nem volt. És így tovább. Továbbgondolva ezt: ha egy tömeg állandóan a magyarságát lobogtatja, ha már a kokárda sem elég magyar neki, hanem Árpád-sáv kell, akkor az csak azt jelentheti, hogy súlyos bajok vannak a magyar identitással".

Én vállalom a közéleti kiábrándultságomat. Lehetnék én is "hazafi". Lehetnék "igazmagyar".Tisztelt honfiúk és honleányok. Engedjék meg nekem hogy egy legyek a szimpla, egyszerű, átlagmagyarok közül. Ígérem nem ártok senkinek, békében tespedek nyugodtan hagyom hogy kizsákmányoljanak, én ezzel meg vagyok elégedve, a söröm itt van mellettem mikor ezt írom, úgyhogy világ proletárjai előre a kispolgári úton csak a kolbász el ne fogyjon a kerítésből.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Befejezésül még egy dologról tennék említést. Néhány birkapásztor már nem tudta hol rúgjon belém és szóvá tették hogy KFC szemetet eszek. Alapállás hogy a gasztrobuziktól hányok, de minimum arcidegrángást kapok. Táplálkozzál tudatosan bazmeg, egyed az organikus lósóskát a biovakond sonkájával csak hagyd hogy én ott mérgezzem magam ahol és ahogy akarom. Közlöm veled hogy LIDL-is Freeway cukormentes narancslevet iszok a munkahelyemen már évtizedek óta, amiben annyi a narancs mint a te organikus ételedben az orgazmus. Külön figyelek rá hogy olyan ételeket vegyek amikben kúrva sok az E betűs vegyszer, amiből már valószínűleg annyi van bennem hogy műanyagban impregnált testem a fáraó papjai sem tudnák jobban tartósítani. Külön figyelek rá hogy mi az amit éppen halálos méregnek kiáltanak ki a gasztroterroristák és azt tömöm magamba kétpofára. Én úgy vagyok vele hogy gyümölcsöt megmosni tilos, a banánt, narancsot héjastól eszem mert így jutok a legtöbb permetszerhez. Állatféléből csak a szteroidokkal felfújt tápon két hét alatt felhízlalt csirkét, disznót, marhát eszem, és jövőre befizettem egy csernobili horgásztúrára mert meg akarom kóstolni az ottani háromfejű, négylábú halakat.

Jó étvágyat.

62 komment

Kérdések, válaszok.

2017.05.03. 21:14 diggerdriver

Az utolsó szakmai posztomhoz egyik barátom olyan okos kérdéseket tett fel hogy muszáj külön posztban válaszolnom. Kérdéseit bemásolom ide és képekkel, ábrákkal szemléltetve válaszolok rá.

Első kérdés:
" Régen mikor még nem volt állandó rugófeszítés
lánc, a hátul hajtó lánckerékből következően az
alsó talajonfekvő lánc volt a feszes ág, a felső meg a laza ág. "
Ugye csak előremenetben, ha hátrafelé ment, akkor a felső ág volt feszes?
-
Igen, nézzük az alábbi rajzot. Ha a hajtókerék forgásirányát megváltoztatjuk egyértelműen az alsó ág lesz a feszes ág.b18803a_1.jpg Hogy ne legyen laza ág, mindenképpen a rugófeszítés a kívánatos. Biciklin a legkönnyebb szemléltetni. A versenybicikliken mivel különböző átmérőjű lánckerekek vannak MUSZÁJ  rugóval feszíteni a láncot. shimano-altus-1997-hatso-valto-no_10.jpg
Hogy néz ki ugyanez munkagépeknél? Az alábbi képen egy rugóval feszített lánctalpat látunk. A rugót az előtte lévő menetes orsóval állítják feszesre. Az az a rúd ami a rugó és a vezetőkerék között van.dsc_1697.jpg
Második kérdés:
" ma már egy zsírmunkahengerrel feszített rugó  "
Itt elgondolkoztam, ugye a rugó a lényeg, és
másodlagos, a zsír, vagy a zsírnak hidraulikai eröátvitel szerepe van?"
-
Igen, a zsírnak hidraulikai erőátviteli szerepe van hiszen pont úgy működik mintha folyadékot vezetnénk a munkahengerbe. A zsír ugyanúgy összenyomhatatlan mint az olaj. Mivel évente néhányszor kell feszíteni a láncot felesleges olajcsövet odavezetni. Megteszi a zsír is.
Na ezen a képen ha jó szeme van valakinek akkor látja a zsírmunkahengeres feszítést. A rugó előtt van egy munkahenger amiből egy fényes rúd áll ki a vezetőkerék mögött. A modern gépeknél fordítva van, a rugó van elől és a munkahenger hátul.6a5015bde3c03dc6628cefc50482506b.jpg
Ez itt a zsírmunkahengeres láncfeszítés sematikus rajza. A dugattyú mögött egy zsírzógombon keresztül zsírt nyomunk a munkahengerbe. A zsír előretolja a dugattyút ami hátulról megtámasztva a rugót előretolja a vezetőkereket. A valóságban nem ilyen de így a legérthetőbb.2017-05-02_221131.png
 
Amikor láncot feszítünk fel kell emelni azt. Ekkor látszik hogy mekkora a belógása. Itt látszik felemelve valamint alatta ahogy rácsatlakoztattam a zsírzópumpát. Ennyi az ideális belógása a láncnak.2017-05-02_221030.png2017-05-02_221101.png
Én egyébként meg voltam győződve hogy MINDEN lánctalpas járműnek HÁTUL van a hajtása. Aztán felvilágosítottak hogy a harckocsiknál mindkét hajtási forma létezik. Igazuk volt. Ezen a képen elöl van a hajtás.07311.jpg
Vannak extrém hajtási megoldások isbig-0.jpg
Ez pedig egy gumilánctalp. Gumival bevont lánctalp.rubbertrack.jpg
Harmadik kérdés.
"A lánctalp hajtását egy hidromotor végzi. Ez
olyan mint egy villanymotor csak olajnyomás hajtja. "
Ez az amit nem tudok ertelmezni.  A
villanymotorok mukodesi elvet azt hiszem jol
ismerem, ott  az allo es forgo resz kozott
elektromagnesek huzzak-taszitjak egymast. Ezt az
analogiat nem tudom az olajnyomassal mukodo
motorra alkalmazni (amirol nem tudom, hogyan mukodik).
-
Itt én hibáztam. Nem olyan mint a villanymotor hanem a hidromotor hidraulikában betöltött szerepe ugyanaz mint a villanymotornak az elektromosságban. A villamosságban vannak különböző  fogyasztók, úgymint villanykályha, villanyégő stb... Viszont van egy, ami elektromos áramot forgó mozgássá alakít, az pedig a villanymotor. Hidraulikában is vannak fogyasztók, elsősorban a munkahengerek és van a hidromotor ami olajnyomást forgómozgássá alakít. Ugye van egy elektromos áramot termelő szerkezet amit dinamónak nevezünk. A dinamót ha megforgatjuk akkor áramot állít elő, de ha áramot vezetünk bele akkor villanymotorként működik. 
Pontosan ilyen a hidraulikában az olajszivattyú. Ha megforgatjuk olajnyomást állít elő, ha olajnyomást táplálunk bele akkor hidromotorként működik vagyis forog a tengelye. Többféle olajszivattyú létezik, de most nézzük a legegyszerűbbet. Ez egy fogaskerékszivattyú. Minden ilyen szerkezet a térfogatkiszorítás elvén működik. Egy nagyobb térbe olaj áramlik majd ez a tér egyre kisebb lesz és kénytelen az olaj nyomással távozni a szivattyúból.
Látjuk hogy a fogaskerék külső palástja szállítja az olajat majd ahol a fogak egymásba kapcsolódnak onnan visszaáramlani nem tud hanem csak egy irányba a nyomóágba tud távozni.fogaskerek_szivattyuk_mukodesi_elve.jpg
Egy ilyen szivattyúnak az egyik kereke van meghajtva a másik erről kapja a hajtást. Ilyen szivattyúfajták léteznek. 2007_08_24_1.jpgMost jön a lényeg. Mi történik ha magasnyomású olajat vezérelek rá a szívóoldalra? Az olaj elkezdi a fogak palástját nyomni és ugyanabba az irányba áramolni mint a szivattyú esetében. Itt már az olajnyomás mozgatja a fogaskerekeket tehát hidraulikus motor, hidromotor  lett a szivattyúból. Ez a hidromotor működési elve.Fogaskerekes szivattyút már kevés gyártó alkalmaz, a legelterjedtebb az axiálszivattyú. Ez dugattyús szivattyú ahol a dugattyúk párhuzamosak a hajtó tengellyel. Ugyanezt az axiál szivattyút használják axiál hidromotorként például a lánctalp meghajtásához.
Így néz ki egy lánchajtás hidromotorral.7107_5046741731.jpeg
Egy munkagépben három hidromotor működik. Egy-egy a lánctalpakat hajtja meg egy a felsővázat forgatja. A lánctalphajtást már kitárgyaltuk nézzük a felsőváz hajtását. Egy hatalmas görgős forgózsámolyon támaszkodik a felsőváz. Ezen a képen jól látszik hogy mekkora ez a belsőfogazású fogaskoszorú.javitas_2.jpg
Így néz ki a sematikus rajza.f049_belso_fogazatu.jpg
Ezt a belső kis fogaskereket hajtja a fordító hidromotor. Így néz ki.
2017-05-03_185359.png
Egy nagyon érdekes alkatrészről se feledkezzünk meg. Ott látható a hidromotor mellett balra lent. Így jobban be tudom mutatni.2014-03-30_114310_1.jpg
Ez egy nagyon lényeges szerkezet. A gép mértani középpontjában a fogaskoszorú közepén helyezkedik el. Hidraulikus forgócsatlakozó a becsületes neve. Ugye megbeszéltük hogy a láncokat olaj nyomású hidromotorok hajtják. Az olajat viszont le kell vinni az alvázba a hajtóművekhez. Igenám de a felsőváz forgását biztosítani kell.
Csővezetéket nem vezethetünk le mert a forgás miatt néhány körbefordulás után elszakadnának. Ez a szerkezet az ami biztosítja a felsőváz forgását úgy hogy az olajat az alsóvázhoz juttatja bármennyi körbefordulás esetén is. Felül rácsatlakoznak a csövek alul lecsatlakoznak és mennek a hajtáshoz, középen meg forog úgy hogy az olaj át tudjon áramolni alulra. Ha ez nem lenne akkor a felsővázzal csak egyszer lehetne körbefordulni. Nagy ötlet, okos szerkezet kevesen gondolnak rá hogy ilyen is kell.
A gép működését munkahengerek és hidromotorok biztosítják. A munkahengereket mindenki ismeri, egy henger, benne egy dugattyús szár ami hol a szár felől hol a másik irányból kap olajnyomást. A hidromotorokat és szivattyúkat most mutattam be.
Többször írtam már hogy a hidraulika több téren mutat hasonlóságot az elektromossággal. Ugye mindenki emlékszik általános iskolai tanulmányaiból hogy épül fel egy áramkör. Volt egy laposelem, egy érintkezőkapcsoló, egy zseblámpaégő és némi vezeték.
Ugyanez a legegyszerűbb hidraulikus nyomókőr rajza:225px-hydraulic_cirquit_directional_control_hu_svg.png
Mit látunk?
A tartályból egy szűrőn át olaj folyik a fogaskerekes szivattyúhoz. Onnan az olajnyomás elmegy a vezérlő tömbhöz aminek a feladata az előre/hátra kar mozgásának megfelelően arra az oldalra vezetni az olajat amelyik irányba működtetni akarjuk a munkahengert. Ha nem akarjuk működtetni akkor nyit egy túlfolyó szelep és az összes olaj visszamegy a tartályba. Ez a legegyszerűbb hidraulikus nyomókör. Ennek minden elemét megtárgyaltuk már, kivéve a vezérlő szelepet.
Roppant fontos alkatrész elképesztő finom megmunkálással. A mozgó rudat benne tolattyúnak nevezzük. Egy tolattyú egy munkahengert vagy hidromotort vezérel. A tolattyúk egy vezérlőtömbben helyezkednek el. Nagyon összetett, nagyon bonyolult kúrva drága alkatrész. Így néz ki.cat-hidra1.jpg
Valamikor régen a tolattyú tetejére csatlakozott a működtető kar, vagy rudazaton keresztül vezéreltük. Ahogy mindig nagyobbak lettek a gépek úgy lettek nagyobbak a vezértömbök is és egyre nehezebben lehetett mozgatni a tolattyúkat. Ezért kitalálták a joystick-os kétlépcsős vezérlést. Van egy alacsony nyomású hidraulikus kör amit a joystick-al vezérlek és azok vezérlik a nagy tolattyúkat. A képen látszik hogy a tömb oldaláról mennek a csövek a munkahengerekhez, hidromotorokhoz, a felső részen az a sok vékony cső viszont a kezelőkaroktól jön és olajnyomással mozgatja a vezérlőtolattyúkat. A közvetlenül rudazattal, és a kétlépcsős rendszer közötti különbséget ahhoz tudnám hasonlítani mint egy szervókormányos és egy nem szervókormányos autó kormányzása közti különbséget.
Azt hiszem mindent megválaszoltam, várom a további kérdéseket.

12 komment

Merre van az előre?

2017.05.01. 16:58 diggerdriver

 

 

Ez megint egy szakmai poszt lesz sok képpel és videóval. A filmekben én próbálom elmagyarázni a történéseket, de hát nem vagyok egy profi narrátor ilyenre sikerült. Először megmutatom azt hogy merre van az előre. Nem is olyan egyszerű ez mint majd látható lesz.Aztán még sok egyéb géppel kapcsolatos érdekességet is bemutatok.

Miről is van szó? Ugye azt látjuk hogy a forgó felsővázas gépek két fő egységből épülnek fel. A fogó felsővázból és a lánctalpakat hordó alsóvázból. Néhány alapfogalmat tisztázzunk. A lánctalpas jármű SÍNEN járó jármű. Maga előtt lerakja és maga után felszedi a sínt. Nézzük meg hogyan épül fel egy lánctalp.2017-04-30_215702.png

Van hátul egy hajtóműház amin látszik a csillagkerék ami hajtja a láncot. Pont úgy mint egy biciklinél. Alul láthatók a teherviselő görgők amik az egész gép súlyát hordozzák. Elől egy nagy láncvezető, és egyben feszítőgörgő van, felül pedig két kicsi vezetőgörgő. Most jön a lényeg. Munkagépeknél a HAJTÓ kerék MINDIG hátul van. Régen mikor még nem volt állandó rugófeszítésű lánc, a hátul hajtó lánckerékből következően az alsó talajonfekvő lánc volt a feszes ág, a felső meg a laza ág. Pontosan fordítva mint a biciklinél ahol ELÖL van a hajtás és a felső a feszes ág. ma már egy zsírmunkahengerrel feszített rugó nyomja előre a nagy vezetőkereket és ezért nem lényeges hol van a laza vagy feszes ág. A képen a középső gerendán egy kerek nyílás látszik a fellépő alatt. Azon keresztül kell a zsírzópumpát csatlakoztatni és feszíteni a láncot.

Ez a feszítőkerék.2017-04-30_215821.png

Ez pedig a hajtókerék.2017-04-30_215230.png

Maga a lánc azokból a szemekből áll aminek kereszcsapjaiba kapaszkodik bele a hajtókerék, valamint a láncszemekre kereszben rácsavarozott úgynevezett papucsok tartoznak még hozzá. 

Tíz tonna alatti gépeknél gumilánctalpat használnak. Ez egy közönséges vas lánctalp csak gumival van vastagon bevonva. Ennek egyetlen lényeges előnye van, az hogy közútra is kimehet mert forduláskor nem sérti meg az aszfaltutat. A tíz tonna feletti gépeknél külön gumibetéteket tesznek fel a láncra ha közúton akarják használni.

Ilyeneket.2017-05-01_115440.png2017-05-01_152719.png

A lánctalp hajtását egy hidromotor végzi. Ez olyan mint egy villanymotor csak olajnyomás hajtja. Itt látható szaknyelven sonkának nevezett hajtóműház.2017-04-30_215158.png

A fedél mögött van a hidromotor.2017-05-01_115529.png

Most pedig jöjjön az a videó amin bemutatom hogy nem is olyan egyszerű meghatározni a gép elejét.

A videóban bemutatott példától kiindulva számtalan variációs lehetőség van még a haladásra és kanyarodásra. Ugye a gépen bemutattam hogyha a bal pedált előre nyomjuk akkor jobbra kanyarodik a gép. Ez igaz de csak álló helyzetben,. hiszen ha előrefelé haladok akkor mindkét pedál előre van nyomva a bal pedált nem tudom jobban előre nyomni. Olyankor a jobb pedált engedem vissza alapállásba. A lehetőségek száma végtelen de nekünk tudni kell hogy mikor melyiket alkalmazzuk. Aztán van még egy sajátos módszer a forduláshoz.

A lánctalpat kímélni kell. Az utat is amin járunk. Ezért különböző technikák vannak a túlzott igénybevétel elkerülésére.

Bizony ezeknél a gépeknél is előfordul hogy ledobja a láncot mint egy bicikli. Mi úgy mondjuk hogy kilép a láncból. Olyankor vagy ki kell engedni a zsírt a feszítő munkahengerből vagy csinálunk egy ilyet:

Ha a kedves olvasó idáig eljutott az is dicsérendő mert ez száraz szakmai téma de még nincs vége.Bemutatom a gépet. Itt kiderül az hogy az elektronika keze már betette a lábát a munkagépekbe is.

 Lássunk néhány dolgot amit még tudni kell valamint olyanokat amik nagymértékben segítik a munkánkat. Például érdemes bemutatni a gép paramétereit.

Mivel ezekkel a gépekkel extrém domborzati viszonyok között is kell dolgozni ezért szereltek bele egy hossz és keresztdőlés érzékelőt.

A gépekhez több kanál és egyéb szerelvény tartozik. Munkánkat megkönnyítendő, kifejlesztettek egy kanálcserélő mechanikát amivel a fülkéből néhány gombnyomással másodpercek alatt tudunk kanalat cserélni.

A biztonság is lényeges Szempont a gépek tervezésekor.

Általában minden szakmában vannak olyan szituációk mikor a megszokottól eltérő módon kell dolgozni. Mint például a hegesztő tükörből hegeszt. Na ilyen nálunk a kifordított kanál használata. Régen ezt hegybontó kanálnak mondták.

Mikor Magyarországon dolgoztam nem forgókotrókkal hanem univerzális rakodógépekkel akkor  iszonyú sok felszerelést felhalmoztam a gépben amik a munkavégzéshez kellettek. Itt ez már nem megoldható mert sokáig nem dolgozunk egy géppel. Azért én itt is igyekszek néhány dolgot a gépben tartani.

Ez pedig a napi rutin...

 

Végül egy a munkagépekre jellemző speciális dologról beszélnék. A munkagép kulcsai azonos márkán belül teljesen egyformák. Vagyis egy JCB kulcs nyitja minden JCB ajtaját és indítja a gépet. Ugyanúgy a Komatsu, a Hyundai és minden munkagép. Mégis hogyan lehet védekezni az illetéktelen hozzáférés ellen? A fülkébe való bejutás nincs levédve sehogy. Egy kulcs a márka összes fülkéjét nyitja. Az indítás már más. Vagy semmi nem védi, vagy gyárilag, esetleg utólag beépített billentyűzettel egy kódot kell beütni. Ha a kód helyes indítható a gép. Műszak végén a kulcsot le kell adni az irodában. Kivéve nekem. Mert én el sem hozom a gép kulcsát. Ugyanis vettem az ebay-en minden géptípushoz kulcsot és a sajátomat használom. Ha odamegyek egy munkahelyre megnézem milyen géppel fogok dolgozni és erről a kulcskarikáról leakasztom a kulcsot majd megkérdem a kódot és dolgozok.2017-05-01_152751.png

Egyetlen egy géptípus van ahol ez nem működik. A KUBOTA-nál. Úgyanis ők a kulcsba beépített immobilizert használnak. Van saját KUBOTA kulcsom, be is tudok menni a fülkébe de indítani már nem tudom, csak a géphez tartozó kulccsal.

Nagy tapsot annak aki idáig eljutott, és remélem sikerült megvilágítani néhány dolgot. Valamint kiderül ezekből a szakmai posztokból hogy errefelé milyen követelményeknek kell megfelelni.

Én még mindig élvezem minden percét.

Köszönöm hogy elolvastátok.

2 komment