Igen, már megint építőipari poszt következik. Aki nem ismeri az angol építőipari hagyományokat annak érdekes lesz. Előtte azonban néhány szót ejtenék arról hogy hol tart az építőipar és mi a jövője.
Egy kis kitérőt kell tennem. Henry Ford nevét mindenki ismeri. Ő vezette be először a szalagrendszert az autóiparban. Részegységekre bontotta az összeszerelést és az emberek egy, jól begyakorolt munkafolyamatot végeztek a szalag mellett. Hatékonyabb lett a gyártás, megbízhatóbbak az autók, olcsóbban lehetett adni őket, aminek folyományaként ahogy akkor mondták, kerekekre állította Amerikát. Ez a forradalmi újítás később átment robotizált gyártásba és látjuk hova fejlődött az autóipar száz év alatt.
A házépités hasonló utat jár be. Évezredeken keresztül szinte minden alkotórész helyben készült. Egy öreg parasztházon taláncsak az a néhány kis ablak volt ami asztalosműhelyt látott. Az én apám az udvaron ásott gödörből saját maga vetette vályogból építette a házunkat.
A korszerű vagy iparszerű házépítés nem engedheti meg magának hogy óriási szakembergárdával manufakturális módszerekkel építsen lakóépületeket. Minél több ember van jelen egy építkezésen annál drágább a ház. A munkásokat a helyszínre kell szállítani, szociális helységek sorát kell biztosítani, az étkezőtől a csizmamosóig. A helyben legyártott betonelemeknek zsaluzatot kell készíteni, és még lehetne sorolni a drágító tényezőket.
A jövő útja a szabványosítás és az egész ház részegységeinek gyárakban történő előállítása. Ötven-száz év múlva a házakat a helyszínen összeszerelik. Nem a gyorsházakról beszélek és nem a panel épületekről. Egyik sem fogja átvenni a hagyományos családiházak helyét. Magasházaknál a panel zsákutca volt. Jelenleg a magasépítés áll legközelebb az összeszerelt ház fogalmához. Egy helyben készült beton vázat készítenek és minden alkatrészt rászerelnek.
A fenti képen jól látszik egy magasház monolit beton váza. Az alábbi képen pedig egy félig felöltöztetett magasház látható.
A családi házaknál ez a technológia még nem tart itt. Az első szabványosított családiház elem az talán a födémgerenda volt. Mikor áttértek a fagerendáról a betongerendákra az helyszínen legyártva a bezsaluzott födémet rendkívül munkaigényes feladat volt. Ha viszont gyárakban készítik a feszített betongerendákat az biztonságos, gyorsabb, olcsóbb terméket eredményez.Mindössze szabványosítani kellett a méreteket és a tervezők a házakat a gerendák hosszának figyelembe vételével tervezik. A házakban van egy elem ami nagyon komoly szakmunkát és időt anyagot nem kímélő munkafolyamat végterméke. A lépcső.Itt Angliában a lépcsőméreteket ugyanúgy szabványosították mint a gerendákét. Láttam már családi ház, raktárcsarnok, és magasház előregyártott lépcsöjét.
A képeken egy raktárcsarnok irodarészének előregyártott lépcsői és szintén előregyártott liftaknája látható.
Dolgoztam Mill Hillben egy lakópark építésén. Látom hogy fa lépcsőket rakodnak le egy teherautóról. Gyönyörűszép gyalult falépcső korláttal együtt de nagyon gyengének nézett ki. Mondom a művezetőnek hogy én nem mernék rálépni. Azt mondja hogy ez a már beemelt előregyártott betonlépcső burkolata. Ja úgy más rendben van.
Szóval az építőipar most tart ott mint az autóipar száz évvel ezelőtt. Lassan de biztosan halad a teljes előregyártott alkatrészekből álló összeszerelés felé. Szerintem idő kérdése hogy a magasházak vázszerkezetét is elemekből rakják össze vagy az alapot a falakat téglaburkolattal de elemenként gyárakban állítsák elő.Mindegyikre van már példa, de még messze vagyunk a teljes automatizáltságtól.
Mindenesetre nem ez a jövő:
https://www.youtube.com/watch?v=Rg3K-rFUw7U
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Most pedig bemutatom lépésről lépésre hogyan épül fel egy angol lakóparki családi ház alapja, lábazata és fogadószintje. A nem szakmabelieknek mondom hogy a fogadószint az az alap és lábazat feletti rész ami fogadja a falazatokat, vagyis az épület fala erről a szintről indul. A lábazat az a rész ami az alap és a fogadószint között van. Esetünkben lábazatról nem igazán beszélhetünk de lássunk néhány alapvetést. Az angol házak jelentős része úgy épül fel hogy a fogadószint és a talaj között egy legalább negyven centiméter magas átszellőztetett légrés van. Többszöri kérdésemre elfogadható magyarázatot még nem kaptam ennek a légrésnek a miértjére. Látni fogjuk hogy legalább négy különböző csoport dolgozik rajta és a beépített anyagok száma hihetetlenül magas. A falazat harminc centiméter széles, kívül kisméretű tégla belül beton blokktégla és közöttük tíz centi légrés..
Kezdjük az elején. Mivel a talaj laza szerkezetű durvaszemcsés sóder-homok keveréke ezért először megjelenik egy cölöpfúró brigád. Harminc centi átmérőjű lyukakat fúrnak tíz méter mélyen és megtöltik...
...nem, nem betonnal. Zúzott kővel. Majd a statikusok megmondják mi értelme van.
Ezután jövünk mi és kiássuk az alapot majd egy vékony réteg szerelőbetont teszünk rá.
Ekkormár egy másik csapat a vasszerelők, javában készítik az alap vasalását. Ezután egy speciális műanyagfólia-drótháló kombináció bennmaradó zsaluzatot teszünk bele.Ezt a zsalut belülről a vasalásra rögzített távtartók, kívülről a mellétöltött föld tartja.
Most jön az alap bebetonozása.
Ezen a képen jól látszik hogy milyen széles alapra van rakva a harminc centis fal.
Ekkor jön a kőműves brigád. Az alapról indítanak egy harminc centi széles gázbetonhoz hasonló blokkal.Olyan mint az YTONG csak szürke.
Erre raknak egy dupla falat kívül-belül beton blokktéglával. Talán ez nevezhető lábazatnak.Látszik hogy az átszellőztetés műanyag elemeinek kihagyták a nyílásokat.
Itt jól látszik a szellőző és a közművek kivezetésének a helye.
Erről a falról indítják a látszó külső és belső falat. Kívül kisméretű téglából belül blokktéglából. Először a kisméretű tégla falat húzzák fel. Azért mert a belső falra először rá kell rakni a padlófödémet. Tehát a sorrendben következő munkafolyamat a külső fal.
Mikor ez az öt sor tégla fel van rakva akkor megint mi jövünk és a belső közmű csövezést beépítjük.A falon jól látszik a szellőzés rendszere.
Ekkor jön egy másik csapat akik a gerendázatot és a béléstesteket berakják. Nem igazi béléstestek mert sima hőszigetelő blokktéglákat tesznek be ami v felül a gerenda talpán de a lényeg hogy felül adjon sima felületet, alul meg legfeljebb a meztelen csigák reklamálnak hogy nem egyenes a plafon.A széleken kis betontéglákkal kitöltik a hézagokat.
A gerendákat duplán vagy triplán rakják és a hézagokat betonnal töltik ki majd az egész födémet egy híg malterréteggel átsöprik így tömítve a kisebb lyukakat.
Ekkor rakják fel a belső blokktégla falat és itt mondható hogy kész a fogadószint.
Szóval ennyi ember és ennyi különböző anyag beépítés adja az alapot, lábazatot, fogadószintet. Gazdag ország, megengedhetik maguknak.
---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------A továbbiakban bemutatok további érdekességeket amiket láttam, először a fent bemutatott lakóparkból aztán úgy általánosságban ahol megfordultam.
Nagyon érdekes hogy ragaszkodnak egy brutál erős, dupla, tripla gerendázatú padlófödémhez míg a mennyezeti födém fából van és lépéshang szigetelésről szó sincs.A fogadószintről indított duplafal megszakítás nélkül megy a fel az emeletig és az oromfal csúcsáig ugyanis koszorút sem raknak. A földszint mennyezetének gerendái nem lógnak be a falazatba hanem azok fém nyúlványai támaszkodnak fel a belső tíz centis blokktégla falra. Így egyszerűen körbefalazzák azt a néhány vasat és építik tovább a falat. Ezt nehéz elképzelni de talán látszik a képeken.
Így néz ki a födémgerendák szerkezete.
Felülre egyszerű összepattintható pozdorjalemezt raknak.
Van olyan épület ahol a földszint az garázs. A garázsnak ugyanolyan padlófödémje van mint a lakóépületnek csak nincs kiszellőztetve. A legérdekesebb viszont hogy a garázs fölötti lakásnak hihetetlenül erős betontálca födémet raknak.Valami olyasmi az elv hogy az első lakószint függetlenül attól hogy milyen magasan van az gerenda vagy betonfödémet kapjon a többi meg fából is jó, akkor is ha emeleti lakószint.
Beszéljünk a tetőszerkezetről. Nem tűnik nagyon erősnek. A szarufák három centi szélesek.
Viszont nem ez a lényeg.A terhelést a szélesebbik oldal kapja és ha oldalirányban jól meg van andrásolva akkor nagy terhet elbír. Ráadásul van ahova kettesével, hármasával rakják.
A tetőelemeket előregyártva szállítják a helyszínre, és ha túlméretes a tető akkor egyszerűen levágják a csúcsát és két részletben hozzák.
Az egész tetőszerkezet úgy van megcsinálva hogy az alsó összekötő az az emeleti szint mennyezeti gerendája egyben, amit aztán keresztdeszkákkal merevítenek.
Mivel szinte mindenhol megszűnt a szilárdtüzelésű fűtés ezért csak kandallókéményeket építenek mint ezek itt. Mindegyik a ház végében van.
Viszont ahol nincs kandalló oda álkéményeket raknak.
Ez itt egy egész malackonda. Itt még ezt használják a zippzáras zsugorfólia helyett.(villanyszerelők értik)
Mivel dupla falat húznak középen légréssel ezért külön műanyag betétet kell beépíteni az ablakoknál, amibe később majd az ablakokat illesztik
Biggleswade-ben ilyen házakból új város épül. Tíz éves projekt.
Evezzünk más vizekre, pontosabban más munkaterületeken is nézzünk körül.
Először bemutatok némi profi állványozást.
Átemelés
Cölöpökre épülő magasházaknál ilyen hungarocell távtartókat tesznek az alap és a talaj közé mert így az egész házat csak a cölöpök tartják, nem ül fel a talajra.
Ez egy ház bontásakor előkerült legalább száz éves öntöttvas csatorna összefolyó. Jéé mondom milyen elemeket használtak régen...
...aztán hoztak egy ugyanolyat vadonatújat. Lehet ugyanaz az öntőforma.
Kevesen találnák ki hogy ott a konténer tetején mire szolgál az a néhány raklap fűvel a tetején.
Ezen az építkezésen kérem szépen a londoni belváros közepén Holbornban az építő cég fontosnak tartotta hogy környezettudatossága bizonyítékaként rovarhotelt állítson fel. Hátha egy kósza katicabogár pont arra téved.
Körbefúrták, én meg kihúztam.
Ez pedig egy levegős betonfelület érdesítő gép.
https://www.youtube.com/watch?v=IoUfHMflvmw
Ez egy hatalmas víztartály amit a toronyház alá építenek. Az a feladata hogy nagy felhőszakadáskor ne egyszerre terhelje az utcai csatornahálózatot a lezúduló víz hanem ez a tartály tárolja egy ideig és lassan engedje ki.
A melósok hajlamosak a mixerkezelővel túlvizesíteni a betont mert ha folyékonyabb akkor könnyebb bedolgozni könnyebb bevibrálni és nem lesz darázsfészkes. Ez a kúp alakú szerkezet azt méri hogy nincs e túlvizezve. Megtöltik betonnal és leveszik róla a kúpot. Ha egy bizonyos magasságig megáll a beton, nem folyik szét akkor jó.
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
https://www.youtube.com/watch?v=5rWrYmAjW30&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=2Zbwj3KEgcU&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=6ENCZa8kaq0&feature=youtu.be
https://www.youtube.com/watch?v=gUeQ1GzGHUY&feature=youtu.be
Ennyi volt
Köszönöm hogy elolvastátok.