HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró: @Nem talaltam a Submit gombot: Azt a magyar ballibek se tudják. (2021.12.06. 09:04) Gyerekiahóra...
  • Etniez: @Diggerdrajver: A szeméttel nem beszélgetni kell, hanem kivinni a kukába. (2021.10.28. 18:03) Ezek hülyék...
  • Diggerdriver64: @ocso79: Lófaszt... (2021.10.17. 08:49) Lázas ország
  • diggerdriver: @Bandibacsi34: Igen. (2021.10.12. 19:03) Tíz évünk elszelelt...

Címkék

Kérdések, válaszok.

2017.05.03. 21:14 diggerdriver

Az utolsó szakmai posztomhoz egyik barátom olyan okos kérdéseket tett fel hogy muszáj külön posztban válaszolnom. Kérdéseit bemásolom ide és képekkel, ábrákkal szemléltetve válaszolok rá.

Első kérdés:
" Régen mikor még nem volt állandó rugófeszítés
lánc, a hátul hajtó lánckerékből következően az
alsó talajonfekvő lánc volt a feszes ág, a felső meg a laza ág. "
Ugye csak előremenetben, ha hátrafelé ment, akkor a felső ág volt feszes?
-
Igen, nézzük az alábbi rajzot. Ha a hajtókerék forgásirányát megváltoztatjuk egyértelműen az alsó ág lesz a feszes ág.b18803a_1.jpg Hogy ne legyen laza ág, mindenképpen a rugófeszítés a kívánatos. Biciklin a legkönnyebb szemléltetni. A versenybicikliken mivel különböző átmérőjű lánckerekek vannak MUSZÁJ  rugóval feszíteni a láncot. shimano-altus-1997-hatso-valto-no_10.jpg
Hogy néz ki ugyanez munkagépeknél? Az alábbi képen egy rugóval feszített lánctalpat látunk. A rugót az előtte lévő menetes orsóval állítják feszesre. Az az a rúd ami a rugó és a vezetőkerék között van.dsc_1697.jpg
Második kérdés:
" ma már egy zsírmunkahengerrel feszített rugó  "
Itt elgondolkoztam, ugye a rugó a lényeg, és
másodlagos, a zsír, vagy a zsírnak hidraulikai eröátvitel szerepe van?"
-
Igen, a zsírnak hidraulikai erőátviteli szerepe van hiszen pont úgy működik mintha folyadékot vezetnénk a munkahengerbe. A zsír ugyanúgy összenyomhatatlan mint az olaj. Mivel évente néhányszor kell feszíteni a láncot felesleges olajcsövet odavezetni. Megteszi a zsír is.
Na ezen a képen ha jó szeme van valakinek akkor látja a zsírmunkahengeres feszítést. A rugó előtt van egy munkahenger amiből egy fényes rúd áll ki a vezetőkerék mögött. A modern gépeknél fordítva van, a rugó van elől és a munkahenger hátul.6a5015bde3c03dc6628cefc50482506b.jpg
Ez itt a zsírmunkahengeres láncfeszítés sematikus rajza. A dugattyú mögött egy zsírzógombon keresztül zsírt nyomunk a munkahengerbe. A zsír előretolja a dugattyút ami hátulról megtámasztva a rugót előretolja a vezetőkereket. A valóságban nem ilyen de így a legérthetőbb.2017-05-02_221131.png
 
Amikor láncot feszítünk fel kell emelni azt. Ekkor látszik hogy mekkora a belógása. Itt látszik felemelve valamint alatta ahogy rácsatlakoztattam a zsírzópumpát. Ennyi az ideális belógása a láncnak.2017-05-02_221030.png2017-05-02_221101.png
Én egyébként meg voltam győződve hogy MINDEN lánctalpas járműnek HÁTUL van a hajtása. Aztán felvilágosítottak hogy a harckocsiknál mindkét hajtási forma létezik. Igazuk volt. Ezen a képen elöl van a hajtás.07311.jpg
Vannak extrém hajtási megoldások isbig-0.jpg
Ez pedig egy gumilánctalp. Gumival bevont lánctalp.rubbertrack.jpg
Harmadik kérdés.
"A lánctalp hajtását egy hidromotor végzi. Ez
olyan mint egy villanymotor csak olajnyomás hajtja. "
Ez az amit nem tudok ertelmezni.  A
villanymotorok mukodesi elvet azt hiszem jol
ismerem, ott  az allo es forgo resz kozott
elektromagnesek huzzak-taszitjak egymast. Ezt az
analogiat nem tudom az olajnyomassal mukodo
motorra alkalmazni (amirol nem tudom, hogyan mukodik).
-
Itt én hibáztam. Nem olyan mint a villanymotor hanem a hidromotor hidraulikában betöltött szerepe ugyanaz mint a villanymotornak az elektromosságban. A villamosságban vannak különböző  fogyasztók, úgymint villanykályha, villanyégő stb... Viszont van egy, ami elektromos áramot forgó mozgássá alakít, az pedig a villanymotor. Hidraulikában is vannak fogyasztók, elsősorban a munkahengerek és van a hidromotor ami olajnyomást forgómozgássá alakít. Ugye van egy elektromos áramot termelő szerkezet amit dinamónak nevezünk. A dinamót ha megforgatjuk akkor áramot állít elő, de ha áramot vezetünk bele akkor villanymotorként működik. 
Pontosan ilyen a hidraulikában az olajszivattyú. Ha megforgatjuk olajnyomást állít elő, ha olajnyomást táplálunk bele akkor hidromotorként működik vagyis forog a tengelye. Többféle olajszivattyú létezik, de most nézzük a legegyszerűbbet. Ez egy fogaskerékszivattyú. Minden ilyen szerkezet a térfogatkiszorítás elvén működik. Egy nagyobb térbe olaj áramlik majd ez a tér egyre kisebb lesz és kénytelen az olaj nyomással távozni a szivattyúból.
Látjuk hogy a fogaskerék külső palástja szállítja az olajat majd ahol a fogak egymásba kapcsolódnak onnan visszaáramlani nem tud hanem csak egy irányba a nyomóágba tud távozni.fogaskerek_szivattyuk_mukodesi_elve.jpg
Egy ilyen szivattyúnak az egyik kereke van meghajtva a másik erről kapja a hajtást. Ilyen szivattyúfajták léteznek. 2007_08_24_1.jpgMost jön a lényeg. Mi történik ha magasnyomású olajat vezérelek rá a szívóoldalra? Az olaj elkezdi a fogak palástját nyomni és ugyanabba az irányba áramolni mint a szivattyú esetében. Itt már az olajnyomás mozgatja a fogaskerekeket tehát hidraulikus motor, hidromotor  lett a szivattyúból. Ez a hidromotor működési elve.Fogaskerekes szivattyút már kevés gyártó alkalmaz, a legelterjedtebb az axiálszivattyú. Ez dugattyús szivattyú ahol a dugattyúk párhuzamosak a hajtó tengellyel. Ugyanezt az axiál szivattyút használják axiál hidromotorként például a lánctalp meghajtásához.
Így néz ki egy lánchajtás hidromotorral.7107_5046741731.jpeg
Egy munkagépben három hidromotor működik. Egy-egy a lánctalpakat hajtja meg egy a felsővázat forgatja. A lánctalphajtást már kitárgyaltuk nézzük a felsőváz hajtását. Egy hatalmas görgős forgózsámolyon támaszkodik a felsőváz. Ezen a képen jól látszik hogy mekkora ez a belsőfogazású fogaskoszorú.javitas_2.jpg
Így néz ki a sematikus rajza.f049_belso_fogazatu.jpg
Ezt a belső kis fogaskereket hajtja a fordító hidromotor. Így néz ki.
2017-05-03_185359.png
Egy nagyon érdekes alkatrészről se feledkezzünk meg. Ott látható a hidromotor mellett balra lent. Így jobban be tudom mutatni.2014-03-30_114310_1.jpg
Ez egy nagyon lényeges szerkezet. A gép mértani középpontjában a fogaskoszorú közepén helyezkedik el. Hidraulikus forgócsatlakozó a becsületes neve. Ugye megbeszéltük hogy a láncokat olaj nyomású hidromotorok hajtják. Az olajat viszont le kell vinni az alvázba a hajtóművekhez. Igenám de a felsőváz forgását biztosítani kell.
Csővezetéket nem vezethetünk le mert a forgás miatt néhány körbefordulás után elszakadnának. Ez a szerkezet az ami biztosítja a felsőváz forgását úgy hogy az olajat az alsóvázhoz juttatja bármennyi körbefordulás esetén is. Felül rácsatlakoznak a csövek alul lecsatlakoznak és mennek a hajtáshoz, középen meg forog úgy hogy az olaj át tudjon áramolni alulra. Ha ez nem lenne akkor a felsővázzal csak egyszer lehetne körbefordulni. Nagy ötlet, okos szerkezet kevesen gondolnak rá hogy ilyen is kell.
A gép működését munkahengerek és hidromotorok biztosítják. A munkahengereket mindenki ismeri, egy henger, benne egy dugattyús szár ami hol a szár felől hol a másik irányból kap olajnyomást. A hidromotorokat és szivattyúkat most mutattam be.
Többször írtam már hogy a hidraulika több téren mutat hasonlóságot az elektromossággal. Ugye mindenki emlékszik általános iskolai tanulmányaiból hogy épül fel egy áramkör. Volt egy laposelem, egy érintkezőkapcsoló, egy zseblámpaégő és némi vezeték.
Ugyanez a legegyszerűbb hidraulikus nyomókőr rajza:225px-hydraulic_cirquit_directional_control_hu_svg.png
Mit látunk?
A tartályból egy szűrőn át olaj folyik a fogaskerekes szivattyúhoz. Onnan az olajnyomás elmegy a vezérlő tömbhöz aminek a feladata az előre/hátra kar mozgásának megfelelően arra az oldalra vezetni az olajat amelyik irányba működtetni akarjuk a munkahengert. Ha nem akarjuk működtetni akkor nyit egy túlfolyó szelep és az összes olaj visszamegy a tartályba. Ez a legegyszerűbb hidraulikus nyomókör. Ennek minden elemét megtárgyaltuk már, kivéve a vezérlő szelepet.
Roppant fontos alkatrész elképesztő finom megmunkálással. A mozgó rudat benne tolattyúnak nevezzük. Egy tolattyú egy munkahengert vagy hidromotort vezérel. A tolattyúk egy vezérlőtömbben helyezkednek el. Nagyon összetett, nagyon bonyolult kúrva drága alkatrész. Így néz ki.cat-hidra1.jpg
Valamikor régen a tolattyú tetejére csatlakozott a működtető kar, vagy rudazaton keresztül vezéreltük. Ahogy mindig nagyobbak lettek a gépek úgy lettek nagyobbak a vezértömbök is és egyre nehezebben lehetett mozgatni a tolattyúkat. Ezért kitalálták a joystick-os kétlépcsős vezérlést. Van egy alacsony nyomású hidraulikus kör amit a joystick-al vezérlek és azok vezérlik a nagy tolattyúkat. A képen látszik hogy a tömb oldaláról mennek a csövek a munkahengerekhez, hidromotorokhoz, a felső részen az a sok vékony cső viszont a kezelőkaroktól jön és olajnyomással mozgatja a vezérlőtolattyúkat. A közvetlenül rudazattal, és a kétlépcsős rendszer közötti különbséget ahhoz tudnám hasonlítani mint egy szervókormányos és egy nem szervókormányos autó kormányzása közti különbséget.
Azt hiszem mindent megválaszoltam, várom a további kérdéseket.

12 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diggerdriver.blog.hu/api/trackback/id/tr4712475295

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mattrica 2017.05.03. 23:07:56

Nagyon tetszett egy régebbi post-ban írt hasonlatod arra vonatkozóan, hogy miért nem lehet mindent megoldani távirányítással. Ezeken a kétlépcsős vezérléseken is ugyanúgy megvan a visszajelzés a kezelőnek a hidraulika végén történő változásokról?

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.05.03. 23:38:43

@mattrica: Igen. Van egy csodálatos dolog a hidraulikában. Ha egy vasrúddal megböksz egy hordót azt érzed. Ha egy öt kilométer hosszú csővezetékbe olajat nyomsz és a cső végén egy rúd böki meg a hordót azt ugyanúgy érzed. A folyadékok összenyomhatatlanságának fizikája minden visszajelzést továbbít.
Vannak olyan extrém helyzetek mikor például belemerítem a kanalat a földbe és az egyik szélső köröm egy sziklába vagy betonba akad.
Meg tudom mondani hogy kanál a BAL vagy a JOBB felén van a szikla.

fordulo_bogyo 2017.05.04. 03:17:00

Elgondolkoztam, vagy inkabb elabrandoztam, mi lenne, milyen szep lenne, ha mindenki ilyen hozzaertessel es szeretettel dolgozna a sajat szakmajaban...
Mert minden szakmaban meg lehet talalni az erdekessget, a szepseget.
Amiket itt olvasok, az egy teljesen uj vilag szamomra.
Koszonom.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.05.04. 07:05:38

@fordulo_bogyo: Baszod, ebből a kommentedből megvan a következő poszt témája.
A szakmaszeretetről fogok írni.

Csavarnyúzó 2017.09.17. 20:10:33

Olvasva ezt a blogot azon agyaltam, hogy még soha nem találkoztam olyan gépkezelővel, aki ilyen szinten tisztában lett volna azzal hogy miben ül, és mi történik a háta mögött amikor megmozdít valamit a fülkében. Általában féligazságokat sejtenek az egész gép működéséről, ami vagy roppant mulatságos, vagy rettenetesen bosszantó, ha egy blőd hiba miatt kell menni 200 vagy több kilométert. A többség viszont leszarja, légkondi meg a rádió menjen, meg a fizetést utalják. Nagyon kevés már a lelkiismeretes, igazi "gépész". Úgyhogy: le a kalappal...

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.09.17. 21:57:52

@Csavarnyúzó:
Köszönöm szépen. Azt sejtem az írásodból hogy szerelő vagy.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.09.17. 22:19:58

@Csavarnyúzó: Viszont most újraolvastam a posztot és felfedeztem egy hibát.
Ahol az axiálszivattyút mutatom be azt írtam hogy "a legelterjedtebb az axiálszivattyú. Ez dugattyús szivattyú ahol a dugattyúk párhuzamosak a hajtó tengellyel".

Rosszul írtam, nem párhuzamosak hanem szöget zárnak be egymáshoz képest. Ha nem állítható az axiálszivattyú akkor ez a szögeltérés határozza meg a dugattyúk lökethosszát.

Csavarnyúzó 2017.09.18. 10:27:39

@diggerdriver: Igen, sajnos, vagy szerencsére? Családi örökség, mint az egyszeri apácának, akinek már a mamája is apáca volt...:) Alapvetően munkagépeket javítok, CAT, Volvo Komatsu, de sok minden mást, teherautót, személykocsit, gőzhajót-űrhajót.
Az axiáldugattyús-szivattyúról regényt lehetne írni, van pl ferdetárcsás és ferdetengelyes kialakítás, de az is érdekes, hogy a szabályzásba miért viszik bele az elektronikát, stb stb..

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2017.09.18. 22:37:20

@Csavarnyúzó:
Nézd, én egy traktoros szakmunkásképzőt végeztem ahol a hidraulika alapjait megtanították. Minden amit tudok már saját önképzésből van.
A munkagépek piacán rengeteg érdekes megkérdőjelezhető dolog van.
Az elektronikát már mindenbe beleteszik. Szerintem az úgynevezett "fejlesztések" címszó már korántsem főként a fejlesztésekről szól hanem inkább a versenyről. Ha az egyik megtámogatja a szivattyúját némi elektronikával a másiknak menni kell utána mert ha nem akkor lemarad. Lehet hogy lemaradva jobb gépet kínálna csak senki nem venné meg.
Mondok egy példát. Valamikor régen a Mercedes úgy kínálta az autóit hogy csak a jobboldali tükör volt elektromosan állítható. A sofőrülés oldali meg kézzel belülről. Tök logikus hiszen minek a sofőroldalit elektromosan állítani? Van egy állítókar előtted fél méterre simán eléred nem?
Na de mi van ha a BMW KÉT elektromosan állítható tükröt kínál?
észérvek eldobva, és menni kell a BMW után.
A JCB 3CX egy traktor alapú gép. OK. Van rajta két ajtó. A jobboldalin még ember ki nem ment mert egyrészt ott van az első kanál vezérlőkarja meg esetleg a sebességváltókar, másrészt odapakoljuk a sok kacatot. Mégis van jobboldali ajtó. Miért? Az elődön a tolóajtós 3D-n nem volt.
Nem tudom mennyi idős vagy de én még dolgoztam olyan NDK gyártmányú lánctalpas forgókotróval amiben egy karral állítani lehetett a szivattyú szállítási mennyiségét. A büdös életben nem nyúltunk ahhoz a karhoz de benne volt.

Csavarnyúzó 2017.09.19. 09:28:03

@diggerdriver: Lehet hogy ellentmondásba keveredek most magammal, de:
Külön kell választani a kényelmi és a működtető, vezérlő elektronikákat. Nyilván elszaladt a ló a mérnökökkel, marketingesekkel. Pl: az egy vicc,hogy egy négytagú család minden tagjának más más hőfok kell egy autóban. Az azért rengeteg energia az autó szempontjából is, hogy apunak 21 fokon ne gyöngyözzön a homloka, a gyerekek meg 26 fokon süljenek. A végén senkinek nem lesz jó mert a fizikát nem lehet meghágni. De mondjuk egy szivattyú vezérlését sokkal hatékonyabban megoldja egy számítógép, mint négy-öt, vagy akármennyi rugó. Képtelenség sok száz üzemállapotnak megfelelő vezérlést mechanikus elemekkel megoldani. Az újabb gépek pont ezért sokkal finomabban reagálnak a terhelésre. Nem kell időről időre állítgatni a vezérlés elemeit, nincs annyi kopó elem, amit meg be kell állítani,azt gombnyomogatva lehet, nem a közepépe belemászva. Ez a dolog jó része. De például az elektronikus motorvezérléssel egy munkagépben nem értek egyet. Itt jön az ellentmondás. Nyilván itt is előkerül a környezetvédelem, meg az alacsony fogyasztás, de: egy számítógép vezérelte dízelmotor sose lesz olyan megbízható mint egy adagolós. Ott kis túlzással ha egyszer elindul, és jön a csövön a gázolaj, már semmi nem állítja meg. Egy "korszerű" motoron viszont sok mindennek teljesülnie kell hogy egyáltalán elinduljon. Mindezt egy olyan masinán, aminek hóban-sárban vagy akár a sarkkörön is menni kell. Ezt új korában tudja is, de mondjuk 10 évesen? Ezért (is) adagolós motor hívő vagyok. A két ajtó meg azért kell a traktorra, hogy borulás esetén legyen menekülő út. Ez előírás. A kotrókon a hátsó ablak a vészkijárat.

Csavarnyúzó 2017.09.19. 10:07:54

Ja amúgy 42 leszek. Két "vasas" szakmám van amiből az egyik autószerelő. Amit a suliban tanultam, abból már akkor is nehéz lett volna elindulni.Én is magamat képzem folyamatosan, mint ahogy mindenki más aki ért ebben az országban bármihez.Gondolom a NOBAS-ról van szó.csak láttam ilyet,javítani nem volt szerencsém.
süti beállítások módosítása