Múlt héten hétfőtől péntekig napi kilenc órát dolgoztam és még szombaton is hatot. Ezek ténylegesen munkával töltött órák. Betontöréssel. Iszonyú kemény munka. Kivesz belőlem mindent.
Ezt nem panaszképp mondom mert szeretem csinálni. Nem mellesleg nettó 500font egy hétre.
Ráadásul itt nincs második műszak. Nincs fűnyírás, fametszés , csapbőrözés, kerítésfestés itt csak az van hogy hogyan töltsük el a szabadidőnket aktív pihenéssel.
Még szombat délután megcsináltuk a heti bevásárlást vasárnap reggel elmentünk a Sport Direct-be mert a gyerek nő mint a gomba és cipő kellett neki. Nyolc évesen 35,5-ös lába van. Mi lesz később? Vettünk egy Everlast bőr edzőcipőt 10fontért. Ezt a rothadó kapitalizmust... Ez a legolcsóbb sportbolt fél Magyarország ott volt szinte csak magyar szót lehetett hallani.
Utána végigsétáltunk Golders Green főutcáján bementünk kedvenc charity boltjainkba mindig veszünk valami csetreszt ott pár fontért.
Aztán beültünk egy olasz vendéglőbe megebédelni. Fantasztikus figyelmes kiszolgálás remek ételek. A tiramisu az valami fenomenális volt. Mikor végeztünk kisétáltunk a Golders Hill Parkba. Ragyogó napsütés volt virágoznak a fák kijöttek magyar barátaink is valami szuper délután volt. Ilyen napról otthon álmodni sem merészeltem pedig hát mi ez? Semmi. Ennek kéne lenni a minimumnak egy ilyen hét után.
Meg vagyok elégedve a világ dolgaival.
