Ass blaster

A minap hallgattam a miniszterelnök sajtótájékoztatóját. Egyszercsak olyat hallottam benne hogy az állam a földön koppant. Azt mondja hogy a gyöngyöspatai cigányoknak a kártérítésként megítélt százmillió forint igazságtalan mert NINCS MÖGÖTTE MUNKA. Merthogy a helyi magyarok fel vannak háborodva hogy ők a munkahelyen keccsölnek(sic) míg a cigányok munka nélkül jutnak milliókhoz. 

Kérem szépen eszem-faszom megáll. Egy jogvégzett ember pláne miniszterelnök hogy moshatja össze a kártérítést a munkajövedelemmel? Számtalan jövedelem van ami mögött nincs tényleges munka. Ha nyerek a lottón akkor én igazságtalanul gazdagodtam mert nem dolgoztam meg azért a pénzért? A miniszterelnök szerint igen. Ha levágják a jobb lábamat a beteg bal helyett és kártérítést kapok akkor az nem jár mert nincs mögötte munka? Ha valakinek a lánya építkezik és a szülők adnak neki százezer forintot cementre akkor a lány tisztességtelenül jutott pénzhez? Ha a miniszterelnök úr vesz egy ingatlant és később eladja haszonnal mert felment az ingatlanok ára akkor az mögött milyen munka van? A tőzsdén szerzett jövedelem mögött milyen munka van? Az állampapírok hozama mögött? 

Hogy lehet ilyet mondani? Jogvégzett embernek. Miniszterelnöknek. Hogyan kéne kárpótolni az elkülönítetten tanított cigányokat? Mondják azt a 25 éves Lakatos Rambónak hogy menj vissza elsőbe és járd végig a nyolc osztályt mostmár nem elkülönítve? Nyilván a cigányokat kár érte, tehát kártérítés jár nekik. Hasonló esetben NINDEN embernek járna. 

A sors fintora egyébként hogy kártalanítást váró családok közül az egyik nyert 25 millió forintot kaparós sorsjegyen. Nosza Miniszterelnök Úr vegyék el tőle iziben hiszen nem dolgozott meg érte. Mi az hogy nyer 25 milliót a magyarok meg keccsölnek a kormány által meghatározott minimálbérért magyarra fordítva szaré'-hugyé'. Felháborító. Égbe kiáltó. ÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ... Égbe kiáltottam. 

A fent leírtak az érem egyik oldala. Nézzük meg a másikat is.

Hagyjuk mostmár a mérhetetlenül ostoba liberális polkorrekt süket dumát. Beszéljünk egyenesen mondjuk ki a valós helyzetet. 

Első alapvetés hogy az iskola oktatásra való és nem nevelésre. Nevelni otthon kell a gyereket. A probléma ott van hogy mind az iskola mind a szülő összekeveri a szerepeket. A szülő elvárja hogy az iskolában végezzék el az ő feladatát és neveljék meg a gyereket. Az iskola elvárja hogy otthon a gyerek még órákig tanuljon egyedül vagy a szülővel házifeladat címén. A házifeladat a legigazságtalanabb oktatási rákos daganat. A gyerek munkahelye az iskola. Reggel elmegy délután hazamegy. Milyen jogon rabolja el az iskola a gyerekkorát? Az otthoni idejét? Anyuka a varrodából hazavisz tíz inget hogy majd otthon megvarrja házifeladatként? A szakács otthon készíti elő a másnapi ebédet a menzára? Milyen elmebeteg szokás a házifeladat? Aztán ha a tanár felelősségre vonja a szülőt hogy nem nevelte meg a gyereket mi a válasz? Mikor neveltem volna bazmeg ha négy órányi házifeladatot adsz neki minden nap? Meg még hétvégére is? Összekeveredtek a szerepek. 

A cigány családokban egyszerűen megoldják a dolgot se nem nevelik és még tanulni sem hagyják a gyerekeiket. Lássuk be egy sokgyerekes cigány családban aki akarna sem tudna tanulni. Ez nem lenne baj ha más családokban sem KELLENE tanulni. Így viszont nyilvánvalóan tudásbeli különbségek lesznek. Nem beszélve arról hogy a cigányoknál pontosan le vannak osztva az alá és fölérendeltségi viszonyok fizikai erő alapján. Ezt a testi erő alapú mintát aztán az iskolában is érvényesíteni akarják. Valamikor, például a hetvenes években egy harminc fős osztályban volt 2-5 cigány és ha nem jól viselkedtek a tanár pofánvágta őket és rend volt. 

Hol tartunk most? 

Tiltott a testi fenyítés. Mi következik ebből? A tanár kezében nincs eszköz a fegyelmezésre. Ma már több tanárt vernek meg a szülők mint tanár a diákot. Ilyenkor szokott jönni az az idióta érvelés hogy bezzeg a Pali bácsi meg a Juci néni tudott fegyelmet tartani pofon nélkül is. Ez igaz. Csakhogy mondjuk egy harminc fős tanári karból kettő ilyen van. A többit terrorizálják és idegileg kikészítik a diákok. Persze, lehet tanácsolni hogy aki nem tud fegyelmet tartani válasszon másik szakmát. Aztán mi lesz? Olyan sokan akarnak tanárok lenni? Olyan vonzó a szakma? Olyan jól meg vannak fizetve? Olyan jók a munkakörülményeik? Kétlem...

Mondjuk ki nyíltan kertelés nélkül. Abban az osztályban ahol a cigányok aránya meghaladja a 25%-ot ott LEHETETLEN érdemi oktató munkát folytatni. Még egyszer mondom LEHETETLEN. Ennek következménye a spontán elkülönítés. Vagyis a szabad iskolaválasztást kihasználva a szülők cigányokkal kevésbé fertőzött falukba viszik a gyerekeiket tanulni. Igen, nem használtam rossz szót bizony egy bizonyos százaléknál nagyobb arányú cigány jelenlét az osztályokban az fertőzésszerű tüneteket produkál. Menekülnek akik tudnak a többiek pedig kénytelenek a cigány játékszabályok szerint játszani vagyis testi erőfölény alapján eldönteni a rangsort. Ez van idejutottunk. Nyilván erről nem szabad beszélni. Amiről nem beszélünk az nincs. Nyilván felháborítóan eretnek dolgokat írok le csak éppen mindenki tudja hogy igaz. 

Ráadásul a magyar iskolarendszert  gyengíti egy másik  ökör gyakorlat. A buktatás intézménye. MINDEN embernek van tapasztalata visszabukott két-három évvel idősebb és ezáltal testileg fejlettebb cigány gyerekek terrorjáról. Hogy lehet ilyet csinálni? Ha kétszer háromszor járja ugyanazt az évet akkor meg fogja tanulni? Lófaszt. Ő lesz a császár az osztályban mert lever mindenkit. Persze mostmár inkább az a gyakorlat hogy átrugdalják minden osztályon és analfabétán kikerül tizennégy évesen. Vajon melyik a jobb módszer, megbuktatni vagy átrugdosni és tudatlanul kitenni, vagy nekik megfelelő speciális oktatási szintű osztályokba tenni őket? Vagyis elkülöníteni. 

A probléma ott van hogy ezt nem szabad megtenni alapból bőrszín alapján.

Ha az EU-ban lehet nemi alapon fiú és lány iskolákat létrehozni vagy osztályon belül különböző tudásszintű csoportokat létrehozni akkor miért nem lehet magatartás alapon elkülöníteni? 

Azokat a jelenségeket amiket fentebb leírtam tudomásul kell venni és kidolgozni a megoldást rá. Senki nem tesz semmit mintha a probléma nem létezne és a szülők meg a tanárok próbálnak lavírozni ebben a lehetetlen helyzetben. Nem mindig törvényesen. 

A cigányok helyzete ma sokkal rosszabb mint a rendszerváltás előtt volt. Elképesztően ostoba feltételezés az hogy a cigányok tesznek valamit a beilleszkedésért. Lehetőségük van megválasztani néhány díszcigányt akik ellen aztán büntetőeljárás folyik mert lenyúlták a felzárkóztató pénzeket. 

Folyamatosan romlik a helyzet és a rendszerváltástól eltel harminc év alatt ötven évet estek vissza. Két generáció felnőtt úgy hogy nem látta  elmenni dolgozni a szüleit. Közben történt egy technológiai minőségváltozás. Lett nyugati autó meg lapos tv. Nyilván közmunkapénzekből nem tudják megvenni az Iphone-t meg az Ódit így aztán tovább nő a szakadék a magyarok és cigányok között. 

Valami kúrvára el lett baszva az tény. A 21. században élünk az Európai Unió tagja vagyunk miközben Magyarországon komplett utcák vannak ahol nincs SEMMILYEN WC. Ahol a cigánygyerek az osztálytársától veszi el a párizsis kenyeret mert két előző nap nem volt vacsora. Ugyanakkor minden szinten csak a duma megy a felzárkóztatásról. 

A kormány felismerte a probléma lényegét. Iszonyatos pénzeket tol a család és adópolitikába arra ösztönözve a magyarokat hogy minél több gyerek szülessen. Na de ez az elbaszott kisebbségi politikát nem fogja helyretenni rövid távon. Akinek MOST jár a gyereke iskolába az MOST vár megoldást. 

Itt tartunk most. Az a rasszista szar szemét ember aki a nevén nevezi a problémát. Legyek akkor most én ez az ember de kéretik elgondolkodni a fent leírtakon.

Megint megfordultam széphazámban karácsony idején és szokás szerint megírom tapasztalataimat. 

Milyen Magyarország most? 

Egy elképesztően átpolitizált mesterségesen magas lázzal kezelt ország aminek ettől a láztól hidegrázása van és alig várja hogy meggyógyuljon vagyis hagyják már végre békén. Félreértés ne essék nincs semmiféle forradalmi hangulat nincs igény rendszerváltásra vagy kormányváltásra, hiszen éppen a kormány tartja fenn ezt a túlpolitizált állapotot. Az embereknek tele van a tökük a politikával és nyugalomra vágynak. Kérem szépen tíz éve a Fidesz kormányoz. A rendszerváltás óta eltelt idő majdnem felében Fidesz kormány volt-van hatalmon. Nem volt még elég az állandó harcból? Az állandó bűnbakkeresésből a folyamatos ellenségkép kreálásából? Ez már ellenkező hatást vált ki. Sokan elfordulnak a Fidesztől de nincs kire szavazni. A legutóbbi önkormányzati választáson a magyar ember a hóembert, a madárijesztőt és a kerti törpét is megválasztotta volna ha szerepelnek a szavazólapon. Sajnos csak olyan dróton rángatott vizesnyolcasokra lehetett szavazni mint Budapest jelenlegi vezetője. Szégyen. 

A magyar választó felmutatott a Fidesznek egy sárga lapot hogy vigyázz bazmeg a szavazófülke magánya nagy úr. A kormány nem tanult belőle nem vette a jelzést. Magasabb sebességre kapcsolt még több botrány került napvilágra még több megosztó törvényt terjesztett be amivel az élet minden területét ellenőrizni akarja. A magyarok nehéz helyzetben vannak. Egyrészt ott vannak a kormány jóléti intézkedései. Az adópolitika a családpolitika. Persze, lehet kritizálni csak ne felejtsük el hogy világviszonylatban sincs hasonló a munkaalapú társadalmakban. Hasonlítsuk össze az angol rendszerrel. Vegyünk egy fiatal párt ahol az asszony minimálbért keres ami olyan 1200 font havonta. A férj szakmunkás keres 2400 fontot. Jó helyen bérelnek egy kétszobás lakást mert gyereket szeretnének, ennek bérleti díja olyan 1300 font Londonban. Megszületik a gyerek és attól a pillanattól kezdve az asszony nem tud dolgozni a gyerek 12 éves koráig. Nincs GYED nincs GYES. Van valami hasonló talán 500font  hét hónapig.Havi 80 font a családi pótlék ami egy heti nagybevásárlásra sem elég. A család jövedelme függvényében kapnak kb 400 font lakbértámogatást. Tehát a család szaporodott egy fővel és a jövedelem csökkent 720 fonttal. Mondhatjuk hogy így is marad 2880 font. Ez még pont az a jövedelem amire semmi támogatás nem jár ami amúgy alacsony jövedelemnél de munka mellett járna. Egy három fős családnál ez az összjövedelem megélni elég de semmi másra. Ha viszont továbblépnek és vesznek egy lakást aminek az önrészét mondjuk a szülők összedobják de a törlesztőrészlete megegyezik az albérlet árával abban a pillanatban elveszik lakbértámogatást. Mert TULAJDONUK lett. Ami egyébként nem igaz mert amíg ki nincs fizetve valójában a banké a lakás. Lehet hogy néhány dologban tévedek de valami a fentihez hasonló az angol helyzet. Lehet összehasonlítani a magyar családpolitikával. Most sokan nekem fognak ugrani hogy mi az hogy a gyerek 12 éves koráig nem tud dolgozni az anya. Ebben benne voltunk személyes tapasztalataink vannak. Bölcsőde óvoda nincs vagy ha van megfizethetetlen. Az iskolába az alsó osztály hat évében vinni és hozni kell a gyereket. Találjon valaki munkát délelőtt 9 és délután 3 között. Sok sikert hozzá. 

Szóval a magyar választó egyrészt szembesül a neki kedvező jóléti intézkedésekkel, ugyanakkor a Fidesszel fekszik a kormánnyal ébred és a vízcsapból is a politika folyik. Látja hogy nő a fizetése ugyanakkor az árak is hozzánőnek. A kormánypropaganda csak a fizetések növekedését szajkózza. Ennek ellenére is összességében nő az életszínvonal. Épül az ország. Tisztaság van. Mikor ezt elmondom a barátaimnak akkor mindig az a válasz hogy borsodban voltál már? Kérem szépen Anglia legszebb része Cornwall. Ugyanakkor a legszegényebb is. Most akkor Cornwall alapján mondjak ítéletet Angliáról? Tiszabura alapján ítéljem meg Magyarországot? Én mikor otthon voltam főképp fatornyos kisfalumban Bicskén és Budapesten fordultam meg. Ez alapján írom a tapasztalataimat. Borsodról meg írjon aki ott lakik. Ugyanakkor még mindig fenntartom hogy nincs szólásszabadság. Félnek beszélni az emberek. A közvéleménykutatási adatok köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. A Kárpát medence még mindig a tolvaj Fidesztől visszhangzik. Még mindig nem látom az élhető ország ismérveit. Mondok egy példát. Nemrég áthajtottam a Temze alatti alagúton Dartfordnál. Nem tudtam hogy fizetős és online kell fizetni két héten belül 2,50 fontot. Két hét elteltével jött egy levél ahol le vagyok fényképezve és irgum-burgum rókafing fizetnem kell 70 font büntetést de ha egy héten belül befizetem csak 35-öt. Ok, gyorsan beléptem a dartfordi honlapra akarom kifizetni a 35 fontot és nem engedi hanem kiírja hogy fizetendő 2.50. Most mi van? Megbüntetnek aztán mégse? Kiderült figyelmesebben elolvasva a levelet hogy mivel ELŐSZÖR hajtottam át így csak az eredeti díjat kell kifizetnem mert előfordulhat hogy valaki esetleg nem tudja hogy fizetni kell de EZUTÁN már az eredeti büntető összeget kell fizetnem. Na ilyen dolgoktól élhető egy ország. Utólag tudtam meg hogy Magyarországon ha valakinek nincs autópálya matricája de mégis ráhajt akkor van teljes egész EGY órája hogy megvegye utólag. Nem két hét nem egy hét, EGY óra. Igazán gavallér és nagyvonalú gesztus pártunktól és kormányunktól. Kívánom hogy majd valamikor ötven év múlva ha megbukik a Fidesz kormány akkor adjanak nekik ÖSSZESEN egy órát kicuccolni a parlamentből. 

Magyarország nyugalomra vágyik. Harminc év telt el a rendszerváltástól. Az úgynevezett politikai elitnek szégyen ez a harminc év. Az emberek megcsömörlöttek az állandó baszogatástól végre nyugodtan akarnak élni.   Na ennyit az országról.

Két hétig voltam otthon.

Ez alatt szinte minden rokonnal ismerőssel baráttal sikerült találkozni és még ki is pihentem magam. Tíz tizenöt órákat aludtam és lányom fantasztikus vendéglátásán élősködve kiválóan éreztem magam. Persze a rokoni és baráti kör is kitett magáért, mikor visszajöttem két hét kellett mire az epe, máj és gyomorfunkciók helyreálltak. Elszoktam már a jótól. 

Most egy kis rögtönzött sörtesztet tennék közzé otthoni tapasztalat alapján. A lányom nem ismervén a söröket betárazott Pécsi szűretlen nyíltkádas erjesztésű búzasörből. Kérem szépen a nyíltkádas erjesztés volt a hiba. Valószínűleg egy griffmadár repült el a kád felett és olyat pottyantott bele hogy valami iszonyatos szar íze lett a sörnek. Ha olaszul akarnám jellemezni akkor azt mondanám hogy La Lötty. Undormány egy sör álmaimban ne jöjjön elő. 

Ami viszont kellemes meglepetés volt az a Dreher félbarna hidegkomlós. Sűrű testes kellemes ízű kiváló sör. 

A fiamtól kaptam egy kis manufaktúra termékeit két üveg FIRST sört. Az első egy prémium IPA volt de nagy csalódás is egyben. Egy sima kommersz láger ugymond ivósör. Nyáron kánikulában tíz üveggel megiszol és érzed hogy ittál valami folyékonyat. Semmi karakter semmi egyediség semmi IPA jelleg, csak egy átlagos sör. Prémiumról szó sem lehet. A másik viszont egy első osztályú Craft Beer volt nagyon finom jellegzetesen egyedi ízzel.

Nagy Pista barátomtól kaptam egy francia sört. Hét decis üvegben parafadugó acéldróttal fixálva. Igazi sörkülönlegesség volt nagyon finom  sör ízű sör. Ez manapság nagy dicséret.

Színház.

Kérem szépen nem panaszkodom. A Diggerdrájver előadás köszöni szépen jól van. Ötödik évad fut most teltházzal úgy hogy a műsorterv nyilvánosságra hozatalától néhány napon belül elfogy az összes jegy. Nem rég mutatták be Helsinkiben óriási sikerrel, és más európai nagyvárosokból is van érdeklődés. Idén február 18.-án lesz a századik előadás és már megvan a repülőjegy megyek haza megnézni. 

Otthontartózkodásom alatt egyetlen színművet néztünk meg, a Secondhand című előadást. Egy nagyon ellentmondásos mű. Arról szól hogy a szovjet emberek hogyan élték meg a sztálinizmust a kommunista kort a csernobili katasztrófát. Nagyon nehezen tudom leírni hogy milyen élményt ad a darab. Elmondom hogyan éltem én meg. Bagossy Laci rendezte, és a Diggerdrájverhez hasonlóan érzelmi hullámhegyekről hullámvölgyekbe vezetett mű, kiváló színészi játékkal parádés szereposztással. Végig lekötötte a figyelmemet, mégis az előadás összbenyomása olyan kiegyensúlyozott. Jókat röhögtem meg szomorkodtam de OTT AKKOR nem jött át a mű IGAZI üzenete. Nem tudom hogy Bagossy így akarta vagy nem de kinézem belőle hogy csinál egy kétlépcsős darabot. Az első lépcsőben a közönség elégedetten távozik hogy látott egy kiváló előadást egy kiváló rendezést. Aztán a közönség egy része később második lépcsőben rájön hogy mi is zajlott a színpadon. Valahogy így voltam vele én is. Hazamentem és otthon értettem meg hogy mit láttam. Aztán lehet hogy ez a kétlépcsős dolog hülyeség és én vagyok fáziskésésben, lassan jutott el hozzám a mondanivaló. Na mindegy nem ez a lényeg hanem hogy később jöttem rá hogy mekkora irtózatosan nagy DRÁMÁT láttam. 

Most értettem meg hogy az világ népei között bármilyen szegény sorsúak legyenek is vagy elmaradottak egészen a kőkorszaki szintig, nincs még egy nép amelyik az utóbbi ezer évben olyan folyamatosan, megszakítás nélkül sokat szenvedett volna mint az orosz nép. Az orosz munkás és paraszt. Az orosz ember élete hosszú évszázadok óta a legolcsóbb minden más ember életénél ezen a világon. Nyilván máshol is van ahol nem ér semmit az emberélet de ilyen hosszú időn keresztül mint Oroszországban nem nagyon van rá példa a történelemben. Mikor a kivégzőtiszt mondja hogy a nép ellenségeit egymás után lőtte fejbe és estére a pisztoly elsütő billentyűjének a húzkodásától úgy begörcsölt az alkarja hogy külön ember volt rá aki megmasszírozza a KIVÉGZÉSBEN elfáradt alkarját. Hány embert kellett neki ehhez megölni? Amikor a Csernobilból elmenekült apa magával vitte a konyhaajtót mert meghalt lányának a növekedési fázisai az ajtóra voltak felkarcolva.

Nekem utólag visszagondolva tűnik elképesztő nagy drámának az egész színmű. 

Apám mondta hogy mikor az oroszok bejöttek 45-ben Magyarországra akkor minden emberre aki tégla vagy kőházban lakott azt mondták hogy burzsuj. Meg hogy mikor vége volt a háborúnak akkor a katonákat hazavitték de hónapokig táboroztatták őket laktanyákban és nagyon lassan kis létszámban engedték haza őket mert Sztálinék féltek hogy forradalom tör ki. Miért? Mert LÁTTÁK Európát. Nagyon sokan nem értik meg az orosz néplelket. Pedig nagyon egyszerű. Ha jót teszel vele a csillagokat is lehozza de ha bántod akkor Isten irgalmazzon neked.

Többször kiemeltem már hogy az Örkény színháznak milyen kiváló fiatal színészgárdája van. Mind nagyon jó és tudom nem illik kiemelni senkit de előre is elnézést kérve minden fiataltól, kiváló teljesítményüket művészi tehetségüket elismerve mégis meg kell említenem egy nevet. Jéger Zsombor. Jegyezzétek meg ezt a nevet, hallani fogtok róla. 

Befejezésül két személyes történetet szeretnék közzétenni. 

Bagossy Lacit felhívtam hogy jó lenne valahol leülni egy kis beszélgetésre némi árpatea mellett. Van neki egy vidéki háza valahol Dunaborzasztón ahol az ünnepeket tölti. Megbeszéltük hogy a Secondhand előadás után találkozunk és beülünk valahova. Namost Bagossy Laci az Isten háta mögül két házszámmal vonattal felutazott Budapestre. Vele, Epres Attilával és a feleségemmel beültünk egy műintézménybe ahol elfogyasztottunk némi sört, egy jót beszélgettünk és mentünk haza. Ő vonattal Dunapitypangra. Megtiszteltetés hogy ismerhetem.

Tavaly nyáron egy művészi fotósorozat készült az Örkény színház művészeiről. A témája az volt hogy ki mi akart lenni mielőtt színész lett. Epres Attila pilóta szeretett volna lenni és a fotón egy szovjet MIG vadászgép bőrsisakjában és szemüvegében van lefényképezve. Na én nem hagyhattam ki a poént és rendeltem Ukrajnából ebay-en egy MIG bőrsisakot. Mikor most otthon voltam odaadtam neki még eredeti bontatlan ukrán csomagolásban. Nagy volt a meglepetés mikor kibontotta, de nem is ezért mondtam el a történetet. Néhány nap múlva néztük a Secondhand előadást. Van benne egy jelenet mikor Attila egy orosz pilótát játszik. Na akkor meg én lepődtem meg nagyon, mikor elővette az ajándék sisakot és abban játszotta el a jelenetet. 

Mi az ünnep? 

Valami ami megtöri a hétköznapok monotonságát, valami ami kizökkent az egyformaságból, valami ami jó és szívesen csináljuk. Hogy ez a valami szüleink 50. házassági évfordulója vagy a gyerekünk névnapja esetleg az új kenyér ünnepe vagy karácsony, az teljesen mindegy. 

A társadalom alapköve a család. A család legszebb ünnepe pedig a karácsony. Ez is egy hálaadás ünnep. Eltelt egy év végignézünk a gyerekeken az unokákon esetleg szomorúan gondolunk azokra akik már fenntről néznek le ránk és számot vetünk a mögöttünk lévő évvel. Hogy mi ad okot az ünnepre, hogy mi az indoka ünneplésünknek az mellékes. Ateista és hívő keresztény egyformán örül a család egységének együvétartozásának, egészen egyszerűen annak hogy egy család vagyunk. 

Óriási hiba összekeverni a pihenést az ünnepléssel. Az ünnepre való készülődés kemény munka. Örömteli munka. Eredménye van. A család öröme. Jó látni hogy örülnek a gyerekek a felnőttek hogy egymáshoz tartozunk. Hogy van értelme az életnek. Hogy szép az élet. 

Mi akik nagy családban nőttünk fel egy mintát hoztunk onnan és adjuk tovább. Nem tudjuk elképzelni hogy ne ünnepeljük meg a karácsonyt. Ez hozzátartozik a kultúránkhoz. Ünnepek nélkül a családok együtt ünneplése nélkül, a hétköznapok monotóniájában az emberek sivár lélek nélküli elvadult egyedekké válnának. Még a legprimitívebb őserdei kőkorszaki szinten élő törzsek is rendszeresen tartanak ünnepeket. Nincs olyan népcsoport a földön akik ne tartanának valamilyen ünnepet. 

Akik nem kapták meg azt a mintát ami ehhez kell vagy megkapták de nem törődnek vele azok sérült emberek. maguknak se vallják be, próbálják bagatellizálni az ünnepet. Ez a túlélés védekező reakciója. Nem indok rá hogy csak egy külföldre költözött párról van szó. Az is család. Ketten vannak de az pont eggyel több a magányos embernél. Kettőnek már lehet ünnepelni. A magányos ember van a legrosszabb helyzetben. Ezek nem az ő napjaik. Nekik ezt túl kell élni és nincs vigasztaló szó ami ne hangzana hamisan. Egy magányos embert karácsonykor nem lehet megvigasztalni. 

A probléma mégis azokkal van akiknek van családjuk mégis tehernek érzik az ünnepet.  Ilyeneket olvasok hogy:

"Mert mondogathatjuk magunknak, hogy „ez is csak egy olyan nap, mint a többi”, azért ez nem teljesen igaz." - De, és ehhez mondogatni sem kell semmit. Legalábbis majdnem olyan nap, leszámítva azt, hogy ez igazából rosszabb nap, mivel pl. bezárnak a boltok, szolgáltatók. Nincs jobb, mint egy rendes hétköznap, amikor mindenki teszi a dolgát és éli az életét."

"Én már most a Vízkeresztet várom! "

"a karacsony is csak egy kitalalt dolog ... de jol hangzik es sokan meg mindig el is hiszik hogy "ilyenkor a Megváltó születését ünnepeljük, "

Így is lehet élni. Nyilván mindent meg lehet magyarázni. Dunát lehet rekeszteni az indokokkal ki miért nem ünnepel. Se karácsonykor se máskor. 

Teljes életet élnek? TUDNAK teljes életet élni? Ők valószínűleg igennel válaszolnának. Tiszta szívvel mondják hogy ők boldogok. Nekik így jó. Szabad világ, szabad akarat, szabad....

Mi is? 

Szabad elidegenedés. Szabad lelki sivárság. Szabad bezárkózás a saját csigaházukba. Ők azok akik megtalálták önmagukat. Annyira hogy önmagukon kívül nincs is más. Nyűg a fadíszítés, nyűg a közös vacsora, nyűg az élet csak már Vízkereszt lenne. Csak már jönnének vissza a szürke hétköznapok. Csak már nyitnának ki a boltok. Csak lépjünk már túl a karácsonyi őrületen. 

Nem kérek abból a világból. Hazamegyek két hétre. Szinte minden percem be van táblázva. Minden nap családtagokkal barátokkal találkozom. Szó sincs pihenésről. Pezsgő, tevékeny családi és társadalmi élet. Élvezem minden percét. Nagy család nagy baráti kör. Sokan vagyunk hála Istennek. Nekem ez ünnep. 

Tanuljunk meg ünnepelni.

Egy Churchilli anekdotával kezdeném.  Valamikor a háború alatt az egyik brit parlamenti képviselő felvetette hogy az összes kultúrára fordított költségvetési pénzt tegyék át a hadiiparba.  Churchill válaszolt:

"Ok de akkor miért harcolunk?" 

Felháborodott a művészvilág tüntetnek a színészek. A kormány felügyeletet akar a színházak felett. Úgy gondolják aki fizeti a cigányt az rendeli a nótát. Miért?  Nagyon egyszerű a válasz. A magyarországi liberális értelmiség utolsó bástyája a színházak vagy úgy egészében a művészvilág. A kormány pedig elérkezettnek látja az időt ezt az utolsó mentsvárat is ledönteni. Ez nyilvánvaló és világosan látszik

Egyet tudni kell. A színházak fénykorukat élik. Elképesztő látogatottság rekordokat ostromló nézőszám óriási népszerűség, és hát tegyük hozzá hogy minderről a kiváló színházak a kiváló színészek művészek gondoskodnak. Soha nem volt Magyarországnak ilyen kiváló színészgárdája és pezsgő színházi élete. 

A televízió olyan mélyre süllyedt hogy az embereknek természetes igénye támadt a valódi kultúrára a tiszta művészi élményre. A televízión kívül minden kulturális esemény minden fesztivál csúcs látogatottsággal magas színvonalon pörög. 

A kulturális életnek ez a szegmense sikerágazat lett. 

A kormány nyílt illiberális politikát hirdetett és most ezt a liberális fészket is ellenőrizni akarja. 

A probléma az hogy a JELENLEGI politika nem ért a kultúrához. Hülye hozzá mint hajdú a harangöntéshez. Rosszabb a jelenlegi kultúrpolitika mint a legsötétebb Aczéli időkben volt. Senki sem gondolta hogy ez az idő el fog jönni. Hogy a kultúra a liberális-illiberális harc színterévé fog válni. Több fronton is. 

Miért mondom ezt? Mit gondoltok a Gothár ügy az miért pattant ki? Egyértelmű. Válasz a Borkai ügyre. Volt ugye néhány éve a meetoo kampány. Senki nem említette Gothár Pétert. Pedig egy biztos. Nem a meetoo kampány UTÁN lett minden nőnek alányúló ember. Talonba tették. Várták az alkalmat. A Borkai üggyel eljött. Liberális körök a polgármester keresztényi elkötelezettségét kezdték támadni. Illiberális oldalról jött a válasz. Igen? Ez kell nektek? Tessék akkor mi válaszolunk egy büntetőüggyel. 

Ne legyenek kétségeitek van még ügy ott ahol ez volt. Szépen felcímkézve várnak a sorukra. Szexuális botrányok? Fidesz részről a szorító egyik sarkában Deutsch Tamás, a másik sarokban az alsónadrágját szeretőjénél felejtő Kovács László.

Vegyük tudomásul hogy amióta emberek közötti alá és fölérendeltségi viszony létezik, azóta vannak ezzel visszaélő emberek. Apa-lánya, tanár-diák, orvos-nővér, főnök-titkárnő, szereposztó-szerepvállaló. A sort a végtelenségig lehetne folytatni. Hogy milyen arányban vannak magukat felajánló alárendeltek, és milyen arányban pozíciójukat kihasználó fölérendeltek az nem tudni. Gyanítom fele-fele arányban. 

Szóval a harc több fronton zajlik. 

Mi a probléma? A kontraszt kérem szépen, a kontraszt. Van egy sikerágazat amit hozzáértő emberek művelnek. Tódul a közönség fogynak a jegyek. Ez a sikerágazat állami dotációra szorul. Ezzel semmi baj nincs. Ez természetes. A produktum előállítási költsége nem áll arányban a bevételekkel. Nyilván támogatni kell.

Van egy másik ágazat amitől olyan messze van a siker szó mint Makó Jeruzsálemtől. NEM hozzáértő emberek művelik és a kutya sem veszi a jegyeket. NINCS produktum mégis a iszonyatos pénzeket ölnek bele. Ezt focinak neveznék ha méltó lenne a foci szóra. Lassan már minden gémeskutas tanyabokornak saját stadionja lesz. Költségvetésből. 

A Fidesz a közelmúltbeli önkormányzati választáson megkapta az első kijózanító pofont.  Nem tanultak belőle. Jelenleg Magyarországon kialakult egy olyan trend hogy a szavazatokat nem kiérdemlik a képviselők, hanem megvásárolják nekik. Kilóra megveszik a nyugdíjasokat és a társadalom egyéb rétegeit népjóléti intézkedésekkel. Családpolitikával, adópolitikával, nyugdíjpolitikával. 

Ellenzék nincs. A magyar ember tiltakozásul olyan vizesnyolcasokat választ meg  polgármesternek, sőt főpolgármesternek akikre a kutyám pisiltetését sem bíznám nemhogy városvezetést. A magyar választópolgár kínjában már a madárijesztőt is megválasztaná csak tiltakozni tudjon.

A balliberális sajtó minden jobboldali kormány idején naponta ötször temette el a demokráciát és tízszer vizionálta a gazdaság összeomlását. Persze amikor ők döntötték be a gazdaságot arról nem volt előrejelzés. Ki érti ezt...

A gazdaság köszöni jól van és további népjóléti intézkedések várhatók. A következő választásra egyszámjegyű lesz a személyi jövedelemadó. Csaxólok. 

Mindettől azt várja a Fidesz hogy megint megveszik a szavazatokat. A szavazófülke magánya viszont nagy úr. Ezt megmutatta az első Orbán kormány bukása vagy az utóbbi önkormányzati választás. A Fidesz vagy csináljon VALÓDI diktatúrát egypártrendszerrel vagy szálljon le a magas lóról és kormányozzon a többségnek tetsző módon. Én mindaddig őket tartom  Magyarország alkalmas vezetőjének míg végre elő nem bújik Mr Bárki és képes lesz megfelelő alternatívát kínálni. Jelenleg ilyen a magyar politikai palettán NINCS. 

A liberálisokat meg hagyni kell kultúrát csinálni mert értenek hozzá. Bárcsak a liberalizmus megelégedne a művészettel a kultúrával és az élet más területén ne lenne jelen. Azt kívánom hogy mind a liberális mind az illiberális oldal egyezzen ki tanúsítson önkontrollt és a mostani úton haladva egy csodálatos kulturális élettel teli Budapestet és vidéki Magyarországot építsen, nem pedig egy 30-as évekbeli Berlint. 

A héten olvastam a hírekben hogy továbbra is Mácsai Pál marad az Örkény színház igazgatója. Jól van. A megfelelő ember a megfelelő helyen. Részemről a megtiszteltetés hogy ismerhetem őt, hogy a színház amit vezet immár öt éve az életem része. Olyan ajándékot adtak nekem ami egy magamfajta proligyereknek az elismerés csúcsa. Ha hazamegyek időnként Magyarországra akkor bicskei otthonom mellett az Örkény színházba is hazamegyek. Barátok közé. Én mint színházhoz és kultúrához nem értő ember ott értettem meg hogy mi az a művészi alkotóműhely. Ízelítőt kaptam kultúrából, és itt kalandozzunk el egy kicsit távolabbi vizekre. 

Mi a kultúra?

Nagyon egyszerű a válasz. Minden olyan amire a kultúrembernek igénye van. A baj csak az hogy a kultúrember fogalmát nehéz meghatározni. Jelenlegi életünk 90%-a kultúrmocsokban telik. Ezt önti ránk az internet a TV a rádió a sajtó. A közélet, a politika szintén. Nézzétek meg a TV-ben azokat az embereket akik híreket olvasnak fel vagy műsort vezetnek. Pöszögő nyöszögő selypítő magyarul kritikán alul beszélő emberek. Beszédtanárt soha nem láttak szégyen a jelenlétük a médiában. Mi itt Angliában ha szép angol beszédet hallunk akkor azt mondjuk hogy a BBC angolt beszéli. Vajon tudunk hivatkozni hasonlóan valamelyik magyar TV adóra? A magyar nyelv csodálatos és egyedülálló. Megérdemli hogy kulturális alapvetés legyen a szép magyar beszéd.

A kultúra hiánya máshol is tetten érhető. Az emberek közötti kapcsolatokban. "Kő kóla? Meg hát. Pepsi vagy Coca? Persze többször is."

Volt reklámkultúra. Mondom VOLT.  Az esti mese egy kulturális műsor volt.  A Rémusz bácsi a Mazsola és Tádé a Futrinka utca a Lolka Bolka  a Varázsceruza a Kisvakond. Ezeken generációk nőttek fel.  Hatásuk kihatott a mindennapi éltre. Az emberek kulturáltan tudtak sorbanállni. Lerészegedni, táppénzt csalni, bliccelni, markecolni és gagyizni, kulturáltan tudtak betörni. Ha a betörőre mackóbontás közben az éjjeliőr rányitott azt mondta hogy "megbuktam hívja a rendőröket". Ma kulturáltan elvágják az éjjeliőr nyakát MIELŐTT megzavarná a betörő urat. Nálunk a családi ház előtt még volt kispad amire anyám a házimunka elvégzése után kiült és odasereglettek az utcabeli varjak majd kulturáltan kibeszélték hogy ki kivel mit mivel és hogyan. Még egy temetés is kulturális esemény volt. Mutter járt is rendszeresen, megnézni hogy ki volt ott és ki NEM volt ott. Megvolt a téma a másnapi kispadi meetinghez

Az utcán nőttünk fel. Kulturáltan porbafingottunk, sárban dagonyáztunk. Egy zárt világban éltünk ahonnan alig láttunk ki, de szemetet sem sokat fújt be a szél. Nem nevelt minket senki hanem mintákat láttunk. Jó és rossz mintákat. Na hogy melyik szerint éljünk arra volt jó az akkori kultúra. Egyrészt néhány fakanál amit anyám eltört rajtam másrészt Hofi, népnevelés, kultúrházak, kötelező mozi gyerekeknek(Timúr és csapata), olvasótábor, címerezőtábor polbeat zenekarok. 

Mára megfordult a világ tehén bassza a bikát. Nem sorolom a mai kultúrvívmányokat mert mindenki tudja miről beszélek. Térdig gázolunk a kultúrszennyben és attól tartok fog az még feljebb is érni.

Miért társítok negatív és pozitív dolgokat a kultúra fogalmához? Mert az emberi kapcsolatok a kutúra lényege. Az ősember ha idegennel találkozott lebunkózta hazahúzta aztán megette. Nem volt kultúrember. Ma megint efelé tartunk. Egy virtuális ősközösségi társadalom felé. Ahol nem ismerjük a szomszédot ahol leanyázzuk azt aki átmegy a zebrán előttünk és kénytelenek vagyunk megállni, ahol asszonyverő politikusok a vakkomondorra foghatják tettüket és még sorolhatnám. Virtuálisan lebunkózunk mindenkit aki szembe jön velünk a virtuális térben. 

A színházak sem maradnak ki a kulturális mélyrepülésből. Az alternatív vagy úgynevezett modern felfogású alkotások a "kimegyek a színpadra majd fejenállva visítok és levizelem magam" performansz stílus az hódít. Nem azért mert kultúra. Nem azért mert jó. Egyszerűen azért mert egy újgazdag, sznob közönség igényli mert a medencés partiján el tud dicsekedni vele hogy ő milyen modern felfogású. 

Mácsai Pali színháza kilóg a sorból. Más irányt választott. Ő a tűzzel játszó, vékony jégen lavírozó a hatalmat megfricskázó utat választotta. Az Örkény színház mer rendszerkritikus lenni. Határokat feszeget és itt álljunk meg egy szóra. 

A mai világban az emberek tele vannak feszültséggel. Iszonyatosan ingergazdag környezetben élünk. Negatív és pozitív hatások érnek mindenhonnan információ bombákkal támadják létünk minden percét. Egy idő után megtelik a belső tárhely, ahogy mondani szokták tele lesz a hócipő, és csinálni kell valamit. A legtöbb ember ezt feldolgozza átszűri osztályozza és a szemetet kiűríti agytekervényeiből. Van aki nem tudja ezt megtenni és magába folytja majd egy belső önpusztító, önmagát felemésztő folyamat indul meg és végül agykurkász igénybevétele szükségeltetik. Van akinél a felgyülemlett feszültség egy idő után kitör. Kiordítja magából. Megnyugszik, tárhely újra fogadóképes szép a világ...

A társadalmi rendre a politikára a kormányra ez utóbbi mintegy alvó vulkánként viselkedő emberek a legveszélyesebbek. 1848-ban a Pilvax kávéházban is egy ilyen vulkánkitörés történt és 1956-ban is. Sok ember életébe került mindkettő. 

A Kádár rendszer felismerte hogy kell egy lefúvószelep. Elcsépelt közhely hogy Hofi volt az. Valóban ő volt, de most nem róla beszélnék. Az Aczéli kultúrpolitika három T korszakában a Tiltott Tűrt és Támogatott doktrína idején is voltak rendszerkritikus filmek. Filmekről beszélek mert a színházi világot nem ismertem. Lehet hogy voltak ilyen színházi előadások is de nem éltem benne nem tudok hozzászólni. A legjelentősebb rendszerkritikus film a Tanú. Még Aczél György tűrőképességét is meghaladta és tíz évig fiókban pihent de végül mégis bemutatták óriási sikerrel. Ilyen rendszerkritikus film még a kevésbé ismert Sípoló Macskakő vagy a Kádár rendszer utolsó évében készült Eldorádó.

Mindez azt bizonyítja hogy a Kádár rendszer felismerte hogy a feszültséget oldani kell a gőzt ki kell ereszteni. Miért volt erre szükség? Azért mert demokratikus berendezkedésű országokban erre a feszültséglevezetésre vannak törvényes módszerek Úgy nevezik hogy tüntetés. A politikai-társadalmi feszültség levezetésének kiváló találmánya a személyes demonstráció. Egy kormány nem követhet el nagyobb hibát minthogy erőszakkal szétver egy tüntetést. A Kádár rendszer ezt kiváltotta humorral Hofi részéről meg filmekkel aminek az volt az üzenete hogy tudjuk a hibákat elvtársak nem kell kimenni tüntetni.

A rendszerváltás után megint szabad lett tüntetni. Viszont ebben a diktatúrából demokráciába átalakuló forrongó útkereső világban nem elég az utcai demonstráció. Mi történt? A balliberális kormány idején Kádári reflexből brutális módon szétverték a tüntetéseket. A jobboldali kormányok nem követték el ezt a hibát de a rendszerkritikát személyes sértésnek vették. Körülbelül annyi humorérzék volt és van bennük mint Virág elvtársban és Bástya elvtársban együtt. Pedig a kritika hasznos dolog. A kritika jobbító szándék és nem megsemmisítő szándék. 

Régi közhely az is hogy jelen világunk értékválságban szenved. Egyetemes emberi értékeket rombolnak le. A család fogalmát, a nemiség fogalmát a hit és vallás fogalmát. Az idősek tiszteletét a tudás tiszteletét az emberként viselkedő ember tiszteletét lerombolja egy nicknevek mögé bújó arctalan biomassza amiben feloldódik és semmivé lesz a kultúra utolsó csírája is. 

Az Örkény színház szembemegy a fentebb vázolt folyamatokkal és értéket teremt. Ha náluk beülsz a nézőtérre gazdagabb emberként mész haza. Egy kicsit felértékelődik a világ és még napok múlva is visszagondolsz az előadásra mert a hatása még tart. A színészgárda a legfiatalabbtól a legidősebbig a legjobbak közül való. Pali egy családias hangulatú remek közösséget hozott létre. 

Vegytiszta kultúra és vegytiszta rendszerkritika. Miről beszélek? A kultúrának olyan tömény esszenciáját soha nem éltem át mint az Anyám Tyúkja verses esten. Rendszerkritika?  A Diggerdrájver előadás. Ne tévedjünk, MINDEN Magyarországról kivándorló ember VEGYTISZTA rendszerkritika. Kell erre jobb példa annál ami a darabban elhangzik és a darab egészének az üzenete hogy a tisztességesen dolgozó ember MEGÉRDEMLI a munkájához méltó azzal arányos életszínvonalat? 

Nagyon érdekes az hogy a sportvilágban milyen kevés az az élvonalbeli sportoló aki edzőként is olyan sikeres tud lenni mint sportolóként. Ugyanakkor a színészvilágban színészóriásokból kiváló színházigazgatók lettek. 

Pali kiváló ember. Kiváló színész kiváló igazgató kiváló barát. Jó, biztos neki is vannak hibái. Kinek nincsenek?Nekem például a legnagyobb hibám hogy hibátlan vagyok, de ezt most hagyjuk.:)))))))))))

Itt Londonban a Magyar Házban voltunk Mácsai-Huzella zenés Villon estjén. Lenyűgöző előadás óriási élmény óriási siker. Az előadás után szünet majd beszélgetés az előadókkal. Én elhatározom hogy hozzászólok. Szépen fejben összeállítom a mondanivalómat, várom hogy szót kapjak. Pali elkezd beszélni az előadásról. Szóról szóra elmondja amit én akartam. Hánémá' megöli a poénjaimat. POÉNGYILKOS!!! :))))))))))))))))))))

Ugyanitt történt hogy a feleségem a húga számára akarta megvenni az előadás lemezét és dedikáltatni odavitte Palihoz. A sógornőm kedvenc színésze Pali, rajong érte és nagy dolog neki egy dedikált lemez tőle. Pali nagyon kedves szavakkal dedikálta a lemezt majd ajándékba odaadta a feleségemnek. 

Idén feleségem születésnapja alkalmából a sógornőm készített egy születésnapi emlékalbumot amibe a családtagok és ismerősök barátok írnak néhány kedves szót. Az albumból az oldalak kivehetők és sógornőm elküldött egyet Epres Attilának a másikat meg Palinak dedikálásra. Tisztelettel jelentem a művész uraknak hogy a küldemény visszaérkezett és könnyekig meghatódás keretében helyükre kerültek az albumban. Köszönjük, ha nagy leszek meghálálom.:))))))))))))))))))

Szóval Pali...

Gratulálok újbóli kinevezésedhez és járt utat a járatlanért el ne hagyd mert JÓ úton jársz örömet szerzel mindenkinek. Most írhatnék olyan ökörségeket hogy az Örkény színház világítótoronyként magasodik ki a színházak háborgó tengeréből de ez túl nyálas lenne.  Inkább azt írom hogy az Örkény színház fáradhatatlanul próbálja nyesegetni a kultúra vadhajtásait a hozzá beülő közönségről és beoltja őket egy nemes fa oltványával ami később édes gyümölcsöt terem, a kultúra gyümölcsét:)))))))))))))))))))))))))))))

Na jó ezt már én sem bírom röhögés nélkül szóval sok sikert karácsonykor találkozunk.