Ass blaster

Október közepén egy baráti családdal csináltunk egy kis kirándulást Londonban.Ez a poszt ennek a kiruccanásnak a képes riportja.

Elmetróztunk Canning Town-ig és onnan gyalog elsétáltunk az Emirates libegőjéhez. Útközben láttunk néhány érdekes épületet. Ez a The Crystal.

Az egyik oldalon a jövő technológiája látható, az I8-as elektromos BMW és egy szintén elektromos Siemens motorkerékpár.

Ez pedig egy brutálisan felállványozott építkezés.

Megérkeztünk az Emirates libegőhöz.

A lassan mozgó kabinokba menet közben kell beszállni.

Aztán megkezdődött az utazás. Szép lassan haladnak a kabinok, fantasztikus a kilátás és bőven van mit fényképezni. A családom is nagyon élvezte bár szent esküvéssel fogadták hogy velem többet egy kabinba nem ülnek.Jó, hát nem tehetek róla hogy mikor megmozdultam akkor a kabin kétszer átfordult a kötél körül:)))))))

Lássuk milyen fentről a kilátás.

Ez az O2 aréna mellette néhány egyedi épülettel és mögötte Canary Wharf-al, London második legnagyobb üzleti negyedével.

Ebben az öbölben vizisí és flyboard pálya van.

Ez pedig egy vizibusz kikötő amibe most áll be egy katamarán vizibusz. Este ilyen hajóval mentünk vissza a belvárosba.

A libegő másik állomása az O2 csarnok mellett van.

A kijáratnál egy óriási Rolls Royce repülőhajtómű van kiállítva.

A távolban egy autódaru kosarából éppen kiugrott valaki gumikötéllel. Jobbra a jellegzetes londoni gáztartályok kerete látható.

Az O2-ra fel lehet menni és a kilátásban gyönyörködni. Mi kihagytuk.

Innen busszal mentünk a greenwichi Tengerészeti Múzeumba.

Volt látnivaló bőven. Ki tudna jó tengerészeti múzeumot csinálni ha nem az angolok?

Bronz hajócsavar.

A világ első lapátkerekes gőzhajójának a hajtóműve.

Hajóorr szobrok.

Tengerészeti műszerek.

Hajólámpák.

Orvosságos szekrény.

Ezzel a giotinnal 50 embert fejeztek le a Karib szigeteken.

Ez egy bálnavadász szigonyágyú.

Gyönyörű festett ólomüveg ablakok.

A legendás Kilencfarkú Macska.

Nelson admirális hajójának a Victory-nak a makettje.

Ez az ágyúgolyó beágyazódott a Victory-ba és onnan egyben vágták ki.

Ez egy gyönyörű hajófar.

Itt be is fejeztük múzeumlátogatásunkat mert már az éhhalál küszöbén leledzettünk, és gyorsan kerestünk egy török éttermet ahol néhányszáz falattal helyrebillentettük testi-lelki egyensúlyunkat. Onnan lesétáltunk a Temze partra a hajóállomásra. Ott van  kiállítva a híres Cutty Sark, a világ leggyorsabb vitorláshajója.

Itt megvettük a jegyeket a vizibuszra és az hamarosan meg is érkezett.

Jó volt a hajóút, a Temzén. Azt láttuk hogy vadonatúj házak szegélyezik a folyót, volt olyan ahol a kirakodódarukat meghagyták és mögé építettek lakóparkot.

ATower Híd

A Tower.

Ennek a homorú üvegfalú épületnek a tetején van a Sky Garden egy egyedülálló látványosság Londonban. Csodaszép kert teljesen befedve és fantasztikus kilátással a környékre. Mindez ingyenesen. Érdekesség hogy az épület tervezésekor nem gondoltak rá hogy a hatalmas homorú üvegfelület összegyűjti a napsugarakat, és koncentrálva mint egy nagyító levetíti valahová. Ez történetesen egy utca ahol egy autó oldaláról leolvasztotta a festéket. Állítólag dolgoznak a megoldáson.

Az Enbankmentnél kiszálltunk és végigsétáltunk a Temze partján a Big Benig. Ilyen padok vannak a parton. Háttérben egy londoni turistabusz.

Elsétáltunk a Big Ben mellett és a Trafalgár tér felé vettük az irányt.

A Downing Street előtt ahol a miniszterelnök lakik hatalmas tüntetésbe botlottunk. Az egészségügyi dolgozok tüntettek a túlzott terhelés miatt. Valami elképesztő hosszú emberfolyam hömpölygött a miniszterelnök utcája felé. A Downing Streettől egészen a Trafalgár térig mentünk mellettük, de a Piccadilly felől végeláthatatlanul özönlött a tömeg.

Háttérben a Trafalgár tér Nelson szobrával.

Befejezésként egy plakát a Londoni Filmfesztiválon induló filmekkel ahol ott van egy magyar film is.

Ez egy igazán kellemes nap volt sok látnivalóval kellemes társasággal.

Ez a poszt az elbaszott munkákról és a kifacsart angol logikáról szól elsősorban. Ugyan a technológiai fölény óriási előnyt jelent de logisztikában lenne még mit tanulniuk. Sokszor elmondtam már hogy a magyar embernek semmiféle kimagasló képessége nincs akármelyik másik országból jött munkással szemben. Egyet kivéve. Ez pedig az előre gondolkodás tudománya. Ebben a magyar messze kimagaslik a melósok közül. Néhány szemléletes példát bemutatok. Kezdjük egy elrontott munkával ami nem a mi sarunk volt de nekünk kellett kijavítani. Mikor mi megjelentünk Biggleswade-ben akkor a területen már kész volt néhány fogadószint. A képen egy utólag  felbontott padlófödém látszik és Garry a művezető bőszen dolgozik benne.

Mi a probléma? Az előttünk ott dolgozó brigád a közműveket kivezette a ház elé. Az előírás szerint mikor a falon a kihagyott nyíláson keresztül átvezetik a szennyvízcsövet akkor belül meg kell szakítani, és tokos csatlakozót kell rátenni. Hozzáértőknek mondom hogy itt a szálcsövek nem tokra végződnek hanem egy karmantyúval vannak összerakva. Magyarra fordítva gallérnak nevezik ezt. A képen a hibás, megszakítás nélküli cső látható.

Ilyennek kellett volna lennie mint az alábbi képen.

Állítólag a földrengés miatt van ez az előírás. OK, rendben van csak mellékesen megjegyzem hogy a csövön a födém alatt nincs terhelés csak némi osztályozott kavics fedi. Egy olyan földrengésnél amit egy ilyen műanyag cső törés nélkül nem bír ki ott már a ház is csak romhalmaz. Mindegy az előírás az előírás így megcsináltuk. Sokszáz béléstest tégla ki lett dobva mert a felszedettet már nem raktuk vissza és belekerült két hét munkába.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mit látunk a képen?

A jobboldali házsor vadonatúj házak amikben már laknak. A baloldalon a mi munkaterületünk látható. A munkák ugye azzal kezdődnek hogy utat építünk. Az út alá előtte lefektetik a szennyvíz és csapadékelvezető csatornát  majd az út egyik felén elviszik az összes egyéb közművet. A gázt a vizet a kábeleket. Igen jól tetszettek olvasni egy árokban mindet védőtávolság nélkül. Erről még lesz szó a későbbiekben.

Az út alá keresztben lefektetik a védőcsöveket hogy a túloldali házak, jelen esetben a mi oldalunk is rá tudjon csatlakozni útfelbontás nélkül. Csakhogy légy került a levesbe. Az egy dolog hogy a vadonatúj járdát fel kell bontani hogy a rákötést meg tudják csinálni. A nagyobb baj az hogy nem találtuk a védőcsöveket, valamint a házaktól való kiállás még véletlenül sem esett egy vonalba a nagy nehezen megtalált védőcsövekkel. Újra ki kellett ásni minden közművet.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

Szóval védőtávolság. Na azt itt nem ismerik. A képen egy gázvezeték látható egy bekötéssel és néhány centire egy tízezer voltos kábel. Ha egyszer véletlenül gázszivárgás van akkor a kábel homokágya szépen elvezeti a gázt a trafóházba. Esetleg egy gépkezelő egyszerre szakítja el mindkettőt. Na az lesz ám a nagy durranás. 

Alább az látszik hogy az elektromos bekötés és a gázbekötés egymás melletti védőcsöveken megy át az út alatt.

Ez a kép egy iskolában készült. Látszik hogy egy árokban van a víz, a gáz, a kábelvédőcső. Önmagában is veszélyes de ráadásul jól látszik hogy a vízcső a beton alapot érintve kanyarodik be. Nagy hiba. A cső a nyomásváltozások hatására pulzál és csak idő kérdése mikor reszeli el a beton.

Itt látható egy későbbi aszfaltozott sportpálya alépítménye, egy esővíz elvezető csatorna, valamint annak aknája és szemben az a fehér az ötven köbméteres szikkasztótartály. Mellettük van közös árokban vezetve egy ivóvíz cső. Az egész osztályozott kavicságyban fekszik. Ha valaha bármilyen hiba miatt a vízcső szivárogni kezd, azt a vizet a kavics remekül belevezeti a szikkasztótartályba, az pedig teszi a dolgát és szikkaszt rendületlenül és soha nem fognak rájönni miért olyan magas a vízfogyasztás.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Ebbe a trafóházba megy bele a fentebb, a gázvezeték mellett mutatott piros nagyfeszültségű kábel majd letranszformálva a fekete kábeleken megy a házakhoz. Szóltak hogy ássam ki egy kábel helyét a nagyfeszültségű felett. Jó rendben van, óvatosan kiástam. Beletettek egy kábelt és lehomokoltam majd betemettem. Két nap múlva megint szólnak hogy még egy kábelt kell ugyanoda lefektetni, mégegyszer ássam ki. Nagyon óvatosan vigyázva kiástam. Kábel bele majd homok és föld. Egy hét múlva megint szóltak hogy ugyanoda még két kábel van előírva. Na basszátok meg hát miért nem lehetett ezt egy árokban egyszeri kiásással megoldani? Így aztán ugyanazt az árkot háromszor ástam ki.

----------------------------------------------------------------------------------------------------

Az útépítés először az alépítmények lefektetésével kezdődik. Esetünkben ez a szennyvízhálózat és esővízhálózat. Először a gerincvezeték, majd a házak bekötéséhez kiállás az út alól és a víznyelők behelyezése. A képem egy víznyelő rákötése látható.

A víznyelőn egy érdekesség figyelhető meg ha jobban megnézitek a fenti képet. Ülepítő aknaként működik.Magyarországon a víznyelőnek alul van a kivezetése, ennek pedig felül. Minden szennyeződés ami a víznél nehezebb leülepszik és nem jut be a fő hálózatba. Persze ezt rendszeresen kitakarítják egy erre kitalált géppel.

A lenti képen a gerincvezeték aknái láthatók.

Ezek is különböznek a hazai aknáktól. Otthon az aknakamra száz centiméter átmérőjű ami aztán leszűkül nyolcvanra majd a fedlap alatt hatvanra. Itt százhúsz az átmérő és annyi is marad a tetejéig. Nem használnak szűkítőt hanem egy beton kör alakú vasbeton korong lezárja és azon van a nyílás a fedlapnak. Érdekesség hogy a betongyűrűk köré egy helyben zsaluzott betonköpeny kerül ami szerintem teljesen felesleges na de hát ez egy gazdag ország.

Szóval mikor mindez megvan akkor a szegélykőbeton elkészítése következik valamint zúzottkő terítés és hengerelés az aszfalt alá.

A képen a szegélykőbeton látható, és valami más is.

A képen az látszik hogy egy mellékút beletorkollik a főútba. A főút két szélén látszik a szegélykő betonja. Akkor mi az ott középen a mellékúton? Középre nem tesznek szegélykövet.Ugye köztudott hogy minden út két oldalra a széle felé lejt, esetleg egy oldalra de mindenképp kifelé tereli a vizet az úttestről. Kivétel az amit a képen látunk. Ott középre lejt és középen vannak a víznyelők. Mivel oda szegélykő nem kerül ami belevezetné a víznyelőkbe oldalt a vizet ezért hogy ne a házakhoz folyjon, lejtetik befelé. Le fogják aszfaltozni majd Viacolor díszburkolat kerül rá és középre a betonra egy rejtett csatorna ami a víznyelőkbe vezeti a vizet.Érdekes hogy itt a Viacolor alá aszfaltot tesznek. Gazdag ország...

A lenti képen egy aszfaltozásra előkészített utat látunk. Már csak a fedlapokat kell szintre emelni.

Minden alépítmény kész jöhet az aszfalt. Vagy mégsem? 

Mégsem.

Ekkor találták ki hogy a védőcsövek nincsenek alárakva az útnak. Nabazdmeg. Ugye egyik oldalon mennek a víz-gáz-elektromos fővezetékek és MINDEN szemben lévő házhoz át kell vinni őket. A szépen lehengerelt előkészített út néhány óra múlva úgy nézett ki mint egy csatatér.

A kereszteződésben a fővezetékek is védőcsőben mennek át az út alatt.

Amikor ez is megvolt akkor megint szintre emelni és tömöríteni az egész utat. Ilyenre.

Aztán ezt is fel kellett bontani mert kiderült hogy egy aknamagasítás el van baszva.

Na mindegy azért csak eljött az aszfaltozás napja is.

A fentiekből is látszik hogy szar munkáért az angolok se mennek a szomszédba. A munkák másik állandó kísérője a mértéktelen pazarlás.A raklapról leborult tégla vagy cement megy a szemétbe.

Néha extrém esetek is előfordulnak. Wimbledonban dolgoztam a teniszstadionban mikor látom hogy egy targonca hoz egy nagy halom vadonatúj állványpallót és beborítja a szemét közé.

Általában a nap azzal kezdődik hogy megjön egy mixer és kipörget a földre nyolc köbméter földnedves betont. Nem azért mert kell hanem HA kell akkor legyen. Ami megmarad az másnap megy a szemétbe.

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Na akkor ennyit az elszabott munkákról most pedig következzen két érdekes technológia.

Régi angol hagyomány hogy a házak külső falai között tíz centiméter légrés van. Kívül a kisméretű vakolatlan tégla, belül a szürke blokktégla. Sorházak esetén két lakás között természetesen mindkét fal blokktégla. A légrésekbe van amikor kőzetgyapot hőszigetelő paplant raknak, van amikor semmit.A falakban mivel koszorú nincsen egészen a tetőfödémig, sőt az oromfal csúcsáig folyamatos a légrés. Egyszercsak beállt az udvarra egy dobozos teherautó, beépített kompresszorral és egy csövet vezettek be a házba belőle. Kiderült hogy hungarocell golyócskákkal fújja tele a falak közötti légrést. Így az kitölt minden zugot hézagmentesen. Az igazán érdekes az hogy ha utólag megbontják a falat, mint a képen is látható az ablakpárkány beépítéséhez akkor sem peregnek ki a golyók. Ugyanis mivel melegen fújják be egy nagyon kicsit összetapadnak. Éppen csak annyira hogy önmagukat megtartsák. A képeken és a videón mindez jól látszik.

https://www.youtube.com/watch?v=d8c-cu1cSYA

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Most pedig egy olyan technológiát mutatok be ami szerintem Magyarországon is elterjedt de azért laikusoknak érdekes lehet. Tudni kell hogy a gázhálózatokban alig találni elzárócsapokat. Ez a biztonságot szolgálja mert az elzárócsapok örök hibaforrások. A vízművesek tudnának erről mesélni. Éppen ezért a gáz fővezetékről a házak bekötése nyomás alatt lévő csőről történik. már régen használatos a gázszerelésben az úgynevezett elektrofittingek alkalmazása. Elöljáróban ezekről néhány szó. A különböző méretű karmantyúk vagy nyeregidomok műanyag elemeibe fűtőszálak vannak építve. Ezeknek csatlakozó van kivezetve. Erre a csatlakozóra kötik egy speciális gép elektromos vezetékeit és a fűtőszálra áramot adva megolvasztja a műanyagot és így forrasztja össze az idomokat.  Hogyan és mennyi áramot kell ráadni? A szerelők ezt az idom dokumentációjából tudják kiolvasni és beállítani hozzá a gépet, vagy a modernebb megoldás az hogy az idom zacskójában van egy bankkártya méretű adathordozó kártya amit a gépen lehúzva az automatikusan beállítja az áram mennyiségét és időtartamát.

Menjünk végig a szerelés folyamatán. Így néz ki a nyeregidom.

Látjuk az ívet amivel ráfekszik a fővezetékre, valamint a két elektromos csatlakozót oldalt és a tetején a fém vágóelemet. Így néz ki és látszik a lényeg a vágóél rajta.

Ezen a képen jól látható a beépített fűtőszál.

A szerelők egy szorítóval rászorítják az idomot a csőre majd áramot adnak rá.

Utána mikor ráhűlt és biztos a kötés akkor csatlakoztatják hozzá a háznak a vékony gázcsövét, amit szintén egy elektrfitting karmantyúval olvasztanak össze. Az a fekete idom az a kábel alatt

Ezután a vágócsavart belehajtják addig amíg ki nem vág egy korongot a fővezetékből. A csavar illesztése elég szoros és sűrű menetes is hogy ne szivárogjon mellette a gáz.A kivágott korong benne marad a csavarban mint a bőrlyukasztóban a bőr hiszen azt a gáznyomás úgyis ott fogja tartani. Majd a csavart kihajtják amíg a teteje szintbe kerül az idom tetejével és máris megnyitották a gáz útját a lakás felé. Befejezésként rátekerik a zárókupakot és az egész művelet befejeződött.

________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Na akkor végül még néhány érdekesség.

A kőművesek nem használnak oltott meszet a malterba hanem ilyen porból szórnak bele néhány grammot a keverőbe és az helyettesíti a meszet. Egyébként a malter olyan erősen köt hogy a fal bontásakor inkább a tégla törik minthogy a fugánál essen szét. A vödör tartalma legalább tíz mázsa oltott mésznek felel meg.

Ez két látványosan felállványozott épület kelet Londonból.

Albán barátom úgy döntött akkor is beleönti a konténerbe a szemetet ha nem éri fel.

Ennyi volt ez az építőipari szösszenet, köszönöm hogy elolvastátok.

Megváltozott az email címem. Egy évvel fiatalabb lettem, a szám benne nem 64 hanem 65.

janoshorvath65

Akivel email kapcsolatban voltam kérem küldje el az email címét.

Köszönöm a megértést.

Szolgálati közlemény

Ha valaki kapott tőlem segélykérő emailt Ukrajnából az tekintse semmisnek.

Feltörték az email fiókom.

Köszönöm.

Gyerekkorom  a tévézés hőskorára esett. Arra az időszakra mikor a szomszédok még átjártak tévét nézni. Nekünk egy fekete-fehér Munkácsi televíziónk volt, amit apánk még a hatvanas évek végén vett. Emlékszem feküdtünk a nagy családi rekamién, körbe meg a szomszédok ültek és néztük a tévét. Akkor még egy csatorna volt és hétfőn adásszünet.  A focimeccseket úgy néztük hogy a tévé lehalkítva és a tetejére tett Sokol rádión Szepesi kommentárját hallgattuk.. Abban az időben a magyar tévé amerikai nehézsúlyú bokszvilágbajnoki döntőket is  közvetített. Máig emlékszem mekkora durranás volt az Ali-Fraizer meccs.

Legendás sorozatok mentek akkoriban. Szó szerint kiürültek az utcák mikor egy népszerű sorozatot adtak. Forsyte Saga, Daktari, Bell, kicsit később a Gazdag ember szegény ember, a Hosszú forró nyár, vagy a Jugoszláv partizánfilm az Amerre a vaddisznók járnak. Aztán a mindenki kedvence az Onedin család.

Falunkban mozi is volt. Tizenkilenc sor ülőhely, és az 1-9. sorig tartott a cigánypáholy ahova csak a romák ültek. Ez íratlan törvény volt. Én a feliratos filmeket szerettem mert akkor nem zavart a hangoskodásuk.

 Iskolából néha áthajtottak minket megnézni a Timúr és csapatát, vagy egyéb szovjet háborús filmet aminek közös sablonja volt hogy Szása a megmaradt pisztolyával legyőzi a Hetedik német dandárt. Akkor még nem tudtuk hogy az amerikaiak ugyanezt megcsinálják, csak ott a főhőst Rambónak hívják és egyedül megnyeri a vietnámi háborút.

Egészen fiatal koromtól moziba járó voltam. Heti három filmet vetítettek úgy hogy egy film két napig volt műsoron és szerda volt a szünnap.  A jegy olcsó volt én pedig mindegy mit vetítettek ott voltam.

Emlékszem talán tíz éves lehettem mikor elhozták a Pillangó című filmet. Hatalmas esemény volt szinte az egész falu ott volt. A jegyár úgy volt kiírva hogy dupla helyár duplán. Tizennyolc éven felüli film volt engem a bátyám vitt be.

A mi korosztályunk a mozin nőtt fel. Talán onnan ered sajátos filmnézési szokásom amire a feleségem azt szokta mondani hogy te azért nézel filmet hogy a hibákat meglásd benne. Pedig ez nem így van, sőt pont ellenkezőleg én teljesen beleélem magam egy filmbe viszont azonnal kizökkent egy életszerűtlen  rendezői megoldás vagy csapnivaló színészi alakítás. Nekem számít az hogy elhiggyem hogy a színész az az akit játszik.

Nekem a filmművészet Európa, a filmgyártás Amerika. Pontosabban Hollywood.

Mindettől függetlenül leszögezném hogy nem szeretem a művészfilmeket meg az úgynevezett kultuszfilmeket. Nem nézek erőszakos vagy túlságosan naturalisztikusan ábrázolt filmeket. A horrorfilmtől irtózom bár szeretem  Hitchcock-ot. Ő az egyetlen aki a feszültségkeltést dramaturgiai eszközökkel éri el és nem háromhordó művérrel.Kevesen tudják hogy volt magyar horrorfilm is, Márkus László főszereplésével.

Nem nézek holokauszt filmeket. Az emberi szenvedés nekem túl megrázó.

Nagy kedvencem Jirzi Menzel de az ő kultfilmjét, a Szigorúan ellenőrzött vonatokat sem tudtam megnézni.

Mi az ami nekem „A” film?

Az első helyen nálam a Sörgyári capriccio van. Számomra az a plafon. A humora, a jellemábrázolása a boldog békeidők bemutatása mind mind telitalálat. Hibátlan.

A második helyen Tornatore filmje a Cinema Paradiso áll. Philippe Noiret egy zseniális színész.  Az egész film egy könnyed hangvitelű olasz történet egy kisváros életéről de a vége könnyeket fakasztó dráma. Az a film amelyik befészkeli magát az ember agyába és napok múlva is visszagondol rá.

A harmadik egy magyar alkotás a nagy klasszikus, a Sose halunk meg.  A zene, a történet, a játék minden képzeletet felülmúlóan parádés. Tudjuk azt hogy Latinovits húsleves evős jelenete a Szindbádban a filmtörténet egyik csúcspontja. Nem lehet felülmúlni. Felérni hozzá viszont lehet. Szabados Misi krémes evős jelenete valami elementáris alakítás. Ez a fiatal fiú méltó társa Koltainak. Egy percig sem jut eszünkbe hogy a Nagy Öreg lejátszaná a színről. Minden szereplő zseniálisat alakít benne, kivéve egyet de azt nem árulom el hogy ki.

Ennél a három filmnél nekem nem létezik jobb. Számomra ez a mérce.

Néhány szót még Menzelről. Az általam legtöbbször megnézett film az egy Menzel film, az Én kis falum. Egy cseh falu élete a szocialista tervgazdálkodás korában. A főszereplőt a félkegyelmű Otik-ot a magyar Bán János alakítja. Nem tudom hogy valóban így van vagy sem de azt látom hogy a szellemi fogyatékos embert a z egyik legnehezebb színészi feladat megformálni. Csak a legnagyobbak tudják, lásd Dustin Hoffman(Esőember) Robert de Niro(Ébredések) Tom Hanks(Forest Gump).  Bán János legalább olyan döbbenetesen hiteles alakítást nyújtott mint az előbb említett színészóriások. (Epres Attila is briliáns alakitásban hozta Diggerdrájver figuráját:)))))))))))))))))))))))))))).

Ha már a fogyatékosságnál tartunk, érdemes megemlíteni hogy a másik nagy kihívás a vak embert eljátszani. A vakoknak van egy jellegzetes fejtartásuk, mozgásbeli sajátosságuk amit nehéz ugyanúgy előadni.  A Nő illata című filmben Vittorio Gassman abszolút hitelesen játssza a vakot. Elhiszem neki hogy vak. Így kell ezt csinálni. Később az amcsik leforgatták a Nő Illata-nak  a hollywoodi  változatát az Asszony illatát, Al Pacínóval a főszerepben. Pacino valami elképesztően csapnivaló teljesítményt nyújt. Olyan hiteltelen hogy azt sem hiszem el neki hogy színész nem hogy vak. Egy katasztrófa a film. Betetőzésként Oscar díjat kapott érte.

Ha már Oscar díj…

A franciák megcsinálták a Cyrano de Bergerac-ot  Depardieu-val a főszerepben. Több Oscar jelölés között jelölték a külföldi filmek kategóriájában a legjobb férfi alakítás díjára. Nem kapta meg. Jogosan. Depardieu fantasztikus alakítást nyújt mégsem kapta meg, mert a rendező egy olyan kapitális hibát vét hogy az megbocsáthatatlan. A film csúcspontja a halálosan sebzett Cyranó nagymonológja… Depardieu sziporkázik. Nála parádésabb csak Bubik István magyar szinkronja ami önmagában Oscart érdemel. Mégis mi a baj? Az hogy az egész nagymonológ alatt a főhős arca árnyékban van és semmi nem látszik belőle. Hogy követhet el egy rendező ekkora szarvashibát? Elvette a lényeget. Elvette a színész arcát, elvette a játékát.

Ha már a franciák…

Színészóriásokat adtak a világnak. Felsorolni is nehéz a kiválóságokat. Kettőt emelnék ki közülük pontosabban egyet. A két francia szépfiút Alain Delont és Belmondót. Nem tartottam őket túlságosan nagyra, Alain Delont a többi nagysághoz képest most is csak középszerűnek ismerem el. Így voltam Belmondóval is. Van nálam egy színész kategória akit csak úgy hívok hogy a „színész aki csak néz”.  Számtalan ilyen van pláne az amerikaiak között. Charles Bronson, Clint Eastwood, Kevin Costner,  stb… Ugye érthető mire gondolok? Ez nem jelenti azt hogy nem jó színészek csak rájuksütöttek egy pózt ami végigkíséri őket filmről filmre. Belmondó tökéletesen hozza ezt a figurát a Profi-ban. Aztán láttam a Nyomorultak huszadik századba ültetett feldolgozását vele. A legnagyobbak közé emelkedett fel. Megrendítő játékkal hozta Jean Valjeant  akinek figurája teljesen egyedi megvilágításba kerül a múlt század díszletei között. Belmondó megmutatta hogy helye van a nagyok között.

Közben míg ezt írom eszembe jutott egy másik Nyomorultak filmfeldolgozás.  Abban, nem Jean Valjean-ra van kihegyezve a történet hanem Javier felügyelőre. Nagy kedvencem Anthony Perkins alakítja aki a könyörtelen kopó emberi oldalát hangsúlyozza ki. A meghasonlott emberét aki nem képes befejezni élete célját és ezért a halált választja. Vagy harminc éve láttam a filmet de még ma is emlékszem rá.

Az olasz film…

Az olasz film maradéktalanul hozza az olasz életérzést.  Erre Vittorio de Sica filmjei a legjobb példák. Vagy a Csúfak és gonoszak cigánytábora Nino Manfredivel.  Előrebocsátom hogy Fellini filmjeit nem szeretem mégis van egy ami kedvencem. Az Amarcord egy fantasztikusan jó film.  Aztán Dino Risi filmje a Fehér telefonok.  Mindegyikben jelen van a mediterrán életigenlés az élj a mának életstílus. Ugyanakkor mégsem tekinthetők vígjátéknak ezek a filmek. Mindegyiknek van egy mélyebb mondanivalója, egy vezérfonalként végig jelen lévő, nehezen megfogalmazható üzenete ami a könnyedség mögül is kisugárzik.

A német film…

Jelentem a németek is tudnak filmet csinálni. Nem olyat, nem úgy mint a magyarok, a franciák, a csehek vagy az olaszok de azért akad jó német film. A Bukás-Hitler utolsó napjai, vagy a Sztálingrád kiváló filmek első osztályú színészi játékkal.

Holywood…

A nagy. A nagyon nagy. A szuperlatívusz. Csak nem nekem. A fél kezemen meg tudnám számolni hány  Hollywoodi filmet tartok jó filmnek. Amilyen kiváló színészeik vannak olyan szar filmjeik.  Például az általam csak „meg tudod csinálni” filmeknek nevezett propaganda borzadványok. Amikor a főhős élete legnagyobb feladata előtt áll és elhangzik a bűvös mondat, „meg tudod csinálni”. És megcsinálja.  Nabazdmeg. Hurrá. Behányok tőlük. Másik kategória a nyomoz a…Nyomoz a nyomozó, az ügyvéd, az újságíró, a gazdag szépfiú, a háziasszony, a kórboncnok, a nyugdíjas néni, A tisztaságmániás agglegény a … a… a…tököm tudja még ki mindenki .

  Van jónéhány kiváló színészük, ugyanakkor százszor annyi senkiházi vízhordó is akikből szupersztárt csinálnak. A jó színészeik viszont nagyon jók. Az öreg bölények mint Jack Nicholson, Dustin Hoffman, Robert de Niro soha nem okoznak csalódást. a fiatal generációból említésre érdemes Leonardó di Caprio aki ki tudott lépni a Titanic  árnyékából és kiváló színészi játékot prezentál bármilyen filmben.

Nagy csalódás viszont Hugh Grant. Láttam egy korai filmjét(Viszontlátásra). Akkor megjósoltam hogy nagy színész lesz belőle. Sajnos beskatulyázták egy szerencsétlen nyökögő angol szerepébe és azóta sem tud kilépni belőle. Kár érte.

Viszont nagy kedvenc Robert Downey jr aki mikor eljátszotta Chaplint megmutatta kimagasló tehetségét. Az életrajzi filmek egyébként is veszélyes területek. többnyire ismerjük az eredetit és óhatatlanul összehasonlítunk. Robert Downey jr Chaplinje, Ben Kingsley Gandhija, Gary Olbman Beethovenje(Halhatatlan kedves) mind rendkívül jól megformált hiteles jellemábrázolás.

Szerencsére a Hollywoodi szépfiúk közül sokan nyújtanak kiváló színészi játékot.  Brad Pitt zseniális a Szenvedélyek viharában, (ebből a filmből kiemelném Anthony Hopkins, szélütött öregember alakítását ami a színészi profizmus egyik csúcsa).  Vagy egy korai filmjében a Folyó szeli ketté-ben. Ez utóbbi film nagy kedvencem az egyik olyan amerikai film amit jónak tartok.

Aztán vannak azok a hollywoodi filmek ahol a színészek párba állítása rosszul sikerült. Tom Cruise-t lesöpri a színről Dustin hoffman az Esőemberben. Az egyik legszembetűnőbb különbség a Gladiátor című filmben van. Russel Crowe jó színész. Bizonyította ezt az Egy csodálatos elmében és még több alkotásban. Viszont a Gladiátorban  Joaquin Phoenix egyszerűen lemosta a színről. Megalázóan lejátszotta. Miatta néztem meg a Nyughatatlant ami Johnny Cash önéletrajzi filmje. Phoenix nem okoz csalódást, briliáns színész. A legszembetűnőbb különbség viszont talán a Menni vagy meghalni-ban van Gene Hackman és Terence Hill között. Hackman  a földbe tiporta Hillt. Iszonyatos volt látni amint Hill erőlködik hogy felérjen oda ahová esélye sem volt feljutni.

Említést tennék még Peter Falkról. Ugyan mi jobbára Colombóként ismerjük mégis rengeteg filmben játszott de a Viharos vakációban egészen fantasztikus alakítást nyújtott.

Néhány szó essen a nőkről is.

Shirley MacLaine a Becéző szavakban, Júlia Roberts az Erin Brockovichban, Meriyl Streep a Távol Afrikátólban, Hilary Swank a Millió dolláros bébiben, és még sokan mások egyenrangú partnerei a férfiaknak.

Lehetne még sok jót és rosszat mondani a holywoodi filmekről, de egy ilyen posztban lehetetlen széleskörűen tárgyalni az amerikai filmgyártást.

A magyar film dicsérete…

A magyar filmről, a magyar színészi garnitúráról csak felsőfokokban lehet beszélni. Soha nem volt ilyen rendkívül sok kiváló színészből álló művészgárdája Magyarországnak mint jelenleg. MINDEN, hangsúlyoznám MINDEN korosztályban.

Kiváló magyar filmek vannak az Eldorádótól a Swing-ig , Az Üvegtigristől a Valami Amerika-ig, és még nem említettem olyan klasszikusokat mint az Indul a bakterház vagy a Csapd le csacsi.

Az Eldorádóban Eperjes fergetegeset alakít, vagy másik nagy kedvencem Gáspár Sándor a Csocsó avagy éljen Május elsejében valami elképesztően elementáris alakítást nyújt.

Kern és Eszenyi a Sztracsatellában egészen kiváló. A Swing négy női főszereplője lubickol a szerepben. Pogány Judit az Eldorádóban, a Sose halunk megben, a Csinibabában briliáns alakítást nyújt. Valami elemi erő árad belőle olyan szelídséggel párosulva ami teljesen egyedivé teszi az alakításait.

Az utóbbi évek magyar filmjeinél feltűnt egy  dramaturgiai, rendezői, operatőri(nem kívánt rész törlendő) fogás amit csak ilyen kiváló színészekkel engedhetnek meg maguknak az alkotók. A filmekben rengeteg az arcra fókuszáló nagytotál. Amikor egy mozivásznat egy ember arca tölt be ott a legapróbb rezdüléseknek is helyén kell lenni. Ezt csak elsőrangú színészekkel lehet megengedni.

Léteznek rossz magyar filmek is. az egyik a Júlianus Barát. Egy utazó vagy utazók életéről nem lehet úgy filmet csinálni hogy a játékidő legnagyobb része az utazásra való felkészülés és maga az utazás időben és térben jelentéktelen epizóddá silányul.

Hasonló melléfogás a Honfoglalás is. Mindkettő alkotásról ordít a pénzhiány. Hogy ez azért volt hogy a húzónevekként bevett amúgy kiváló olasz színészeket jól meg kellett fizetni vagy egyéb okokból az nem lényeges.

Itt kérek elnézést a többi kiváló színésztől és színésznőtől akik szintén megérdemelték volna hogy megemlítsem a nevüket de már így is elég hosszúra nyúlt ez a poszt és lássuk be hogy végeláthatatlanul lehetne sorolni a kiváló filmek, kiváló alakítások sorát.

Nem vagyok filmkritikus és nem értek  a filmművészethez. Igazi kontár vagyok a témában. Mindent amit leírtam az én szubjektív véleményemként kell kezelni. Én így látom, természetesen másoknak más a véleménye.

Köszönöm hogy elolvastátok.