Ass blaster

Amióta írom ezt a blogot folyamatos félelem van bennem hogy egyszercsak nem tudok miről írni. Hogy elfogy a téma. Aztán persze mindig van valami, de ha azt kiírtam magamból akkor mindig visszatér a félelmem. Na mindegy ezt csak úgy közbevetőleg mondom a mai poszt előtt.

Mióta kijöttünk ide szinte állandóan hallom hogy minket itt kizsákmányolnak meg kihasználnak, és ennek a betetézője Lázár Annyitisér Jánosnak a legutóbbi aranyköpése hogy a magyarok rabszolgák külföldön. 

Ok. Induljunk ki ebből. Tegyük fel hogy igaz. Akkor miért is vagyunk itt? Miért jött ki félmillió magyar? Hogy kizsákmányoljanak? Rabszolgának? 

Félve kérdem, OTTHON mik voltunk? Nem voltunk rabszolgák? Ugyanezt a munkát végeztem ötödannyi pénzért. Az ugye nem kizsákmányolás? A MAGYAR ember a MAGYAR embert ugye nem használja ki? Otthon a szar is édes mert az MAGYAR szar? Hogy is van ez? Magyar seggbe magyar lófaszt. Külföldön rabszolga vagyok 2500 fontért de otthon NEM vagyok rabszolga 150ezer forintért? Az éttermi mosogató  kizsákmányolt itt havi 1100fontért de otthon nem az 85ezer forintért. Esetleg a rabszolgatartásnak vannak egyéb ismérvei? Ha magyarul használnak ki az mindjárt nem kihasználás ugye? Ha munka közben magyar templom keresztjét látom, magyar harangszót hallok mindjárt nem érzem rabszolgának magam ugye? A hazai levegő az hozzáadott érték a fizetéshez? Az béren kívüli juttatás vagy mi a lómáj? Az adómentes vagy az adózó oldalon van? Három szippantás adómentes magyar levegő felér egy rabszolga felszabadító polgárháborúval?

Félreértés ne essék nem a kifejezéssel van bajom. Mindenkinek szíve joga magát kizsákmányoltnak vagy rabszolgának érezni. De ne kössük ezt államhatárhoz kérem szépen. Azon is lehet vitatkozni hogy hol van jobban vagy kevésbé kihasználva a melós. Csak ne mondjuk hogy OTT igen de ITT nem. Vagy ITT igen de OTT nem. 

Egyébként mi a dráma? Az hogy itt dolgozni kell? Igen, bazmeg itt dolgozni kell. Újat mondok. OTTHON is dolgozni kell. Oda is betelepedett a kizsákmányoló kapitalizmus már vagy 27 éve. 

A munkának pontosan meghatározott piaci ára van. Semmi különbség nincs a karfiol ára és a munka ára között.

Valamelyik nap olvastam egy magyar kivándorolt történetét itt:

 http://hataratkelo.blog.hu/2017/04/28/hullamvasut_es_hitegetes

Az angol építőiparban akar dolgozni és pontosan azokkal a nehézségekkel találkozott mint én mikor idejöttem. Ő Site Manager akar lenni ami a magyarban az építésvezető státusza. Csakhogy az angol építőipari rendszer miatt a két állás még csak nem is hasonlít egymásra. A rendszerek alapjaiban különböznek. Még a beton és a malter sem egyforma Magyarországon és Angliában egyebeket nem is említve.

Nyilvánvaló hogy ha egy gépkezelő vagy egy építésvezető Angliába költözik nem lesz egyenrangú munkaerő egy ott születettel. Hiszen hiába vagyok profi gépkezelő nem ismerem az angol építőipart. Éppen ezért például a gépkezelői jogosítvány kétlépcsős. A második lépcsőt két év után szerezheti meg valaki. Az első lépcsőben a jogosítványra az van írva hogy KÉPZETT gépkezelő. A második, két év után megszerezhető jogosítványra már az van írva hogy HOZZÁÉRTŐ gépkezelő. Mindenki tudja mi a különbség a képzett és a hozzáértő között. 

Az angol rendszerbe beleszületett emberek egyértelműen előnyben vannak velünk szemben. Már az anyanyelv okán is meg a szocializáció okán is. Ez fordított esetben is így lenne. Egy Angliában felnőtt ember tudja hogy hogyan épül fel egy angol ház akkor is ha nem tanulta vagy nem érdekli. Egy Magyarországra került site manager az itteni építésvezető pozícióban nyilvánvaló hátrányban lenne a magyarokkal szemben. Nem tudná kit kell lefizetni például. Meg nem tudná hogy az miért az építésvezető feladata. Melyik magyar építőipari cég alkalmazná? 

Ezeket a hátrányokat nekünk idővel le kell dolgozni. Vagyis itteni gyakorlatot kell szereznünk, esetleg olyan szaktudást vagy szorgalmat kell felmutatnunk amivel kompenzálni tudunk. A mi munkánkat az építőiparban ügynökök adják el. Ahogy a zöldséges a karfiolt. Ha bemegy valaki a zöldségeshez karfiolt venni akkor a kifogástalan hibátlan árut fogja választani vagy a sérültet? Mikor veszi meg a sérültet? Ha OLCSÓBB. Ezzel minden háziasszony tisztában van. 

A cégek ugyanígy válogatnak a gépkezelők vagy a site managerek között. Az én szakmámban szabott órabérek vannak ott nem lehet engem olcsóbbért eladni de azt meg lehet csinálni hogy olyan munkára küldenek amit helyi nem vállal vagy azért mert olyan szar munka vagy azért mert olyan rövid. Annak idején ez iszonyúan rosszul esett nekem. A padlóra tett teljesen.

Aztán amikor megszereztük a gyakorlatot, amikor már BIZONYÍTOTTUNK, akkor leszünk EGYENRANGÚ munkaerők. Sőt akkor már én leszek előnyben mert hajlandó vagyok szombaton is dolgozni amit a helyi munkaerő nem vállal. Akkor már egyik munka után kapom a másikat és az ügynökség vigyáz arra hogy megtartson mert megbízhatóan hozom nekik a pénzt.

Aztán ott van a kereskedelmi aranyszabály. "Az áru hiánya növeli értékét". Dolgoztam 10,50-es órabérért is meg 20,50-ért is. Attól függően mekkora a kereslet gépkezelőkre. Egy háziasszony a zöldségesnél bizonyára nehezményezné hogy szezonban is olyan drága az eper mint télen ugyanakkor kihasználásnak tartaná ha 10,50 lenne a szakemberek órabére. 

A magyar rabszolgának nevezi a KIVÁNDOROLT magyart, ugyanakkor a BEVÁNDOROLT erdélyi magyart minimálbérért vagy annál kevesebbért dolgoztatja a birtokán. Érdekes a világ.

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Előző posztom nagy vihart kavart. Rengetegen támadtak a közönyöm és a pesszimizmusom miatt. Egyetlen embertől fogadom el a bírálatot. Ő az EGYETLEN aki kiment a tüntetésekre. Eredményeképpen a kormány visszavonta a CEU törvényt és Soros Györgyöt a Magyar Köztársaság Nagykeresztjével tüntette ki. Vagy nem így történt? Jól van na lehet kezdek kicsit szenilis lenni...

Az engem bírálók és közöttem egyetlen különbség van. Én VÁLLALOM a punnyadást, én nem tagadom politikai és közügyi, közéleti inpotenciámat. Aki pedig több évtizedes külföldön élés után CEU-s profilképpel tépi a száját az ugyanolyan impotens mint én csak kúrva nagy magyarnak állítja be magát.Na az én szememben nem lesz nagyobb. Sőt...

Popper Péter ezt nagyon zseniálisan megfogalmazta:

" Ha egy társaságban egy pasas elkezd mesélni a szexuális sikereiről, hogy hány nő volt meg neki, és állandóan erről beszél, egy idő után az én lélektani felfogásom szerint nyugodtan meg lehet tőle kérdezni: mondja, mióta impotens? Az ember mindig azt bizonygatja, ami nincs. Hogy hívták az újságokat a Rákosi-korszakban? Szabadság, Szabad Nép, Szabad Száj. Hiszen szabadság nem volt. És így tovább. Továbbgondolva ezt: ha egy tömeg állandóan a magyarságát lobogtatja, ha már a kokárda sem elég magyar neki, hanem Árpád-sáv kell, akkor az csak azt jelentheti, hogy súlyos bajok vannak a magyar identitással".

Én vállalom a közéleti kiábrándultságomat. Lehetnék én is "hazafi". Lehetnék "igazmagyar".Tisztelt honfiúk és honleányok. Engedjék meg nekem hogy egy legyek a szimpla, egyszerű, átlagmagyarok közül. Ígérem nem ártok senkinek, békében tespedek nyugodtan hagyom hogy kizsákmányoljanak, én ezzel meg vagyok elégedve, a söröm itt van mellettem mikor ezt írom, úgyhogy világ proletárjai előre a kispolgári úton csak a kolbász el ne fogyjon a kerítésből.

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Befejezésül még egy dologról tennék említést. Néhány birkapásztor már nem tudta hol rúgjon belém és szóvá tették hogy KFC szemetet eszek. Alapállás hogy a gasztrobuziktól hányok, de minimum arcidegrángást kapok. Táplálkozzál tudatosan bazmeg, egyed az organikus lósóskát a biovakond sonkájával csak hagyd hogy én ott mérgezzem magam ahol és ahogy akarom. Közlöm veled hogy LIDL-is Freeway cukormentes narancslevet iszok a munkahelyemen már évtizedek óta, amiben annyi a narancs mint a te organikus ételedben az orgazmus. Külön figyelek rá hogy olyan ételeket vegyek amikben kúrva sok az E betűs vegyszer, amiből már valószínűleg annyi van bennem hogy műanyagban impregnált testem a fáraó papjai sem tudnák jobban tartósítani. Külön figyelek rá hogy mi az amit éppen halálos méregnek kiáltanak ki a gasztroterroristák és azt tömöm magamba kétpofára. Én úgy vagyok vele hogy gyümölcsöt megmosni tilos, a banánt, narancsot héjastól eszem mert így jutok a legtöbb permetszerhez. Állatféléből csak a szteroidokkal felfújt tápon két hét alatt felhízlalt csirkét, disznót, marhát eszem, és jövőre befizettem egy csernobili horgásztúrára mert meg akarom kóstolni az ottani háromfejű, négylábú halakat.

Jó étvágyat.

Az utolsó szakmai posztomhoz egyik barátom olyan okos kérdéseket tett fel hogy muszáj külön posztban válaszolnom. Kérdéseit bemásolom ide és képekkel, ábrákkal szemléltetve válaszolok rá.

Igen, nézzük az alábbi rajzot. Ha a hajtókerék forgásirányát megváltoztatjuk egyértelműen az alsó ág lesz a feszes ág. Hogy ne legyen laza ág, mindenképpen a rugófeszítés a kívánatos. Biciklin a legkönnyebb szemléltetni. A versenybicikliken mivel különböző átmérőjű lánckerekek vannak MUSZÁJ  rugóval feszíteni a láncot.

Hogy néz ki ugyanez munkagépeknél? Az alábbi képen egy rugóval feszített lánctalpat látunk. A rugót az előtte lévő menetes orsóval állítják feszesre. Az az a rúd ami a rugó és a vezetőkerék között van.

Na ezen a képen ha jó szeme van valakinek akkor látja a zsírmunkahengeres feszítést. A rugó előtt van egy munkahenger amiből egy fényes rúd áll ki a vezetőkerék mögött. A modern gépeknél fordítva van, a rugó van elől és a munkahenger hátul.

Ez itt a zsírmunkahengeres láncfeszítés sematikus rajza. A dugattyú mögött egy zsírzógombon keresztül zsírt nyomunk a munkahengerbe. A zsír előretolja a dugattyút ami hátulról megtámasztva a rugót előretolja a vezetőkereket. A valóságban nem ilyen de így a legérthetőbb.

Amikor láncot feszítünk fel kell emelni azt. Ekkor látszik hogy mekkora a belógása. Itt látszik felemelve valamint alatta ahogy rácsatlakoztattam a zsírzópumpát. Ennyi az ideális belógása a láncnak.

Én egyébként meg voltam győződve hogy MINDEN lánctalpas járműnek HÁTUL van a hajtása. Aztán felvilágosítottak hogy a harckocsiknál mindkét hajtási forma létezik. Igazuk volt. Ezen a képen elöl van a hajtás.

Vannak extrém hajtási megoldások is

Ez pedig egy gumilánctalp. Gumival bevont lánctalp.

"A lánctalp hajtását egy hidromotor végzi. Ez

olyan mint egy villanymotor csak olajnyomás hajtja. "

Ez az amit nem tudok ertelmezni.  A

villanymotorok mukodesi elvet azt hiszem jol

ismerem, ott  az allo es forgo resz kozott

elektromagnesek huzzak-taszitjak egymast. Ezt az

analogiat nem tudom az olajnyomassal mukodo

motorra alkalmazni (amirol nem tudom, hogyan mukodik).

-

Itt én hibáztam. Nem olyan mint a villanymotor hanem a hidromotor hidraulikában betöltött szerepe ugyanaz mint a villanymotornak az elektromosságban. A villamosságban vannak különböző  fogyasztók, úgymint villanykályha, villanyégő stb... Viszont van egy, ami elektromos áramot forgó mozgássá alakít, az pedig a villanymotor. Hidraulikában is vannak fogyasztók, elsősorban a munkahengerek és van a hidromotor ami olajnyomást forgómozgássá alakít. Ugye van egy elektromos áramot termelő szerkezet amit dinamónak nevezünk. A dinamót ha megforgatjuk akkor áramot állít elő, de ha áramot vezetünk bele akkor villanymotorként működik. 

Pontosan ilyen a hidraulikában az olajszivattyú. Ha megforgatjuk olajnyomást állít elő, ha olajnyomást táplálunk bele akkor hidromotorként működik vagyis forog a tengelye. Többféle olajszivattyú létezik, de most nézzük a legegyszerűbbet. Ez egy fogaskerékszivattyú. Minden ilyen szerkezet a térfogatkiszorítás elvén működik. Egy nagyobb térbe olaj áramlik majd ez a tér egyre kisebb lesz és kénytelen az olaj nyomással távozni a szivattyúból.

Látjuk hogy a fogaskerék külső palástja szállítja az olajat majd ahol a fogak egymásba kapcsolódnak onnan visszaáramlani nem tud hanem csak egy irányba a nyomóágba tud távozni.

Egy ilyen szivattyúnak az egyik kereke van meghajtva a másik erről kapja a hajtást. Ilyen szivattyúfajták léteznek. Most jön a lényeg. Mi történik ha magasnyomású olajat vezérelek rá a szívóoldalra? Az olaj elkezdi a fogak palástját nyomni és ugyanabba az irányba áramolni mint a szivattyú esetében. Itt már az olajnyomás mozgatja a fogaskerekeket tehát hidraulikus motor, hidromotor  lett a szivattyúból. Ez a hidromotor működési elve.Fogaskerekes szivattyút már kevés gyártó alkalmaz, a legelterjedtebb az axiálszivattyú. Ez dugattyús szivattyú ahol a dugattyúk párhuzamosak a hajtó tengellyel. Ugyanezt az axiál szivattyút használják axiál hidromotorként például a lánctalp meghajtásához.

Így néz ki egy lánchajtás hidromotorral.

Egy munkagépben három hidromotor működik. Egy-egy a lánctalpakat hajtja meg egy a felsővázat forgatja. A lánctalphajtást már kitárgyaltuk nézzük a felsőváz hajtását. Egy hatalmas görgős forgózsámolyon támaszkodik a felsőváz. Ezen a képen jól látszik hogy mekkora ez a belsőfogazású fogaskoszorú.

Így néz ki a sematikus rajza.

Ezt a belső kis fogaskereket hajtja a fordító hidromotor. Így néz ki.

Egy nagyon érdekes alkatrészről se feledkezzünk meg. Ott látható a hidromotor mellett balra lent. Így jobban be tudom mutatni.

Ez egy nagyon lényeges szerkezet. A gép mértani középpontjában a fogaskoszorú közepén helyezkedik el. Hidraulikus forgócsatlakozó a becsületes neve. Ugye megbeszéltük hogy a láncokat olaj nyomású hidromotorok hajtják. Az olajat viszont le kell vinni az alvázba a hajtóművekhez. Igenám de a felsőváz forgását biztosítani kell.

Csővezetéket nem vezethetünk le mert a forgás miatt néhány körbefordulás után elszakadnának. Ez a szerkezet az ami biztosítja a felsőváz forgását úgy hogy az olajat az alsóvázhoz juttatja bármennyi körbefordulás esetén is. Felül rácsatlakoznak a csövek alul lecsatlakoznak és mennek a hajtáshoz, középen meg forog úgy hogy az olaj át tudjon áramolni alulra. Ha ez nem lenne akkor a felsővázzal csak egyszer lehetne körbefordulni. Nagy ötlet, okos szerkezet kevesen gondolnak rá hogy ilyen is kell.

A gép működését munkahengerek és hidromotorok biztosítják. A munkahengereket mindenki ismeri, egy henger, benne egy dugattyús szár ami hol a szár felől hol a másik irányból kap olajnyomást. A hidromotorokat és szivattyúkat most mutattam be.

Többször írtam már hogy a hidraulika több téren mutat hasonlóságot az elektromossággal. Ugye mindenki emlékszik általános iskolai tanulmányaiból hogy épül fel egy áramkör. Volt egy laposelem, egy érintkezőkapcsoló, egy zseblámpaégő és némi vezeték.

Ugyanez a legegyszerűbb hidraulikus nyomókőr rajza:

Mit látunk?

A tartályból egy szűrőn át olaj folyik a fogaskerekes szivattyúhoz. Onnan az olajnyomás elmegy a vezérlő tömbhöz aminek a feladata az előre/hátra kar mozgásának megfelelően arra az oldalra vezetni az olajat amelyik irányba működtetni akarjuk a munkahengert. Ha nem akarjuk működtetni akkor nyit egy túlfolyó szelep és az összes olaj visszamegy a tartályba. Ez a legegyszerűbb hidraulikus nyomókör. Ennek minden elemét megtárgyaltuk már, kivéve a vezérlő szelepet.

Roppant fontos alkatrész elképesztő finom megmunkálással. A mozgó rudat benne tolattyúnak nevezzük. Egy tolattyú egy munkahengert vagy hidromotort vezérel. A tolattyúk egy vezérlőtömbben helyezkednek el. Nagyon összetett, nagyon bonyolult kúrva drága alkatrész. Így néz ki.

Valamikor régen a tolattyú tetejére csatlakozott a működtető kar, vagy rudazaton keresztül vezéreltük. Ahogy mindig nagyobbak lettek a gépek úgy lettek nagyobbak a vezértömbök is és egyre nehezebben lehetett mozgatni a tolattyúkat. Ezért kitalálták a joystick-os kétlépcsős vezérlést. Van egy alacsony nyomású hidraulikus kör amit a joystick-al vezérlek és azok vezérlik a nagy tolattyúkat. A képen látszik hogy a tömb oldaláról mennek a csövek a munkahengerekhez, hidromotorokhoz, a felső részen az a sok vékony cső viszont a kezelőkaroktól jön és olajnyomással mozgatja a vezérlőtolattyúkat. A közvetlenül rudazattal, és a kétlépcsős rendszer közötti különbséget ahhoz tudnám hasonlítani mint egy szervókormányos és egy nem szervókormányos autó kormányzása közti különbséget.

Azt hiszem mindent megválaszoltam, várom a további kérdéseket.

Ez megint egy szakmai poszt lesz sok képpel és videóval. A filmekben én próbálom elmagyarázni a történéseket, de hát nem vagyok egy profi narrátor ilyenre sikerült. Először megmutatom azt hogy merre van az előre. Nem is olyan egyszerű ez mint majd látható lesz.Aztán még sok egyéb géppel kapcsolatos érdekességet is bemutatok.

Miről is van szó? Ugye azt látjuk hogy a forgó felsővázas gépek két fő egységből épülnek fel. A fogó felsővázból és a lánctalpakat hordó alsóvázból. Néhány alapfogalmat tisztázzunk. A lánctalpas jármű SÍNEN járó jármű. Maga előtt lerakja és maga után felszedi a sínt. Nézzük meg hogyan épül fel egy lánctalp.

Van hátul egy hajtóműház amin látszik a csillagkerék ami hajtja a láncot. Pont úgy mint egy biciklinél. Alul láthatók a teherviselő görgők amik az egész gép súlyát hordozzák. Elől egy nagy láncvezető, és egyben feszítőgörgő van, felül pedig két kicsi vezetőgörgő. Most jön a lényeg. Munkagépeknél a HAJTÓ kerék MINDIG hátul van. Régen mikor még nem volt állandó rugófeszítésű lánc, a hátul hajtó lánckerékből következően az alsó talajonfekvő lánc volt a feszes ág, a felső meg a laza ág. Pontosan fordítva mint a biciklinél ahol ELÖL van a hajtás és a felső a feszes ág. ma már egy zsírmunkahengerrel feszített rugó nyomja előre a nagy vezetőkereket és ezért nem lényeges hol van a laza vagy feszes ág. A képen a középső gerendán egy kerek nyílás látszik a fellépő alatt. Azon keresztül kell a zsírzópumpát csatlakoztatni és feszíteni a láncot.

Ez a feszítőkerék.

Ez pedig a hajtókerék.

Maga a lánc azokból a szemekből áll aminek kereszcsapjaiba kapaszkodik bele a hajtókerék, valamint a láncszemekre kereszben rácsavarozott úgynevezett papucsok tartoznak még hozzá. 

Tíz tonna alatti gépeknél gumilánctalpat használnak. Ez egy közönséges vas lánctalp csak gumival van vastagon bevonva. Ennek egyetlen lényeges előnye van, az hogy közútra is kimehet mert forduláskor nem sérti meg az aszfaltutat. A tíz tonna feletti gépeknél külön gumibetéteket tesznek fel a láncra ha közúton akarják használni.

Ilyeneket.

A lánctalp hajtását egy hidromotor végzi. Ez olyan mint egy villanymotor csak olajnyomás hajtja. Itt látható szaknyelven sonkának nevezett hajtóműház.

A fedél mögött van a hidromotor.

Most pedig jöjjön az a videó amin bemutatom hogy nem is olyan egyszerű meghatározni a gép elejét.

A videóban bemutatott példától kiindulva számtalan variációs lehetőség van még a haladásra és kanyarodásra. Ugye a gépen bemutattam hogyha a bal pedált előre nyomjuk akkor jobbra kanyarodik a gép. Ez igaz de csak álló helyzetben,. hiszen ha előrefelé haladok akkor mindkét pedál előre van nyomva a bal pedált nem tudom jobban előre nyomni. Olyankor a jobb pedált engedem vissza alapállásba. A lehetőségek száma végtelen de nekünk tudni kell hogy mikor melyiket alkalmazzuk. Aztán van még egy sajátos módszer a forduláshoz.

A lánctalpat kímélni kell. Az utat is amin járunk. Ezért különböző technikák vannak a túlzott igénybevétel elkerülésére.

Bizony ezeknél a gépeknél is előfordul hogy ledobja a láncot mint egy bicikli. Mi úgy mondjuk hogy kilép a láncból. Olyankor vagy ki kell engedni a zsírt a feszítő munkahengerből vagy csinálunk egy ilyet:

Ha a kedves olvasó idáig eljutott az is dicsérendő mert ez száraz szakmai téma de még nincs vége.Bemutatom a gépet. Itt kiderül az hogy az elektronika keze már betette a lábát a munkagépekbe is.

 Lássunk néhány dolgot amit még tudni kell valamint olyanokat amik nagymértékben segítik a munkánkat. Például érdemes bemutatni a gép paramétereit.

Mivel ezekkel a gépekkel extrém domborzati viszonyok között is kell dolgozni ezért szereltek bele egy hossz és keresztdőlés érzékelőt.

A gépekhez több kanál és egyéb szerelvény tartozik. Munkánkat megkönnyítendő, kifejlesztettek egy kanálcserélő mechanikát amivel a fülkéből néhány gombnyomással másodpercek alatt tudunk kanalat cserélni.

A biztonság is lényeges Szempont a gépek tervezésekor.

Általában minden szakmában vannak olyan szituációk mikor a megszokottól eltérő módon kell dolgozni. Mint például a hegesztő tükörből hegeszt. Na ilyen nálunk a kifordított kanál használata. Régen ezt hegybontó kanálnak mondták.

Mikor Magyarországon dolgoztam nem forgókotrókkal hanem univerzális rakodógépekkel akkor  iszonyú sok felszerelést felhalmoztam a gépben amik a munkavégzéshez kellettek. Itt ez már nem megoldható mert sokáig nem dolgozunk egy géppel. Azért én itt is igyekszek néhány dolgot a gépben tartani.

Ez pedig a napi rutin...

Végül egy a munkagépekre jellemző speciális dologról beszélnék. A munkagép kulcsai azonos márkán belül teljesen egyformák. Vagyis egy JCB kulcs nyitja minden JCB ajtaját és indítja a gépet. Ugyanúgy a Komatsu, a Hyundai és minden munkagép. Mégis hogyan lehet védekezni az illetéktelen hozzáférés ellen? A fülkébe való bejutás nincs levédve sehogy. Egy kulcs a márka összes fülkéjét nyitja. Az indítás már más. Vagy semmi nem védi, vagy gyárilag, esetleg utólag beépített billentyűzettel egy kódot kell beütni. Ha a kód helyes indítható a gép. Műszak végén a kulcsot le kell adni az irodában. Kivéve nekem. Mert én el sem hozom a gép kulcsát. Ugyanis vettem az ebay-en minden géptípushoz kulcsot és a sajátomat használom. Ha odamegyek egy munkahelyre megnézem milyen géppel fogok dolgozni és erről a kulcskarikáról leakasztom a kulcsot majd megkérdem a kódot és dolgozok.

Egyetlen egy géptípus van ahol ez nem működik. A KUBOTA-nál. Úgyanis ők a kulcsba beépített immobilizert használnak. Van saját KUBOTA kulcsom, be is tudok menni a fülkébe de indítani már nem tudom, csak a géphez tartozó kulccsal.

Nagy tapsot annak aki idáig eljutott, és remélem sikerült megvilágítani néhány dolgot. Valamint kiderül ezekből a szakmai posztokból hogy errefelé milyen követelményeknek kell megfelelni.

Én még mindig élvezem minden percét.

Köszönöm hogy elolvastátok.

Magyarország megint hangos. Valami egyetem bezárásától forrnak az indulatok. A fiatalok, a nyeretlen kétévesek kimentek az utcára mert még HISZNEK. Hisznek ilyen régen elavult marhaságokban hogy demokrácia meg népakarat meg felelős állampolgári viselkedés stb...

A fiatalok azért fiatalok hogy még legyenek álmaik. Még vannak reményeik. Még megvezethetők.Hogy fel voltam háborodva harminc évvel ezelőtt mikor mondták nekem hogy te sem fogod megváltani a világot. Aztán tényleg nem.

Majd rájönnek hogy a történet nem erről szól. A lőtéri kutyát nem érdekli a demokrácia és a kapcsolódó ökörségek. A HATALOMRÓL van szó. Magyarországon is meg a világban minden politikai vagy gazdasági képződményben. A kérdés mindössze annyi hogy melyik az a formátum amelyik hajlandó némi koncot lökni a népnek. 

Volt az átkos cucilista rendszer ahol a politika három területen volt jelen az életünkben. A Népszabadság napilapban, az esti TV Híradóban meg az állami ünnepeken. A párttagokat kiröhögtük mikor mentek gyűlésre. Mondtuk hogy menjetek segget nyalni addig mi dolgozunk helyettetek. Ami kevés jutott mindenkinek az legalább biztosan jutott.

Aztán jött a rendszerváltás és a és a máig tartó ÍGERETÖZÖN. Mi meg hittünk. Hol ezt hol azt segítettük hatalomra. Mire megöregedtünk rájöttünk hogy a kisujjunkat kár volt mozdítani...

Valamelyik nap olvasok egy posztot hogy miért keres keveset a magyar? 

Aztán jöttek a fejtegetések hogy profitszivattyú, meg közgazdaság, meg fizetőképes kereslet, meg olcsó kelet európai munkaerő, meg multik és tőkések és még sokáig folytathatnám.

Csaxólok, hogy minket munkásosztályt nem érdekel a nemzetközi helyzet fokozódása. A lőtéri kutyát nem érdekli a közgazdaságtan. Mi DOLGOZNI akarunk, és MEGÉLNI tisztességesen. Nyilvánvaló hogy a tőke és a munkásosztály érdekellentétben van egymással. A politika feladata lenne ezt szabályozással mindenki számára elfogadhatóbbá tenni. Nem elfogadhatóvá mert az soha nem fog bekövetkezni de legalább elfogadhatóbbá, hogy kirívó ütközési pontok ne legyenek.

Na most az a magyar politikai elit amelyik a rendszerváltás utáni rablóprivatizációból gazdagodott meg az nyilvánvalóan magasról leszarja a munkavállaló érdekeit. Nézzétek meg milyen a magyar munkás érdekvédelem, a szakszervezet. Az én apám azt mondta hogy amíg a szakszervezeti titkár a vállalatvezető seggét nyalja hogy az mennyi prémiumot ír ki neki addig nincs szakszervezet Magyarországon. Apám szavai máig érvényesek, pedig ő ezt a Kádár rendszerben mondta. Mi változott?

Melyik politikus fog kiállni a munkás érdekeiért? Az amelyik szarért húgyért megvette a gyárat vagy földet és most ugyanúgy szarért húgyért dolgoztatja benne a melóst? Melyik demokráciát akarjátok? A Gyurcsány-Kunce félét amikor arról sem tudtak megegyezni hogy a mákostésztát kanállal vagy villával eszik? Vagy a másik demokráciát amelyik egyszer szent István szoborral, máskor meg stadionokkal szórja tele az országot? Ja hogy nekünk semmi sem jut? Így jártunk bazmeg. 

Minket melósokat nem érdekel a politika. A magasabb szempontok. A gazdaság. Az érdekel hogyan élünk és a gyerekeinknek milyen életkilátásai vannak.

Epres Attila barátom azt mondja hogy a tuareg is ragaszkodik a mostoha sivatagi környezethez mint ahogy az eszkimó is a jégvilághoz. Ki érti azt hogy miért nem keresnek kellemesebb klímát? Tökéletes meglátás, teljesen rendben van. Viszont emberekről beszélünk akik tudnak alkalmazkodni. Míg a sivatagi róka megdöglik Gönlandon, a sarki róka elpusztul a Szaharában, addig a tuareg és az eszkimó tud alkalmazkodni egy másik klímához. Persze ezek szélsőséges példák de a lényeg talán érthető. Nekünk kivándorlóknak egy másik KULTURÁLIS KLÍMÁHOZ kell alkalmazkodnunk. Akartam én ezt? Akarta a rossznyavaja. 

Egyet akartam. Megélni a fizetésemből. Nincsenek és soha nem voltak túlzott igényeim. A házamat saját magam építettem. Mivel talán az autózás ma már nem luxus időnként vettem valami szoci roncsot 50ezerért amit kalapálgatva használtam néhány évig. Aztán gondoltam mostmár veszek valami jobbat. Jobbat? Svájci frankos hitelre vettem egymillió forintért egy japán autót ami 10 éves volt. Egyéb szórakozási lehetőségként évente elmentünk Kapolcsra a Művészetek Völgyébe meg a várba a Mesterségek ünnepére. Összegyűjtöttem az egész évi étkezési utalványom hogy karácsonykor egyben levásárolva kicsit több jusson az asztalra és a fa alá. Évente egyszer talán vendéglőben ettem a családdal. Ennyit értem el szakmunkásként. Ehhez még a feleségem fizetése is hozzájött. MÉG EZZEL IS ELÉGEDETT VOLTAM. Ha ezt a keveset nem látom veszélyben ha a szakmai önbecsülésemet nem alázzák meg még mindig ott lennék.

"El lehet menni" "Döngetik a kaput akik idejönnének dolgozni" 

Mi változott? 

Nem sok. Most is 10 éves autóval járok. Igaz hogy nem féléves hanem kevesebb mint kétheti béremből vettem de ez elhanyagolható különbség. Ugye? Most a heti bevásárláskor van úgy tele a kosár mint otthon karácsonykor de ez sem nagy különbség. Ugye? Évente elmegyünk a Hemel Hemstead-i Gőzgép Fesztiválra és a Newbury Retró Fesztiválra, és még rengeteg helyre amit London kínál. A vendéglő csak szándék kérdése. Nem járunk gyakran talán havonta egyszer de ugyanannyit költünk minden pénteken KFC menüre. Mindezt EGY fizetésből havi ezer fontos albérlet mellett. Mint otthon ugye? 

Csak ez számít? A kosár a mérce? Hogy mikor és hol telik meg? Nem. Ez a legnagyobb tévedés amivel minket vádolni szoktak. Nem a TÖBBRE vágyás hoz minket ide hanem a MINDIG KEVESEBBTŐL való félelem. Hogy mindig többet kell ügyeskedni hogy egyre több a simli a megélhetéshez. Nincs NYUGALOM, nincs BIZTONSÁG. Szép lassan mindig lefelé és lefelé. SOHA nem fölfelé.

A lakásnál ragadjunk le egy kicsit. Gyakori vád hogy UK-ban esélytelen saját tulajdonú lakáshoz jutni. Valóban így van. Melós szinten mindenképpen. Csakhogy ez összeurópai probléma. Mindenhol így van. Még Magyarországon is. Az "elérhetetlen" az egy olyan fogalom aminek nincsenek fokozatai. Nincs olyan hogy kicsit elérhetetlen vagy nagyon elérhetetlen. Mondok egy példát. Bodri kutya hat méteres láncon tengeti az életét kutyaól nélkül. Jön az eső be kéne bújni valami alá. Az egyik kutyaól 8méterre van. A másik 180 méterre. Valószínűleg Bodri kutya szarrá fog ázni.

Mi melósok a munkaerőnket és a szaktudásunkat adjuk el. Ebben az árban jelenleg nincs benne a lakáshoz jutás esélye. 

Az itt  szakmai téren elért fejlődésemet, sikereimet már el se mondom. Írtam róla eleget.Szakmunkás vagyok. Engem ezért fizetnek:

Döntsétek el hogy nagyigényű voltam? Lehetetlent kívántam? 

Miért mondom el mindezt? Sokszor ért az a vád hogy ezt a blogot önigazolásként írom. Hogy önmagam előtt igazoljam döntésem helyességét.Igen. Ez is benne van. Mi ezzel a baj? Ha az ember úgy érzi jól döntött az egy jó érzés. Ki tudja mit hoz a holnap? Történhet bármi. Mehetek egy harmadik országba, mehetek haza vagy maradhatok itt. A szélfútta tollpihe fennakad egy faágon aztán egy erősebb széllökés letépi, és viszi tovább. Majd megint megállapodik valahol.

A blogírás kezdetén azt mondtam hogy minden belémnevelt ideológia nyom nélkül kiveszett belőlem. Nekem már nem sértő ha hazaárulónak, hazátlannak, idegenszívűnek neveznek a HONFITÁRSAIM. A demokráciáért a kisujjamat sem mozdítanám. A felelős állampolgári viselkedéstől pedig röhögőgörcsöt kapok. 

Élem a kispolgárok nyugodt stresszmentes életét és mikor olvasom hogy kivonultak a fiatalok az utcára akkor mosolygok magamban. Jól teszik. Idejük van, indokuk van, miért ne tüntessenek?

Megkeseredtem? Igen. Közönyös lettem? Abszolút. 

ÉS?

Az angolok kétféle fő földmunkagép típust különböztetnek meg. Az egyik a teljes 360 fokban körbeforduló,
a másik a traktor alapú 180 fokos munkagép.

Bár én életem 25 évét 180 fokos gépek kezelésével töltöttem, most mégis a forgókotrókról beszélnék.

Miért?

Mert ebben a gépcsoportban zajlik jelenleg a legnagyobb konstrukciós forradalom. Ahhoz hogy megértsétek, el kell magyaráznom néhány alapvetést. Ígérem könnyen emészthető lesz. Nem tárgyalom külön a lánctalpas és gumikerekes 360 fokos gépeket mert amit írok mindegyikre vonatkozik. 

Ezeknél a gépeknél legfontosabb tervezői csapásirány a kiegyensúlyozás. Mindenki látott már toronydarut aminek a fülkéje mögött hatalmas betonsúlyok voltak rögzítve. ezek a betonsúlyok biztosítják a daru egyensúlyát teheremelés közben.

A munkagépeken hatalmas öntöttvas súlyokat használnak amit a laikusok nem is látnak mert teljesen bele van építve a gép felsővázába és lefestve a gép színére. Hogy mégis mekkora ez a súly? Típustól és felépítéstől függ de egy 13 tonnás gépnél kb 3 tonna, tömör öntöttvas. 

Miért kell ez?

Képzeljünk el egy munkagépet nagyon egyszerűen ábrázolva egy nagy T betűnek. A függőleges szár a gép tengelye, a vízszintes szár bal oldala a markológém, a másik oldala a fülke mögötti rész ami magában foglalja a motort és hidraulikus szerelvényeket és az ELLENSÚLYT. Ennek a T betűnek egyensúlyban kell lenni. Ha a vízszintes szár mindkét oldala például 4 méter és megterhelem őket 6-6 tonnával akkor teljesen kiegyensúlyoztam. Ha az egyik ágat felére veszem 2 méterre akkor annak az ágnak a terhelését növelnem kell a duplájára vagyis 12 tonnára hogy egyensúlyban maradjon. Tehát a T betű egyik ága 4 méter 6 tonna súllyal, a másik ága 2 méter 12 tonna súllyal. Egyszerű fizika, mindenki tanulta az iskolában.

Menjünk tovább. Ha bármelyik oldal terhelését megváltoztatom akkor a T betű elborul.  Márpedig a munkagépnek egyszer üres a kanala máskor van benne egy tonna föld vagy emelek 3 tonna vasköteget vele.

Hogyan lehet a kiegyensúlyozás határait kitolni? 

Nagyon egyszerűen. Tegyünk a T betű függőleges szára alá egy vízszintes ágat. Vagyis tettünk a munkagép alá egy lánctalpat. Hogy néz ki a T betűnk? Képzeljünk el egy oldalára fektetett H betűt aminek az alsó talajon fekvő szára 4 méter a felső bal oldali szára 6 méter a jobb oldali szára, 2 méter. Ez egy munkagép egyszerű rajza, talán látszanak az arányok. A súly a lánctalp talajon lévő felfekvésének köszönhetően máris tág határok között változtatható. Ez azt jelenti hogy mostmár nem billen semmilyen irányba a gép ha súlyt emelek? Nem, nem azt jelenti.A gép tervezői meghatároznak egy maximális súlyt amit a gép fel tud emelni. Ennél nagyobb tehernél egy határoló szelep nyit és a gép leszabályoz, vagyis nem tud emelni. 

Ezt a határt viszont úgy szabják meg hogy a gép a maximális súlyt közvetlenül maga mellett behúzott gémszerkezettel tudja megemelni. Hogy mekkora különbség van behúzott és kinyújtott gém között azt úgy szemléltetem hogy próbáljátok elképzelni mikor egy 30 kilós bőröndöt magatok mellett kell felemelni vagy kinyújtott karral. Nagyon nem mindegy. 

A gép viszont kinyújtott karral is fel tudná emelni a maximumhoz közeli súlyt csak ott már nem a teher emelkedne el a talajtól hanem a gép bukna előre. 

Ezek szerint a gép stabilitásának a határát a lánctalp hossza határozza meg?

Nem. A lánctalp SZÉLESSÉGE. Számoljunk. A lánctalp hossza 4 méter. A gép tengelyétől az előrenyúlása 2 méter. Ez a 2 méter és a gép középtengelyétől hátrafelé eső ÖSSZES súly határozza meg hogy mikor tud még emelni vagy mikor billen előre.

Ha viszont kifordulok oldalra akkor mások a paraméterek. A lánctalp szélessége 2,7 méter. vagyis máris nincs 2 méterem mint a fent leírtakban hanem csak 1,35. a borulási határ jelentősen megváltozott.

Mindezeket elolvasva talán világossá vált hogyan kell kiegyensúlyozni egy gépet. A gépkezelő felelőssége tudni
és betartani a határokat MINDEN körülmények között. Volt már olyan hogy nagy súlyt emelve oldalra fordulva billent a gép és azonnal le kellett dobnom a terhet mert ha nem akkor felborulok.

Hol van itt a konstrukciós forradalom?

Most rátérünk arra is. A képen egy hagyományos, régi iskola szerint megtervezett gépet látunk, egy Hitachi-t.

Ezen a képen egy új tervezői koncepció alapján konstruált gépet látunk, egy Hyundai-t.

A Hyundai kisebbnek néz ki mégis közel két tonnával nehezebb mint a Hitachi. Miért? A régi gépeket úgy tervezték meg hogy a felsőváz fülke mögötti részét addig nyújtották amilyen HOSSZÚ volt a lánctalp. A fenti méreteket alapul véve a gép közepétől 2 métert nyúlt hátra a felsőváz. Ez felvet egy problémát.  Mint ahogy írtuk a lánctalp SZÉLESSÉGE a közepétől mérve 1,35 méter az oldalra kifordult Hitachi fara 65 centit túllóg a lánctalptól. 

Nem is gondoljátok milyen sokat jelent ez a 65 centi egy zsúfolt építkezésen. MINDIG úgy kell beállnom egy épület, egy kerítés, egy teherautó, egy konténer mellé hogy minimum 65 centire legyek tőle mert forduláskor letarolom. 

Az új irányzat a kompakt gépek tervezése felé halad, vagyis a lánctalp SZÉLESSÉGÉT veszi alapul fordulásnál. Ez viszont felvet több tervezési problémát. A régi gépeknél volt hely kényelmesen elhelyezni a motort minden szerelvényével együtt. Most viszont az ellensúlyt sokkal közelebb kell hozni a gép tengelyéhez, ezáltal jelentősen növelni is kell a súlyát hiszen a képzeletbeli T betű egyik karja lerövidült. másrészt a fülke és ellensúly között kevesebb lett a hely, ezért felfelé kell építkezni. A két gépet összehasonlítva látszik hogy mennyire megváltoztak az arányok. Viszont sokkal könnyebb egy kompakt géppel dolgozni.

Azért az új tervezési irányzattal is lehet elkövetni hibákat. A képen egy 8 tonnás Doosan látható. Ezen a gépen a motort nem a fülke mögött helyezték el hanem a fülke mellett. Ezáltal annak egyensúlyozó szerepe megszűnt viszont nem növelték hozzá az ellensúlyt annyival hogy ezt kompenzálja. Ezzel a géppel esett meg hogy forduláskor majdnem felborultam. Azóta tudom hogy Doosannal csak óvatosan.

Szóval az új konstrukciós irányzat az hogy kiegyensúlyozott stabil, de kompakt gépeket gyártsanak amik megkönnyítik a gépkezelők munkáját.

Az előző szakmai posztban már írtam hogy a mi munkánk mennyiben tolódott el az anyagmozgatás irányába. Most végre vettem egy profi kamerát és tudtam csinálni felvételeket. Egyik barátom megtanított vágóprogram kezelésére és én ezeket a felvételeket néhány másodpercesre vágva kicsit felgyorsítva egy felvétellé állítottam össze. A jelenetek sűrűn követik egymást hogy ne legyen unalmas. Itt le lehet mérni mekkora szakmai gyakorlat vagy érzék kell a gépkezeléshez. 

 Óriási gépkezelő hiány van a brit építőiparban. Pontosan azért mert mint a fenti videókon látszik hihetetlenül sokféle feladatot kell megoldani. A mi munkaterületünkre az utóbbi három hétben három gépkezelő jött dolgozni. Paul Belfastból, Charli Londonból és Adrian Kolozsvárról. Ma már csak Adrian dolgozik nálunk. Őt régóta ismerem nagyon jó barátom bár keveset tud magyarul. Ezelőtt néhány évvel ő volt az én banksman-em. A banksman az az ember aki a gép mellé van beosztva és figyel mindenre lapátol a gép után, felkötözi a terhet és mindenben segíti a gépkezelőt. Adrian aztán levizsgázott gépkezelésből és az ügynöksége hozzánk közvetítette ki. Jól megállja a helyét. Az a becsípődése hogy mikor meglát vagy elmegy mellettem akkor égnek löki az öklét és elkiáltja magát HAJRÁ DEBRECEN!!!.

Paulról a belfastiról csináltam egy videót. A blokktéglákat egy úgynevezett graberrel visszük ami többször szerepel a videóimban.Van amikor nincs mellettünk a banksman és egyedül kell rávezetni a grabert a köteg téglára. Paulnak ez szemlátomást nem megy.

Pedig nem olyan nehéz feladat ez, meg lehet csinálni.

Megemlítenék még néhány érdekes dolgot

Minden munkaterületen vannak forkliftesek. Ez egy teleszkópos targonca összekerék hajtással és összkerék kormányzással. a legnagyobbak 12 méterere tudnak kinyúlni. Hihetetlenül profik. Mesterei a szűk helyen forgolódásnak és mindent megoldanak. A videón éppen magasról vesz le raklapot. Szinte semmit nem lát a tetőablakán keresztül de megoldja.

Az alábbi videót az egyik forkliftes barátom készítette.

Vannak olyan helyzetek mikor a közműsérülés nagy veszélye miatt nem engednek ásni. Például a Heathrow reptéren mikor dolgoztunk volt egy terület ahol nem tudták hol mennek a kábelek. Ilyen helyen egy kábelszakítás kúrva drága tud lenni ha megáll a reptér. kézzel kiásatni lassú és munkaigényes. Ott ilyen gépeket vetnek be.

Na ennyit egyelőre a gépekről. Végezetül egy videó a speciálisan teherautókra tervezett targonca felcsatolásáról.