HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • Kövérmadár [swe]: @upgrade: Itt, ha jol tudom, akkor 25 nap. Viszont nem no idovel, mint Magyarorszagon. A kulonbo... (2018.12.14. 01:12) Gyerekiahóra...
  • diggerdriver: @Öreg tölgy: Jó zenék. Szeretem a jó zenét. Csak nem hallgatok. (2018.11.27. 19:54) Hogyan lettem illiberális?
  • diggerdriver: @bandika57: Köszi (2018.11.25. 19:18) Gőzgépfesztivál 2018
  • emzperx: Erre a gondolatmenetre van egy vicc amikor a megfagyott pocsolya öntudatra ébred - majd felteszi m... (2018.11.20. 20:46) Egy marék por
  • szociál: @Quercus erdész: Libsizel közben a góréd nyitott egy muszlimsimogatót, olyan nyelveseket váltana... (2018.10.16. 20:25) Mi van ha mégis?

Címkék

Útépítés...

2013.10.20. 18:51 diggerdriver

Nem vagyok útépítő mérnök mindössze 30év építőipari tapasztalatát mondhatom el összehasonlítva a magyar és az angol gyakorlattal.

Azt szokták mondani hogy a cigánynak három ellensége van. A hideg a meleg meg a munka. Ugyanez igaz az útra is. Minél nagyobb hőmérséklet különbségek vannak egy országban annál jobban romlanak az utak. Az igénybevétel nagysága meg értelemszerűen elhasználja az utakat. Magyarország klímája kiemelkedően rossz az utaknak. Nyáron a kánikula hatása a nyomvályúsodás télen a kemény fagyok a repedésekbe beszivárgó csapadékkal tovább repesztik a már amúgy is rossz útfelületet. Ez a folyamat általában az út szélétől indul meg ami ellen már megpróbálnak védekezni úgy hogy a hengerelt aszfalt úttest és a szegélykő közé 20cm öntött aszfaltot tesznek így akadályozva a csapadék beszivárgását. Nagyon jó megoldás.

A hőmérséklet ingadozás alapból Anglia felé billenti a mérleg nyelvét mert míg Magyarországon -20tól +40ig változik a hőmérséklet addig Angliában -5től +30ig. Mondhatnánk persze az északi és a déli országokat hogy ott is hideg meg meleg van de egyszerre a kettő csak egy szűk sávban fordul elő Európa közepén.

Ennyit a klímáról. A másik legfontosabb dolog ami az utak élettartamát befolyásolja az alapozás. Jó alap nélkül nincs tartós út. Hogyan alapoznak Magyarországon? Nem autópályákról beszélek hanem a városi utakról. Általában a lehengerelt földre első lépcsőben úgynevezett meddőt tesznek. A meddő az a sóderbányák felső földdel kevert szennyezett talaja ami nem jó betongyártáshoz. Tapasztalatom szerint nem jó útalap. Hengerelés után sem tud kellő keménységűre összeállni. Erre jó esetben rátesznek egy vékony betonréteget és arra az aszfaltot. Itt mindjárt elkövetik azt a hibát hogy próbálnak erősebb betont tenni hátha tartósabb lesz. Pont ellenkezőleg, hamarabb tönkremegy. Miért? Azért mert még a legerősebb mixerbeton is eltörik ha nincs bevasalva. Ezért az autópályák alá úgynevezett CKT-t raknak ami egy nagyon gyenge beton. A CKT az autópályákon akár 40cm is lehet. Városi utakon a 20centi beton és 10centi aszfalt elfogadott de kevés köze van a jó útminőséghez. Az alapnak kell jónak lenni. A régi makadám utak amit egy McAdam nevű skót mérnök talált fel szintén különböző szemcsenagyságú zúzottkő rétegekből épül fel. Ott is az alap a lényeg. Később ezeket a makadám utakat leaszfaltozták és kiváló út lett belőlük egészen addig amíg a különböző közművezetékekhez fel nem szedték. Összehasonlításként egy gyenge beton az C8 jelzésű a közepes az C12-C16 az erős C20-as. A CKT az kb C4-es gyakorlatilag egy jól tömörített kemény föld állagú viszont vastagon terítik. Így egy viszonylag rugalmas de mégis teherbíró alapot ad. Mint látjuk az autópályákra a nagy forgalom ellenére sem jellemző a megsüllyedés csak a nyomvályúsodás. Visszatérve a városi utakra ugye egyszer van a nem megfelelő meddőből készített alap majd a kemény beton ami értelemszerűen elrepedezik és ez a kettő együtt adja a megsüllyedéseket.

Mi a gyakorlat Angliában?

Angliában minden épületbontásból származó törmeléket újrahasznosítanak. Minden bontásnál. Úgynevezett crusher (daráló) gépek. Ezek azon kívül hogy végtermék szemcsenagyságát állítani lehet külön kigyűjtik a vasat és egyéb szemetet. Ezt a darálékot chrash-nak nevezik és minden út alá ezt terítik. Erre kerül a Tipe1-nak nevezett apróbb szemcséjű kőzúzalék. Ezeknek a zúzalékoknak egyetlenegy titka van, az hogy megfelelő mennyiségű apróbb törmelék és por legyen benne. Csak a maximális méret van a gépen beállítva a törés során értelemszerűen mindenféle méretű agyag keletkezik. Ha a munkaterületeken sár van vagy ideiglenes utat építünk akkor csak ezt a crash-t rakjuk le. Egy hét után már annyira összeáll hogy alig lehet visszaszedni. A különböző méretű kövek úgy összeékelödnek hogy kiváló útalap lesz belőle. Lényeges hogy a föld és a crash közé geotextil (terfil) kerüljön mert a leszivárgó csapadék miatt felázott talaj nem tud helyet cserélni a zúzott kővel.

Tehát az útépítés folyamata úgy néz ki hogy a hengerelt földre geotextilt fektetnek arra terítik a crash-t majd a tetejére a Tipe1-t. Erre kerül a Magyarországon az autópálya építésnél használatos nagyon gyenge beton aminek itt CBM a neve majd erre terítik az aszfaltot kettő vagy három rétegben. Ez az út nem süllyed meg. Bontottam már ilyen utat. Jellemző hogy az aszfalt és a beton felszedése nem gond de az alapjával küzdeni kell.

Jellemző példaként mondom hogy próbálták ezt a technológiát bevezetni Magyarországon. Tizenkét évvel ezelőtt építettünk Csepelen a Szabadkikötőben egy tartályparkot az ÖMV-nek. Itt tárolják azt az üzemanyagot amit akkor terítenek mikor a Duna nem hajózható és a saját Schwechat-i finomítójukból nem tudják uszályon leúsztatni. Nem ez a lényeg hanem amikor ezt a Dunatár-t építettük hoztak oda egy zúzógépet ami a betonhulladékot összetörte. Egy hiba volt csak mégpedig a leglényegesebb. Úgy állították be a gépet hogy a 6cm-nél kisebb törmeléket is különválasztotta. Én terítettem az útra a max 10 min 6cm-es betontörmeléket. 20cm vastagon. A tetejét megszórtuk némi homokkal és erre jött az aszfalt. Mi a probléma? Az hogy hiányzott belőle az a kisebb méretű töltöanyag ami kitölti a nagyobb réseket és biztosítani tudja a nagyobb betondarabok összeékelődését. Az történt hogy ahol a tartálykocsik jártak abban a nyomban az út, mivel valamennyi rugalmassága volt, elkezdett süllyedni mivel a mozgás hatására az öklömnyi betondarabok elkezdték őrőlni egymást. A por ugyan beült a résekbe de a darabok kisebbek lettek így a nyomvonal megsüllyedt. A tetejére szórt homok kevés volt hogy ezt megakadályozza. Már megint jobbak akartunk lenni másoknál megint pápábbak akartunk lenni a pápánál és nem jött össze. Sem a római utaknál sem a makadámútnál az osztályozott méretű kövek nem magukban kitöltőanyag nélkül állnak. Mindegyik útnál valami kitölti a különböző nagyságú kövek közötti rést. Bár mind a római mind a makadám út hasonló felépítésű és kiváló útalapot ad de ne felejtsük azért el a régi és mai utak terheléskülönbségét. Lehet kőbányákból osztályozott terméskövet szállítani utakhoz de ha bevált a bontott anyagból visszanyert crash akkor semmi sem indokolja a drágábbik megoldást. 

Ezek a törőgépek itt különböző nagyságokban léteznek. Már egy családi ház bontásához is visznek ilyet. Nem tudom milyen régóta alkalmazzák de bontottam már nagyon régi utat is aminek crash volt az alapja. Érdemes volna Magyarországon is bevezetni mert lényegesen kevesebb beton és tégla kerülne ki a sitt telepekre és kiváló útalapot lehetne nyerni belőle. Látható nem a cement mennyiségén múlik a jó útminőség.

Mint mondtam nem tanultam a szakmát csak láttam ezt-azt jártomban-keltemben.

 

A csatornaaknákról.

Bármilyen furcsa a csatornaaknák megsüllyedéséért azok felelősek akik kitalálták az aknaépítés technológiáját. 
Régen az aknakamrák monolit betonból épültek vagyis egy körzsalu (ramonád) köré földnedves betonnal felbetonozták az aknakamrát egy méter magasra majd másnap rátettünk egy nagyszűkítőt ami 100cm-ről szűkített 80-ra majd 80-as gyűrűkből felépítettük tovább és a végén jött rá egy 80-ról 60-ra szűkítő és a fedlap. Komoly hátránya volt a szisztémának hogy az aknabetonozás után meg kellett várni a másnapot míg megköt a beton vagyis aknabetonozás után egyszerűen nem lehetett továbbhaladni a csatornázással mert a friss betonra nem lehet aknát építeni. 
Viszont a monolit aknakamra egy jól tömörített földre ült rá nem volt jellemző hogy megsüllyedt. 
Az aknafedlap szintbe helyezése nem a csatornaépítők feladata hanem az útépítőké kivéve ha csak a csatorna nyomvonala van kiásva és a helyreállítást is a csatornázó cég vállalja. Ebben az esetben jellemzőbb volt hogy a fedlap körül süllyedt meg az úttest és a fedlap magasabbra került. Ugyanis az árok visszatöltés utáni tömörítése hagyott némi kívánnivalót maga mögött. 
Ha az teljes útfelület új aszfaltot kapott azt általában útépítő cég végezte és ők inkább jellemzően lejjebb hagyták a fedlapokat. Ezért régen mindkét hiba előfordult míg ma már inkább a megsüllyedt akna fordul elő inkább. 
Miért? 
Egyrészt mert szigorúbb lett a tömörségellenőrzés valamint garanciát követelnek a megrendelők olykor több évre is a süllyedés javítására. A XVII. Kerületben a Zrínyi utcába öt éven keresztül minden évben legalább háromszor jártam vissza süllyedést javítani. 
A másik és legfőbb ok az előregyártott aknakamrák kötelező bevezetésének és a lerakás technológiai előírásának köszönhető. 
A lerakás folyamata a következő. 
A gép kiássa az akna helyét majd az akna alatti földet vízmértékkel milliméter pontosan elhúzzák lesimítják. 
Itt van a kutya elásva. Ugyanis ez a föld soha nem egy keményre tömörített föld. Mert azt nem lehet ilyen pontosan szintre húzni. Kicsit mindig mélyebbre szedik és némi laza földdel beállítják a szintet. Erre kerül az előregyártott aknakamra aminek a magassága adott ugyanis az egyik oldalát a már lefektetett csőre kell ráhúzni. Beteszik ráhúzzák a csőre majd szintet mérnek. Általában alacsonyabb mert nyom egy kicsit a laza földön. Akkor kiveszik alászórnak még egy kicsit majd vissza az aknát. Ha ez kész akkor azonnal felépítik rá a gyűrűket szűkítőket és körbetöltik hogy máris tudjanak tovább haladni. 
Teljesen világos hogy mikor elkészült az út akkor a fedlapon áthalad egy kamion vagy kukásautó akkor az jó eséllyel megsüllyed. Ezt a problémát csak az látja aki otthon van a gyakorlati kivitelezésben. 
Aki kitalálta az nem gondolta végig a folyamatot csak egyszerűen előírta hogy előregyártott aknakamra és kész. Egy technológiai leírásban mindennek részletesen benne kéne lenni. 
Olyanok is benne vannak például hogy milyen alumínium hézagoló szegmensekkel kell véglegesen szintbe helyezni az aknát és azokról a műbizonylatot csatolni kell az építési naplóhoz.

 Csak gondold végig. 
Van egy kéttonnás beton aknakamra aminek jól tömörített földre milliméter pontosan kéne felfeküdni. Ezt neked kell megcsinálni úgy hogy a fejed felett van egy várakozó munkagép egy komplett brigád néhány teherautó akik már kurva gyorsan építenék fölfelé az aknát te meg ott tökölsz a szintbe helyezéssel. Mennyire életszerű hogy az tényleg jól tömörített földre kerüljön? A probléma az hogy ez a jelenség nem azonnal jelentkezik hanem esetleg hetek hónapok vagy évek múlnak el az átadástól. Függ attól hogy az úttesten hol van a csatorna nyomvonala vagyis pont a keréknyomban vannak e a fedlapok. Aztán nem mindegyik akna süllyed meg mert kevesebb laza föld került alá. Persze ha visszaemelik az aknafedlapokat az csak tüneti kezelés mert az aknakamrával együtt a belecsatlakozó cső is megsüllyed amit soha nem javítanak. A csövek lejtése 3milliméter méterenként. Ebből nincs probléma mert Budapesten közterületen minimum 300milliméter átmérőjű csövet kell lefektetni gerincvezetéknek még a legkisebb utcákban is.
Egyetlen módon lehetne ezt a technológiai bakit megszüntetni. 
Az akna helyének kiásása után ledöngölni a földet és 1-2 talicska gyenge betonnal beállítani a szintet. Csak annyi cement kéne bele ami kötés után egy jól tömörített föld szilárdságát adja. 
Ennyin múlik csak. Ugyanúgy fel lehetne építeni hiszen a tovább haladáskor a gépek mindig megközölik az aknát soha sem mennek rá. 
Két okból kell előregyártott aknakamrát csinálni . Egyrészt a gyorsabb építés érdekében másrészt ez a garanciája a vizzáróságnak is. 
Csak míg Magyarországon egy kéttonnás mixerbetonból készült aknakamrát alkalmaznak addig itt Angliában egy papírvékony műanyag kb 1kilós kamrát használnak amit földnedves betonba ágyaznak. Nem süllyed meg. Valamikor talán húsz évvel ezelőtt csatornáztuk a Hősök Terét Soroksáron. Hoztak egy előregyártott aknakamrát aminek műanyag volt a belseje. A cél a vízzáróság volt. Nem terjedt el mert rájöttek hogy a mixerbeton is megfelelően vízzáró minek bele a műanyag bélés. 
Már akkor mondtam hogy jó az elképzelés csak nem kéne rá a beton kolonc hanem dolgozzunk csak a műanyag kamrával helyben körbebetonozva. Persze ki hallgat egy melósra? Senki. 
Pedig most azt a szisztémát látom itt Angliában ami tökéletesen működik is. 
Nem fog változni a rendszer mert kilóra megveszik a műszaki ellenőröket. 
Körülbelül ennyi. 

 

10 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diggerdriver.blog.hu/api/trackback/id/tr565589720

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ugyandehogy (törölt) 2013.10.20. 21:22:15

" az autópályákra a nagy forgalom ellenére sem jellemző a megsüllyedés csak a nyomvályúsodás"

nem jártál te az M1-en...

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2013.10.20. 22:15:12

@Babette_:
Azért abban megegyezhetünk hogy az autópályák a legjobb minőségű utak mind között.

mariann49 2013.10.21. 19:30:57

Nezd csak, ez egy "kalandpark" szeruseg, nehany eve a fiam elvitte a kis unokaoccseit, nagyon elveztek, gyerek meretu markolokkal, meg mindenfele munkagepekkel lehet jatszani.
Biztos a te kisfiad is elvezne.
www.diggerland.com/visiting/about.htm

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2013.10.21. 22:05:26

@mariann49:
Köszi, tervbe van véve. A Kenti van ide a legközelebb.

cristallo 2013.10.22. 16:24:17

Az utakrol egyszer mar irtal, nem?
Mindegy, szeretem ahogy irsz, tobbszor is olvastam mar nemelyik posztodat, kedvelem a stilusodat.:)

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2013.10.22. 16:51:03

@cristallo:
Hüüü neked igazad van.
Visszanéztem és mindkét témáról írtamm már.
Elfelejtettem.
Kezdek szenilis lenni.
Na a következő posztot megírom ezt meg kitörlöm.
Köszi.

cristallo 2013.10.22. 16:53:57

Ra se rants, ilyen az ha az ember oregszik.:) Szerintem ne torold ki, biztos van olyan, aki meg nem olvasta. Inkabb ketszer, mint egyszer sem:)

Taxomükke (UK) 2013.10.22. 22:29:26

Ki ne töröld, ha már leírtad!
Nekem mint tök hozzá nem értőnek is élvezet volt olvasni.

szuperkrumpli 2013.11.03. 16:26:26

Szeretem ezeket a szakmai okfejtéseket. Az még kimaradt, hogy nálunk az útépítéseknél lévő mintavétel is onnan történik ahonnan akarod. Az első ásónyom előtt mindenkinek le vannak osztva a szerepek csak legyen elég boríték! :D