Sztori 1
87-ben történt egy nagyon meleg májusi vasárnap. Ebéd után mondtam a nejemnek el kéne menni motorozni. Gyorsan leakasztottam az oldalkocsit a BMW-ről mert szólóban mégis jobb Kiskőrösi sisakok fel aztán rövidnadrágban pólóban papucsban irány az ég alja. Van mellettünk egy Botpuszta nevű tszmajor ami mellett egy nagy orosz laktanya volt. A tiszti házak mellett vitt egy út át a szőlőhegyek felé gondoltam arra lenyomok egy kört. A probléma ott kezdődött hogy elfelejtettem lekanyarodni és egy szürke nyitott kapun bedöngettem valami erdős részre. Amikor az út mellett nagy vasállványokat láttam amiken vastag csövek lógtak le akkor már sejtettem hogy rossz helyen vagyok. Mindenfelé utak mentek a töltőállványoktól én már menekültem volna de eltévedtem. Végül egy zsákutcába jutottam ami egy hegy gyomrába vezetett egy hatalmas aszfaltozott térre ahonnét vasajtók nyíltak a hegy felé. Akkor már biztos voltam benne hogy az orosz laktanyában vagyok pánikszerűen kerestem a kijáratot. Összevissza motoroztam az erdőben arra emlékszek hogy orosz katonák sátortábora mellett mentem el egy katonát láttam hokedlin lavórban borotválkozni mellette letámasztva a géppisztoly. A zabszem effektus azonnal működésbe lépett mert ez azon a héten volt amikor szerdán Matthias Rhust a Cessna gépével kijátszva az egész orosz légvédelmet leszállt a Vörös téren Moszkvában. Világbotrány volt belőle minden újság címlapon hozta. Ott az erdőben egyből bevillant pont most egy orosz laktanyában vagyok egy náci motorral ezek simán provokációnak veszik és amilyen barmok utánam küldenek egy sorozatot. Egyszercsak megláttam a szürke kaput és kövér gázzal kiszáguldottam rajta. Fél szemmel annyit még láttam hogy az arrább álló portaépületben valaki felveszi a telefont. Gondoltam most már mindegy, hazamentünk és vártam a rendőröket. Valószínű hogy a rendszám alapján lecsekkolhatták hogy becsületes állampolgár vagyok mert azóta sem kerestek ezügyben. Azt azért elképzelhetitek hogy kevésszer féltem úgy életemben mint ott akkor az erdőben.
|
Sztori 2. Nem olyan régi történet de jellemző. Néhány éve lejárt a jogosítványom. Elmentem az okmányirodába ahol mondták hogy már az új kártyaformátumot fogják kiállítani. Mondtam jó de a régi rózsaszín vászonjogsit szeretném megtartani. Azt nem lehet. Mondom miért nem végül is lejárt használni tovább nem tudom személyre szól így más se üssön rá egy pecsétet hogy érvénytelen vagy lyukassza ki vagy csináljon amit akar de nekem ez kell mert tizenhét éves koromtól az életem része úgyhogy nem adom. De le kell adnom mert jogszabály meg paragrafus meg egyébként is csak. Mondom nincs az az isten. De hát akkor is le kell adnom. Mondom és mi van ha elveszítem? Jaa azt lehet. Kitöltöttem egy papírt hogy vásárlás után pakoltam az autóba feltettem a kocsi tetejére ottfelejtettem és elveszett. Így minden további nélkül megtarthattam. Tipikus magyar történet kortól rendszertől független.
|
|
Sztori 3. Történt valamikor 84 tájékán hogy egyik haverommal elhatároztuk elég volt a szoc motorokból veszünk valami régi veterán vasat. Nemsokára kaptunk egy fülest hogy Vértesbogláron egy gazda árul egy Triumph-ot. Átmentünk megnézni. Kiderült hogy egy 200-as nürnbergi Triumph-ról van szó. Innen engem nem érdekelt mert mindenképpen négyütemű motort akartam (máig bánom) ez pedig kétütemű volt. Haverom viszont rámozdult ő megvenné. Mondtuk hogy megnéznénk a szerkezetet. A gazda odavezetett minket egy nagy pajtához ami tele volt szénával mondta hogy alatta van a motor valami sárvédő ki is látszott de menjünk vissza két hét múlva addigra leeteti a motorról a szénát a marhákkal meg azt is mondta hogy 15éve van a pajtában azóta nem használta és négyezer forint az ára. Jó ebben maradtunk hazafelé én azt a tanácsot adtam barátomnak hogy ha a gazda elindítja a motort adja meg a négyezret ha nem akkor kettőt. Kéthét múlva visszamentünk. Az én MZ 250 TS-emmel mentünk vittünk kötelet hogy azzal majd hazahúzzuk. A tulaj még vasvillával lehányt róla néhány köbméter szénát majd kitolta a motort. Az ujjnyi vastag port lesöpörte róla Nagyon szép jó állapotú motor minden alkatrésze eredeti volt. Barátom megtette ajánlatát hogy ha üzemképes akkor áll az alku. Én a legkisebb esélyt sem láttam hogy elinduljon a motor de a gazda nem sokat teketóriázott kérte hogy tegyük át az MZ akkumulátorát majd mikor ez megtörtént a levegőszűrőt kifújta, és anélkül hogy bármit átmosott volna vagy benzint töltene bele meglódult az utca felé. Betette sebességbe némi futás majd kuplung ki és pár méter után a motor vígan pöfögött. Nem hittünk a szemünknek. Az a háromforintos benzin volt benne amit 15éve beletöltött. Kicsit füstölt mert azért csak párolgott belőle ennyi idő alatt és az olaj keverési aránya sűrűbb lett de nagyon egészséges gyönyörű hangon járt. Mit volt mit tenni haverom kifizette a négyezer forintot (mondta is hogy az életben többet nem hallgat rám) Akkumulátort visszatettük az MZ-be a Triumph járt tovább és minden gond nélkül. 15 év állás után hazagurult a 20kilóméterre lévő új otthonába. Nagyon érdekes motor volt. Például a gyújtáskulcsot a blokkon lévő gyújtásdeknibe kellett beletolni és ott volt mellette a töltésjelző lámpa is. A másikoldalon az aluöntvény kuplungfedélbe meg egy ágaskodó oroszlán volt öntve hasonló a Peugeot emblémához.
|
Sztori 4.
Valamikor 87 tájékán veteránmotor találkozó volt Zsámbékon. Persze én is mentem végül is a szomszéd faluban volt majd teszek fel képeket róla. Amiről írni akarok az a háromfős társaság akik egy KS750-es Zündapp-al jöttek. Ez a úgynevezett sivatagi Zündapp tipikusan katonai célra készült motor aminek minden alkatrésze a megbízhatóság a tartósság a minden körülmények közötti haladás céljára volt tervezve. 750-es majdnem boxer motor (175fokos) kardánhajtás oldalkocsihajtás rükverc terepfokozat olajfékes hátsóhíd stb. Én ismerem a BMW hasonló katonai modelljét így amikor körbejártam a Zündapp-ot a felszereltségben feltűnt egy apró különbség. A Zündapp első tengelyén van mindkét oldalon egy bordázott lábtartónak kinéző tengelyhosszabbítás. Kérdeztem a tulajt az mi célt szolgál? Állítólag az azért van ott hogyha a fritz olyan emelkedőn akart felmenni amin a motor terep egyben már nem bírt (pedig a leglassúbb előremeneteli sebesség 4km/óra volt) akkor a katona szembeállt a motorral átfordította a kuplung és fékkarokat (kormány végéből álltak befelé) felállt az elsőtengely nyúlványaira és rükverc fokozatban ment fel a dombon mert ez lassabb és erősebb fokozat volt a terep egynél ráadásul a motor ekkor a motor kvázi elsökerék hajtásúként működött. Hogy ebből mi igaz mi nem döntsétek el Ti lehet más magyarázat is de az biztos hogy a nyúlvány a Zündapp-nak ott van a BMW-nek pedig nincs.
Sztori 5.
Történt valamikor 84 tájékán. Fülest kaptunk hogy Kőhányáson (ez egy Csákvár melletti néhány házból álló kis település) van egy öreg motor eladó. Barátommal felültünk az MZ-re aztán irány Kőhányás. Az egész település szinte lakatlan minden házat pestiek vettek meg nyaralónak. Egyetlen idős bácsit találtunk aki kecskéket legeltetett az út mellett. Odamentünk kezet fogtunk az öreggel és kiderült hogy öreg motor nincs a faluban. Ezzel nincs is semmi baj máskor is jártunk így. A hibát ott követtük el hogy kezet fogtunk a bácsival ugyanis a bakkecskéje éppen üzekedett márpedig az üzekedő bakkecskének förtelmes szaga van, olyan büdös hogy arra rá lehet könyökölni. A kézfogástól átragadt ránk a szag jelentős része hazafelé olyan szagnyomot húztunk magunk után hogy a mögöttünk jövő autósok máig mesélik unokáiknak. Pedig csak kezet fogtunk a kecske gazdájával. Otthon be se engedtek minket a lakásba még a ruhánk eltüzelése is kilátásba lett helyezve de végül megúsztuk egy udvari fürdéssel. Pedig csak kezet fogtunk
