HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • Kövérmadár [swe]: @upgrade: Itt, ha jol tudom, akkor 25 nap. Viszont nem no idovel, mint Magyarorszagon. A kulonbo... (2018.12.14. 01:12) Gyerekiahóra...
  • diggerdriver: @Öreg tölgy: Jó zenék. Szeretem a jó zenét. Csak nem hallgatok. (2018.11.27. 19:54) Hogyan lettem illiberális?
  • diggerdriver: @bandika57: Köszi (2018.11.25. 19:18) Gőzgépfesztivál 2018
  • emzperx: Erre a gondolatmenetre van egy vicc amikor a megfagyott pocsolya öntudatra ébred - majd felteszi m... (2018.11.20. 20:46) Egy marék por
  • szociál: @Quercus erdész: Libsizel közben a góréd nyitott egy muszlimsimogatót, olyan nyelveseket váltana... (2018.10.16. 20:25) Mi van ha mégis?

Címkék

Megint filmkritika

2018.03.24. 15:35 diggerdriver

A közelmúltban megnéztem két filmet. Nem vagyok filmkritikus nem is értek hozzá. A színészethez pláne. Amit leírok az az én egyéni megítélésem az én egyéni véleményem. A közönség közül vagyok egy, aki bírál vagy dicsér. Vagy mindkettő. Feleségem szerint én úgy nézek filmet hogy keresem a hibákat benne. Ez nem így van. Én nagyon mélyen beleélem magam egy filmbe és ezért minden apróság ki tud zökkenteni. Pontosan azért mert azonosulok a filmmel én egy véresebb krimit már nem nézek meg. Vagy horrorfilmet vagy holokausztfilmet vagy az érzelmekre nagyon negatívan ható alkotást. Lássuk akkor a két mozit.

KINCSEM

Kincsem a magyar csodaló. Ha a lósportot valahogy be lehetne emelni az emberi sportágak közé akkor azt mondanám hogy a magyar sporttörténelem két legjelentősebb eseménye az Kincsem pályafutása, és az Aranycsapat, azon belül pedig a londoni 6-3. 

A Kincsem című film az a magyar filmtörténelem Angol beteg-e. Ez nem bírálat hanem dicséret. Az Angol beteg Almássy Lászlóról szól, pontosabban szólna róla ha a valósághoz szemernyi köze lenne. Nem tudom hogy külföldön hogyan kategorizálják a filmeket. Ha az Angol beteg életrajzi film akkor az nem igaz. Ha a Kincsem életrajzi film akkor az sem igaz. Ha mindkét filmet játékfilmként vagy romantikus filmként sorolják be akkor mindkettő a helyére kerül és műfajuk kiválóságai közé emelkednek. Az hogy egy embernek vagy egy lónak az életéből epizódokat beletesznek az nem baj. Sőt. Ha valaki kedvet kap a Google-on utánaolvasni a valóságnak már megérte.

Na nézzük a filmet.

Nem szegény film. Nem ordít ki belőle a csóróság. A meztelen segg nem villan ki a nadrágból mint például a Honfoglalás vagy a Juliánus barát című magyar rettenetekből. Nagyon jó a képi világa profi az operatőri munka. 

Van aki nem látta a filmet és nem ismeri a ló valódi történetét ezért nem lövöm le a poént de körülírom azt a jelenetet amit akkor is végigizgultam hogy tudtam mi a végeredmény. Az a jelenet egy jól megrendezett jól fényképezett feszültségkeltő jelenet volt. Bele tudtam élni magam úgy is hogy tudtam a végkifejletet.

Mégsem vagyok elégedett. Ha két szóval kéne jellemeznem a filmet akkor azt mondanám hogy ELKAPKODOTT FILM. Mit jelent ez? A mellékszereplők színészi játéka csapnivaló volt. Olyan hiteltelen hogy néztem ki a fejemből hogy ez most hogy...? Döbbenet. Ráadásul nem azt éreztem hogy rosszak a mellékszereplők. Az egész olyannak tűnt mintha egyszer felvettek volna egy jelenetet, csapó egy, aztán a rendező szólt hogy ok rendben mehet a vágószobába. Ordít belőle hogy nincs kidolgozva. A mellékszereplők jeleneteire nem tudok mást mondani minthogy igénytelen rendezői munka. Elképesztő hanyagság. Ferenc Józsefnek még a pofaszakállát sem hittem el nemhogy a játékát. Mégegyszer hangsúlyoznám nem színészi hibáról beszélek. Olyan volt az egész mint egy szappanopera ahol nincs idő megismételni a jeleneteket. 

Maga a történet mint egy romantikus limonádé nem rossz. A szerelmi szál, a családi bosszú a ló életével vegyítve egy kellemes mozivá tette volna az egészet ha a fenti hiányosságok nem lettek volna.

Még egyvalamiről szólnék. Sikítani tudnék a hollywoodi gegektől, számtalanszor látott sémáktól. A visszaköszönő megoldásoktól. Miért kell ez? Miért kell szolgaian másolni az usákok filmgyárát? Van a filmben egy jelenet ami szinte egy filmkocka de mégis felvillan és görcsbe rándul tőle a gyomrom. Amikor Kincsem gyulladt patáját bekenik valami csodafőzettel és futás közben a gyógyuló patáról letekeredik a fásli, ez demonstrálja hogy meggyógyult. Hol is láttuk ezt a jelenetet? Ja igen, a Forest Gump-ban mikor Forest lábáról futás közben esnek le a vasak. Nem lehetett volna enélkül? Gagyivá degradálja a filmet. Ócska másolattá. Jó ezeket csak én veszem észre de akkor is...

A főszereplők játéka kiváló. Nagy Ervin hitelesen hozza a mindenkit megdugó playboy figuráját, Petrik Andrea pedig ha kell dáma ha kell tőrölvágott vagány csaj volt. A mellékszereplők közül egyetlen ember játéka volt kiemelkedően jó, ő pedig Gyabronka József.

Az Angol beteggel kezdtem vele is fejezem be. Mind Almássy Lászó mind Kincsem élete megérdemelne egy HITELES valósághű életrajzi filmet. Az ő esetükben a valóság kalandosabb volt mint a képzelet.

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A LEGSÖTÉTEBB ÓRA

Churchill nagy kedvencem. Nagy tisztelője vagyok. Miért? Mert nem volt hibátlan ember. Mert EMBER volt. Így nagybetűvel. Gyarló, hedonista, akaratos, önfejű ember. Nem szeretem a szeplőtelen hősöket. Ott valami hazugság van. Ugyanúgy mint ahogy nem szeretem az ideális házasságokat. Ott valaki el van nyomva.

Elmondom hogy mitől mentette meg Churchill a világot. NEM Hitler győzelmétől. Bár mikor a film játszódik az volt benne a levegőben. Hitler MINDENÁRON békét akart kötni a britekkel. Megkímélte a hadseregüket Dunkirknél. Pontosan tudta hogy a brit parlament és még a király is náci szimpatizáns. Egyet nem tudott. Azt hogy a Szovjetúnióba beletörik a foga. Amikor Churchill miniszterelnök lett két jövőkép volt lehetséges. Békét kötnek a náci Németrországgal, Hitler győz és egész Európa az Uralig Hitler uralma alá kerül.  Ebben az esetben csak idő kérdése hogy mikor száll partra Nagy Britanniában. Adolf nem arról volt híres hogy betartja a békeszerződéseket.

Másik lehetőség hogy Anglia békét köt és Hitlert legyűri a Vörös Hadsereg. Erre ugyan nem számított senki mégis ez következett be, és itt jön Churchill zsenialitása. Ha békét kötött volna akkor a kommunista henger Párizsnál áll meg, vagy Calaisnál. Vagyis békekötés esetén vagy Hitler Európája lett volna a jövő, vagy Sztalin Európája. Úgy hogy Anglia néhány évvel később lett volna elfoglalva de a sorsát nem kerülhette volna el.

Churchill egy nácibarát parlamenten, egy nácibarát arisztokrácián úgy verte keresztül az ellenállás politikáját hogy gyakorlatilag SEMMIJE nem volt. Nagynehezen hazahozták a brit haderő 80%-át Dunkirkból ami Hitler kegyelméből megmenekült. Ezen kívül egy végtelenül elavult szárazföldi és tengeri hadi arzenál állt rendelkezésére amivel szemben az addigi világ legjobban felszerelt és legjobban kiképzett hadereje állt. Roosevelt nem győzött kibúvót találni hogy ne kelljen Angliának segítenie. Senki sem utálta jobban a kommunizmust mint Churchill, és mégis tudta hogy le kell feküdnie Sztalinnak hogy a segítségével pont Sztalintól mentse meg Európát. Végül Sztalin megkapta a kommunista védőpajzsot Európa és a Szovjetunió közé, Hitler ment a süllyesztőbe és a Szabad Világ megmenekült.

Ez volt a háttér, de a film nem erről szól. Ez a film egy csapnivalóan rossz film. Az elejétől a végéig egy sötét tónusú sötét képi világú nyomasztó hangulatú film. A forgatókönyv annyira gagyi hogy minősíteni sem lehet. Churchill nagyjelenete a londoni metróban olyan hiteltelen hogy nézni is fáj.

Ez a film nem Churchillről szól. Ez a film Gary Oldmanról szól. Egy zseniális színész jutalomjátéka a film amiben Gary Oldman lubickol. Neki ezért a filmért már a második vagy harmadik Oscar díjat kellett volna megkapnia. A "Halhatatlan kedves" Beethovenjének megformálása a filmtörténet egyik legnagyobb alakítása volt. Churchill ugyanolyan jól sikerült neki.  Churchill testtartása, gesztusai, menése, mimikája, egyáltalán MAGA CHURCHILL Gary Oldman volt. A film egyetlen javára írható megoldása az volt hogy gyakorlatilag láthatatlanok a mellékszereplők. Hogy úgy mondjam nem zavarják Gary Oldman köreit. Nem azért mert Gary lejátssza őket a színről hanem mert nincs túlhangsúlyozva egy mellékszerep sem. Ott vannak elvannak, teszik a dolgukat de érdemben nem zavarják a Gary Oldman játékát.

Egy nagyon furcsa kettősséget vagy talán ellentmondást érzek a filmben. Egy rosszul megírt forgatókönyvben, egy rosszul megírt Churchill karakterből kellett a legtöbbet kihozni. Én ahogy Churchill személyiségét elképzelem az egy kifelé kemény páncélba burkolózó ember aki belül egy vívódó,  rendkívül érzékeny ember aki SOHA nem mutatná ki VALÓDI személyiségét a a világ felé. Márpedig a filmben erre kényszerítik és látszik Gary Oldman kínlódása néhány jelenetben hogy hogyan oldja meg ezt a feladatot. Megoldja. Parádésan és zseniálisan.

Ez a film egy Gary Oldman film. Ez a film Gary Oldman filmje. Mindent tud. Ha egy havasi gyopárt kéne eljátszania a Kalahári sivatagban azt úgy játszaná el hogy elhiggyük, valójában az osztrák Alpokban vagyunk.

Pedig nehéz dolga volt. Nelson admirálist könnyebb meformálni mert nem maradt fenn róla képi anyag. Minden színész úgy játssza meg ahogy akarja, ahogy ELKÉPZELI. Churchillnál ez nem így van. Ismerjük. Minden mozdulatát minden gesztusát ismerjük. Őt nem lehet fantáziából megformálni. Aki Churchillt hitelesen akarja eljátszani annak Churchillnak kell lenni.

Nem mondhatok mást, Kösz a filmet Gary.

17 komment

Mellőzött barátaink

2018.03.18. 12:37 diggerdriver

Nem, nem embertársainkról lesz szó. Ezt a posztot Csuja Imrének ajánlom és minden olyan embernek aki szép kertet gondoz, gyümölcsfákat nevel és mellékesen szereti az állatokat. Jelen poszt arról szól hogy mennyire jól és ugyanakkor mennyire mostohán bánunk önkéntes segítőinkkel. Talán másfél éve beszélgettünk az Örkény színház társalgójában, és szóba kerültek a madarak amiket télen etetni kell. Én hozzátettem hogy itt nemcsak a madarak gondozása magas szintű hanem például a hasznos rovaroké is és szinte minden kertészeti boltban kapni úgynevezett rovarhoteleket.images.jpg Pogány Judit mondta hogy ő még nem látott olyat. Na ahogy hazamentem mindjárt rendeltem két különbözőt az ebay-ról. Valami oknál fogva két egyformát hozott a postás. Mikor legközelebb mentem az egyiket odaadtam Juditnak aztán kérdeztem kinek vannak gyümölcsfái? Mácsai Pali mindjárt mondta hogy a Csuja Imrének. Oda is adtam neki, és kicsit továbbgondoltam a dolgot. Erről szól ez a poszt.

Az én kertemben volt madáretető ahol telente 30-50 kiló napraforgót megetettem a madarakkal és volt madáritató is. Meg ki volt rakva vagy 10 madárodú. Ezek az állatok hozzánk tartoznak. Nélkülük szegényebb lenne az életünk. Egyet viszont nem értek.

Miért van az hogy otthon csak a kicsi színes tüncibünci cinegék és egyéb énekesmadarak a madárvédelem elsődleges célpontjai? Én tudom, és leírtam többször hogy a mai gyümölcsfajtákat már nem lehet biokertészettel vegyszerek nélkül termelni. Na most az hogy permettel írtjuk a kártevőket szerencsére nem hozta magával a madarak mellőzésének gyakorlatát. Rengeteg ember eteti télen őket és rak ki odúkat a fészkeléshez. 

Nekem az a bajom ezzel hogy ez a madárvédelem rendkívül egyoldalú. Miről van szó? Arról hogy vannak a kerti madarak, meg esetleg még a gólyáknak kitesznek villanyoszlop tetejére fészektárcsát aztán kész. Vége. 

Miért? 

Emlékszem hogy itt Londonban, Valamelyik parkban sétálva mennyire rácsodálkoztam egy madárodúra ami ötször akkora volt mint egy cinegeodú, legalább tizenöt centiméteres átmérőjű lyukkal. Az például egy bagolyodú volt. Merthogy a baglyok is szívesen fészkelnek odúban és meghálálják a gondoskodást jónéhány patkány és egér elpusztításával. 

Aztán láttam olyan dobozokat kirakva ami egy levelesládára hasonlított de az alján volt a nyílás. Ezek bathouse-ok, vagyis denevérházak. A denevérek a leghasznosabb élőlények közé tartoznak. 

Annak idején mikor a kertemet rendeztem be, és madárodúkat  madáretetőket akartam csinálni vettem egy könyvet ami csak erről szólt. Mindenféle odú volt benne de sem bagoly sem denevérodút nem találtam. Mivel akkor még nem tudtam hogy létezik ilyen nem is hiányoltam. 

Itt Londonban az állatokról való gondoskodásnak egy igen fejlett fokán állnak. Ha elmegyek egy fesztiválra, egy kirakodóvásárra ahol asztalok standok vannak akkor biztos hogy néhány asztal lábánál látok edényeket vízzel tele. Mikor valaki sétál a kutyájával nézelődve az árusok között akkor a kutyának jól esik ha vizet talál valahol.

Dolgoztam Holbornban toronyház alapját építettük. Ez a belváros ahol egy tenyérnyi füvet egy csenevész fát sem láttam. Viszont az egyik irodakonténer tetejére kitettek egy saját gyártmányú rovarhotelt néhány raklapból valódi fű gyeptéglával.img_20150501_081053.jpg

Az ember hasznos segítői a madarak, a denevérek, a békák, és egyes rovarfajták. Itt vetődik fel a kérdés hogy miért részesítünk előnyben egyes fajokat és miért  mellőzünk más, legalább olyan hasznos fajokat?

Pusztán azért mert szépen énekel? Szép a tollazata? Ha csúnya akkor már mellőzzük? Miért? Egy varangy az nem hasznos? Én irtózok a békáktól de soha nem bántanék egyet sem.

Rengeteg módon lehet segíteni a hasznos állatoknak. Fekete István írja egyik könyvében hogy a gabonaföldek termésátlaga mérhetően megnőtt mikor a táblák szélére ülőfákat tettek ki az ölyveknek és vércséknek. Ezek a madarak nagyon szeretnek megpihenni száraz fákon ahonnan kifigyelhetik a következő áldozatot és ahol békésen emészthetnek. Az ilyen fák vonzzák ezeket a madarakat a kártevő pocokpopuláció legnagyobb bánatára. Kis költség nagy haszon.

Nem arról van szó hogy kertészetekben vegyünk rovarhoteleket nagy gyümölcsösökbe. Ezek az előregyártott dizájnos dolgok a kiskertek díszei.

Itt csodálatos öntöttvas madáritatókat lehet kapni, és mindent ami az állatvédelemmel összefügg. Lehet kapni olyan madáretetőt amit a mókusok nem tudnak kienni. Viszont külön kapni etetőket mókusoknak. Ennek az egész kertkultúrának óriási hagyománya van itt. Egy itteni kertészeti bolt valódi aranybánya az eziránt érdeklődőknek.

A nagy táblákon gazdálkodóknak a nagy gyümölcsösökben termelőknek olcsón és egyszerűen is megvalósítható a hasznos állatok segítése. Néhány köteg nádat húsz centi hosszúra felvágva maréknyi kötegekbe kötve fellógatni a gyümölcsfák ágára nem költség. Ugyanúgy műanyaghálós krumplizsákokba húsz-húsz fenyőtobozt kihelyezni ágakra szintén nem pénz kérdés. Ezek ugyanolyan teljesértékű rovarhotelek mint amiket készen meg lehet venni.

Azért írtam ezt a posztot hogy a magyar emberekkel megismertessem az állatvédelem egy magasabb fokozatát. Hogy ne a szépségük szerint részesítsük előnyben a hasznos állatokat. Megérdemlik.

4 komment