HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • Kövérmadár [swe]: @upgrade: Itt, ha jol tudom, akkor 25 nap. Viszont nem no idovel, mint Magyarorszagon. A kulonbo... (2018.12.14. 01:12) Gyerekiahóra...
  • diggerdriver: @Öreg tölgy: Jó zenék. Szeretem a jó zenét. Csak nem hallgatok. (2018.11.27. 19:54) Hogyan lettem illiberális?
  • diggerdriver: @bandika57: Köszi (2018.11.25. 19:18) Gőzgépfesztivál 2018
  • emzperx: Erre a gondolatmenetre van egy vicc amikor a megfagyott pocsolya öntudatra ébred - majd felteszi m... (2018.11.20. 20:46) Egy marék por
  • szociál: @Quercus erdész: Libsizel közben a góréd nyitott egy muszlimsimogatót, olyan nyelveseket váltana... (2018.10.16. 20:25) Mi van ha mégis?

Címkék

A lakáshoz jutás viszontagságai.

2013.04.28. 00:31 diggerdriver

Íme a mi történetünk. Eredetileg úgy terveztük hogy együtt érkezünk Londonba a Feleségemmel a gyerek két hónap múlva jön iskolakezdésre és akkor már remélhetőleg egyenesben lesznek a dolgaink. Minden máshogy alakult. Egy családi tragédia miatt nekem otthon kellett maradni  de hogy ne boruljon minden terv a Feleségem a lefoglalt időpontban utazott én öt nap múlva követtem. Az volt az elképzelés hogy először egy olcsó szállodában lakunk és onnan keresünk szobát majd két hónap múlva amikor már lehetőleg munkát találunk és a gyerek is jön utánunk akkor stúdió lakást. A sógornőm pont egy hotelban volt recepciós ahol volt olcsó turista szálló. A Feleségem be is költözött az egyik szobába ami két háromemeletes vaságyból állt és férfiak nők vegyesen voltak elszállásolva. Londoni tartózkodásunk első költözését is itt hajtotta végre mikor az egyik angol telehányta a szoba közepét. Akkor kapott egy másik ugyanilyen szobát ahová én is megérkeztem. Minden szobának volt saját fürdőszobája de összesen a két helység nem volt több tíz négyzetméternél.

Innen járt szobát keresni amit nagy nehezen meg is talált az én megérkezésem előtt. Mivel csak néhány nap múlva lehetett költözni én is élveztem a turista szálló „áldásait”. Pár nap múlva a sógornőmnek hála kaptunk egy kétágyas rendes szállodai szobát ami már tényleg jó volt. Így a hotelen belül kétszer költöztünk.

A szoba Hendonban volt és csak két hónapra adták ki nekünk szeptemberig mert utána diákokat akartak benne elszállásolni mivel diákok után nem kell önkormányzati adót fizetni. Nekünk ez pont megfelelt pláne hogy az ügynök aki kiadta nekünk határozottan megígérte hogy ad stúdió lakást csak szeptember előtt két héttel szóljunk.

Ez a szoba egy padlásszoba volt és szerencsére két szobához tartozott egy fürdőszoba. Az egész ház összes helyiségének tisztasága hagyott kívánnivalót maga után de mi örültünk hogy egyáltalán van hol aludni. Száz font volt hetente. Laktak még a házban magyarok románok és szlovákok. Egy konyha volt az egész házban de mi a szobában ettünk és csak a mikrót használtuk melegítésre mert a konyhában szó szerint minden ragadt a kosztól. Innen jártunk az ügyeket intézni a bankszámlát az NI számot a vizsgáimra is itt készültem fel.

Itt történt első kalandos éjszakánk is Londonban. Este 11 órakor értünk haza a lakásba három ajtón keresztül kellett bemenni amiből csak kettőt zártunk a harmadik mindig nyitva volt. Kivéve most. A harmadik ajtót nem tudtuk kinyitni valaki bezárta. A csengő nem működött a magyarok egy pékségben éjszaka dolgoztak nem voltak otthon a szlovákok lakása pont úgy esett hogy az ő ajtajuk nem a bezárt harmadik ajtó mögé hanem elé esett így  nem tudtak segíteni a románok szobája meg a ház másik oldalán volt nem tudtuk felkelteni őket. Az ügynök telefonon nem volt elérhető. A mi kulcscsomónkon volt egy harmadik kulcs gyaníthatóan azé az ajtóé de nem nyitotta. Nem tudtunk mit csinálni ki voltunk zárva. Kellemes nyári éjszaka volt elindultunk sétálni bár fáradtak voltunk nagyon. Elmentünk a Hendon Parkba leültünk egy padra néztük a csillagokat volt nálunk néhány fasírtgolyó azt megettük de egy idő után piszkosul unni kezdtük magunkat. Mondom menjünk vissza akárhogy is de én kinyitom azt az ajtót. Így is történt a harmadik kulcsot bedugtam teljes erővel megpróbáltam elfordítani és eközben minden súlyommal ránehezedtem a kilincsre gondoltam vagy enged valami vagy törik. Csodák csodájára kinyílott az ajtó. Másnap kiderült hogy az ügynök küldött egy takarítónőt a konyhát és a lépcsőházat kitakarítani és ő zárta be az ajtót nem tudta hogy azt nem kell.

Na elérkezett a szeptember előtt két hét és szóltunk az ügynöknek hogy kéne a stúdió lakás. Úgy nézett ránk mint a marslakókra hogy de őneki nincs kiadó lakása nem tud nekünk adni.

Innen kezdődött a versenyfutás az idővel lakást kellett találni mert a gyereknek megvolt a jegye véve és szeptember hetedikén jön. Bújtuk a hirdetési oldalakat és itt követtünk el egy hibát. Egy ügynökség hirdetett egy kétszobás lakást Willsden-ben. Elmentünk megnéztük. Szép tiszta lakás volt igaz a fürdőszoba két négyzetméter volt de sok időnk nem volt így belementünk. Nem fejtem ki bővebben két hétig hitegettek bennünket hogy miénk a lakás majd a végén közölték hogy hat hónap kauciót kérnek. Anyátokat. Az elején egy hónapról volt szó. Így elvesztegettünk két hetet. A gyerek egy hét múlva jön lakás nincs.

Megint ráfeküdtünk a netre és teljes gőzzel lakást kerestünk. Nekem feltűnt egy hirdetés amiben nem lakást hanem egy hatalmas nagy szobát hirdettek. Kiderült hogy a hirdetést feladó az egy magyar srác aki egy Golders Green-i zsidónak a mindenese ügyintézője, akinek van több háza mindegyikben sok lakással és ő intéz mindent. Ráadásul a szobán kívül van egy stúdió lakása kiadó. Hurrá nézzük meg. Golders Green főutcájáról nyíló zsákutcában nagyon csendes helyen egy házban volt a stúdiólakás. Nem volt nagy, a szoba itteni szokás szerint együtt volt a konyhával csak a fürdőszoba volt külön. Itt álljunk meg egy szóra.

A mai napig mérhetetlen hálával tartozunk ennek a magyar srácnak aki kiadta végül nekünk azt a lakást. Adott két ember akik állás nélkül egy gyerekkel lakást keresnek. Ez sehol a világban nem egyszerű Ez a magyar fiú megbízott bennünk és a mai napig korrekt baráti viszonyban vagyunk. Remélem így is marad. Mint a későbbiekben ki fog derülni annyi minden jót tett velünk és olyan segítőkész mindenben hogy megtiszteltetésnek veszem hogy ismerem. A tulajdonossal is jó a kapcsolatunk abszolút normális zsidó. Bennem egy hangyányi antiszemitizmus sincs a mai trenddel ellentétben.

Szóval a stúdiólakás.

A nehézség ott volt hogy két hét múlva lehetett csak költözni mert a lakója akkor megy el. Nekünk viszont azonnal költözni kellett. Tibor a tulajnál eljárva érdekünkben ajánlott egy köztes megoldást. A tulajnak érdekeltsége van egy Willsden-i apartman szállóban. A két hétre kiadnak nekünk ott egy szobát konyhával és külön fürdőszobával és csak az apartman és a stúdiólakás közötti kétheti különbözetet kell pluszban fizetnünk ami végül egy tényleg jelentéktelen összeg volt. A gyerek már oda érkezett meg.

Két hét múlva költözhettünk a stúdiólakásba. Itt esett meg hogy egy fél napig hajléktalanok voltunk Londonban. Ugyanis az apartmant 10-ig el kellett hagyni a stúdiólakásba viszont csak este lehetett költözni. A cuccok egy részét elvittük a feleségem unokahúgához a többit Tibor betette egy fészerbe. Mi meg elmentünk várost nézni mint homlessek. Még reggel mondtuk a Tibornak hogy vennünk kell egy ágyat a gyereknek mert a lakásban csak egy kétszemélyes ágy van. Este mikor végül beköltöztünk már ott volt egy ágy a gyereknek. Tibor hozta.

A lakás 800font volt havonta plusz félévente 300font körüli összeg a fűtés-víz-melegvíz meg 50font a villanyra. A mosógép közös a többi lakóval pénzbedobós 2,40 egy mosás. Közel másfél évig laktunk ott nagyon szerettük azt a lakást. Indulásnak tökéletes volt. Persze lehetne kifogást találni mert lehetne nagyobb meg olcsóbb de a körülményeinket figyelembe véve mi elégedettek voltunk.

Aztán a Feleségem talált állást én is dolgoztam úgy gondoltuk most már nézhetünk nagyobb lakás után. Szóltunk a Tibornak hogy ha van valamelyik nagyobb lakásukban üresedés először nekünk ajánlja fel.

Decemberben szólt hogy a tulajdonos a saját házában ki akar alakítani két különálló lakást egy nagyobbat és egy kisebbet és mivel a tulaj nem akar akárkiket lakónak a házába ezért mint csendes normális családnak nekünk ajánlják fel először. A kisebbik egy nagyszoba egy nappali ami egyben van a konyhával egy nagy fürdőszoba 1000fontért ami mindent tartalmaz az internettől az összes számláig mindent. Csakhogy amíg ezt a lakást kialakítják addig nekünk egy emelettel feljebb kéne költöznünk 1-2 hónapig amíg a lakásunkat felújítják meg leválasztják meg külön bejáratot csinálnak hozzá mert ez idő alatt a stúdiólakást is rendbe teszik és adnák ki. Ezalatt az idő alatt kapunk két szobát külön fürdőszobát, viszont a konyhát közösen használjuk a tulajdonossal. Jó rendben így is történt.

Mellékszálként jegyezném meg hogy Londonba érkeztünk egy-egy bőrönddel és kézitáskával.

Kihozattunk még egy műanyag ládát amiben főként az asztali számítógép volt mert én ragaszkodom hozzá nem szeretem a laptopot. Ez volt az induló készlet. Mikor átköltöztünk a stúdiólakásból a tulajhoz az emeletre az egyik szoba csak a mi cuccainkkal lett tele. A Nissan Primera kombink nem kis autó de lehajtott ülésekkel a tetőig pakolva ötször fordultam. Tudni kell hozzá hogy a Feleségem megrekedt valahol a gyűjtögető társadalmi formánál mert őszerinte a lakásba kizárólag befelé lehet hozni valamit kifelé nem.

Na felköltöztünk az emeletre míg csinálták az alattunk lévő későbbi lakásunk. Nem gondoltam volna hogy így szétbombázzák a lakást de minden igényt kielégítően felújították az biztos. Új konyha IKEA berendezéssel új hűtő fagyasztóval új grillezős mikrohullámú sütő a szobában IKEA polcrendszer. A fürdőszoba hatalmas rengeteg tárolóhellyel káddal ipari mosógéppel. Reggeltől estig besüt a nap a tulaj nem spórol a fűtéssel szóval maximálisan elégedettek lehetünk. Golders Green főutcája egy perc sétányira a metróállomás két percre. Jónéhány évig itt szeretnénk megállapodni. Nem győzöm elégszer hangsúlyozni hogy mindezt Tibornak köszönhetjük. Így is lehet magyarként viselkedni külföldön és segíteni a honfitársakat.

Eddigi költözések számát nézve nyolcnál tartunk. Minden költözés egyre több motyóval történik nem tudom a következő mennyivel fog de gyanítom nem kevesebbel.

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diggerdriver.blog.hu/api/trackback/id/tr265250353

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Auralianus 2015.05.13. 07:36:41

Nekünk Németországban fél év volt, mire sikerült. Én 1 évvel a család előtt jöttem alapozni, de a három gyerek és a bérlőket védő törvények miatt nem volt egyszerű lakást találni.

Gyakorlatilag 4-5 szobás lakás alatt felejtős volt a dolog, viszont egy ekkora lakást/házat többnyire - szobánként 3-4 ágyat bepréselve - inkább ügynökségeken keresztül, vagy közvetlenül inkább bevándorlóknak adnak ki "munkásszálló" jelleggel, hiszen úgy nagyobb a haszon. A másik lehetőség: a várostól - Ingolstadt - messzebb, bolygóvárosban, kisvárosban találni valamit. Nálunk a hiba ott volt, hogy a párom - rengeteg magyar reflextől vezérelve - szinte kizárta annak lehetőségét, hogy "falura" költözzünk, aztán persze ezt pár hónap sikertelen próbálkozás revideálta :)

Így már volt esély - bár így sem sok, hisz egyedüli kereső voltam és a bérbeadók többnyire kétkeresős, havi 3000+ Euro nettoval rendelkező bérlőben gondolkoztak. De így is, amint meghallották a "gyerek" szót.. jöttek a kifogások.

Megemlítem, hogy itt - igaz azóta a rendszer elméletileg változott, de gyarkolatilag változatlan - szokás a 3 havi kaució mellett, 2,38 havi bérleti díjnak megfelelő províziós díjat is elkérni. Ha nincs ismerős.. esélyed, mint medúzának a királyvízben. Ha nem is províziót fizettetnek, de felajánlják (többnyire irreális áron) a lakásban lévő konyha, szobabútor stb. "megvételét", a végén ugyanott tartasz. Szóval egy normális - természetesen bútorozatlan - ház/lakás esetén, helyi ismerettség nélkül, 4500-5000 euros kezdő költséged van, plusz egyhavi lakbér, plusz költözés és berendezkedés...

.. persze végül sikerült.. mivel a ház egy óvoda szomszédságában van, gyerekes családot kerestek, kicsit aggódtam, mert mint mindenhol itt is kértek banki igazolásokat, meg kereseti igazolást (!!) csak szerencsére mivel időközben kiderült, hogy külsősként ugyan, de egy olyan cégnek dolgozom, ami errefelé referencia, végül nem érdekelte őket semmi, amikor az asztalra tettem a pénzt.

Azóta is itt lakunk, gyönyörű környék, a Duna pár száz méterre folyik, a házunktól 300 méterre egy elkápráztatóan szép középkori vár és kisváros terül el igazi élő, lüktető, barátságos bajor közösséggel. Imádom, imádjuk a helyet, elfogadtak, befogadtak.

Hozzáteszem, hogy a költözésben, berendezkedésben rengeteget segítettek az erdélyi srácok, akikkel előtte egy évig megosztottam a közös szállást. Én fordítottam, fordítok nekik, segítettem, segítek a papírmunkákban. Az akkor kötött barátságok azóta is kitartanak. A sors fura fintora, hogy régi barátok is sorra jelennek meg. Általános iskolai osztálytársam, egyetemi csoporttárs, barátok, egykori munkatársak költöztek a környékre (25 km-es körzetbe) velünk egy időben, vagy azóta. Aki csak akarta és tett is érte, megtalálta itt a számítását.