A minap találtam képet egy lepke kibújásáról a bábból.
Elgondolkodtam a természet csodálatos világán. Mennyi megmagyarázhatatlan dolog van még mennyi felfedezésre váró csoda.Jelen világunkban a születés csodáját tartjuk az egyik legnagyobb eseménynek.Hogy divatos szófordulatot használjak, tudom én hogy DNS meg spirál meg genetika de mégis hogy működik?Az emberi test legkisebb sejtjében a DNS spirál milyen mechanizmus útján örökíti át egy ember teljes génkészletét?
Hogy öröklődik egy gesztus egy fejtartás egy gondolkodásmód?Ehhez képest a mikroprocesszorok világa gigantománia.Mi dönti el hogy a születendő gyerek kinek a fő tulajdonságait fogja örökölni?Megverekszenek egymással a DNS spirálok?
Ahogy megtörtént a megtermékenyítés a sejtek osztódni kezdenek majd az őssejtek felépítik a magzatot. Honnan tudják az őssejtek hogy melyiknek kell bőrsejtté alakulni és melyiknek retinasejtté? Az őssejteket az anya szervezete állítja elő ez rendben van de mi a helyzet a tojásban fejlődő madárembrióval? A tojás egyetlen sejt ami az osztódás során madárrá alakul.Ott hol vannak az őssejtek?
Volt régen egy nagyszerű magyar tudós, Anghi Csaba aki sokáig a Budapesti Állatkert igazgatója volt.Többek között a lófélék, zebrafélék szakértője is volt és ebben a minőségében meghívták egyszer a Pekingi Állatkert egyik zebracsődöréhez hogy rendellenesen megnagyobbodott heréjét operálja meg.Mikor felnyitotta a herét megdöbbenve látták hogy a herében egy teljesen kifejlett zebrazápfog van.Néhány őssejt eltévedt és a herében építtette fel a fogat.A természet még rendellenességében is csodálatos.
Az evolúcióról néhány gondolat.Néha kétségeim támadnak vele kapcsolatban.Minden evolúciós folyamatnak kellenek hogy legyenek átmeneti fázisai amiknek szintén meg kell felelni annak a törvénynek hogy előnyt kell jelentsenek a fajtársakkal szemben.Ellenpéldaként a jávai lövőhalat szoktam említeni.
Ennek a halnak van egy szerve ami a kopoltyú összehúzódása hatására vizet fecskendez a folyó feletti ágon pihenő rovarra ami ettől beleesik a vízbe a hal meg jól megeszi. Csakhogy a hal nem ott látja a rovart ahol az valójában van hanem a víz fénytörése miatt kicsit máshol. Egy számítást kell neki elvégezni hogy hol látja ő a rovart hol van valójában és oda spriccelni a vizet. Szerintem ez az egész folyamat nem képzelhető el úgy hogy átmeneti állapotában is eredményes legyen. Vagy megteremtette valami ilyen lövőszerkezettel a halat vagy nem működik az egész.Az ember ölésre kitalált fegyverei is már az első pillanattól képesek voltak ölni.Hogy milyen hatékonysággal és utána hová fejlesztették az egy dolog de már az első puskák sem egy méterre lőttek.
Ha az evolúció jelentését kellene megfogalmazni talán úgy lehetne hogy Az egyén életvitele számára a többi fajtestvérrel szemben előnyt biztosító mutáció. Belátható hogy számtalan mutáció jön létre az idők folyamán de az egyén számára kedvező csak kevés.Ezek a mutációk tették lehetővé az élet fejlődését az egysejtűtől a mai emberig.
Milyen érdekes hogy egy tüdővel lélegző emlős embriója végigmegy az evolúciós fejlődés minden fázisán és ennek a fejlődésnek adott pillanatában a kopoltyú is megjelenik az embrión mégis tovább megy a fejlődése egészen a tüdős állapotig akkor is ha a kopoltyú előnyt biztosítana neki.
Az összes vízi emlős kénytelen időről időre feljönni levegőt venni.Az evolúcióban nincs visszaút. Ha a fejlődés folyamán kopoltyúból tüdő lett a tüdőből nem lesz kopoltyú.
Időzzünk el egy kicsit a vízi emlősöknél.Mi volt az a folyamat ahogy visszatértek a vízbe?Sokan az átmeneti állapot első lépésének a fókákat tartják akik már majdnem teljesen vízi állatok csak szaporodni járnak ki a szárazföldre.Én azt mondanám hogy azok az állatok amik a víz közelsége és az abból megszerezhető táplálék mennyisége nélkül már nem tudnának élni azok már vízhez kötött állatok.Nem feltétele ennek bármi vízi életre utaló külső testi elváltozás például úszóhártya.A vízi élethez való visszatérés legelső állomását jól mutatják az alaszkai grizzly medvék.Semmilyen külső jel nem utal vízi életmódra de mégis elpusztulnának az alaszkai lazacvonulás nélkül. A tél átvészeléséhez szükséges zsírréteget a lazacokból szerzik.
A következő lépés a menyétfélék néhány faja.Első a nyérc (nerc) ami egy prémes kisemlős és a vizek mellett él főként hallal táplálkozik de még nincsenek rajta olyan egyértelműen vízi életmódot feltételező jegyek mint a vidrán amelyik már egyértelműen vízi állat.Aztán a következő a sorban a tengeri vidra amelyik szintén, mint a fóka, csak szaporodni jár ki a szárazföldre de még a lábai láb formájú lábak.
Nemúgy mint a fülesfókáknak.Az ő lábaik már uszonyokká módosultak de a hátsókat még maguk alá tudják húzni segítve a szárazföldi haladást. Ezek az oroszlánfókák és a medvefókák.Egy lépéssel közelebb vannak a vízi életmódhoz a valódi fókák.Ők már csak vonszolják magukat a szárazföldön Az elefántfókák a rozmárok.Az összes többi már a bálnák közé tartozik. Vagy fogascetek mint a delfinek és ámbrás cet vagy sziláscet mint a kékbálna.
Körülbelül ezek a vízbe való visszatérés fázisai.
Miért nőttek ilyen extrém méretűre a bálnák?Maximálisan kihasználták Archimedes törvényétA törvényt ismerjük én egy kicsit átfogalmaznám.Minden vízbe mártott testnek annyi a súlya mint a víz és a test fajsúlykülönbsége.Az anyagok fajsúlyát négyzetdeciméterben mérik. Ez egy 10cm x 10cm-es kocka magyarul egy liter.Egy liter víznek a súlya a vízben nulla kilogramm.Ha a bálna testének fajsúlya
A természet és a fizika mindig szoros kapcsolatban van egymással.
Az evolúció során két út állt a gerinces állatok előtt.Vagy hidegvérűek maradnak vagy melegvérűek lesznek.Mindegyik létformának megvannak az előnyei és a hátrányai.A hidegvérűek rendkívül kevés táplálékkal beérik mivel nem kell a testüket fűteni viszont cserébe bizonyos hőfok alatt védtelenek és mozgásképtelenek ezért sebezhetőek.A melegvérűek a megszerzett táplálék 70%-át a testük fűtésére használják vagyis arra hogy a testük mindig azonos hőfokú legyen.Igaz hogy mindig minden külső hőmérsékleten egyformán aktívak tudnak lenni mindig menekülésre vagy vadászatra készek de ezért cserébe sokat kell táplálkozni.
A melegvérű állatoknál az egyenletes testhőmérséklet fenntartásához még egy fizikai jelenség betársul.A testtérfogat és a hőleadó felület aránya.Egy kockacukornak hat hőleadó oldala van de két egymás melletti kockacukornak már csak 10. Nyolc egyedül álló kockacukornak összesen negyvennyolc hőleadó oldala van míg nyolc kockacukornak egy kocka alakú tömbben már csak a fele, huszonnégy oldala van.
Hogy állati példákat hozzak fel két szélsőséges esetet említek.A világ egyik legkisebb állata a törpecickány.Térfogatához képest olyan nagy a hőleadó felülete hogy szünet nélkül ennie kell hogy kihűlő testét azonos hőmérsékleten tudja tartani.Egy rohanás az élete állandóan fut, keres kutat élelem után, közben néha pár percre kómaszerű álomba zuhan aztán fut tovább.
A másik véglet az afrikai elefánt.Őneki olyan a térfogat felület aránya hogy nem fűteni hanem hűteni kell a testét.A két hatalmas füle sűrűn erekkel behálózva teljes egészében a hűtést szolgálja.A természete sem az a lóti-futi mint a törpecickányé.A fül mint hűtőelem jól nyomon követhető olyan állatoknál is amik egyaránt élnek az északi sarkon és a meleg sivatagokban.Jól látszik a fül növekedése a sarki rókától a sivatagi rókáig például.A nyúl füle is a hűtés miatt akkora.
Most pedig térjünk vissza a bábból kibújó pillangóra.Amiket fentebb felsoroltam azok a természet vitathatatlan csodái de nekem mégis ez a pillangó az ami igazán különleges.Persze pillangó helyett mondhatnák bármilyen rovart ami ilyen átváltozáson megy át például a közönséges légy is.Na de a lényeg.Hogy van az hogy egy hernyó bezárja magát egy tokba és átváltozik pillangóvá úgy hogy közben ÉL.Lebontja a testét, felépít egy teljesen másik testet a sejtjei totálisan átrendeződnek mindeközben ÉL.
Nekem ez a felfoghatatlan.