Ass blaster

1995-ben kezdtem és két évig építettem.

Mi kell a házépítéshez? Pénz. Nem volt egy fillérem sem. Telek. Na az volt ugyanis mikor anyósoméknál besokalltam vettünk egy régi parasztházat kicsit kipofoztuk és abban laktunk, viszont a telek másik felére megadták az építési engedélyt így ugyanazon a telken laktam és építkeztem.Tudni kell hogy meddig ér a takaró. Belekezdhettem volna egy többgenerációs többszáz négyzetméteres házba úgysem tudtam volna befejezni a gyerekek meg jó eséllyel kirepülnek előbb-utóbb.

El kell dönteni hogy mekkora legyen és milyen stílusú. Mindenképpen parasztházra hasonlító házat akartam látszó fagerendás födémmel mestergerendával a lehető legalacsonyabb lábazattal.A méret végül 13x6,8 méter lett aminek a hasznos alapterülete 71nm. Egy plusz két félszoba nagy nappalival amivel egyben van a konyha.

Plusz nagy fürdőszoba és spájz. Közlekedő vagy folyosó nélkül. Egy lakás négyzetméterára többszázezer forint. Nem vagyok hajlandó fizetni olyan helységekért ami csak arra van hogy átmenjek egyik szobából a másikba.

Még egy lényeges dologgal tisztában kell lenni. Mennyi az a munka amit sajátkezűleg vagy rokoni segítséggel el lehet végezni és mennyi amit szakmunkára ki kell fizetni.Végül amiért szakembert fizettem az a vakolás a hidegburkolás és a fűtésszerelés volt.Kőműves sógorom felhúzta a négy külső falat a kéményeket és a két oromfalat meg segített a tetőszerkezet összeállításában. Minden egyéb sajátkezűleg készült. Apám kőműves volt de az építkezés idején már sajnos nem élt de volt némi lövésem a dolgokról.

Kezdődött a ház kimérésével. Apámtól tanultam a Mezei Vinkli (60-80-100) fogalmát és ennek segítségével derékszögeltem és kimértem a ház helyét.

Utána ki kellett ásni az alapot. Én, mint nehézgépkezelő többszáz házalapot kiástam már. A gépet is elhozhattam volna a sajátomat kiásni. Mégis csákánnyal, ásóval, lapáttal ástam ki. Miért? Az alapnak 40cm szélességűnek kellett lenni. A géphez 40cm a legkeskenyebb kanál.

Csakhogy ezen a területen a háborúban egy ház állt amit lebombáztak. Annak az alapja és egyéb részei benne voltak a földben. Ha belenyúlok a 40-es kanállal az minimum 60cm-t szakít. A beton pedig drága pláne ha nincs rá pénz. Szóval kézzel ástam ki. Volt olyan kő amit nem tudta kivenni hanem alatta fúrtam át. Ahol én lakom esős időben egy ásónyomnyira van a talajvíz. Olyan alapot kellett csinálnom hogy el ne süllyedjen a sárban. A lábazat és az épület fogadószintje ahonnét a falak indulnak 30cm-nél nem magasabb.

Egy sávalap-vasbeton lemez kombinációt alkalmaztam amit úgy kell elképzelni mintha egy tepsit megfordítanánk és belenyomnánk egy puha anyagba. Amint a belseje felfekszik onnan már nem megy lejjebb.

A bank 40% önerőt kért a kölcsön és a szocpol kifizetéséhez. Ez akkoriban az alap a négy fal és a födém meglétét jelentette.Megegyeztem velük hogy a födém helyett fogadják el a nyílászárók meglétét.Az alap betonjához és a főfal téglájához anyósomtól kértem kölcsön a nyílászárókat meg egy ismerős rokon megcsinálta hitelbe.Tudni kell hogy a beton erősségét betű-szám kombinációval mérik.A C8-C10-es beton gyenge, a C12-C16-os közepes a C20-as erős beton.Annál a cégnél ahonnan rendeltem a betont a bátyám volt a betonkeverős. C16-os betont rendeltem de cement mennyisége inkább a 30-as felé vitte.

Ok kész az alap.

Téglát kell venni. Hol a legolcsóbb?Kérem szépen, ’86-ban 400km-ről a Jugoszláviai Nasicéról elhozva vámmal áfával a közvetítői cég jutalékával szállítással együtt olcsóbb volt mint 40km-re Solymáron megvenni.Mert a hazai ipart támogatni kell ugye. Lófaszt.

Karácsony Szilveszter között a sógorom felhúzta a négy falat. Olyan hideg volt hogy a sör megfagyott a ládában. Na ez megvolt, elkészültek a nyílászárók is önrész megvan.Az egész házhoz egymillió kettőszázezer szocpol járt meg felvettem 700ezer kölcsönt.Az első részből amit adtak visszafizettem a kölcsönt anyósomnak meg kifizettem az ajtókat-ablakokat.

Ezután kisméretű téglával kifalaztam a koszorú két oldalát, bevasaltam és kiöntöttem betonnal.Megvettem a faanyagot. Hétméteres 15x20cm-es gerendák, födémdeszkák és tetőanyag.Összesen 10köbméter. Az asztalos rokon adott kölcsön egy vastagoló gyalut amin minden födémdeszkát áttoltunk és minden másodikba mintát is mart. Azért minden másodikba mert nem egymás mellé kerültek a deszkák hanem minden második az alsó sor tetejére 2cm-es átfedéssel ahogy a régi parasztházakban volt.Ezután kézi gyaluval meggyalultam a gerendákat és felraktuk őket a helyére majd leszögeltem rájuk a födémet. Most kellett minél hamarabb rárakni a tetőt mert a fafödémnek nem tesz jót ha megázik.

Kérdeztem egy ácsot hogy menyiért csinálja meg a tetőt? Azt mondja 65ezer forintért.Jó, annyiért én is megcsinálom. Melyik a legegyszerűbb tető? A sátortető. Vettem egy ács szakmunkás tankönyvet. Három nap alatt kiolvastam. Abban az időben egy vállalati kisbuszt vezettem azzal hordtam az embereket munkába. Mellettem az egyik ács barárom ült aki folyamatosan okított mire figyeljek hogyan ne basszam el a tetőt.Tőle tanultam meg hogy mi az a „kármi” mi az a talpszelemen mit nézzek a tetőléc kiosztásnál stb…Egy nap alatt megcsináltuk a sógorommal a tetőszerkezetet és két nap alatt a fóliázást, tetőlécezést.

Jöhetett a cserép. Bajai mázas cserepet vettem amelyik mindegyikében egy nagy hullám van.Ezért a kúpcserepek alá úgynevezett záró cserép kell az oromfalakhoz pedig szegő cserép. A csúcsba meg szegő-záró cserép amiből összesen két balos és két jobbos kell.

Mivel a szegő és záró cserepeket le kell szögelni én mindjárt kezdtem is az egyik szegőzáróval amit első melléütésre sikeresen eltörtem. Egyből megtanultam hogy cserepet szögelni csak egy réz menesztővel szabad. Igaz ez 600forintomba került és egy útba a Gyömrői úti tüzépbe.

Kész volt a tető közben a kémények meg oromfalak is elkészültek lehetett a belső munkákat kezdeni.A válaszfalakat az ajtóbeállításokat én csináltam. Aztán jött a villanyszerelés.Munkásmozgalmi múltam kezdetén egy évet dolgoztam segédmunkásként egy villanyszerelő mellett. Megtanított sok mindenre, többek között hogy egy háznak a villanyszerelését hogy kell megcsinálni.

Három áramkört terveztem mindet réz MM falkábellel a harmadik áramkört a nagyfogyasztóknál a fürdőszobában és a konyhában 1,5-ös helyett 2,5-ös átmérőjű vezetékekkel.Minden kötést a dobozokban forrasztottam. Tudom hogy máig megoszlanak a vélemények a forrasztásról de nálam a mai napig működik.

A lefolyók és csatornázás könnyed újjgyakorlat volt nem is írok róla.A vízvezeték szerelés úgy ment hogy a Bátyám eredetileg vízvezeték szerelő de soha nem dolgozott a szakmájában. Viszont kiválóan tudja a részfeladatokat úgymint csővágás menetvágás stb…

Én mondtam milyen csövet hova Ő pedig csinálta.Mikor ez is megvolt innen már fizettem a szakmunkáért. A vakolásért a csempézésért a fűtésszerelésért. Igaz az összes munkadíj nem volt 100ezer forint.

Meszelés festés mennyezet pácolása megint az enyém volt.

Közben egy kis luxus dolgot is megengedtem magamnak. Gondoltam ha már spóroltam 65ezret az ácson akkor a bejárati és a szélfogó ajtajába csináltatok valami szép ólomüveg ablakot. Tiffany üvegből valami csodaszép lett. Nyáron mikor átsüt rajta a nap az egész színes mintát levetíti a nappali kövére. Igaz a két ablak annyiba került mint a ház összes ablakának beüvegezése thermoplan üveggel.

Egy biztos ha még egyszer kezdeném és hasonló kondíciókkal akkor ugyanezt a belső elrendezést választanám és semmilyen lényegi változtatást nem csinálnék.Mikor építkeztem akkor volt a Bokros-csomag.A hiteltörlesztést kezdtem 13ezer forinttal de mivel a változó kamat lefelé is változik a végén már csak 8ezeret fizettem havonta.Kemény időszak volt az biztos. Két évig szabad hétvége vagy szabad este nem volt.

Ha nem maszekoltam a géppel akkor a házon dolgoztam. Aztán mikor a ház kész lett megvolt minden akkor egyedül maradtam két kamaszodó gyerekkel de az már másik történet.Utána mikor kész lett a ház akkor a régi parasztházat le kellett bontani. Na azt szintén én csináltam de már géppel.

Aztán a helyén csináltam egy szép gyümölcsöskertet saját készítésű kerti bútorokkal.Tudni kell hogy ahol lakom ott két méter vastag fekete föld van magas talajvízzel.A gyümölcsfáknak ideális. Volt olyan körtém ami 45deka volt. Teleraktam a kertet saját készítésű madárodúkkal és madáretetőkkel itatókkal.

Mikor kezdtek teremni a gyümölcsök gondoltam hogy nekem biokertem lesz és nem permeteztem.Annyira jól sikerült hogy nem is ettünk róla szinte semmit.Vagy megrohadt vagy megkukacosodott..

Aztán a következő évben már permeteztem.Eltettem vagy 30kiló barack lekvárt meg vagy 10kiló málnalekvárt.Olyan málnám van hogy még november végén szedtem róla egy tálkával.

Szóval ezt hagytam ott.

Sztori 1

 87-ben történt egy nagyon meleg májusi vasárnap. Ebéd után mondtam a nejemnek el kéne menni motorozni. Gyorsan leakasztottam az oldalkocsit a BMW-ről mert szólóban mégis jobb Kiskőrösi sisakok fel aztán rövidnadrágban pólóban papucsban irány az ég alja. Van mellettünk egy Botpuszta nevű tszmajor ami mellett egy nagy orosz laktanya volt. A tiszti házak mellett vitt egy út át a szőlőhegyek felé gondoltam arra lenyomok egy kört. A probléma ott kezdődött hogy elfelejtettem lekanyarodni és egy szürke nyitott kapun bedöngettem valami erdős részre. Amikor az út mellett nagy vasállványokat láttam amiken vastag csövek lógtak le akkor már sejtettem hogy rossz helyen vagyok. Mindenfelé utak mentek a töltőállványoktól én már menekültem volna de eltévedtem. Végül egy zsákutcába jutottam ami egy hegy gyomrába vezetett egy hatalmas aszfaltozott térre ahonnét vasajtók nyíltak a hegy felé. Akkor már biztos voltam benne hogy az orosz laktanyában vagyok pánikszerűen kerestem a kijáratot. Összevissza motoroztam az erdőben arra emlékszek hogy orosz katonák sátortábora mellett mentem el egy katonát láttam hokedlin lavórban borotválkozni mellette letámasztva a géppisztoly. A zabszem effektus azonnal működésbe lépett mert ez azon a héten volt amikor szerdán Matthias Rhust a Cessna gépével kijátszva az egész orosz légvédelmet leszállt a Vörös téren Moszkvában. Világbotrány volt belőle minden újság címlapon hozta. Ott az erdőben egyből bevillant pont most egy orosz laktanyában vagyok egy náci motorral ezek simán provokációnak veszik és amilyen barmok utánam küldenek egy sorozatot. Egyszercsak megláttam a szürke kaput és kövér gázzal kiszáguldottam rajta. Fél szemmel annyit még láttam hogy az arrább álló portaépületben valaki felveszi a telefont. Gondoltam most már mindegy, hazamentünk és vártam a rendőröket. Valószínű hogy a rendszám alapján lecsekkolhatták hogy becsületes állampolgár vagyok mert azóta sem kerestek ezügyben. Azt azért elképzelhetitek hogy kevésszer féltem úgy életemben mint ott akkor az erdőben. 

Sztori 4.

 Valamikor 87 tájékán veteránmotor találkozó volt Zsámbékon. Persze én is mentem végül is a szomszéd faluban volt majd teszek fel képeket róla. Amiről írni akarok az a háromfős társaság akik egy KS750-es Zündapp-al jöttek. Ez a úgynevezett sivatagi Zündapp tipikusan katonai célra készült motor aminek minden alkatrésze a megbízhatóság a tartósság a minden körülmények közötti haladás céljára volt tervezve. 750-es majdnem boxer motor (175fokos) kardánhajtás oldalkocsihajtás rükverc terepfokozat olajfékes hátsóhíd stb. Én ismerem a BMW hasonló katonai modelljét így amikor körbejártam a Zündapp-ot a felszereltségben feltűnt egy apró különbség. A Zündapp első tengelyén van mindkét oldalon egy bordázott lábtartónak kinéző tengelyhosszabbítás. Kérdeztem a tulajt az mi célt szolgál? Állítólag az azért van ott hogyha a fritz olyan emelkedőn akart felmenni amin a motor terep egyben már nem bírt (pedig a leglassúbb előremeneteli sebesség 4km/óra volt) akkor a katona szembeállt a motorral átfordította a kuplung és fékkarokat (kormány végéből álltak befelé) felállt az elsőtengely nyúlványaira és rükverc fokozatban ment fel a dombon mert ez lassabb és erősebb fokozat volt a terep egynél ráadásul a motor ekkor a motor kvázi elsökerék hajtásúként működött. Hogy ebből mi igaz mi nem döntsétek el Ti lehet más magyarázat is de az biztos hogy a nyúlvány a Zündapp-nak ott van a BMW-nek pedig nincs.

Sztori 5.

 Történt valamikor 84 tájékán. Fülest kaptunk hogy Kőhányáson (ez egy Csákvár melletti néhány házból álló kis település) van egy öreg motor eladó. Barátommal felültünk az MZ-re aztán irány Kőhányás. Az egész település szinte lakatlan minden házat pestiek vettek meg nyaralónak. Egyetlen idős bácsit találtunk aki kecskéket legeltetett az út mellett. Odamentünk kezet fogtunk az öreggel és kiderült hogy öreg motor nincs a faluban. Ezzel nincs is semmi baj máskor is jártunk így. A hibát ott követtük el hogy kezet fogtunk a bácsival ugyanis a bakkecskéje éppen üzekedett márpedig az üzekedő bakkecskének förtelmes szaga van, olyan büdös hogy arra rá lehet könyökölni. A kézfogástól átragadt ránk a szag jelentős része hazafelé olyan szagnyomot húztunk magunk után hogy a mögöttünk jövő autósok máig mesélik unokáiknak. Pedig csak kezet fogtunk a kecske gazdájával. Otthon be se engedtek minket a lakásba még a ruhánk eltüzelése is kilátásba lett helyezve de végül megúsztuk egy udvari fürdéssel. Pedig csak kezet fogtunk

78-ban szereztem hajtási engedélyt. Első motor nagykerekű Babetta aztán kollégista lettem és Apámtól kaptam egy új 05-ös Jawát tudjátok azt a baromi ronda soványtankost. Nagy szó volt akkor a háromgangos lábváltóval de amilyen ronda ugyanolyan szar is, így aztán ezer forintért megvettem a szomszéd szürke pedálos Komar-ját mert már akkor is vonzottak az öreg motorok. Aztán 81-ben nyolcezerért vettem első nagymotorom használtan, egy 250-es négysebességes TS MZ-t. Sajnos nincs róla kép pedig vagyont költöttem az átalakításra. 650-es kispolák kockalámpa Jawa csepptank krokodilra felvarrott ülés kétgyertyás hengerfej gyújtáskapcsoló a légszűrőházban stb.

Végül beleuntam a szoci motorokba ismertem minden csavarjukat, újra vágytam. Egyik haverom vett egy 250-es OSL NSU-t és én is öreg járgány után néztem. Gondoljatok bele hogy akkor 84-ben 16ezer forintért vettem egy K800-as Zündappot. Oldaltszelepelt boxer 4henger lemezváz H sémájú botváltó (nem tankváltó) és rengeteg műszaki különlegesség. A kardánhajtásában nem volt HARDY-tárcsa de a váltó viszont láncos, az adta a rugalmas kapcsolatot a hajtásláncban. Tipikus Zündapp jellegzetesség a láncos váltó. A bemenő és kimenő tengelyt duplasoros láncok kötötték össze és kapcsolókörmök csúszkáltak a lánckerekek között. A hajtókar görgős de osztott. Hátul rugózás semmi, csak a tányérülések rugói. Hihetetlen nyomatékos motor a K800-as, harmadikban alapjáraton el lehetett vele indulni. Viszont rendkívül megbízhatatlan motor volt rengeteg problémám akadt vele. Rendszeresen elégette a kuplungkinyomó pálcát mert valami elképesztő erős rugók nyomták össze a kéttárcsás száraz kuplungot. Az elégtelen olajzás miatt állandóan túlmelegedett ráadásul a négy hengert egy karburátor etette 40centi hosszú szívócsatornákon és kievett a vagyonomból 100km/ 14liter átlag simán lecsúszott a torkán.

Bár amúgy a Zündapp márkával nincs bajom a kéthengeres boxerjei jók voltak a Zöld Elefánt pedig egyenesen kiváló. Na mindegy végül meghirdettem eladásra. Pontosabban cserére BMW-re. Kaptam levelet Soczó Elektől Gyomaendrődröl hogy elcserélné egy R68-as BMW-re. Egy veterános ismerőssel leautóztunk 300km-re Gyomára teljesen feleslegesen mert a Soczó egy BMW-re átfestett és felmatricázott Uralt akart adni a Zündappért. Teljesen madárnak nézett. Végül mégsem volt felesleges a hosszú út mert hazafelé Törökszentmiklóson búcsu volt és az út mellett megláttam egy oldalkocsis BMW-t. A tulajt nem kerestem a tömegben hanem hagytam egy cetlit a kormányon hogy megvenném a géperejűt. Mit ad isten kéthét múlva jött egy levél hogy 27ezer forint az R66-os ára. Akkor már volt vevőm a Zündappra így aztán létrejött az üzlet de egy fixplatós IFA-val mentünk le Tiszatenyőre mert odavalósi volt a tulaj. Ugyanis nem mertem vele hazajönni mert oldalkocsis motorral külön meg kell tanulni motorozni. A tulaj egy idős bácsi volt a háború óta övé a motor máig bennem él a kép mikor a vasútállomás rámpájától elindultunk és visszanéztem az öreg szeméből folytak a könnyek. 

Most akkor néhány szó a gépről. Életem legjobb motorja volt. 1938-as kiadású R66-os BMW. Oldalkocsival, csomagtartón pótkerékkel. A motor 600köbcentis 30lóerős oldaltvezérelt felülszelepelt. Dupla hajtűrugós szeleprugók, fogaskerék hajtotta vezértengely kézi előgyújtás szabályozás. Ez egyébként egy meglehetősen ritka típus 38-41-ig gyártottak belőle ötezer darabot. Különlegessége az úgynevezett lepkebordás hengerbordázat. Ez úgy néz ki hogy a bordák nem kör alakúak hanem erősen lekerekített sarkú négyzet alakúak és minden második 45fokkal el van fordítva így egy nagyon szép és érdekes formájú bordázata van. Indítás következőképpen:nagy összegben fogadunk a körülöttünk állókkal hogy a motor az első gyújtás alatti rúgásra elindul aztán az előgyújtás szabályozót alapállásba, felsőholtponti gyújtásra állítjuk benzincsap kinyit karburátorokat megúsztatjuk majd gyújtás nélkül kétszer letapossuk a berúgókart ezután ráadjuk a gyújtást és egy határozott rúgással megforgatjuk a főtengelyt. Amíg a motor alapjáraton melegszik begyűjtjük nyereményünket majd elindulunk. Olyan NEM fordulhat elő hogy nem indul. Ahogy növeljük a sebességünket a fordulatszámmal arányosan toljuk előre az előgyújtás szabályzót és a továbbiakban a gázmarkolattal szinkronban kezeljük. A motor megbízhatósága minden képzeletet felülmúl. Mentem vele olyan esőben hogy a hengerfej bordáiban megállt a víz, simán hazavitt. Elmentem vele Zuglóba dolgozni az oldalkocsit megraktam három mázsa járdalappal péntek délután volt 40fok kánikula hazafelé Kerepesi út Rákóczi út Hegyalja út beállva az egész araszolva lehetett csak menni. Gondoltam hogy ilyen súllyal hűtés nélkül a Hegyalja úton megadja magát. Egy köhintés nélkül hazahozott. 

Ma reggel felkeltem és mivel feleség gyerek Magyarországon van gondoltam elmegyek a Motorkerékpár múzeumba.

Tudni kell hogy nekem örök szerelem a motorkerékpár ezen belül is a veterán motorok.Valamikor nekem is voltak veterán motorjaim. Ha valakit érdekel rákereshet a neten. Volt nekem egy Zündapp K800-as 1930-ból majd utána egy 1938-as BMW R66-os. Mindkettő ritka típus, ezen a téren nem kispályán játszottam.

Na szóval elmentem a múzeumba.A belépődíj elég baráti 5 font.Korán mentem egyedül voltam. Mikor elkezdtem nézegetni a motorokat a múzeum tulajdonosa egy végtelenül szimpatikus öregúr mellém szegődött és próbált beszélgetést kezdeményezni. Én mondjuk annak ellenére hogy fingom nincs a nyelvhez de gátlástalanul próbálok beszélni ha tudok ha nem. Néhány szakmai puhatolózó kérdés után látta az öreg hogy abszolút képben vagyok és teljesen fellelkesedett.

Tisztáztuk azért a nyelvi korlátaimat de kézzel lábbal szavakkal azért megértettük egymást.Ez úgy ment hogy minden egyes motornál  elmondta mikori ki gyártotta hány köbcentis én meg mondtam hogy ismerem a típust SV vezérlése van angol iskola szerint épült vagyis külön a váltó külön a motorblokk, hogy Sturney& Archer váltó van benne és így mentünk előre.

Mondja az egyiknél hogy az ikerdugattyús kétütemű én mindjárt mondtam hogy mentem hasonlóval mert az Osztrák Puch gyár szinte csak ikerdugattyús motorokat gyártott.Megbeszéltük a vezérléseket SV, IOE, OHV, OHC, DOHC mindegyikre mutatott példát bár IOE nem volt a gyűjteményben.Így haladtunk előre minden motornál elidőzve kitárgyalva különlegességeit.

Mikor végére értünk mondja hogy menjek vele. Átmentünk egy másik épületbe ahol csak a Triumph márkának a motorjai voltak kiállítva. Ott ugyanúgy végigkalauzolt megmutatott minden ritkaságot én mondtam hogy volt néhány angol motorhoz szerencsém amiket szereltem de a Triumph-ból csak a német nürnbergi TWN Triumphot ismerem mert egyik barátomnak volt egy 200-as kétütemű belőle.

Odaértünk egy magas dobogón álló Triumphoz aminek minden apró részegysége meg volt nyitva hogy bele lehessen látni.Az Öreg mondja hogy tegyem zsebre a kezem, majd bekapcsolta a szerkezetet ami a dobogóba rejtett dörzskerékkel elkezdte lassan hajtani a motort.Minden alkatrész működését mozgás közben lehetet látni.

Aztán kimentünk az udvarra ahol két szerelő épp törölgetett egy régi Triumph Bonneville-t.Teljesen gyári új állapotú csillogó villogó motor volt.Nem hittem a fülemnek mikor az Öreg mutatja hogy vegyek fel egy bukósisakot és menjek egy kört azzal a csodával. Mondtam hogy nem mert 25éve nem ültem motoron.

Jól van azt mondja akkor menjek utána. Bevitt egy nagy raktárba ahol a múzeumban még ki nem állított csodák voltak.Olyan múlt század elejéről származó motorok amiket még szíj hajtott meg gyorsasági rekorder motorok és ezeket is egyenként megmutogatta.

A végén már olyan mélységekbe mentünk mint a léptetővilla tárcsás vagy kukactengelyes mozgatása és hogy melyiket milyen modelleknél alkalmazzák.. Soha nem gondoltam volna hogy valaha ilyenekről fogok beszélgetni egy angollal.

Mikor végeztünk látom hogy a sarokban van egy régi olajoskanna ráírva hogy a múzeum segítésére oda lehet bedobni az adományokat. Nem sajnáltam 10fontot bedobni.

Visszaérve Golders Greenbe a főutcán beültem egy olasz vendéglőbe, ettem egy csirkés gombás rizottót lekísértem három Peronival (jóvanna csak 3decisek) lefojtottam egy csokoládé szufléval majd hazaballagtam.

Lehet hogy ma kispolgárabb voltam a kispolgárnál de olyan életreszóló élménnyel lettem gazdagabb hogy hálát adok Istennek hogy itt lehetek és ezt megélhettem.

Most nagyon jól érzem magam.

Mondtam már mennyire útálom ezt a szakadék szélén tántorgó rothadó kapitalizmust?Itt fetrengek a hanyatló nyugat mákonyában és elégedett vagyok. Skandallum

:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))