Ass blaster

Ez a poszt a Határátkelő blogon megjelent írásom másolata.

Nagyon sokszor hallottam már, hogy Londonban csapnivaló a házak minősége.
Ez egy állandó, visszatérő vád és mivel az építőiparban dolgoztam mindkét helyen, bontottam és építettem házakat, talán van egy kis rálátásom a témára. Megpróbálok párhuzamot vonni a két építési stílus között. Bár hosszú oldalakat tudnék írni, igyekszem rövidre fogni, pláne hogy képekkel is illusztrálom a mondanivalómat.
Először is Londonban 35 fok az évi hőingadozás, míg Budapesten 60 fok. Lényeges különbség!
Ilyen erővel leszólhatjuk a fűkunyhót is hogy nincs megfelelően hőszigetelve a trópusokon. Na, de valóban nincs?
Nézzük meg London és Budapest lakásállományának a szerkezetét. Egyelőre a régebbi építésű házakról beszéljünk.

Sokat gondolkodtam a poszt címén. Próbáltam a címben kifejezni hogy miről szól a poszt. Először a "lehúzásmenetesen" címet akartam adni aztán a "lehúzásmentes szórakozást" de gondoltam még a "felhőtlen öröm" címre is míg végül maradt a fenti.

A történet onnan indul hogy egy nagyon kedves barátom invitálására egyik vasárnap elmentünk Hemel Hempstead-ba egy gőzgép bemutatóra. Valójában egy gőzgép bemutató, egy vintage autó-motor-teherautó bemutató, valamint egy magyarországi búcsúhoz hasonló rendezvény rengeteg a témához kapcsolódó programmal, vásárral, evéssel-ivással és mindenféle szórakozással egybekötve.

A vidéki Anglia egy olyan arcát mutatta meg ami még szimpatikusabbá teszi. Az egy dolog hogy a rendezvény az én hobbimnak, a régi járművek iránti érdeklődésemnek tökéletesen megfelelt de ugyanúgy a feleségeknek és gyerekeknek is. Olyan tökéletesen megszervezett volt az egész hogyha nem lett volna benne egy kis plusz akkor akár precíz német szervezésnek is gondolhattuk volna. Ez a plusz pedig a családiasság hangulata volt. Az angol barátságosság, udvariasság legszebb hagyományai szerint. A kiállított járművek tulajdonosai ott voltak a járművük mellett és aszerint hogy egy vagy két napra jöttek vagy piknikeztek vagy kempingeztek. Minden kérdésre kedvesen válaszoltak, mindent bemutattak, megmutattak és őszinte örömmel vettek minden érdeklődést.

Régóta tervezem ezt a posztot és hosszú ideig gyűjtöttem hozzá a képeket.Fő csapásirány amiről ez az írás szól az a különböző emelőgépek, emelőszerkezetek és minden ami az emeléssel összefügg. Lesz szó még különleges szerszámokról és teherautófülkék egyedi festéséről.

Hangsúlyoznám hogy én nem vagyok emelőgépes de a szakmám jó részét különböző terhek emelése teszi ki.

Maga a téma hihetetlenül sokrétű és szerteágazó. A poszt a teljesség igénye nélkül bemutat érdekességeket, furcsa megoldásokat valamint zseniális ötleteket. Rengeteg képet teszek fel, előre is elnézést kérek a képek minőségéért de ezek valóban építkezéseken, sokszor néhány másodperc alatt készített képek.

Na szóval...

Ezt a posztot az előző poszt kommentjeiben található Mr Long kérésére írtam.

Hogyan legyél vállalkozó?
Interneten kell vállalkozói számot kérni. Ez az UTR number.
Innen kezdve vállalkozó vagy.
Az összes teher az az SZJA meg a TB.
Az SZJA az egy évi 20-25ezer fontot kereső embernek a TELJES összegre visszavetítve kb 11-12%. Ez az összeg még néhány éve 13-16% volt mert az adómentes sáv hétezer font körül volt.
Ahogy évről évre emelik az adómentes sávot úgy csökken az adó.
Kilencezerig adómentes az fölött 20%.
Plusz 10% TB. Erre jön még évente kétszer egy-egy 70fontos TB csekk.
Ennyi a befizetés.

Ez a poszt a sztorizós sorozat harmadik befejező része.

Mikor munkásmozgalmi múltamat kezdtem 18 évesen már önálló gépkezelő voltam egyedül egy 10 tonnás NDK gyártmányú lánctalpas munkagépen.
Rá kétévre megkaptam a "Szakma Ifjú Mestere" jelvényt ami a "Kiváló Dolgozó" kitüntetés fiataloknak szóló változata volt. Így ment ez abban a nagy bűdös cucilizmusban.Ez a gép sem különbözött a szocialista gépipari termékektől magyarul szar volt.Egy háromhengeres léghűtéses IFA motor volt benne ami a három henger kiegyensúlyozatlan járásának következtében gyakorlatilag szétrázta a gépet.Mint a vetőgépből a mag úgy hullottak a csavarok belőle. Tört tajta minden ami törhet. Szakadt a lánc ha éppen nem lépett ki belőle, mindig volt rajta hegeszteni való.Egyszer eltört a kanálmozgató munkahenger, szár végi szeme.Becsattogtam vele a telephelyre a műhelybe hegesztéses orvoslás eszközlése céljából.Egy fiatal kolléga volt a gépészeti osztály műhelyének a hegesztője.Mondom neki hogy mi a nyűgöm hegessze meg a munkahengert.A munkahengerszár az a munkahengerben mozgó fényes sima ezredmilliméterre esztergált rendkívül sérülékeny része.Külön vigyázunk rá hogy nehogy odaverjük valahova mert ha megsérül ereszti az olajat és csak a csere segít ami már abban az időben ('83) is százezres tétel volt.Kolléga helyére teszi a szár végére a szemet és akarja hegeszteni. Mondom neki takard már le a szárat mert a cunder beleég. Mondja hogy jó jó csak egy kicsit meghefteli hogy a helyén maradjon.A hegesztőpálcával próbált ívet fogni de sehogy sem sikerült. Pöcögtette egy darabig majd mikor sehogy sem kapott ívet akkor olyat csinált hogy nem hittem a szememnek.Mielőtt szólhattam volna végighúzta a pálcát a munkahenger száron. Na ott azon a fényes felületen kapott ívet.Kész.Munkahengerszár eldobandó. Árpi az építésvezető üvöltött mint a sakál pedig nagyon nyugodt ember, de ilyen amatőr hibát ember még nem látott. Kollégának még volt néhány hasonló húzása és kirúgták pedig abban az időben ez nem volt megszokott dolog.