Imádom a szakmámat, élvezem minden pillanatát. Ez az életem, ebben élek ezzel keresem a kenyerem.
Sokan mondják hogy amit csinálnak az hivatás. Biztos igazuk van, ha úgy élik meg.
Én soha nem tudtam a szakmámra hivatásként tekinteni. A hivatás szónak, a hivatástudatnak súlya van.
Valahogy nem tudom beleképzelni magam. Ha jellemezni próbálnám a viszonyomat a szakmámhoz akkor inkább azt mondanám, játék. Mint amikor egy gyerek álmodik arról hogy mozdonyvezető lesz, hogy kukásautó sofőr lesz aztán valóra válik az álma és egész életét végigjátsza.
Ki nem akart még kipróbálni egy munkagépet? Szerintem mindenki beleülne egyszer és megpróbálná kezelni.
Mikor még Budapesten dolgoztam és a munkaterületek nem voltak olyan hermetikusan elzárva mint itt, sok a gyerekét utcán legeltető anyuka jött közelebb és a gyerekkel együtt nézték mit csinálok. Néha feltettem a fülkébe a gyereket és elmutogattam mi mit működtet.
Munka? Hivatás? Játék...
2015.03.01. 16:38 diggerdriver
131 komment
