Kérem szépen a Turgenyev mostanában jól megy. Ez a poszt arról fog szólni hogy az utóbbi két évben hova jutottam munka frontján.

Ezt a témát méltatlanul mellőztem de most ígérem bepótolom. Ott hagytam abba hogy volt egy héten három egynapos melóm és utána hívtak Kilburn-be. Ez két éve volt de nem akarok most munkafolyamatokról beszélni hanem inkább a mögöttes játszmákról.

Kilburn-ban egy Galldris nevű cég alkalmazott. Az első cég amelyik nem ügynökön keresztül keresett meg hanem közvetlenül a saját HR osztályuk embere hívott fel. Hogy honnan tudták a telefonszámom azt a mai napig nem tudom. Ez nem változtatott a vállalkozói státuszomon csak kizárt egy közbenső állomást. Egy Simon nevű figurával vettem fel a kapcsolatot és 12fontos órabérért mentem dolgozni.  Mellékszál hogy Simon néhány hónap múlva kilépett a Galldristól és saját munkaközvetítő ügynökséget alapított ahonnan rendszeresen küldi a munkaajánlatait.  Ezen a munkahelyen találkoztam Garry barátommal aki Ír származású de 28éve él Londonban.  Hatalmas Ír hazafi és nagyon utálja az angolokat. Jó művezető és kiváló gépkezelő.

Velem egyidős és szinte teljesen párhuzamos pályát futottunk be, ő is ugyanolyan géppel dolgozta le a fél életét mint én. Őbelőle néhány éve művezető lett. Nagyon jó barátságban vagyunk. Itt Kilburn-ban kezdtem együtt melózni Bujar Jata albán barátommal is. Azóta is együtt dolgozunk.

Ezen a munkahelyen fél évet voltunk és közölték hogy le kell vonulni mert át kell adni a terepet az épület külső burkolóinak. Ez karácsony előtt történt és mondták hogy van másik munka de az csak februárban indul. Mondom a Garrynak hogy figyelj ide, én még mióta itt vagyok, az angolokkal ellentétben soha nem váltottam céget munka közben. Bármennyivel ígértek is többet. Én keresek melót januárban de ha az tovább tart mint ahogy nektek kezdődik az új munka akkor nem jövök vissza. Jól van, azt mondja akkor kitalálunk valamit.

Ekkor már kezdett az építőipar hihetetlen módon szárnyalni és látszott hogy óriási munkaerőhiány lesz. Én már akkor mondtam hogy előbb-utóbb meg kell változni ennek az ügynökös kiközvetítős dolognak mert a cégek nem fognak gépkezelőt találni. Az órabérek kezdtek felemelkedni és aki többet fizetett oda mentek a szakemberek. Látszott már hogy valahogy meg kell tartani a jó melósokat.

Kitalálták hogy mindenkit szélnek eresztenek én meg az albánnal meg egy lengyellel maradjak Kilburn-ban és csináljuk meg amit tudunk, amihez hozzáférünk. Lébecolásnak indult de február végére komoly eredményt tudtunk felmutatni.

Na akkor indult egy raktárbázis építése Park Royal-ban. Hihetetlen intenzitással 10-12 nagygéppel brutális tempóban dolgoztunk. Garry kihajtotta a belünket. Viszont jó társaság volt jó hangulatban dolgoztunk bár volt néhány gépkezelő aki nem bírta a gyűrődést. Vagy ráígértek a bérére és másnap már nem is jött. Jó meló, öröm volt csinálni.

Mikor ennek vége lett akkor belőlem meg két albánból csináltak egy Eagle Team-et. Mi lettünk a sas brigád. Rövid gyors melókra vezényeltek  minket. Stevenage, Watford, Croxley, Sutton.

Aztán visszakerültünk Garryhoz Greenwich-be.  Onnan aztán engem átvezényeltek a King’s Cross-hoz.

Ott egy Owen nevű művezetővel dolgoztam. Jó srác volt, jó meló. Még mindig a Galldrison belül  voltam. Ugyan jól éreztem magam de folyamatosan mondogattam hogy ideje lenne bért emelni mert amikor felvettek akkor a 12font jó pénz volt de már 14-16fontos ajánlataim vannak. Mindigígérték hogy felemelik aztán maradt. Meg én is maradtam. Mert egy hűséges fasz vagyok.

MÍGNEM…

Már vége felé járt a munka a King’s Cross-nál tudtam hogy bármelyik nap befejeződhet.

Eljött egy pénteki nap és mondták hogy takarítsam ki a lánctalpat mert jön a tréler a gépért.

Persze a románok nem hagyták hogy én kaparjam ki a sarat hanem ketten ugrottak oda lepucolni.

Délelőtt 9-kor hív Garry hogy új munka van. Jól van vártam már hogy kapok új címet ezért csak annyit mondtam neki hogy küldd a posztkódot. Küldött is egy Mill Hill-i címet. Ok.

Délfelé mondják hogy menjek be az irodába. Owen ott ül és mondja hogy akkor megadná az új meló címét. Mondom már tudom, Mill Hill-be kell menni. Rámnéz  azt mondja nem,  Hammersmith-be.

Mondom nemrég kaptam az új címet Garrytól hogy Mill Hill. Na akkor kigúvad a szeme hogy Garry már nem dolgozik a Galldrisnál. Na akkor az én szemem is kigúvadt hogy akkor miafaszvan???

Mindegy, mondom neki hogy én már elígérkeztem (bár nem tudtam még mennyiért) ezt már nem tudom megmásítani. Itt véget ért a meló Garry szólt először. Owen mindjárt beígért 13fontot de az már késő volt.

Hétfőn mentem Mill Hill-be. Garry jön szembe az udvaron mondom bazmeg te aztán nagy játékos vagy. Kérdi miért? Elmesélem neki mi történ hát jót röhögött. Ö nem tudta hogy én nem tudom hogy már nem a Galldrisnál dolgozik. Viszont tudta hogy én munka közben nem változtatok de tett egy próbát. Ő volt a legjobban meglepődve hogy elvállaltam.  Persze mert azt hittem cégen belül vezényelnek. A körülmények szerencsés találkozása hozta azt a munkát. Tizennégy fontért.

A J.P.Dunn-nál

Pontosabban többért, mert fél 8-kor kezdtünk de 5-ig dolgoztunk kétszer fél óra szünettel és napi tíz órát fizettek. Szombaton délig nyomtuk de azt is 6-ig fizették. Egy héten hat napra 60órát fizettek.

Aztán idén januárban jöttek a gondok. A fővállalkozó akinek a cég dogozott nem akart fizetni. Már egymillió fonttal tartozott a cégünknek. A J.P. Dunn kezdte leépíteni a létszámot. Volt akit elküldtek, engem átvezényeltek a Wimbledoni  tenisz stadionba.

Ott voltam néhány hetet mikor mondják hogy menjek vissza Mill Hill-be mert valami speciális meló van, az épületen belül kell dolgozni. Valaki már elkezdte de összetört a gépen néhány csövet aztán szóltak hogy menjek vissza. Ok visszamentem, dolgoztam egy napot és beütött az összeomlás.

Csütörtök reggel megyünk dolgozni és a kapu zárva belül idegen biztonsági őrök. Kiderült hogy a fővállalkozó nem tudott fizetni a banknak, az pedig lefoglalta a területet. Érdekes helyzet volt. Bent maradt a vadiúj bakancsom például.

Na addig tanakodtak hogy mi legyen míg az egyik alvállalkozó feltörte a kaput és akkor betódult mindenki és menekítette a tulajdonát.

Mi is hordtuk ki a cég gépeit és minden eszközét. Persze az őrök kötelességből kihívták a rendőröket, azok kijöttek de jogerős bírósági végzés a foglalásról nem volt, így elmentek.

Miután kimenekítettük amit tudtunk mi is hazamentünk.

Akármekkora is a cég ennyi embernek hirtelen nem tudott munkát találni, azt mondták legyünk türelemmel néhány hétig, addig kitalálnak valamit.

Én azon a héten már nem dolgoztam de a következő héten elnyomtam néhány sms-t  az ügynököknek és néhány órán belül már volt munkám Edgwere-ben.

Odamegyek, nagy építkezés, beléptetés megvolt adtak egy 16 tonnás Komatsu-t azzal kell dolgozni.

Itt megtörtént az amit soha nem gondoltam volna. Én hagytam ott a céget.

A művezető egy mogorva vén fasz volt láttam rajta hogy sok jóra nem számíthatok. Már második napja dolgoztam mikor találtam egy öntöttvas vízcsövet. Kérdem  hogy az most él vagy nem? A vén fasz mondja hogy nem tudják, ha lehet akkor ne törjem össze. Ok. Kerülgetem óvatosan mikor odajön az öreg és mondja hogy szálljak ki a gépből majd ő kiássa. Na akkor már kezdett elszállni az agyam.

Nagytudású beszállt a gépbe és azzal kezdte hogy összetörte a csövet majd kiásta az árkot. Nahogybazdmegazanyád.

Kiszállt a gépből én meg kivettem belőle a cuccomat odadobtam egy fuck you-t aztán felballagtam az irodába és mondtam a managernek hogy írja meg a jelenléti ívemet mert én ezzel az idiótával nem dolgozok.

Csak egyet kérdezett.  John?(így hívták a gyökeret). Mondom igen. Szó nélkül megírta a papírt.

Aztán mikor megírtam az ügynöknek is hogy ezzel a seggfejjel nem dolgozok az minden kérdés nélkül egypercen belül küldött másik címet. Itt gondoltam hogy nem én voltam az első aki otthagyta.

Négy év alatt csak belefutottam egy ilyenbe is.

A másik cím az a bontási munkaterület volt amiről a Nehézbombázók posztot írtam. Ott egy rendkívül rendes művezető volt.

(Közben megjött a fizetési sms arról a hétről amikor az összeomlás volt és a J.P.Dunn gépeit menekítettük. Elvileg három napot kellett nekik fizetni. Erre kaptam 655fontot vagyis kifizettek mintha az egész hetet dolgoztam volna szombat este 6-ig. )

Aztán itt vége lett a melónak és felhívtam Garryt hogy mi van a céggel, magukhoz tértek e már. Irja hogy nem, de ő is egy másik cégnél van menjek oda dolgozni  a White City-be.

Ott egy GCL nevű cégnek dolgoztunk. Garry volt a művezető. Az albán barátom már a J.P.Dunn-nál dolgozott.

Garry mondja hogy hétvégén melózni kéne szombaton és vasárnap. Ok rendben bár én még itt vasárnap soha nem dolgoztam. Péntek este odajön hogy mégsem kell jönni hétvégén csak a másik gépnek.

Következő héten pénteken mindig azzal kezdem hogy ellenőrzöm a bankszámlám hogy megjött e a fizetés. Látom hogy 720font jött rá. Miafasz? Az van hogy Garry beírta a hétvégét.

Néhány hét után itt is vége lett a melónak és Garry visszament a J.P. Dunn-hoz előkészíteni egy melót én meg felhívtam Bujart hogy van e ott meló?

Volt.

 Így az albánnal ketten Holbornban dolgozunk a J.P. Dunn-nak már két hónapja. Sok meló van. Szombatonként is dolgozunk, sőt néha esténként is túlórázunk. Múlt héten egy estét túlóráztam  kb másfél órát. Ezen a héten megkaptam eddigi ittlétem legjobb heti fizetését 823fontot. Múlt hétre beírták az összes estét túlórának.

Ez egy jó cég. Nagyon jó a közösség nagyon jó a vezetés, úri módon fizetnek, igaz a legmagasabb fokú hozzáértés kell. Nem sokat kell dolgozni de rendkívül nehéz munkát végzek. Minden feladat igazi kihívás. Amikor a mérnök kiméri a munkát utána elhangzik a vezényszó: DIG LIKE FUCK.

Ez elmaradhatatlan:)))))))))))))

Viszont most baj van. Gerry elment egy másik céghez és csábít engem meg az albánt.

Tegnap küldött egy sms-t hogy jólfizető melója van Northamptonban. Mondom az albánnak te tudod hol van Northampton? Azt mondja nem. Száz kilométer bazmeg. Meg ugyanannyi vissza. Akkor nem megyünk.

Most viszont megint küldött egy sms-t. Lutonban kéne dolgozni. Ő vinne és hozna bennünket, és most jön a lényeg.

170 FONT NAPONTA. Húha. itt fennforgás van. Most péntek van. A hétvége bankhooliday vagyis kedden kezdünk. Sok idő nincs gondolkodni. Holnap munka van és délig dönteni kell.

NA MOST MIT CSINÁLJAK?