HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • Hejira: Fityesz himnusz: Most múlik pontosan (2024.03.28. 15:49) Gyerekiahóra...
  • tanyasi értelmiségi: Itt még olvasható Kónya Endre írása: pecsaktual.hu/balhe/megszolalt-k-endre-es-leirta-a-sajat-ver... (2024.02.17. 19:24) TE TETTED EZT KIRÁLY
  • diggerdriver: @Ferenczi Krisztián: Gratulálok a háthoz. A faváz sokszáz évig kitart és egybentart. A legöregebb ... (2023.12.17. 20:44) Házépítés itt és ott...
  • Móka Miki: Ez valami eszméletlen ahogy a sérült agy tirpák zotyi nyalja a munchhausen valagát. Ewwwww (2023.05.19. 21:44) Ki a rosszfiú?

Címkék

Hol vagyunk otthon

2019.10.06. 15:01 diggerdriver

Ez egy hirtelen felindulásból írt, friss élmények hatása alatt született poszt. Hogy érthetővé tegyem az előzményekről írnék néhány sorban. 

Szeretem Londont. Tudom ez nem trendi manapság. Nem divat. Fikázni illik Londont. Nem érdekel. Én szeretem mert mindig új arcát mutatja mert óriási mert nyüzsgő és a civilizációnak és a civilizálatlanságnak valamint a kultúrának és a kultúrálatlanságnak olyan elegyét nyújtja hogy az ember képtelen megunni. Ez a város hozott nekem egy bizonyos fokú ismertséget, itt kezdtem blogot írni amiből immár negyedik éve teltházas előadásokat adnak elő az Örkény színházban, itt csinálom a szakmai videóblogomat ami közel 1500 Youtube feltöltésnél tart szombat esténként élő beszélgetést folytatok szintén a Youtube-on  sok érdeklődővel és baráttal. Ez is már a 63.-nál tart. Megkeresett egy Londonban élő filmrendező hogy filmet forgatna az életemről. Lassan két éve csináljuk néhány felvétel még hátra van aztán a stúdiómunkák következnek. 

A film dokumentumfilm lesz. Arról szól hogy egy vidéki kisvárosból egy átlagos életet élő munkagépkezelő hogyan jut el Londonba és hogyan kezd szárnyalni. Mind szakmai mind írói szinten.  A rendező egy ízig-vérig értelmiségi harminc kilós, tyúkmellű tornából felmentett srác szódásüveg szemüveggel, bölcsésztarisznyával kardigánnal. Na jó ez az utóbbi mondat nem igaz de jó volt elképzelni Ricsi arcát mikor olvassa.:)))))))))))

Szóval őt a beengedtem az életembe és lelkem legmélyére a pokol legmélyebb bugyraiba is betekintést nyerhetett. Egy általa ismeretlen világot nyitottam meg előtte a melósok világát. Sokat tanult tőlem, ugyanakkor én is sokat tanultam tőle. Kiderült hogy ő egy londoni amatőr magyar színtársulatnak aktív tagja, és rendszeresen tartanak előadásokat úgynevezett pubtheatre-ban ami magyar tükörfordításban talán kocsmaszínházat jelent. 

Képzeljünk el egy angol pub-ot nagyon ódon épületben öreg bőrfotelokkal és bárszékekkel telerakva ahol óriási hangzavar ivászat és társasági élet zajlik meglehetősen excentrikus figurákkal a pult mindkét oldalán. Ugyanott egy lépcső vezet fel az emeletre ahol egy ötven székes színházterem van. 

Itt adták elő sokadik alkalommal a Hol vagy hol nem vagy című darabot. Erről szeretnék most egy kritikát írni. 

A színdarabnak nincs írója nincs forgatókönyve az egészet a társulat tagjai találták ki és rendezték meg vitték színpadra. Nehéz dolguk volt. Először is a teremben semmi nem választja el a színpadot a nézőtértől. Az első sorban ülő nézők térde előtt néhány centire már játéktér van. Valóban testközeli az élmény. 

Néhány mondat a darabról. Miről szól? Egy elképzelt szituáció gerjesztette konfliktushelyzetről szól. Az elképzelt szituáció és a darab alapötlete az hogy huszonnégy óra múlva lezárják minden ország határát és a londoni magyaroknak dönteni kell hazamennek vagy maradnak. Az alapötlet zseniális mégsem más mint egy katalizátor, hiszen a lényeg és a darab mondanivalója sokkal messzebb hat. 

Az egész előadás lényege az hogy egész életünk át van szőve kapcsolati hálókkal és függési viszonyokkal. Ezt a már-már átláthatatlan bonyolult szövedéket mutatja meg a színdarab. A mélységeket és a magasságokat. A gyerekeit egyedül nevelő melós anyukától a lazac és virágok színharmóniáját kihangsúlyozó felkapaszkodott sznobig. Az önérzetes sheftől  a vaskalapos hivatalnokig. A testvérektől a lakótársakig. Valamilyen alá vagy fölérendeltségi, családi vagy baráti esetleg szerelmi viszonnyal mindenki kötve van valakihez. Ugyanakkor az otthoniakhoz is és itt jön a dilemma hogy menni vagy maradni? Hozzászoktunk a kényelemhez a szabad világhoz. Akkor utazunk amikor akarunk vagy pénzünk van. A darab fiatalokról szól és a mában játszódik. Olyan szavak hangzanak el hogy aura, csakra, vegán, szelfi...stb. Az én ódon szókincsembe ezek a szavak nem épültek még be.  Bár most hogy belegondolok az antivegán talán illene rám. A figurák jól ki vannak találva, jellemző karakterei a londoni magyaroknak. A díszlet minimalista de egy percig sem éreztem szegényesnek, egyáltalán nem volt hiányérzetem. Úgy volt jó ahogy volt. 

A színészi játékról néhány szó. Kegyetlen leszek és igazságtalan. Ez egy amatőr színtársulat. Hiba lenne bennük keresni Soós Imrét, Psota Irént, Mensáros Lászlót, Őze Lajost. Ők nem azok. Ők egy, a saját és mások szórakoztatására összeállt társulat akik munka mellett óriási lelkesedéssel kihozzák magukból a legtöbbet. Emelem kalapom, maximális tisztelet mindnyájuknak. Hogy mégis konkrétumot írjak és mérhető értékelést adjak teszek egy összehasonlítást.  A jelenlegi magyar professzionális színművészet elképesztően tehetséges fiatal színészgárdával rendelkezik. Kiváló mesterektől tanulták a szakmát és a rengeteg színházban alkalmuk van megmutatni tehetségüket. Tegyük fel hogy egy ilyen színművészetet tanult fiatal színészgárda előadja ezt a darabot. Profi rendezéssel dramaturgiával minden egyéb finomsággal. Vegyük az ő előadásukat 100%-nak. 

Hozzájuk képest amit tegnap láttam az 60%. Mindenki értékelje úgy ezt a számot ahogy akarja. Én a magam részéről köszönöm és megtiszteltetésnek veszem hogy tesznek valamit a magyar kultúráért. Még itt kint idegenben is. 

Hogy negatívumot is mondjak. A jelenetek közötti átkötéseket pergőbbé kéne tenni. A jelenetek végén nincsenek mélyenszántó gondolatok, világmegváltó okosságok. Nem kellenek hatásszünetek. Itt nincsenek felvonások hanem jelenetek követik egymást. Na de ez csak az én véleményem. 

Személyes élmény:

Valamikor talán hét évvel ezelőtt többször voltunk egy ismerős baráti házaspárnál születésnapi partin. Volt ott egy fiatal házaspár egy magyar anyuka néhány hónapos kislányával és angol férjével. Nagyon jóhumorú jópofa angol srác akivel még én is váltani tudtam néhány szót igen szegényes angol tudásommal. Kiderült hogy mindketten tudnak énekelni gitározni fuvolán furulyán körtemuzsikán játszani nem kívánt szó törlendő. Tegnap az előadás sötétben kezdődött csodálatos furulyaszóval és valami elképesztő énekhang énekelt egy magyar népdalt. Kiderült hogy Anita akit ott a házibulin megismertünk és már hét éve nem találkoztunk vele, ő is tagja a színtársulatnak. Kicsi a világ.

Néhány szó arról a hangról. A színházterem olyan 50-60 nm-es közel négy méter belmagasságú terem. Az éneket hallva olyan érzésem volt hogy a hang nem fér el a teremben. Nemhogy betöltötte a teret de szinte követelt még helyet. Tiszta erőteljes szárnyaló hang. Óriási élmény volt.

Köszönöm hogy elolvastátok.

3 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diggerdriver.blog.hu/api/trackback/id/tr5915201318

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ⲘⲁⲭѴⲁl ⲂⲓrⲥⲁⲘⲁⲛ ⲔöⲍÍró · http://bircahang.org 2019.10.06. 16:58:30

A magyarországi bolgárokkal ez ténylegesen megtörtént 1947-ben: vége lett az utazgatásnak, dönteni kell a 2 ország között.

Majd később, már a 60-as évek elején, a két állampolgárság egyszerre való birtoklását is megtiltották.

mariann49 2019.10.07. 00:05:05

Nahat, nem olvasom minden bejegyzesedet, de most ezt igen, es raismerni velek Anitara.
En nanny vagyok, es a kisfiuval, akire tavaly vigyaztam, jartunk Music classra (ilyen bolcsis-ovis korosztalynak szolo zene-jatek ora), ahol talan a masodik alkalommal kiderult, hogy a holgy, aki tartja a foglalkozast, magyar, ugyanis elovette a "tilinkot" - igy mondta - es eljatszotta a Magyar nepmesek bevezeto dallamat.
Persze, a vegen odamentem hozza, akkor derult ki, hogy Anita a neve. A hangja valoban csodalatos, lepipalja az osszes valaha volt Megasztarost :)
En ugy tudom, ket kislanya van, magas, barna, hosszu gondorhaju holgy.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2019.10.07. 06:34:41

@mariann49: Valószínűleg róla beszélünk bár a Ricsi azt mondta a második gyerek fiú. Elképesztő hangja van.
süti beállítások módosítása