HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • tanato: @Öreg tölgy: @diggerdriver: @Nagy-Papa: A lényeg amit akartam mondani az az hogy ha egy ember mást... (2018.11.13. 17:37) Hogyan lettem illiberális?
  • tanato: @lenn a bánya mélyén: Köszi a linket! (2018.11.13. 13:12) Gyerekiahóra...
  • mayree: @diggerdriver: Én az olcsó éttermek papírvékonyra klopfolt és kőkemény rántotthúsaival vagyok így,... (2018.10.21. 12:01) Gőzgépfesztivál 2018
  • szociál: @Quercus erdész: Libsizel közben a góréd nyitott egy muszlimsimogatót, olyan nyelveseket váltana... (2018.10.16. 20:25) Mi van ha mégis?

Címkék

Kényes téma...

2013.05.12. 20:45 diggerdriver

Tudom hogy ezzel a témával darázsfészekbe nyúlok. Az egészségesen kontra egészségtelenül táplálkozók között örök harc folyik. Vérre menő viták forrása ez. Azt azért nem vitathatja senki hogy vegyi anyagok tömkelege között élünk és a helyzet csak fokozódik. Ezek az anyagok beleépülnek mindennapjainkba és a tudomány már kedvére módosíthatja minden élelmiszer génállományát is. Mélyedjünk el kicsit a témában.

Mitől számít valami módosított élelmiszernek? 
Egyetlen egy olyan kezelés van ami az élelmiszerek állagát, eltarthatóságát, beltartalmát, és az egész vegyi szerkezetét legjelentősebben átalakítja. Ez pedig a sütés főzés ami évezredek óta elfogadott és senki sem emel kifogást ellene mondván hogy a táplálék természetes alkotórészeit átformálja. Nem nagyon hiszem hogy az ősembernél létezett a történelem folyamán rendszertelenebb táplálkozású ember. Húst körülbelül úgy ettek mint az oroszlánok. Ha tudtak levadásztak valamit ha szerencséjük volt akkor találtak valami "steril " dögöt de mindkét esetben betegre zabálták magukat egyrészt mert tartósítani nem tudták másrészt meg ki tudja mikor lesz lehetőségük újra húst enni. 
Aztán szó szerint éheztek amíg a kényszer rávitte őket megint a vadászatra. 
A köztes időben maradtak a gyümölcsök aminek az előfordulása azért nem olyan gyakori meg a gyökerek esetleg rovarok. 
Valószínűleg az 1millió évvel ezelőtti helyi sajtó is felháborodottan írt azokról az elvetemült ősembernek aligha mondható véglényekről akik odáig süllyedtek hogy a szavannatűz áldozatául esett kisemlősök megsült húsát voltak képesek elfogyasztani. A fennmaradt kőtáblák tanúsága szerint a különböző fórumokon heves vita folyt a nyers hús kontra sült hús témában. 
Pedig az idők folyamán ezek a dolgok csak súlyosbodtak. Először csak füstölték a húsokat és nem riadtak vissza olyan eretnekségektől hogy hónapokkal régebben élt állatok húsát fogyasszák füstölt sonka formájában. 
Aztán jött a legbrutálisabb vegyi kezelés. A sózás. Botrány. 
Amikor pedig a sózást és a füstölést kombinálták az már a sámán rosszallását is kiváltotta. 
De nem volt megállás. Nátrium benzoát, gumiarábikum, aszpartám és az E betűs csodaszerek. A népesség növekedésével a nagyobb hozamú termények és gyorsabban vágósúlyt elérő állatok kifejlesztése iránt nőtt az igény. A vegyipar ezt kiszolgálta. Aztán amikor ezek a termékek a piacon versenyeztek egymással akkor az élvezett előnyt amelyik szebb volt. Na itt a vegyipar megint beszállt az színezékek mérhetetlen arzenáljával. 
Eljutottunk napjainkba amikor vita csúcspontjára hág bokorevők és húsevők, biotermék fogyasztók és az úgynevezett egészségtelenül táplálkozók között. 
Oda jutottunk hogy a hat hónapig érlelt sózott-füstölt pármai sonkát fogyasztó egyed undorodva eltolja a génkezelt hosszanfriss paradicsomot és csak a három nap alatt megrohadót hajlandó elfogyasztani a fél éve döglött disznócombal együtt. Ugyanez az ember aki elutasít mindenféle vegyianyagot az élelmiszerében legalább háromféle táplálék kiegészítőt szed tabletta formájában négyféle vitamint szintén tablettaként, majd mindezt leöblíti némi "vegyszermentes" energiaitallal. 
Továbbra is szidják a vegyi anyagokat a génkezelt termékeket horribilis pénzekért megveszik az éjszaka permetezett biotermékeket. Ezzel szemben mit mutat a valóság? 
Vegyük csak a magyarországi helyzetet, szinte minden gyerek magasabbra nő mint a szülei valamint tovább él. Pedig a mostani fiatalságra sok mindent lehet mondani de azt nem hogy vegyszermentesen él. 
Fel lennénk háborodva ha télen nem lehetne paradicsomot kapni pedig a három nap alatt megrohadó nehezen jutna el ép állapotban az izraeli kibucból a LIDL polcaira ahol még ki tudja hány napot tölt míg fogyasztásra kerül. 
Mert ugye legyen friss vegyszermentes génkezeletlen a polcokon JANUÁRBAN. 
Mert ugye le a vegyianyagokkal de a vérnyomáscsökkentőm meg a Béres cseppem meg Vitamin C tablettám meg az izületkenőcsöm a hajsamponom a testápolóm az arcszeszem az ne tartozzon azért közéjük. 
Hogy is van ez? 

A probléma ott van hogy valamiért az ember szinte kizárólag azokat a vegyi anyagokat tekinti ellenségnek amik szájon keresztül kerülnek a szervezetébe élelmiszer formájában. Azokat amik ugyancsak szájon keresztül de tabletta formájában azokról szó sincs. Pedig meg kell nézni a reklámokat a jelentős részük tömény vegyszer ilyen olyan táplálékkiegészítő meg vitaminok meg élénkítő, serkentőszerek vagy bogyó vagy keksz, csokoládé formában. 
Ezeket a szereket a gyomorsav nagyobbrészt semlegesíti, feldolgozza. 
Ezen vegyianyagok nagyrésze  az utóbbi évtizedekben ugrásszerűen terjedtek el. 
Mintahogy például szintén az utóbbi évtizedekben a kozmetikai ipar olyan mérhetetlen vegyi terhelésnek teszi ki az embereket krémek és dezodorok formájában amihez képest a táplálékkal bevitt mennyiség enyhén szólva is hangyafasznyi. 
Ráadásul ezek a szerek közvetlenül felszívódva kerülnek a szervezetbe. 
Lehet arra hivatkozni hogy ezek állatkísérletek által kipróbált készítmények csakhogy ugyanez igaz az élelmiszer vegyszerekre is a kozmetikai ipart mégsem bántja senki. 
Nem beszéltem még a bőrrel közvetlenül érintkező ruhaipari színező, keményítő és illatosító anyagokkal beleértve a mosó és öblítőanyagokat is. 
Hozzájönnek még ezekhez a mosogató, ablakpucoló, bútorápoló, súroló, és felmosó szerek is amiknek az áldásaiból bőrön át vagy belélegezve szintén kapunk. 
Aztán vannak még a festékek, autóápoló kencék, a kültéri faápoló pácok. 
Talán megegyezhetünk abban hogy a vegyianyagok legtöbbje nem a spejzban vagy a hűtőben van hanem a fürdőszobában, a háztartási szekrényben, meg a sminktükör előtt találhatók. Mennyivel egészségesebbek a bőrön vagy tüdőn keresztül felszívódó anyagok mint a gyomron keresztül lebomlók? 
Képzeletben csináljunk egy kísérletet. 
Képzeletben vegyük ki az összes vegyszert az élelmiszerekből egy hipermarketben és tegyük egy kupacba. 
Majd a tisztálkodási a szépészeti és a vegyiáru osztály termékeit tegyük mellé. Tonnákban mérhető a különbség. 
Nem hallottam még senkit agitálni a Coccolino ellen vagy a fogkrém ellen. 
Nézze meg egyszer valaki hogy egy napja folyamán hány vegyi anyaggal érintkezik vagy szívja a szagát. 
Bajod van a táposcsirkével? Miért nincs bajod az arcszeszeddel? 
Bajod van a vegyszeres gabonával? Miért nem a wc illatosítóval? 
Merthogy ha már összességében nézzük a dolgokat akkor valóban nézzük összességében. 
Akkor most honnan is kapjuk a legnagyobb vegyi terhelést? Fenntartom hogy minden olyan néphülyítő úri huncutság mint a csodaétrendek, Atkins diéták, meg gojibogyók, meg pivizek, meg répakapszulák, macskagyökér, gusztustalan csírák semmi másra nem jók mint a hiszékeny emberek lehúzására.

2013-05-12_194015.jpg

2013-05-12_194120.jpg2013-05-12_194144.jpg

2013-05-12_194047.jpg

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://diggerdriver.blog.hu/api/trackback/id/tr865297119

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.