HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • diggerdriver: @Quercus Maximus: Nagyon egyszerű a képlet. A választók nem személyekről nem polgármesteri székek... (2019.10.17. 19:53) Gyerekiahóra...
  • diggerdriver: @mariann49: Valószínűleg róla beszélünk bár a Ricsi azt mondta a második gyerek fiú. Elképesztő ha... (2019.10.07. 06:34) Hol vagyunk otthon
  • pametno: Hasonló hisztériakampány folyik most az amazonaszi esőerdőkkel kapcsolatban. Politikai, és gazdasá... (2019.08.28. 07:43) Képmutatás
  • Nagy-Papa: @MAXVAL bircaman közíró: :D :D :D :D :D :D :D :P :D :P .... (2019.08.23. 10:47) Belegondoltál már?
  • MAXVAL bircaman közíró: @diggerdriver: Most újra megjelent, furcsa. (2019.06.07. 18:40) Brexit

Címkék

Képmutatás

2019.08.18. 16:01 diggerdriver

Vágjunk a közepébe.

Elmondom mi a problémám. Emberek vagy embercsoportok kiállnak egy jó ügy érdekében és próbálnak tenni érte. Például jó ügy az állatvédelem vagy jó ügy a környezetvédelem. A probléma az hogy ezekből kiragadnak nekik tetsző részleteket azért megtesznek mindent míg ugyanannak a jó ügynek más kevésbé népszerű ágáért szót sem emelnek. Ez egy óriási képmutatás. Mondok egy példát. Magyarországon ha bemegy valaki egy kertészeti boltba és madárodút akar venni az szinte kizárólag cinege odút vehet. A cinege az egy nagyon szerethető szép és hasznos madár elő kell segíteni a szaporodását ez nyilvánvaló. Na de mi van más hasznos állatokkal? A denevérekkel, a baglyokkal a rovarokkal? Fúj azok olyan gusztustalanok nehogymá' még szaporítsuk őket. A denevér belekapaszkodik emberek hajába a bagoly halált hoz a rovarok csípnek...

Írtam erről itt: https://diggerdriver.blog.hu/2018/03/18/mellozott_barataink

Miért van az hogy harcos állatvédők az idősödő dívák leopárdprém vagy nercbundáját lefújják festékkel, míg a motorosbanda vezérének bőrdzsekijét békén hagyják? Lehet hogy pofán lennének vágva? Valaki erre nekem azt válaszolta hogy a bőr melléktermék és a húsáért tenyésztik az állatot a bőr ennek a folyamatnak a mellékterméke. Igen, egy hízómarha szemszögéből nézve máris másképp néz ki a leölésének ténye ha nem csak a húsát hanem a bőrét is felhasználják. A kedves olvasót ha neadjisten agyonverik a pénzéért mekkora vigasz az hogy amúgy nem csak a pénzét vették el hanem a veséjét is eladták a feketepiacon. Mintegy melléktermékként.

Merthogy mekkora botrány hogy a szőrmés állatok 0,7 nm-en kénytelenek leélni az életüket míg a marhák szabadon legelnek az argentin pampákon. Az a helyzet hogy egy tojótyúk vagy egy húscsirke örülne annak a 0,7nm-nek merthogy ők az életüket egy A4-es papírlap nagyságú területen élik le.

Sokszor mondtam már hogy a kínai gasztronómia és orvoslás a legkártékonyabb tevékenység a műfajában. Világméretű megmozdulás volt az orrszarvúakért merthogy a kínaiak brutális pénzeket adnak az őrölt orrszarvért mint potencianövelőért. A maralszarvas agancsát vagy vérét szintén potencianövelőnek tartják, csakhogy az agancsot azt még növekvő állapotában vérerekkel és idegszálakkal tele állapotában fűrészelik le irtózatos fájdalmat okozva a szarvasnak. Elég ha csak a képeket megnézitek: https://hir.ma/18-2/a-maral-szarvas-vere-es-agancsa-gyogyszer-es-afrodiziakum-sokkolo-fotok/189019

Ki emelt szót ezeknek az állatoknak a szenvedéséért? 

A medveepe a másik kínai gyógyszer alapanyag. Van ahol időszakosan csapolják le az epéjüket http://www.erdekesvilag.hu/kegyetlen-allatkinzo-modszerek-a-medveepe-kinyeresehez/ van ahol medvéket szűk ketrecekben tarják hogy mozdulni se tudjanak és katéteren folyamatosan csorgatják le az értékes folyadékothttp://www.kagylokurt.hu/3637/eletmod/medvefarmok-kinaban.html

A kopi luwak luxuskávé előállítása sem a közismert reklámozott és emberséges módon történik. Merthogy a cibetmacska emésztőrendszerén átment kávészemeket az erdőben keresik meg és viszik a piacra. Lófaszt. https://prove.hu/kopi-luwak-luxuskave/

A perzsabunda vagy karakül gyapjú létrehozásához az kell hogy a még meg nem született bárányt eltávolítsák az anya testéből és megnyúzzák. Régen leölték az anyabirkát, ma már állítólag gyógyszerrel koraszülést idéznek elő és így legalább az anyabirka élve marad. Állítólag császármetszést is szoktak alkalmazni. https://www.facebook.com/1513286975584027/videos/1559081961004528/ A báránynak különleges még nem kibomlott szőrű prémje a perzsabunda vagy kucsma alapanyaga. Kíváncsi lennék arra az állatvédőre aki egy csecsen vezér feleségének a perzsabundáját lefújja festékkel vagy leveri a családfő kucsmáját. Hamid Karzai afgán kormányfőt állatvédő szervezetek támadták a kucsmája miatt de nem linkelem be ide a cikket mert annyi baromságot tartalmaz hogy komolytalan az egész.

Szóval én azt mondom hogy az állatvédelem legkényelmesebb módja lefújni valaki nercbundáját, míg a nagyobb kockázatot feltételező akciókba már nem mennek bele. Olyanok mint a svéd parlament női tagjai akik harcos feministák csak mikor a közel keletre mentek akkor engedelmesen felvették a fejkendőt kidobva a feminista elveiket az ablakon.

Miután kitárgyaltuk az állatvédelmet nézzük hogy állunk a környezetvédelemmel.

Autókat mindenki használ mindennap százával látjuk őket, látjuk a kipufogóból gomolygó füstöt hát érdemes rajtuk kezdeni a környezet védelmét. Nem akarok most belemenni egy belsőégésű motor kontra elektromos autó vitába. 

Arról beszélnék inkább hogy egy luxus óceánjáró annyi káros anyagot bocsát ki mint egymillió autó ráadásul ezek a hajók a nap 24 órájában okádják a füstöt. Aztán vannak még a tankhajók az áruszállító konténerhajók a halászhajók a hadihajók. Az atommeghajtású anyahajók, tengeralattjárók nem tartoznak ide. Összességében iszonyatos mennyiségű szűretlen füst kerül belőlük a légtérbe.

Mi van a repülőkkel? Azok sem ózondús hegyi levegőt engednek ki a sugárhajtóműből. Gyanítom ha egyszer valaki felvetné a szűrés lehetőségét az lenne a válasz hogy az a biztonság rovására megy. Attól a pillanattól már nem is lenne téma. 

Mindezek ellenére az autók a bűnösek mindenért fujj fujj le a belsőégésű autókkal. 

Most viszont másról szeretnék beszélni.

A világ körülbelül harminc éve a környezetszennyezés egy új fajtáját vezette be amiről senki nem beszél. Volt szerencsém itt Londonban néhány ház bontásában részt venni. A bontás az építőiparon belül egy külön műfaj saját szabályokkal különlegesen felkészített átalakított gépekkel. A fő csapásirány a biztonság és az újrahasznosítás. Külön gyűjtöttük a beton és téglatörmeléket amit bezúztak és útalap készült belőle. Külön gyűjtöttük a fémhulladékot amit beolvasztottak és az éghető hulladékot amit szemétégetőkbe szállítottak. 

Mint mondtam körülbelül harminc éve elkezdődött egy beláthatatlan következményekkel járó gigantikus környezetszennyezés aminek a hatásától még húsz harminc évig nem kell félni utána viszont brutális költségekbe fog kerülni a semlegesítése. 

A házak és épületek, elsősorban panelépületek hungarocell szigeteléséről beszélek. Belegondolt már valaki mi történik egy ilyen szigeteléssel ellátott ház bontásakor? Van egy kemény vakolatréteg ami alatt 5-20cm hungarocell van és az mögött tégla vagy betonfal ami bontáskor darabokra törik. A szigeteléssel együtt. A pici műanyag golyócskák mekkora területet fognak beteríteni? Meddig fújja őket a szél? Mikor fognak lebomlani az udvarokban kertekben parkokban utcákon? Európai léptékben százmillió köbméterekről beszélünk és folyamatosan tart még a régi házak utólagos szigetelése valamint az új házakba is építik bele a hungarocell és polisztirol táblákat. Láttam olyat hogy az angoloknál az úgynevezett cavity fal közé, ami két falból áll közötte 10 centiméteres légréssel hungarocell golyócskákat fújtak be egy fújó szerkezettel ami a két fal közötti legapróbb rést is kitöltötte. Ott mi lesz a bontási technológia? Van-e bármilyen elképzelés ennek a környezetterhelésnek a semlegesítésére? Hogy bontáskor mi fog történni? 

Tegyük fel hogy bontás előtt kötelezik a bontó cégeket hogy távolítsák el a szigetelést. Milyen módon? Egy faanyaggal teli bontásra váró épületen nyílt lángot használni lehetetlen mert leég az épület is meg a környék is. A levegőbe jutó mérges gázokról nem beszélve. Kézzel lebontani iszonyatos költség, és akkor is keletkezik sok szálló törmelék. Panelházon az alpintechnika plusz költség. De tegyük fel hogy lebontják sikeresen. Mi történik azután. A hungarocellnek szilárd térfogata valamint fűtőértéke nincs. A szemétszállító konténert telerakják egy marék műanyaggal ami hat köbéterre van felduzzasztva levegővel. A teherautó elindul hat köbméter levegővel a szemétégetőbe, távolságtól függően eléget nagy mennyiségű üzemanyagot aztán a szállítmányából a az égetőben szinte nulla hőmennyiség keletkezik nagy mennyiségű mérgező füst kíséretében. Egy panelháznál hány köbméter habosított levegőt fognak elszállítani? Persze el tudom képzelni ilyen-olyan tömörítőgépek használatát de az mellett hogy még nem léteznek azoknak a költsége sem lesz csekély. 

Lehet ötletelni hogy mi lesz a megoldás de én most borítékolnám a saját jóslatomat. Minél gazdagabb egy ország annál hatékonyabban végzi majd a mentesítést és minél szegényebb annál engedékenyebben kevésbé ellenőrzötten.

A végkövetkeztetés mindenképpen az hogy iszonyatos mennyiségű habosított műanyagot építenek be az épületekbe. Hogy mi lesz velük arra senki nem gondol semmilyen technológiát még nem dolgoztak ki. Költséghatékony környezetbarát technológiát.

Még nincs vége.  

A habosított műanyagnak van egy versenytársa ami nem kevésbé problémás.  A kőzetgyapot szintén hőszigetelő anyag és nem kevésbé környezetszennyező. Ez mellett van egy rossz tulajdonsága. Szintén messzire száll a szélben és emberi bőrre kerülve kibírhatatlan viszkető érzést okoz hogy szinte véresre vakarja magát az a szerencsétlen akinek a bőrére rákerült. Minden egyébben hasonlít a hungarocellre.

A mondandómat lezárva megkérdezném hogy ezekben a témákban hol van a harcos környezetvédő mozgalom? A tudományuk megrekedt ott hogy kitiltani a belsőégésű autókat mindenhonnan. Itt tartanak erre képesek. A környezetvédelem nem csak füstölő autókból áll. Sőt lassan már ott tartunk hogy a szigorodó normák miatt alpesi hegyilevegőt pufognak ki az autóink a zöldeknek ez még mindig nem elég. 

Na a fentiek okán ezért tartom képmutatásnak mind az állatvédő mozgalmakat mind a környezetvédő faölelgető zöldek mozgalmát. A felszínt kapargatják és a könnyebb ellenállás irányába mennek. 

Köszönöm hogy elolvastátok.

11 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diggerdriver.blog.hu/api/trackback/id/tr2415014424

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

MAXVAL bircaman közíró · http://bircahang.org 2019.08.18. 16:27:50

Az állatok az emberek szolgái. Ezt elismerve lehet csak koherens állatvédelmet csinálni.

Van amit megeszünk, más meg kedvencnek tartunk.

A normális állatvédelem célja nem az állatoknak állampolgárság adása, hanem a FELESLEGES fájdalomtól való megkímélésük.

A környezetvédelem hasonló kérdés. Érdekünk a tiszta környezet, de nem bármi áron. Az egyensúly megteremtése a helyes hozzáállás.

Én és Énke 2019.08.19. 10:41:43

Nem először fordul elő, hogy jól látod a dolgokat.

Nyugaton – és ma már mindenhol - semmit sem csinálnak ingyen. Az aláírásgyűjtők, az adományokért kunyeráló betelefonálók és a szórólapokat terjesztők fizetés ellenében agitálnak a „jó cél” érdekében. A kutatók sem ingyen szolgáltatják a fősodor/kormány/szervezet által kitűzött eredményt.

Az általános műveltségből kizárt köznép tetszés szerint hülyíthető. (Ha nem hiszed, indíts gyűjtést a névtelen katona özvegyének a támogatására.) Mindent elhisz, és nem von kétségbe semmit, amit a TV-ben lát. Neki mindegy, hogy a metánra, a freonra vagy széndioxidra kenik az amúgy több okra fogható, tényleges klímaváltozást, csakhogy együtt retteghessen.

Nem lehet annyi felé rettegni, ezért tessék csak a cinkére, a jegesmedvére, és a széndioxidra koncentrálni. Annyi pénz nincs, a tehénfing elszáll, az ózonlyuknak pedig kuss!

2019.08.19. 16:15:27

"Korunk feladványa a klímarejtvény
A SZÉN-DIOXID GLOBÁLIS LÉGKÖRI KONCENTRÁCIÓJA 1750 ÓTA NEM NÖVEKEDETT JELENTŐS MÉRTÉKBEN

Szarka László Csaba

A növekvő szén-dioxid-kibocsátás erősödő üvegházhatást okoz, aminek globális felmelegedés a következménye állítássort bár sokan elfogadják, én dogmának tartom. Ha tömör választ kellene adnom, hogy miért gondolom így, akkor elsősorban azért, mert a klímamodellek előrejelzéseinek a fele sem igaz. Véleményemet egy folyamat felrajzolásával mondom el. A legutóbbi három év néhány eseményét idézem fel, úgy, ahogy átéltem.

2016 április 7-én Mi lenne, ha megállna a klímaváltozás? És ha nem? címmel ülést tartott a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Környezettudományi Elnöki Bizottság Jövőnk a Földön albizottsága. E rendezvény nem klímakutatásról szólt. A provokatív cím ürügyén arra kerestük a választ, hogy a különféle környezeti változások vajon mennyire függnek össze az éghajlatváltozással. A kilenc előadás megannyi szempontra világított rá. Akik az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületével (IPCC) egyező tudományos meggyőződést képviseltek, azok szerint a kérdésfeltevés értelmetlen, hiszen az éghajlatot a szén-dioxid-kibocsátáson keresztül maga az ember alakítja. Többen azonban más véleményen voltak. E sorok írója például A mai globális környezeti kihívások függetlenek az éghajlatváltozás éppen aktuális tendenciájától címmel tartott előadást.
Három hétre rá következett a MTA közgyűlése. Miniszterelnök úr az itt elhangzott beszédében a klímaváltozást nevezte meg hazánk egyik legnagyobb kihívásaként az MTA elnökével folytatott megelőző megbeszéléseken kialakított közös álláspontjukra hivatkozva. Aztán nem sokkal később, július 23-án Orbán Viktor kijelentette, hogy az amerikai elnökjelöltek közül Donald Trumpot támogatja. Pedig Trumpot a leghevesebben talán éppen az úgynevezett klímavédők támadták.

Trump környezeti kampányában ekkortájt bukkant fel egy magyar szereplő: Markó István, a belgiumi Leuveni Katolikus Egyetem tanára. Markó István társszerzője volt annak a 2016. szeptember 25-ei válaszlevélnek, amely egy Donald Trumpot 375 kutató által támadó levélre született. A válaszlevél rávilágított a támadók álobjektivitására, politikai elfogultságára. Markó István szűkebb szakterületén, a szerves kémiában nemzetközi elismerést szerzett egyetemi professzor. Klímaügyi publikációi általában franciául jelentek meg. 2016 novemberében beszereztem a 2013-ban kiadott Éghajlat: 15 zavaró igazság (Climate, 15 vérités qui dérangent) című könyvét. Markó István ebben az IPCC-t állítja pellengérre. Tizenöt állítására később tételesen visszatérek, mert ezek gondos áttanulmányozása és megvitatása jelentheti a klímarejtély kulcsát.

2016 november 8-án Donald Trumpot elnökké választották. Tudományellenes, értsd: klímadogma-ellenes lépései miatt 2017. április 22-én világméretű úgynevezett March for Science akciókat szerveztek ellene, Budapesten Séta a tudományért néven. Mindezek ellenére Trump megtette, amit sem liberális, sem konzervatív körökben nem hittek, még Magyarországon sem: 2017. június 1-jén bejelentette az Egyesült Államok kilépését a párizsi klímaegyezményből. Ez a nap többszörösen is emlékezetes volt nekem: kaptam egy üveg pezsgőt, egy erre kötött fogadás tétjét, és a Magyar Tudományban aznap jelent meg az ülésről leadott cikkgyűjteményünk. Trump nyilvánvalóvá tette, hogy az IPCC-féle klímapolitikát, bármennyi alapja is van, valójában egy nagyon hatékony globalizációs eszközként forgatják. Az érvrendszerben világosan felismerhető volt Markó István hatása. Ekkor vettem fel a belgiumi professzorral a kapcsolatot. A magyarországi meghívásnak sajnos nem tudott eleget tenni, mert 2017. július 31-én váratlanul elhunyt (a Trump-ellenes tiltakozólevél-áradat szerzőinek megkönnyebbülésére).

Közben a Magyar Tudomány-beli írásom kapott hideget-meleget. A Professzorok Batthyány Körében érdemi vita folyt róla. Abban egyetértettünk Náray-Szabó Gáborral, hogy a legnagyobb globális kihívás a fogyasztói szemlélet visszaszorítása lenne. De vajon lehetséges-e a globális fogyasztás hosszú távú csökkentése? Erre bizony senki sem tud válaszolni.
A tovább mérgesedő közéleti viták egyre inkább kitapinthatóvá tették, hogy a patrióták és a globalisták között húzódik a legmélyebb törésvonal. Sir Roger Scruton 2018 óta magyarul is olvasható könyve a környezeti konfliktusok mélyén is ugyanezt a törésvonalat láttatja. A patrióta szemlélet a kézzelfogható környezeti problémák megoldására ösztönöz, a globalista pedig világmegmentő ideológiai elvek mentén igyekszik cselekvésre késztetni. Ma már egy 2016-oshoz hasonló akadémiai vita sajnos menthetetlenül a politikai hovatartozásról szólna."

Kansertes 2019.08.23. 16:33:14

Istenem, annyira jó, hogy más is így látja.

Van például ez a Szurkolók az állatkínzás ellen nevű gyűlöletcsoport. Egyértelműen látható, hogy ők csak a kutyát-macskát tekintik állatnak, a vágóhídi eljárások és haszonállatok tartása kapcsán nincs problémájuk. Az ilyen állatvédő csoportok modern nácik, a lényeg, hogy fenyegethessenek és gyűlölhessenek.
Aokat lehetne erről írni, meennyire buták és agresszívek tudnak lenni az emberek.
Ajánlom mindenkinek a fajizmus fogalmát. Néhány állat előrébbvaló mint mások, egyesek védendőek, mások legyilkolandóak, és ezt még csak el se ítélik. Ezért is undorodom az emberektől.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2019.08.23. 18:22:20

@Kansertes: Jó példa erre a patkány mókus hasonlat. Ha a patkánynak dús szőrű farka lenne egy körülrajongott állat lenne.Gondolj bele az alapján szeretni vagy gyűlölni egy állatot hogy milyen dús a farkának a szőre.
Vagy a disznó-kutya hasonlóság. A disznó értelmesebb és jobb szaglású mint a kutya csak rosszul menedzselték.

Kansertes 2019.08.24. 10:28:12

@diggerdriver: gyanítom, hogy a kutya is a bundája miatt kelendő inkább. Csupasz kutya nem kelendő. Részben, mert az ember vetélytársakat lát a csupaszabb állatokban. Undorító

pametno 2019.08.28. 07:43:25

Hasonló hisztériakampány folyik most az amazonaszi esőerdőkkel kapcsolatban. Politikai, és gazdasági érdekek által generált hangulatkeltés, tele hazugságokkal.