HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • Hejira: Fityesz himnusz: Most múlik pontosan (2024.03.28. 15:49) Gyerekiahóra...
  • tanyasi értelmiségi: Itt még olvasható Kónya Endre írása: pecsaktual.hu/balhe/megszolalt-k-endre-es-leirta-a-sajat-ver... (2024.02.17. 19:24) TE TETTED EZT KIRÁLY
  • diggerdriver: @Ferenczi Krisztián: Gratulálok a háthoz. A faváz sokszáz évig kitart és egybentart. A legöregebb ... (2023.12.17. 20:44) Házépítés itt és ott...
  • Móka Miki: Ez valami eszméletlen ahogy a sérült agy tirpák zotyi nyalja a munchhausen valagát. Ewwwww (2023.05.19. 21:44) Ki a rosszfiú?

Címkék

Folytatás 2

2013.04.12. 21:25 diggerdriver

Szóval megint munkát kerestem. Elküldtem az SMS-eket hogy elérhető vagyok akinek van ajánlata az írjon. Az az ügynökség jelentkezett először akitől a féléves Slough-i melót kaptam.

Az összes között a legjobban fizető ügynökség. Ha egy meló vége felé jár mindig nekik küldőm el az első SMS-t és kivárok egy kicsit. Sajnos ritkán van melójuk de most éppen volt.

Croxley-ba kellet járni 13fontos órabérért. A gépkezelők nagy általánosságban 10.5-13 font között keresnek. Ennél többet csak ha éjszaka vagy különleges helyen különleges engedéllyel kell dolgozni. Például vasút mellett csak arra kiképzett-vizsgázott gépkezelők jogosultak munkát vállalni.

Ennek az ügynökségnek egyébként román tulajdonosa van. Ráadásul nincs külön bérelszámoló cégük hanem ők csinálják a kifizetéseket és az adminisztrációt ingyen.

Máshol ezért fizetni kell heti 15-20fontot.

Croxley-ben van egy hatalmas általános iskola ott kellett egy sportcsarnokot építeni.

Egy nagy cégnek melózni mi csináltuk az alapozást a közműveket és egyéb földmunkákat.

Eddigre már túlvoltam néhány melón és cégen. Mindenhol szívesen dolgoztam és szívesen dolgoztattak velem de ez a csapat messzemenőkig a legjobb cég a legjobb társaság a legjobb munkaterület volt.

Egy 13tonnás Hitachi-val kellet dolgoznom. Itt figyeltem meg egy érdekes dolgot.

A munkaterületeken a gépeknek általában van egy üzemanyagtartály amiből tankolunk. Olyan két köbméteres általában ellátva egy karos kézi pumpával. A nagy gépek elvannak látva saját elektromos szivattyúval ami telenyomja a tankot és nem kell kétszáz litert felpumpálni kézzel. Üzemagyag elszámolás nincsen amikor kell tankolunk. 
Valamelyik nap arra lettem figyelmes hogy jött egy tartálykocsi feltölteni a tartályt. Odaállt és telenyomta. 
Gondoltam hogy majd a művezető odamegy leellenőrzi mennyit nyomott bele aztán leigazolja és kész. Ezzel szemben mikor végzett minden további nélkül elment. Senki nem nézte meg mennyit engedett a tartályba oda se ment hozzá senki. Kérdem a művezetőt hogy van ez? Sehogy majd leszámlázza a cégnek mennyit hagyott itt és kész. 
Jaaa nincs több kérdésem. 

Most már azért látom a különbséget a két építőipar, az angol és a magyar szerkezeti felépítése között. 
Itt a lehető legkevesebb emberrel oldanak meg mindent. Egy géphez bármekkora legyen is 1-2 embernél nem tesznek többet. Alapvető követelmény hogy a gépkezelők és munkások mindig találjanak maguknak munkát valamint segítsenek a többieknek és ha a művezető nincs a közelben akkor is dolgozzanak ha pedig végeztek akkor külön utasítás nélkül is nekiálljanak a következő munkafolyamatnak.  Sokkal kevesebb költséggel dolgoznak viszont nem olyan nyomott árakon hogy az utcán a kerítésdeszka legyen az öltözőfogas. Egy építkezés hol több hol kevesebb embert igényel. A munkaközvetítő ügynökségektől ennek megfelelően kérnek vagy adnak vissza embereket. Ennek a sportcsarnoknak az alapozását az első kapavágástól a az alapozás végéig összesen hat ember csinálta. Két gépkezelő egy dömpervezető egy mérnök egy művezető és egy ács aki a művezetővel együtt a kézimunkát végezte. 
Az alapozás befejezése után mikor egy másik cég elkezdte felállítani a vasszerkezetet és ki kellet önteni a lábait valamint utakat ciszternákat egyéb csatolt munkákat kellett végezni akkor még hoztak két embert. 
Eszközök és a legmagasabb fokú biztonság garantálva. Napi kétszer félórás szünet biztosítva. A magyar ember ahogy meg van fizetve pontosan úgy dolgozik. Ott is itt is. 
Otthon egy építkezésen magas órabérű teherautók és nagy gépek dolgoznak míg itt egy teherautó se hanem néhány dömper. Minden munkafolyamatot a megfelelő nagyságú géppel végeztetnek.

Elmondanám egy napomat a héten.

Fél hétre érek a munkába ami fél nyolckor kezdődik de a londoni közlekedést ismerve ha a metró kimarad akkor kell hagyni időt a más úton való munkába jutásra. De egyébként velem egy időben érnek oda saját vagy céges kocsival az építésvezető a művezető a másik gépkezelő.

Én kiballagok a géphez és leellenőrzöm esetleg lezsírzom. Kinyitom a kapukat ahol közlekedünk a dömperekkel de mindez max fél óra. A gépeket nyolcig nem lehet indítani a környező lakóházak zajterhelése miatt.

Nyolckor beindítottam a gépet és jött a művezető kiadni a munkát.

Mondta hogy később jön a Bob és csatornacsövet fogunk fektetni.

Addig pihenjek. Két dömper van a területen egy nagyobb és egy kisebb forgózsámolyos. De csak egy dömperkezelő aki éppen a mérnöknek segített lécet tartani. A művezető beállt a nagydömperrel földet hordani a másik gép alól. Mivel a kisdömper állt, én ráültem és beálltam én is földet hordani a másik gép alól. Kivittem vagy három kanyart mikor végzett a mérnöknél Jatinder (Jatinder Singh szikh dömper kezelö és jóbarátom) és szólt hogy kell neki a kisdömper mert két fuvar zúzott követ kell vinni kis háromtonnás markolóhoz. Odaadtam a dömpert és megraktam zúzottkővel. Elvitte a két kanyart nem kellett több, viszont látom hogy a nagydömper megrakva áll de a művezető az építésvezetővel mér ki valamit. Akkor átszálltam a nagydömperre és hordtam ki a földet. Öt kanyar után megjött Bob. Akkor visszaültem a saját gépemre és nekiálltunk csatornát fektetni. Mivel itt egy géphez bármekkora legyen is, max két embert vezényelnek most viszont Bob egyedül volt. A csőfektetés úgy megy hogy kiások hat méter árkot majd az alját megterítem sóderral azt Bob beszintezi majd összerakja a csövet. Azt beállítja szintbe majd hozok rá annyi sódert hogy a tetején is legyen tíz centi vastagon. Utána visszatemetem az egészet és csak ezután jön a következő cső kiásása. Szóval amíg Bob egyengeti a cső alá a sódert addig én elmegyek csőért, odaviszem a vállamon majd leadom neki az árokba. amíg a csövet bekeni zsírral meg beállítja addig én kiviszek két fuvar földet mert visszatemetés után kb ennyi marad ki. Aztán ásom a következő cső helyét.

Így megy ez négy húszig (persze a két félórás szünetet megtartva) amikor mindenkinek kiesik a lapát a kezéből és vége a műszaknak. A jelenléti ívet ötig írjuk. Én még mielőtt mennék az öltözőbe bezárom a kapukat.

Azt még elmondanám hogy nekem csak és kizárólag a gépkezelés a dolgom senki nem mondta hogy bármiben segítsek. De a dologhoz előzmény is tartozik.

Két hónappal ezelőtt egy szerdai napon kezdtem itt dolgozni. Az alapásás akkor kezdődött. Akkor is egy dömperes volt de el kellett neki menni az iskola másik részére dolgozni. A művezető kezdte el hordani tőlem a földet a nagyobbik dömperrel. Láttam hogy annyi dolga van hogy azt se tudja mibe kapjon. Mondom neki hogy menjen vissza dolgozni majd én rakom is meg viszem is a dömpert. Láttam hogy jólesik neki.

Pénteken viszem neki aláíratni a jelenléti ívemet amivel igazolom az ügynökség felé hogy mennyit dolgoztam.

Látom hogy írja a kilenc órákat hétfőtől. Mondom neki hogy állj, én szerdától dolgoztam. Azt mondja tudom és írja tovább.

Szóval ennyire nézik itt le az idegent.

Itt sokat kell dolgozni de mindenki sokat dolgozik és nincs pofám a gépből nézni ha éppen nincs munkám.

Ha dolgozol akkor jól élsz. Én otthon is ugyanígy dolgoztam és mindig meg voltak elégedve velem de életem folyamán összesen nem dicsértek annyit mint itt. 
A pozitív inspiráció itt alap és már az iskolában is ezt alkalmazzák a legkisebb kortól. 
A művezető dolgozik a legtöbbet. Mindenhol ott van és mindenben segít. 
Céges Vauxhall Astra-val jár aztán egyik reggel jön egy meggypiros Renault Megane keménytetejű cabrióval. Mondom mi van? Azt mondja hogy letérdelt az Astra és a sajátjával jött. Nem új autó 28ezer mérfölddel vett 4500fontért. Ez csak a hobbi autója mert van három gyereke a családi autó Toyota Avensis Verso. 

Egyik nap azt mondja művezető hogy rakjak fel a dömperre egy két köbméteres betonkockát ami egy oszlop lába volt de már azt levágták róla és csak kifordították a földből. Kurva nagy volt állandóan kifordult a kanálból ott kínlódtam vele közben körbeálltak vagy tízen és nézték. 
Elkínlódtam vele kb öt percet mire a lánctalpon megtámasztva végül benne maradt a kanálban. Itt még nem volt vége mert tudtam hogy ha felemelem egy méternél magasabbra akkor kifordul. Mondtam a művezetőnek hogy emelje meg a dömper platóját és ne szembe hanem oldalról álljon mellém hogyha feltettem és már a platón kifordul akkor a dömperplató oldala megfogja. Centinként emelve fordulva sikerült feltenni. 
Megtapsoltak bazmeg itt az elismerés jele a felfelé tartott hüvelykujj egész nap ha valaki elment a gép mellett ezt mutatta. Hízott a májam rendesen:))) 

Mikor ennek a melónak vége lett búcsúként meghívtak ebédre egy vendéglőbe.

Három hónapig dolgoztunk együtt. Lehet hogy még most is ennél a cégnél dolgoznék ha akkor van autóm mert adtak volna munkát tovább is csak az Luton-ban lett volna.

Ennek a munkának a befejezése után mentem haza egy hétre. Mikor visszajöttem mondták hogy tudok e bejárni Lutonba. Mondtam hogy nem nincs kocsim de venni fogok.

Versenyt futottam az idővel három nap múlva vettem meg az autót de addigra a meló elúszott. A mai napig sajnálom.

Folyt. Köv.

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://diggerdriver.blog.hu/api/trackback/id/tr915220219

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása