HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • Quercus erdész: @diggerdriver: Orbánnak sok bűne van. Nagyon sok. Ezek közül az egyik, hogy gyakorlatilag védtel... (2018.07.20. 21:21) Gyerekiahóra...
  • molimau: Még nem jártam Bicskén, de egyszer majd szerét ejtem. A falusi élet számomra is etalon. (2018.07.08. 14:29) Fatornyos kisfalum
  • P.Elliot: @diggerdriver: Koszi, megkaptam, este valaszolok ra. (2018.06.03. 16:25) Ez kínos volt...
  • upgrade: Na most tartok a 10. resznel :-) (2018.05.25. 23:08) Proli? Igen az
  • Auralianus: @maxval bircaman szeredőci szürke proletár: az USA hivataloknak nem szokása komolytalankodni víz... (2018.05.24. 10:49) Nehéz kérdés

Címkék

Házépítés itt és ott...

2014.09.16. 23:24 diggerdriver

Ez a poszt a Határátkelő blogon megjelent írásom másolata.

Nyitókép 1.jpg
Nagyon sokszor hallottam már, hogy Londonban csapnivaló a házak minősége.
Ez egy állandó, visszatérő vád és mivel az építőiparban dolgoztam mindkét helyen, bontottam és építettem házakat, talán van egy kis rálátásom a témára. Megpróbálok párhuzamot vonni a két építési stílus között. Bár hosszú oldalakat tudnék írni, igyekszem rövidre fogni, pláne hogy képekkel is illusztrálom a mondanivalómat.
Először is Londonban 35 fok az évi hőingadozás, míg Budapesten 60 fok. Lényeges különbség!
Ilyen erővel leszólhatjuk a fűkunyhót is hogy nincs megfelelően hőszigetelve a trópusokon. Na, de valóban nincs?
Nézzük meg London és Budapest lakásállományának a szerkezetét. Egyelőre a régebbi építésű házakról beszéljünk.


Budapesten három nagy csoportra oszthatók a lakások:
Az egyik csoport a száz évesnél idősebb bérházak. Belső udvaros, többemeletes, körfolyosós házak.
A második csoport a 60-as évektől a 80-as évek elejéig épített külvárosi kockaházak.
Ezek általában kalákában épített földszintes, 10x10 méteres sátortetős, típusterv alapján épített házak. 

2014-09-16_212642.jpg
A harmadik csoport a panel lakótelepek. Az utolsó nagy állami panelház beruházás a Gazdagréti lakótelep volt, ahol én is kezdtem a munkásmozgalmi múltamat.


London lakásállománya:

2014-09-16_211227.jpg
Szinte ismeretlen a földszintes egyedülálló ház.

2014-09-16_211301.jpg
Ikerházak vagy sorházak, egy vagy két emelettel. Ez a tipikus londoni ház. A stílusuk a korukra jellemző. Vannak a Victoria korban épült sorházak és vannak az azóta épültek. A sima, egyenes homlokzat kizárt, vagy a szélfogó, vagy egyéb ki és beugró fülke, ablak mindre jellemző. 

2014-09-16_212714.jpg
Épültek kis számban panellakások is, bár panellakótelepek nem jellemzőek, de van az is.
Nem tudom, hogy a budapesti és a londoni panel különbözik-e és ha igen, miben.
Képzeletben kezdjünk el építeni, mondjuk a hetvenes években, egy budapesti kockaházat és egy londoni ikerházat.
A londonit egy építőipari cég építi, a budapestit kalákában a család, amiben építőipari szakemberek is vannak, ha pedig nem, akkor a barátok, munkatársak megoldják.
Értelemszerűen mindkét helyen spórolni kell, lássuk hol, milyen módszereket vetnek be.
Alap kiásva, itt mindjárt látjuk az első különbséget.
Valami miatt Angliában a beton vagy a cement nem túl nagy érték. Nem sajnálják.
A harminc centi széles falnak hatvan centi széles betonalapot készítenek. Valami brutálisak a házalapok. Volt szerencsém néhányat kiásni. Nagy kínlódás. Ez itt egy londoni ház alapjának egy sarka. Körülbelül olyan súlyú, mint a gép, vagyis 8 tonna. 

2014-09-16_212739.jpg
A magyar háznál a harmincas falhoz negyven centi, úgynevezett úsztatott betont használnak.
Mi az úsztatott beton?
Amit a telken és a szomszédban találnak követ, betontörmeléket, Józsi bácsi lebontott udvari WC-jét azt mind beleszórják (úsztatják) a jó híg betonba. Annyival is kevesebb beton kell. A képen egy alap látható, ami mellé oda van készítve a betontörmelék, amit beleúsztatnak a betonba. 

2014-09-16_212809.jpg
Na, olyankor van az, hogy ha a koszorút is kispórolják, akkor megrepednek a falak.
A koszorú az a négy főfal tetején helyben betonozott gerenda, ami a falakat mintegy összetartja.
Szóval megvan az alap.
Itt mindjárt egy lényeges különbség jön.
A magyarok imádják minél magasabbra kiemelni a házat, lábazattal. Nehogy má' a szomszédé magasabb legyen.
Az angolok gyakorlatilag nem csinálnak lábazatot, vagy legfeljebb harminc centit, de az se látszik.
A magyar háznak csinálnak egy magas lábazatot, azt teljesen betöltik földdel és a vízszigetelés fölé tesznek tíz centi betont a ház teljes alapterületére és ez a fogadószint.
Ez fogadja a falazatot.
Az angol háznál ezzel szemben az alapra mindjárt elkezdik felhúzni a dupla falat. Egy külső és egy belső kisméretűtégla falat. Ma már belülre szürke nagyméretű blokktéglát tesznek. A kettő között tíz centi légrés van és a két fal vas távtartókkal helyenként össze van kötve.

 

2014-09-16_213341.jpg A belső fal három sor tégla után abbamarad és itt jön a legérthetetlenebb rész, mert egy komplett emeleti födémet tesznek a földszintre harminc centivel a föld fölé. Úgynevezett padlófödémet. Egy ma épült korszerű ház padlófödém előtt

2014-09-16_213403.jpg

 és padlófödém után

2014-09-16_213424.jpg
Ma már betongerendákkal és béléstestekkel, régen fagerendákkal és deszkaborítással.
A külső falra helyenként szellőző rácsokat tesznek, amivel kiszellőztetik ezt a harminc centis légrést. A külső fal az alapról van indítva és a legfelső födémig tart, ezért nem látszik lábazat.
A belső falat megszakítják a födémek, de ezek után mennek felfelé az utolsó födémig.
A két fal között a tíz centi légrés biztosítja a hőszigetelést.
Tegyünk egy kis kitérőt a hőszigetelés tudományába, hogy érthető legyen a technológia. A legjobb hőszigetelő a levegő. Önmagában is, de minél több légkamrára van osztva, annál jobban szigetel.
Minél több és minél kisebb falvastagságú a légkamra, úgy nő a hőszigetelés hatékonysága.
Melyik az a közismert anyag, ami ebben verhetetlen?
Igen, jól gondoljátok, a polisztirol (Hungarocell). Kis súly, nagy térfogat, megszámlálhatatlan légkamra, szinte melegnek érezzük, ha megfogjuk. A légkamráknak nem feltétele, hogy egymástól teljesen különállóak legyenek.
Bármi feloszthatja az anyagot. Vászon, szőrme, gyapjú, műszál stb... Ugye milyen ismerős? Ezek a testünk hőszigetelő anyagai. Már egy vékony műszálas harisnya is hőszigetel.
Térjünk vissza a falakhoz.
A falaknak van egy hőszigetelési mérőszáma, az úgynevezett hőátbocsátási tényező. Az építési műszaki előírások időről időre szigorítják ezt a mérőszámot. A példánknál maradva, a 70-es években az elfogadott falazat a B30-as tégla volt.

2014-09-16_213728.jpg
Ebből épült az összes kockaház, az is, ami a példánkban szerepel.
Harminc centi vastag falat adott, és volt rajta néhány lyuk, de semmiképp sem versenyezhetett tíz centi légrés hőszigetelő képességével. Néhány trükköt elmondok itt és ott.
Itt, Londonban a két fal közé sokszor kőzetgyapotot tesznek ami növeli a hőszigetelést, mert kamrákra osztja a légrést.

2014-09-16_213754.jpg Magyarországon megnövelték a falvastagságot 38-44 centire és ilyen blokktéglákat gyártanak hatalmas légkamrákkal.

2014-09-16_213817.jpgA tégla anyagát is igyekeznek hőszigetelővé tenni. Azt hogy? Porózussá, lyukacsossá teszik az agyagot. Fűrészport kevernek a tégla anyagába és égetéskor ez kiég, apró légkamrákat hagyva maga után. 

2014-09-16_220840.jpg
Minél tömörebb egy anyag, annál rosszabb hőszigetelő. Az üveg, a beton, a kő nem hőszigetel. Akkor betonból és kőből vagy B30-as téglából nem lehet a napjainkban házat építeni?
De lehet, csak kívülről le kell szigetelni megfelelő vastagságú hőszigetelő anyaggal, hogy meglegyen az aktuális előírás szerinti hőátbocsátási tényező. Ennyit egyelőre, aztán még lesz szó a hőszigetelésről.
Térjünk vissza a két házhoz. A budapesti az B30-as téglából épül és egy födém kerül rá.
A válaszfalak a főfal (B30) kivételével válaszfaltéglából vagy bontott kisméretű téglából vannak.
A kisméretű téglák sima felületűek a malter gyenge, a bontott tégláról egy ütéssel leválik.
Az egész ház mégis egy masszív ház benyomását kelti a londoni házhoz képest.
Miért?
A londoni házban a födémek fából vannak. Szilárd, de recseg ropog, ha járnak rajta. A válaszfalak szintén favázra szögelt deszkák rabichálózva és vakolva. Ma már ezt a technológiát kiváltotta a gipszkarton. Ha lehet, ez még rosszabb.
Dolgoztam sok százezer Fontos új háznál, ami a legmodernebb technológia szerint a legmodernebb anyagokkal épült, de a válaszfalak gipszkartonból voltak. Manapság amikor óriási lakáshiány van és minden tetőteret, minden garázst lakássá alakítanak és a házakban nappalikat és nagy szobákat darabolnak fel hogy kiadható legyen, a gipszkartonnak óriási piaca van. Ezek együttes hatása eredményezi, hogy az londoni ház kevésbé szilárd, rosszabb minőségű érzetet kelt.
Eleve minimum három fafödém van rajta. A gipszkartont túlzás lenne nagyszilárdságúnak mondani. A válaszfalak - mivel üregesek, - hangszigetelés szempontjából kritikán aluliak.
A födémek a lépcsők recsegnek, az egész egység gyengének tűnik. Pedig a londoni ház falának téglái olyan malterrel vannak összerakva, hogy együtt törik a téglával de nem a fugánál. Ezen a képen egy duplafalazatú alapfal látszik, ami középen betonnal van kitöltve. Olyan szilárd egységet alkot, hogy a markológép kanalának körme beletört. Látszik, hogy a köröm milyen mély barázdát mart bele, mégsem esett szét a fugáknál, inkább együtt tört a malterral.

2014-09-16_220907.jpg
A budapesti ház alapja jóval elmarad a londonitól. A hőszigetelése szintén. Több repedt falú házat látni Budapesten mint Londonban.
A londoni lakások jelentős részének már ki van cserélve az ablaka korszerű, dupla műanyagtokos dupla üvegezésű ablakra, de van még jócskán szimpla üvegezés is. Ez is erősíti a rossz hőszigetelés legendáját.
Na, de nézzük meg a budapesti ház ablakait. A 70-es években gerébtokos, redőnytokos háromszárnyú ablakok kerültek bele. Na, annak egy fokkal nem jobb a hőszigetelése, mint a londoni szimpla ablaknak. Olyanban nőttem fel, a szél csak úgy süvített be rajta, a redőnytokot lehetetlen volt rendesen tömíteni.
A következő vád a penészedés.
Mit szeret a penész? A huzatmentes, nedves környezetet. Mitől penészednek a londoni lakások? A korszerű ablakokkal huzatmentessé tett belső tér, valamint a fűtés gyengeségéből adódó párás levegő együttes hatása. A főbérlők érthető okokból nem viszik túlzásba a fűtést. A párásabb környezet, a lezárt ablakok ideális penésztenyésztő helyekké teszik a szobák sarkait.
Mi a helyzet a budapesti lakással?
Ott a hőhidak okozzák a penészt.
A hőhidak azok a falrészek amik rosszabb hőszigetelésű anyagból készültek, mint a falazat egésze. Ezek tipikusan a betonkoszorúk és beton áthidalók az ablakok felett.

2014-09-16_220934.jpg Ma már ezeket leszigetelik, de a 70-es években még nem. Igazából egy 22-es csapdája a történet.
Ha az alaphelyzet marad, miszerint hagyják a gerébtokos ablakokat, akkor a fűtésszámla az egekbe szökik. Ha kicserélik korszerűre, akkor a hőhidaknál penészedik. Miért?
Azért, mert a huzatot, - ami szárít és a penész ellensége, - lezárták. Mi a leglátványosabb hőhíd? Az ablak. Párásodik. Belülről. Pontosan így viselkedik a beton koszorú is. Belülről párásodik és penészedik.
Na, de miért, mikor a korszerű ablakokon szellőző nyílások vannak? Azért, mert azokat a szellőzéseket egy korszerű hőszigetelt, vagy hőszigetelt anyagú téglából épített házra méretezték. Nem pedig a sok négyzetméteres beton koszorúra. Nem képes átszellőztetni a lakást, hogy ne penészedjen. Ha képes volna rá, akkor meg a fűtésszámla ugyanaz, mint a gerébtokosnál. Egyetlen megoldás, ha az egész ház kap egy hőszigetelő burkolatot.
Szóval alapesetben nincs mit egymás szemére hányni huzatilag, penészügyileg.
Menjünk tovább.
Falak állnak, jöhet a tető.
Ma már szinte mindegyik sátortetős, még inkább nyeregtetős budapesti háznak meg lehet számolni a szarufáit, mert a tetőlécek megereszkedtek.
Londonban teljes deszkaborítást kap, és nincs megrogyott, rossz állapotú tető.
Londonban a tetők és a kémények kiváló állapotúak.
A budapesti házak kéményei kritikán aluliak. A fagy, a hőingadozás, a kondenzvíz megteszi romboló hatását.
Szóval, szerkezetileg állnak a házak, akkor szerelvényezzünk.
Villanyszerelés.
A budapesti háznak a kor technológiájának megfelelően MM falkábel vezetékezése van. Ennek csak egyetlen baja van. Nevezetesen, hogy alumínium vezeték. Az MM falkábel az a lapos két vagy háromeres vezeték, ami a fal vakolatába van ágyazva, nem pedig csövekbe húzva, mint manapság.
Az alumínium idővel oxidálódik és porlad. Ez az egyetlen baja. Szerencsére ritkábban a falban, inkább a kötéseknél a dobozokban.
Az angol házak vezetékezéséről nincs információm. Bontottam, de nem figyeltem meg.
A kapcsolók és konnektorok mindkét országban abban a korban az örökkévalóságnak készültek.
Minden kapcsolás szikraképződéssel jár, de azok az érintkezők bírták. Még száz évig bírnák.
Ha valaki felkapcsolta a villanyt, annak hangja volt. Ha a gázcsap nyitva lett felejtve, még a kerület másik felén is hallották.
A szennyvízelvezetésben londoni sajátosság, hogy a falon kívül vezetik a csöveket, amik jórészt öntöttvasból vannak. Nem szép látvány de csőtörésnél nem kell szétszedni a fél házat. A vízcsövek, a fürdőszobák szigetelése is Londonban jobb. A budapesti házak legtöbbjének kívülről meg lehet mondani, hol van a fürdőkád, mert szép nagy vizes folt van a falon, sőt van ahol már a vakolat is leesett.
Apropó vakolat. A londoni házak töredéke van csak vakolva, az sem akar lemállani, de a téglaburkolat, ami az általános, az meg örökös mint a nyomorúság. Londonban ismeretlen a málló vakolatú, szmogtól szürke ház.
Elérkeztünk a végkövetkeztetéshez.
Két, egymástól kétezer kilométerre levő ország. Hatalmas hőingadozásbeli különbség. Teljesen más építési stílus és technológia. Mindegyiknek megvan az előnye hátránya.
A budapesti ház valóban masszívabbnak, erősebbnek, jobban összerakottnak tűnik, de ha szerkezetileg megvizsgáljuk, akkor az alap, a négy fal, a tető egységében a londoni erősebb. A belső szerkezetben, a válaszfalak és a belső főfalak tekintetében pedig a budapesti a jobb. Hangszigetelésben is toronymagasan vezet. Pláne, hogy egy udvar választ el a szomszédtól.
Más az érzet és más a valóság.
Még néhány szó úgy általánosságban. Láttam olyan londoni házalapot, ami 1,2 méter mély volt és 80 centi széles de csak 30 centi vastag. Tehát a széles sávalap alján volt egy vékony beton lemez, amin mindjárt indították a dupla falat, amit felhúztak az első födém szintjéig és a két fal közötti légrést bebetonozták. Vagyis az egész ház falazata 90 centi mélyről indult. Itt van a vékony alapbeton és rajta az alapfal.

2014-09-16_220958.jpg Aztán a padlófödém után már a légrést meghagyták.
Az én Magyarországi házamnak is speciális alapja van, mert kombináltam a sávalapot a vasbetonlemez alappal, ugyanis nálam a talajvíz egy ásónyomra van.
Hogy érthető legyen, képzeljünk el egy téglalap formájú pogácsaszaggatót, ami egy sávalap és nyomjuk bele a tésztába. Ha a pogácsaszaggató szélét terheljük, akkor egyre mélyebbre süllyed. Viszont ha befedjük és a tetejét hozzákapcsoljuk a pogácsaszaggató széléhez, akkor mint egy lefelé fordított tepsi, egyszerűen ráfekszik a puha talajra és nem tud megsüllyedni.
Vannak olyan házalapok, amikben nincs beton. Köveket raknak a kiásott sávba és sóderral kitöltik a közeit.
A Gazdagréti panel lakótelep felének Franki cölöp alapja van a másik felének kútalapja.
A panelházak alapjait én ástam, egyebet a panelról nem tudok, viszont be tudok mutatni egy londoni kútalapot. Ezen a képen kútalap látható, mégpedig egy londoni, új építésű egyemeletes lakópark házának kútalapja. 

2014-09-16_221023.jpg
Másfél méter átmérőjű kútgyűrűk négy méter mélyre leásva és kibetonozva, majd erre kerül a gerendarács, ami összefogja a kútalapot és épül rá a ház. Ez legalább öt emeletet is megtartana.
A lakások ára 450 ezer Font. A házak külső fala és egyben burkolata kisméretű tégla. Itt látszik, hogy miért olyan erős kötésűek. 

2014-09-16_221755.jpg2014-09-16_221816.jpg
Erős, tartós és szép falazatot ad. Idővel aztán mind erre a sorsra jut. Egy ház bedarálva. 

2014-09-16_221901.jpg
Ez a jelenlegi munkahelyem, egy iskola bővítése. Húsz centi széles fektetett blokktégla előkészítve a padlófödém fogadására. Valami elképesztően brutális, egy méter széles betonalap készült az egyemeletes épületnek, aminek még vasváz tartói is lesznek. 

2014-09-16_221922.jpg
Tudom, hogy a házépítésnek számtalan variációja van még, én most csak a két leggyakoribb építési módot ragadtam ki összehasonlítás céljából és bemutattam néhány egyéb variációt.
Ennek az írásnak a végén is fel kell tennem a kérdést, mint az ételekről írt poszt végén, hogy miért várjuk el, hogy magyarországi házak legyenek Londonban? Nem tetszik, hogy nincs túró? Nem tetszik, hogy recseg a padló? Oda kell menni, ahol van túró és nem recseg a padló. A nigériai nem panaszkodik egyikre sem! Floridában nem tetszene, hogy egy gyenge szellő elfújja a házat. Kanadában nem tetszene, hogy az eresz aljáig ér a hó. Valami mindenhol van, ami nem tetszik. Nekem például Magyarországon nem tetszett Magyarország. Jurtát akarnak csinálni belőle...

Biztos van hozzáfűznivaló saját tapasztalatból, hát akkor beszéljük meg!

30 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diggerdriver.blog.hu/api/trackback/id/tr266704651

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

vanvelemenyem 2014.10.16. 21:03:18

az egész poszt: + 1

"Nekem például Magyarországon nem tetszett Magyarország. Jurtát akarnak csinálni belőle..." + 1, +1, +1

:)

flash.gordon · http://kulhonban.blogspot.co.at 2014.12.12. 10:07:34

Pár kérdés és észrevétel:

- Nem is tudtam, hogy van jelentösége annak, hogy lyukacsos egy tégla. Csak azt vettem észre épitkezésen, hogy hamarabb törik mint, amelyik nem. :)

- A cikk konklúziója számomra az, hogy az épitkezési módszerek jól visszatükrözik egy ország adott éghajlati és gazdasági viszonyait. Ergo amennyivel tartosabb egy kraftosabb alapú londoni ház annyival gazdaságosabb egy magyar.

- 10x10 méteres sátortetős, típusterv alapján épített házak egyébként jók is voltak vagy csak elterjedtek valahogy?

- Ez a kalákázás már csak múlt idö ugye? èn utoljára gyerekként a nyolcvanas években voltam kalákás épitkezésen.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.12.13. 15:32:44

@flash.gordon:
A lyukacsos téglának komoly hőszigetelő képessége van.
A vályogtéglának is bár ott nem látni a lyukakat de azért az elpárolgó víz után visszamaradt porozitás szintén jó hőszigetelő.

Valóban, minden éghajlaton kialakult az adott klímának megfelelő építési módszer. A gazdasági helyzet a komfortértékét és a kényelmet növeli.
Nem mindegy hogy fűkunyhó vagy hacienda.

A 10x10-es "kádárkocka" házak az adott kor legjellemzőbb házai.Igazából a régi paraszti hagyományokat ötvözte a modern építési anyagokkal.
Gondoljunk bele, mi volt a jellemzőjük?
Egy kisebb és egy nagyszoba az utcafrontra.
A nappali ismeretlen fogalom volt.
A nagyszoba, bár benne aludtak de mégis a paraszti tisztaszoba újraértelmezése volt.
Meg volt csinálva rendbe volt rakva naponta egyszer beágyazták és gyakorlatilag érintetlen volt.
A család a konyhában élte le az életét.
A szobák egy teljesen kihasználatlan területek voltak a lakásban.
Később ugye elterjedtek a nappalik.
Ha roszul volt megtervezve és messze esett a konyhától akkor annak is ugyanolyan szerepe lett mint a szobáknak.
Gondolj bele, a háziasszony főz mikor jön egy vendég vagy akár a férj hazaérkezik.
A vendég vagy férj leül a nappaliban és a lakás másik felén a háziasszony főz. Aztán valami távbeszélgetés folyik míg a háziasszony le nem ülteti a másik felet a konyhában és máris ugyanott vagyunk mint a fentiekben vázoltnál.
Ezért terjedtek és terjednek egyre inkább az úgynevezett amerikai konyhás házak mert ott az élettér egy közös helységben koncentrálódik.

A kalákázás valamikor a pénzhiány miatt volt.
Én segítek neked te segítesz nekem és nem kerül semmibe.
Úgy tudom már törvény tiltja.

tzh 2015.02.08. 14:02:59

Angliában a telkek méretéből adódik, hogy Magyarországon megszokott felfogásban házat építeni településen belül nagyjából lehetetlen, mert nincs hely a minden oldalon kertnek.
Én nem ismerem Londont, sosem jártam ott, és repülőn ülve is csak egyszer láttam az ablakból, vidéken élek kijövetelem óta, de a jellemző háztípusok mindenhol nagyrészt ugyanazok, ehhez elég megnézni egy rightmove felhozatalt hasraütésre választott településeken :)
És nem teljesen vagyok elájulva az építési technológiától, összességében a minőségtől, a tervezéstől. A kisméretű téglával megtanultak dolgozni, mert ez lett a legjobban elérhető és legyártható építőelem itt, miután a szigetország területe nem hemzseg pl cemet kitermeléshez alkalmas hegyekkel. Persze a kereskedelem sokat fejlődött, ma már mindent mindenhová el lehet szállítani, tehnikai akadálya hát nincs annak, hogy akármilyen technológiát válasszon az ember.
De azért nem kis elmaradást látok itt ebben. Például, ha valaki Code 5 vagy 6 szerint építene házat, akkor a külföldről rendelést nem ússza meg, mert - többek között - 3 rétegű ablaktáblát a UK-ban nem gyártanak.
És ami nekem furcsa volt, amikor először realizáltam, hogy itt lehet házat építeni építész által tervezett, aláírt tervrajzok nélkül is, ha arra a council egyébként rábólint, hogy mehet.

tzh 2015.02.08. 14:08:01

Kihagytam a hőszigetelés témát: Nagyon szűkmarkúan bánnak vele, mai új építésű házaknál se láttam még 10cm-nél vastagabbat, ami szerintem alig több a semminél. A belső ún thermo beton fal, és a külső nagylyukú kisméretű tégla (Magyarországon ez a neve) nem sokat tesz hozzá a hőtechnikához, és vannak kétségeim, hogy mennyire számolnak itt páradiffúziót a határoló épületszerkezeteknél.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.02.08. 18:50:54

@tzh:
Nekem tetszik az itteni építési szisztéma.
Ha mégegyszer kezdenék építkezni Magyarországon lehet hogy ezt a technológiát választanám.
A kiméretű tégla a legjobb külső burkolat. Nagyságrendekkel tartósabb mint bármilyen vakolat.
A két fal közé rakott kőzetgyapot szerintem elég szigetelés de a vastagsága csak részletkérdés. Lehet 20centi is ha a klíma úgy kívánja.
Nem tudom cementkitermelésen mire gondolsz de a beton az az építkezések egyik legolcsóbb legpazarlóbban kezelt eleme. A házak alapozásakor is brutálisan túlbiztosítják a betonmennyiséget.
A házak egészének vizsgálata és a beépített anyagok minősége valamint a beépítés módja rendkívül silány.
Egy ház jól megépített része ahogy írtam is az alap a külső falak és a tető.
Ami belül van az magyar szemmel elfogadhatatlan.
Ugyanez igaz a házak infrastrukturális ellátottságára.
Az angol csatornázási előírások fényévekkel elmaradottabbak a magyarnál.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.02.08. 18:56:44

@tzh:
Hátha valami, akkor az angol házak falai jól át vannak szellőztetve. Eleve a padlófödém ki van szellőztetve azokon a rácsokon keresztül amit mindenfelé látsz a földszinttől kicsit feljebb.
Mivel a padlófödém gerendái csak a belső falra támaszkodnak így a padlófödém alatti légtér egyben van a falak közötti légtérrel. Gondolom a szellőzés érdekében tesznek a két fal közé kőzetgyapotot és nem polisztirol hab táblákat.
Ezen a klímán ez a falszerkezet a szigeteléssel együtt több mint elég.

tzh 2015.02.08. 22:29:08

@diggerdriver: Ezen a klímán elég a hőszigetelés, amennyiben a lakó bírja a meleget, egyébként pokoli tud lenni, és ezen a bay window is csak rontani képes nem északi tájolás esetén. Én nem tartozom a nyárias melegkedvelők közé, 20 fok felett napos időben már mindenhol az árnyékot keresem.
A padlófödém csakugyan ki van szellőztetve, de még így is van benne egy hiba: A talajfeltöltés megszakításával lecsökkentik azt az előnyt, ami télen jól jönne egy kis fűtési energia felhasználás csökkentéshez, ez pedig a föld saját hője. Talajon úsztatott aljzat esetén ezért lehet elég az a szokásos hőszigetelésvastagság, amin az aljzatbeton "úszik". Amit én beterveznék itt, az a padlófödém alatti hőszigetelés, legyen ez bármilyen furcsa is.
Az alapozást összehasonlítani olyan szempontból nem sportszerű, hogy itt ezek a házak nem kalákában épültek, és ami otthon szintén nem, na annak nagyobb valószínűséggel lesz már minden szabvány betartásával statikailag méretezett alapozása. Nem almát hasonlítunk össze a körtével, ha egy nagyüzemi építkezést vetünk össze a kalákásal, márpedig az itteni önálló telken álló házak is úgy épülnek/épültek, mint Magyarországon a többlakásos társasházak. És az alapozást, meg tartószerkezet építést nem építhették meg akárhonnan jött- valóságban nem is szakképzett szakmunkások, addig a belső befejező munkákat már itt is végezhették/végezhetik ki tudja honnan szalajtott emberek. Csak úgy, mint a kontinensen. 2001-ben dolgoztam utoljára olyan építkezésen, ahol igazi kőmüves volt a kezünk alatt. Azóta csak valamilyen szakipart végző alvállalkozókat látok, akik alkalmazottjai leginkább nem szakmunkások, hanem nemhivatalos betanított munkások.
Ez itt is így van kicsiben, Coventry belvárosában minden arra járó szeme előtt dolgoztak középületen belső és homlokzati átalakításon - akkor épp szikh -ek - minden PPE és hasonló nélkül, ami Magyarországon azért már merész lenne. Nem tudom, itt milyen a külső munkavédelmi ellenőrzés, még az angolom fejlesztésével vagyok elfoglalva, és ezalatt egyelőre nem a korábbi munkaköreimben dolgozom. (ezek angol megfelelői, otthon ezek, amivel nked biztos nem mondok újat, nem mind külön pozíciók, hanem részfeladatok: assistant site manager, site manager, quantity surveyor, quality assurance engeneer, public tendering engeneer...)
Az is igaz, hogy odahaza mindig vagy nagyprojekten, vagy nagyon komolyan ellenőrzött porjekteken voltam mérnök, és ezeken annyira komolyan volt véve kb minden, hogy itt a UK-ban inkább meglepően enyhének érzem ezt a Health And Safaty Policy-t is. De látoim, eltérek a tárgytól, egy másik, újabb posztodhoz passzolna ez inkább.
A hőszigetelés anyaga az tényleg el van találva, a kőzetgyapot minden fontosabb szempontból jobb mégha a hőátvezetési tényezője rosszabb is pár századdal, mint leghanggátlás, páradiffúzió, tűzgátlás. Csak én keveslem a 10 cm-t, és aki ma vesz új lakást/házat, majd el akarja adni mondjuk 6 év múlva, és a UK még akkor is az Unió tagja, akkor már érheti kellemetlen meglepetés, mert ami ma az átlagnál jobbnak számít a EPC igazoláson, az 2020-ban a minimumot se éri majd el, ez a használt lakás/ház árakra lehet majd nem is kicsi befolyással.

tzh 2015.02.08. 22:41:27

Azok a kiszellőztetett légrések talán még se annyira hatékonyak, mintha a teljes szerkezet méretezve lenne páradiffúzióra, és ahol szükséges, be lenne építve a párafékező réteg. A studio lakásban, amiben lakom, nagyritkán 50% alatti a RH, de inkább felette. Most pl 54%-os 21,2 C fok mellett, és ma se nem főztem, se nem mostam, ellenben szellőztettem. Az EPC-n D a besorolás, és ez még nem is nagyon régi ház. Épp házépítés zajlik több területen is (épp csak elkezdődött az ingatlanfejlesztés, 37 területre tervezik összesen)és ami már elkészült és felkerült a piacra, B besorolású. Szerintem ez az, ami 2015-ben már nevetséges egy új építésű ház esetében, de ez magánvélemény, senki nem kérdezett, nemhogy a RIBA :). Összehasonlításképpen a már felújításon átesett panelházak közül pl a Kelenföldi úton lévők A+ besorolásúak.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.02.09. 20:16:11

@tzh:
Tartom korábbi véleményem hogy az itteni klímához tökéletes ez az építkezési mód.
Gondolj bele, a talajhőmérséklet egy zárt lábazatnál egyméterre a befelé a lábazattól legyen 5 Celsius fok.
Itt Londonban a téli hőmérséklet nagynéha esik le mínusz 5 Celsius fokra az is csak néhány napra. A téli átlaghőmérséklet 4 Celsius fok. Azért az 1 fok különbségért nem éri meg szigetelni a padlófödémet.

A Health And Safety Polici-ről.
Mikor ideértem a kommented olvasásában egyből tudtam hogy nem dolgoztál itt komoly site-on.
Ne vonj le messzemenő következtetést belső és homlokzatfelújításról.
A Nagy Építőiparban fényévekkel járnak munkabiztonság terén Magyarország előtt
Én 30évet dolgoztam ott. Nagyon nagy cégeknél.
A harminc év alatt soha mondom SOHA egyetlen napot nem volt rajtam acélorrú bakancs safety hat és high visible mellény.
Három és fél éve jöttem el azóta nem tudom mi változott ott.
Van itt egy posztom a munkavédelemről olvasd el.
Jelenleg is fenntartom hogy ha az angol biztonsági előírásokat 100%-nak vesszük ahhoz képest a magyar jó ha 10%.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.02.09. 20:20:05

@tzh:
Bocsánat a párához nem tudok érdemben hozzászólni mert nem értek hozzá.

Addig amíg ilyen óriási keresleti piac van a lakásokra, senkit nem érdekel a lakások besorolása.
Az EU előírásait meg majd követik ha akarják.
Az ángliusok nem arról híresek hogy hagyják vezetni magukat az EU-tól.

tzh 2015.02.09. 21:24:23

@diggerdriver: Akkor Magyarországon nem olyan kiemelt projekteken dolgoztál, ahol körmére néztek mindenkinek. Nekem ebben szerencsém volt, hogy a Borsodchem területén belül ismerkedtem először a munka világával, és ott a legkisebb disznóságért 180 ezerre büntették azonnal az egyik alvállakozónkat, mert valakinek a fején nem volt épp ott a sisak. A láthatósági mellényt valóban nem sok helyen használják, nekem is a 4. Metró, meg a KÖKI Terminál építési területén volt először kötelező.
A magyar biztonsági előírásokkal az volt az egyik baj, hogy nem egyféleképp jelent meg különböző munkahelyeken, és nem volt két, azt egyformán betartató független munkavédelmi felügyelő, miután ez nagyon nincs kiforrva. Itt meg nem olyan, mintha nemrég találták volna ki, mi kerüljön a munkavédelmi fejezetbe.
Itt nem dolgoztam még a szakmámban, következésképp site-on sem, de nem tartok tőle, hogy nekem gondom lesz bárminek a betartásától, e tekintetben még itt is kissé különcnek számítok a szabályok rigorózus betartásával, mégha ez csak egy raktár is.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.02.09. 21:33:42

@tzh: Persze, nincs ezzel baj hogy itt nem dolgoztál még site-on.
Majd fogsz. Sok meglepetés fog érni.
Én is dolgoztam néhány érzékeny területen mint a Suzuki gyár vagy 5évig a MOL Százhalombattai finomítóban de az a biztonság ami ott volt köszönő viszonyban sincs az ittenivel.
Én még dolgoztam olyan cégnél Magyarországon ahol évente volt 2-3 halálos baleset.
Egyébként itt a legdurvább előírások a Heathrow reptéren voltak. Az már az ostobaság csimborasszója volt ami ott ment.

tzh 2015.02.09. 21:47:02

Az itteni klímához tökéletes módra inkább fogalmaznék úgy, hogy elégséges, de messze nem tökéletes. Azért nem mondhatom tökéletesnek, mert az mindig minden klímánál a legalább nullenergiás, vagy ami még jobb, aktív házat jelenti.

tzh 2015.02.09. 21:57:56

Nem lehet, hogy az a nagyon komoly előírásosdi azért van, mert amúgy az angolok maguktól semmit se? Jelenlegi munkatársaim minden szabályt felrúgnak, ha úgy érzik nem látják őket. A 130-140 főből én vagyok az egyetlen, aki azonnal lecserélteti a kesztyűt, ha az lyukadni kezd, míg az angol kezén lassan olyan, mint a kerékpáros ujjatlan.
Ami a sok meglepetést illeti, az legyen a legnagyobb gondom egy site-on, hogy sok meglepetés fog érni, ha megint abban tudok dolgozni, mint korábban.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.02.09. 21:59:34

@tzh:
Igen igazad van, a tökéletes az aktív ház.
Az elégségesnél viszont jóval több szerintem.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.02.09. 22:10:47

@tzh:
Tudni kell hogy az angol melóst onnan ismerni fel hogy senkinek a site-on nincs olyan szakadt mocskos munkaruhája mint az angolnak.
A legutolsó albán kecskepásztor igényesebb az öltözködésére.
Az a szabály hogy mindent szabad ami nem tilos. A PPE előírja a viselendő védőfelszereléseket de nem írja elő a munkaruhát főleg pedig a zárt munkaruhát.
Így aztán gyakori látvány a PPE-vel felszerelt kőműves rövidnadrágban.
Angol munkaruhát eleve nem visel.
Valami otthon kutya alól kihúzott melegítőnadrág a leggyakoribb viselet, de hogy munkaruháért pénzt adjon az ki van zárva.
Míg például az albán kollégám ma jött vadonatúj munkásruhában, egy WACKER láthatósági dzsekiben meg egy DUNLOP ezerzsebes nadrágban. Mondom mennyibe került?
A dzseki volt 24font a nadrág 23. Mondom hol vetted?
A Sport Directben Tottenhamban. Nabazmeg azt sem tudtam hogy a Sport Direct munkásruhákat árul pedig már voltam néhányszor.

Hidd el nagyon jó itt az építőiparban dolgozni.
Minden percét élvezem.

tzh 2015.02.09. 22:33:33

@diggerdriver: Nekem is Sport Direct -ből van a saját bakancsom például :)
Ez munkaruha dolog nekem otthon mindig elő volt írva, pedig hogy utálta mindenki nyáron. Különösen, amikor a munkavédelmis nő térdig érő szoknyában és magassarkúban jött büntetgetni.
Vajon a mérnöki jellegű munkát végzők is élvezik minden percét?

Házakra visszatérve: ebben maximalista vagyok, és elég szomorú, hogy előírás kell ahhoz, hogy energiatakarékos házak épüljenek nagyobb arányban, nem pedig a mindenkori beruházó/fejlesztő illetve gov. jobbik esze jön meg, és győzedelmeskedik a rövidtávú érdekek felett. A tervezőkre nézve se hízelgő, hogy standardokkal kell szamárvezetőt adni a kezükbe, mert anélkül nem egynek eszébe se jutna.
Néhány napja meg az archdaily-n láttam meg egy cikket, amiben a UK egyetemi építész képzést kritizálták, hogy akik onnan kijönnek, fogalmunk nincs, a ház hogy nő ki a gyakorlatban. Ebben akkor itt se sokkal jobb a helyzet.

adg 2015.02.16. 14:24:48

@tzh: "elég szomorú, hogy előírás kell ahhoz, hogy energiatakarékos házak épüljenek nagyobb arányban, nem pedig a mindenkori beruházó/fejlesztő illetve gov. jobbik esze jön meg, és győzedelmeskedik a rövidtávú érdekek felett. A tervezőkre nézve se hízelgő, hogy standardokkal kell szamárvezetőt adni a kezükbe, mert anélkül nem egynek eszébe se jutna."

Ez azert ennel egy arnyalatnyival komplexebb kerdes.
Kellenek a szabalyok, eloirasok, kulonben nem epulnenek jo hazak. De nem azert, mert felelotlenek a tervezok, beruhazok.
Pelda:
John beruhazo epit egy hazat, ami hotechnikailag, energetkailag es a beepitett anyagok tartossagat tekintve egy kalap szar. Gyonyoruen becsomagolja divatos burkoloanyagokkal, es ugyes marketinggel eladja 350.000 dollarert. (nem vagyok kepben az angol ingatlanarakkal)
Ellenben a lelkiismeretes Paul beruhazo a legmodernebb, gazdasagos, energiatakarekos es nagyon tartos anyagokbol, gepeszetbol stb felepiti a hasonlo hazat, becsomagolja, es ugyes marketinggel sem tudja kitenni a piacra fel millio alatt.
Melyik fogja eladni a hazat? Ugy van, es meg tobbet is fog rajta keresni.
Ha a szabaly eloir bizonyos kuszobertekeket, akkor legalabb azt betartjak, mert Paul sem fog tudni ilyen hazakat epiteni maskepp, mert nem tudja eladni. Ha johnnak is be kell tartani valamit legalabb, akkor mindenki jobban jar, ot kiveve.

A vevok nagy resze laikus. Szep a festes, a csempe a furdoben, nagyok az ablakok, van szonyegpadlo es duplacsap, akkor minden jo.
Ez van, a piac magatok a konnyebb ellenallas fele megy, ha a vevo vagy a hatosag nem kenyszerit ki valamit, akkor nem fogjak maguktol csinalni.

-------
Meg egy: a draga energiatakarekos cuccok beepitese a beruhazonak plusz koltseg, a vevonek nyereseg. Az elavult rendszer beepitese a beruhazonak sporolas, a vevonek hosszu tavu kiadas.
Na most, ha a beruhazo ugy epiti a hazat, hogy arra meg nincs vevo, akkor nem szivesen faragja le a sajat nyereseget, csak azert, hogy a vevonek jobb legyen hosszutavon.
Mas kerdes, ha a vevo mar ismert, es boldogan vallalja a kezdeti tobbletkoltseget a kesobbi megtakaritas remenyeben.

tzh 2015.02.16. 22:58:13

@adg [Au, Darwin]: Részben igazat adok, mert a beruházók sajnos tényleg így gondolkodnak, és nem ritkán egészen végletesen. Másrészt tudom, hogy még a tervezők se feltétlenül állnak a helyzet magaslatán, de ennek valóban kicsi a hatása, végső soron a megrendelő szava dönt, ez nagyobb projekteknél a beruházó/ingatlanfejlesztő.
Pont, mert a vevő laikus, meg lehetne marketingelni, kis lépésekben, hogy magasabb standard-nak megfelelő házat is hajlandó legyen választani, ha az csak kicsit kerül többe. Ugyanakkora méret esetén ami 350.000 annak nem feltétlenül kell 500.000-re drágulnia piaci áron. Ebben persze addig nem lehetek biztos, amíg nem készítettem el néhány tételes költségvetést megvizsgálandó, hogy az alap műszaki specifikáción itt-ott változtatva mekkora a bekerülési költség különbözet.
Tegnap épp egy olyan építkezés felé sétáltam, ahol még nincsenek fix vevők, félig kész házak mellé betelepült egy bemutató iroda vevők részére. Mivel nyitva volt, és nem volt épp látogató sem, beinvitált az ember én pedig nem ellenkeztem - így most végre van a beépített anyagokról gépészetről egy listám, lesz összehasonlítási alapom.
Kevesebb tisztán közgazdász kellene a beruházók élére. Lehet, hogy ez a világ minden táján ugyanaz, mert csapásirányt tekintbe, amit leírtál fentebb, kapásból arra ismerek, amiben 10 éve még Magyarországon dolgoztam lakásépítő ingatlanfejlesztőnél, az itt "quantity surveyor" -nak majdnem teljesen megfelelő munkakörben.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.02.16. 23:24:27

@adg [Au, Darwin]: @tzh:
Nem értem a problémát.
Meg kell határozni és előírni 4 különböző minőségi fokozatot.
D osztály a minimum.
C.
B.
A.
Szabályokba lefektetni minden osztály kötelező paramétereit.
Hőátbocsátási tényező, környezetvédelmi besorolás stb stb...
A kedves vevő választhat.
Ennyi.

adg 2015.02.17. 04:52:02

@diggerdriver: "Ennyi"

Alapvetoen ennyi. Lenne.
De a vevok nagy resze laikus, mint az autovasarlok nagy resze is. Attol esik hanyatt, hogy szep a csempe.
Nem igazan tud mit kezdeni egy hoatbocsatasi tenyezovel, vagy kornyezetvedelmi besorolassal, ezeket szabalyozni kell, legalabb a D osztalyt meg kell hatarozni. Es ez igy is van.
De a kedves vevo az esetek tobbsegeben nem tud valasztani a kulonbozo kategoriak kozul. Azt erti, hogy az A job, mint a B, de hogy ez pontosan hol jelenik meg neki mekkora nyeresegkent, es mikor, azt nem tudja eldonteni.

Vagy ha jelentos a kulonbseg arban, akkor mondhatod neki, hogy de hat ez majd 30 ev alatt klasszul visszajon. Az nem szamit, mert most kell kifizetni, es ki tudja mi less evtizedek mulva. Szoval a vevo sem feltetlenul akarja a jobb parameterekkel rendelkezo hazat. Pl en sem akarnek magamnak egy szuper energiatakarekos, hajde kornyezetbarat epuletet. Valami kozepkategorias megfelelne. Es az lenne a leggazdasagosabb is.

Es itt jon be a masik szempont, a kozoseg erdeke.
Ha nem szabalyozzak le kellokeppen ezeket a dolgokat, es sem a vevok, sem a kivitelezok nem igazan erdekeltek benne, akkor annyi a kornyezetvedelemnek pl. A legtobb ember leszarja, hogy az ablaktok ujrahasznosithato. Kit erdekel?
Kit izgat, hogy a fekbetet mennyire kornyezetbarat az autoban?

Aztan amikor meg sehol sincs a vevo, a beruhazonak valami gazdasagos es eladhato ingatlannal kell elorukkolni, maskent nem tudja eladni. Igy is marha draga, a legtobben nem engedhetik meg maguknak ezeket az extrakat.

Tehat igen, ennyi. Csak arra reagaltam, hogy "szomoru, hogy eloiras kell..." Nem az, termeszetes.

Meg egy pelda. Meg otthon statikaztam egy tarsashazat sok eve. Az epitesz meselte, hogy remekul kiszamolta, hogy ha kicsivel tobb hoszigetelest tesz a falra, akkor a legkisebb, takarekos kazanok is elegendoek a futeshez.
A kivitelezo maskepp merlegelt. A kicsi, takarekos Kazan volt 400.000 ft, egy nagyob, kevesbe gazdasagos kazan meg 250, de az tul nagy volt. Igy torolte az extra hoszigetelest, es berakta a nagyobb kazant. Megnyerte a Kazan arat is, meg a hoszigeteleset is. Majd a lakok kicsit tobbet fizetnek a gazert, az az o koltseguk, ez meg a sajat nyeresege.

adg 2015.02.17. 04:53:14

Miert irta at a kazant nagy K-ra??? Hat nooomalis? :)

tzh 2015.03.22. 00:16:26

Mostanában téma az affordable house és amikor múlt héten azt mondták egyik építkezésen Coventry-ben, hogy a külső km tégla homlokzat csak dekoráció, hát rékérdeztem, hogy nem gondolkodtak-e azon, hogy anélküli falszerkezettel számolni, és ezzel kb megbotránkozást okoztam. Nem biztos, hogy akkor sokkal olcsóbb lenne az egész, mert dryvit rendszerben mondjuk nem lenne már elfogadható a 10cm könnyűbeton blokk teherhordó falréteg, de ez nem merült fel magyarázatnak. Csak az a rémület, hogy juj, nem vörös tégla megjelenés? ("Hová vezetne ez?" A Csengetett Mylord?-ban ezt gyakran hallani).
Amúgy azt a párezer újépítésű házat légrés nélkül építik 10cm vtg kőzetgyapott hőszigeteléssel. Lehet, hogy tévedek, de amikor kiszámoltam hő és páratechnikára, az jött ki, hogy a külső oldali téglafal belső felületén vizesedni fog, mert lecsapódik a pára, és ez a vele érintkező kőzetgyapotnak se jó.
És a 210-299 ezer font/house árat meg én nem tartom affordable -nak itt, vidéken legalábbis.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.03.22. 17:53:42

@tzh:
Én jártomban keltemben láttam már építeni falat kőzetgyapottal, és anélkül sima légréssel is.
Bontottam régi házakat ahol csak légrés volt.
Ha vizesedik belül azt a padlószellőzésnek a feladata kiszárítani.
Én amit a legnagyobb furcsaságnak tartok az a gipszkarton mánia.
Horribilis árú házakat (1,5millió font) láttam már gipszkarton válaszfalakkal.
Én egy fillért se fizetnék érte.

tzh 2015.03.23. 00:57:50

A padlószellőzetés nem segít semmit azon, ha a falon keresztül áthaladó pára valahol kicsapódik, mert ehhez elég bármilyen kevés pára is. És nulla párdiffúzió nincs, ahhoz az kellene, hogy ne legyen egyáltalán különbség a beltéri és a kültéri között, márpedig valamennyi mindig van, és a benti a több. Az ilyen nem homogén, többrétegű szerkezeteknél elég lényeges, hogy ne kifelé haladva növekedjen a páraáteresztés-ellenállás, hanem fordítva. Jelen példában a külső tömör tégla ereszti át legkevésbé a párát, szinte párafékező, sajnos mint külső réteg elég hideg is ahoz, hogy még a kevés pára is kicsapódjon rajta/benne. Ha csak a minimális 3cm kiszellőztetett légrés lenne mögötte, akkor nem lenne probléma.

tzh 2015.03.23. 01:11:01

@diggerdriver: A gipszkarton válaszfal oka gyakran statikai, mert igen nagy többségben a közbenső födém nem eléggé teherbíró, hogy megtartsa a nehezebb falazott válaszfalat. Hacsak nem erre méretezett vasbeton födémet építenek, falazott válaszfal storno. A gerendás-béléstestes födémre sem lehet csak úgy, gerenda kettőzés, monolit vasbeton mező, stb.
A nagyon drága, akár méretezett vasbeton szerkezetű ház esetében meg simán csak tradícionális oka lesz, és hogy ezen szokásnak köszönhetően talán túl nehéz is lenne találni erre szakkivitelezőt. Grand Design: egyik részben egy előregyártásos technológiát néztek ki, amivel gyorsan felépül a ház, de még az alvállalkozót is Németországból kellett hozatni...
A tömör nehéz válaszfallal minden tekintetben egyenértékű gipszkarton fal nem is feltétlenül olcsóbb ám. (hanggátlás, tűzgátlás, éghetőség, teherbírás: falra rögzített berendezések). Az igazi előny a nem vizes technológia. A falazott válaszfalnak szintén időbe telik kiszáradni, míg a Gk fal felületképzésének ez legeljebb pár nap összesen.

tzh 2015.03.23. 01:20:58

@diggerdriver: A padlószellőzés a talaj felől érkező pára, azaz talajpára miatt van. És szerintem van, amikor arra sem elég, de ami szabványt letöltöttem ehhez 22 órája, annak megfelel. De nem ez lenne az első eset, ha valami, ami a szabvány szerint megfelel, az a valóságban nem.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.03.23. 21:42:35

@tzh:
Na a födém teherbírása biztos hogy nem ok a gipszkarton falra.
Láttam olyan padlófödémet ami szinte csak gerendákból állt.
A válaszfal sem nehéz ha üreges válaszfaltéglából vagy akár vékony YTONG-ból rakják.
Szerintem az az oka hogy brutál drága a vakolás.
Láttam vakolni itt kőműveseket. Nem ismerik a fandlit, mindent kanállal hordanak fel.
Öt négyzetméter naponta már jó teljesítménynek számít.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2015.03.23. 21:43:46

@tzh:
Ez már nem az én területem, nem tudok hozzászólni.
Az idő majd eldönti hogy jó technológia vagy nem.