Ass blaster

Ez egy hirtelen felindulásból írt, friss élmények hatása alatt született poszt. Hogy érthetővé tegyem az előzményekről írnék néhány sorban. 

Szeretem Londont. Tudom ez nem trendi manapság. Nem divat. Fikázni illik Londont. Nem érdekel. Én szeretem mert mindig új arcát mutatja mert óriási mert nyüzsgő és a civilizációnak és a civilizálatlanságnak valamint a kultúrának és a kultúrálatlanságnak olyan elegyét nyújtja hogy az ember képtelen megunni. Ez a város hozott nekem egy bizonyos fokú ismertséget, itt kezdtem blogot írni amiből immár negyedik éve teltházas előadásokat adnak elő az Örkény színházban, itt csinálom a szakmai videóblogomat ami közel 1500 Youtube feltöltésnél tart szombat esténként élő beszélgetést folytatok szintén a Youtube-on  sok érdeklődővel és baráttal. Ez is már a 63.-nál tart. Megkeresett egy Londonban élő filmrendező hogy filmet forgatna az életemről. Lassan két éve csináljuk néhány felvétel még hátra van aztán a stúdiómunkák következnek. 

A film dokumentumfilm lesz. Arról szól hogy egy vidéki kisvárosból egy átlagos életet élő munkagépkezelő hogyan jut el Londonba és hogyan kezd szárnyalni. Mind szakmai mind írói szinten.  A rendező egy ízig-vérig értelmiségi harminc kilós, tyúkmellű tornából felmentett srác szódásüveg szemüveggel, bölcsésztarisznyával kardigánnal. Na jó ez az utóbbi mondat nem igaz de jó volt elképzelni Ricsi arcát mikor olvassa.:)))))))))))

Szóval őt a beengedtem az életembe és lelkem legmélyére a pokol legmélyebb bugyraiba is betekintést nyerhetett. Egy általa ismeretlen világot nyitottam meg előtte a melósok világát. Sokat tanult tőlem, ugyanakkor én is sokat tanultam tőle. Kiderült hogy ő egy londoni amatőr magyar színtársulatnak aktív tagja, és rendszeresen tartanak előadásokat úgynevezett pubtheatre-ban ami magyar tükörfordításban talán kocsmaszínházat jelent. 

Képzeljünk el egy angol pub-ot nagyon ódon épületben öreg bőrfotelokkal és bárszékekkel telerakva ahol óriási hangzavar ivászat és társasági élet zajlik meglehetősen excentrikus figurákkal a pult mindkét oldalán. Ugyanott egy lépcső vezet fel az emeletre ahol egy ötven székes színházterem van. 

Itt adták elő sokadik alkalommal a Hol vagy hol nem vagy című darabot. Erről szeretnék most egy kritikát írni. 

A színdarabnak nincs írója nincs forgatókönyve az egészet a társulat tagjai találták ki és rendezték meg vitték színpadra. Nehéz dolguk volt. Először is a teremben semmi nem választja el a színpadot a nézőtértől. Az első sorban ülő nézők térde előtt néhány centire már játéktér van. Valóban testközeli az élmény. 

Néhány mondat a darabról. Miről szól? Egy elképzelt szituáció gerjesztette konfliktushelyzetről szól. Az elképzelt szituáció és a darab alapötlete az hogy huszonnégy óra múlva lezárják minden ország határát és a londoni magyaroknak dönteni kell hazamennek vagy maradnak. Az alapötlet zseniális mégsem más mint egy katalizátor, hiszen a lényeg és a darab mondanivalója sokkal messzebb hat. 

Az egész előadás lényege az hogy egész életünk át van szőve kapcsolati hálókkal és függési viszonyokkal. Ezt a már-már átláthatatlan bonyolult szövedéket mutatja meg a színdarab. A mélységeket és a magasságokat. A gyerekeit egyedül nevelő melós anyukától a lazac és virágok színharmóniáját kihangsúlyozó felkapaszkodott sznobig. Az önérzetes sheftől  a vaskalapos hivatalnokig. A testvérektől a lakótársakig. Valamilyen alá vagy fölérendeltségi, családi vagy baráti esetleg szerelmi viszonnyal mindenki kötve van valakihez. Ugyanakkor az otthoniakhoz is és itt jön a dilemma hogy menni vagy maradni? Hozzászoktunk a kényelemhez a szabad világhoz. Akkor utazunk amikor akarunk vagy pénzünk van. A darab fiatalokról szól és a mában játszódik. Olyan szavak hangzanak el hogy aura, csakra, vegán, szelfi...stb. Az én ódon szókincsembe ezek a szavak nem épültek még be.  Bár most hogy belegondolok az antivegán talán illene rám. A figurák jól ki vannak találva, jellemző karakterei a londoni magyaroknak. A díszlet minimalista de egy percig sem éreztem szegényesnek, egyáltalán nem volt hiányérzetem. Úgy volt jó ahogy volt. 

A színészi játékról néhány szó. Kegyetlen leszek és igazságtalan. Ez egy amatőr színtársulat. Hiba lenne bennük keresni Soós Imrét, Psota Irént, Mensáros Lászlót, Őze Lajost. Ők nem azok. Ők egy, a saját és mások szórakoztatására összeállt társulat akik munka mellett óriási lelkesedéssel kihozzák magukból a legtöbbet. Emelem kalapom, maximális tisztelet mindnyájuknak. Hogy mégis konkrétumot írjak és mérhető értékelést adjak teszek egy összehasonlítást.  A jelenlegi magyar professzionális színművészet elképesztően tehetséges fiatal színészgárdával rendelkezik. Kiváló mesterektől tanulták a szakmát és a rengeteg színházban alkalmuk van megmutatni tehetségüket. Tegyük fel hogy egy ilyen színművészetet tanult fiatal színészgárda előadja ezt a darabot. Profi rendezéssel dramaturgiával minden egyéb finomsággal. Vegyük az ő előadásukat 100%-nak. 

Hozzájuk képest amit tegnap láttam az 60%. Mindenki értékelje úgy ezt a számot ahogy akarja. Én a magam részéről köszönöm és megtiszteltetésnek veszem hogy tesznek valamit a magyar kultúráért. Még itt kint idegenben is. 

Hogy negatívumot is mondjak. A jelenetek közötti átkötéseket pergőbbé kéne tenni. A jelenetek végén nincsenek mélyenszántó gondolatok, világmegváltó okosságok. Nem kellenek hatásszünetek. Itt nincsenek felvonások hanem jelenetek követik egymást. Na de ez csak az én véleményem. 

Személyes élmény:

Valamikor talán hét évvel ezelőtt többször voltunk egy ismerős baráti házaspárnál születésnapi partin. Volt ott egy fiatal házaspár egy magyar anyuka néhány hónapos kislányával és angol férjével. Nagyon jóhumorú jópofa angol srác akivel még én is váltani tudtam néhány szót igen szegényes angol tudásommal. Kiderült hogy mindketten tudnak énekelni gitározni fuvolán furulyán körtemuzsikán játszani nem kívánt szó törlendő. Tegnap az előadás sötétben kezdődött csodálatos furulyaszóval és valami elképesztő énekhang énekelt egy magyar népdalt. Kiderült hogy Anita akit ott a házibulin megismertünk és már hét éve nem találkoztunk vele, ő is tagja a színtársulatnak. Kicsi a világ.

Néhány szó arról a hangról. A színházterem olyan 50-60 nm-es közel négy méter belmagasságú terem. Az éneket hallva olyan érzésem volt hogy a hang nem fér el a teremben. Nemhogy betöltötte a teret de szinte követelt még helyet. Tiszta erőteljes szárnyaló hang. Óriási élmény volt.

Köszönöm hogy elolvastátok.

Vágjunk a közepébe.

Elmondom mi a problémám. Emberek vagy embercsoportok kiállnak egy jó ügy érdekében és próbálnak tenni érte. Például jó ügy az állatvédelem vagy jó ügy a környezetvédelem. A probléma az hogy ezekből kiragadnak nekik tetsző részleteket azért megtesznek mindent míg ugyanannak a jó ügynek más kevésbé népszerű ágáért szót sem emelnek. Ez egy óriási képmutatás. Mondok egy példát. Magyarországon ha bemegy valaki egy kertészeti boltba és madárodút akar venni az szinte kizárólag cinege odút vehet. A cinege az egy nagyon szerethető szép és hasznos madár elő kell segíteni a szaporodását ez nyilvánvaló. Na de mi van más hasznos állatokkal? A denevérekkel, a baglyokkal a rovarokkal? Fúj azok olyan gusztustalanok nehogymá' még szaporítsuk őket. A denevér belekapaszkodik emberek hajába a bagoly halált hoz a rovarok csípnek...

Írtam erről itt: https://diggerdriver.blog.hu/2018/03/18/mellozott_barataink

Miért van az hogy harcos állatvédők az idősödő dívák leopárdprém vagy nercbundáját lefújják festékkel, míg a motorosbanda vezérének bőrdzsekijét békén hagyják? Lehet hogy pofán lennének vágva? Valaki erre nekem azt válaszolta hogy a bőr melléktermék és a húsáért tenyésztik az állatot a bőr ennek a folyamatnak a mellékterméke. Igen, egy hízómarha szemszögéből nézve máris másképp néz ki a leölésének ténye ha nem csak a húsát hanem a bőrét is felhasználják. A kedves olvasót ha neadjisten agyonverik a pénzéért mekkora vigasz az hogy amúgy nem csak a pénzét vették el hanem a veséjét is eladták a feketepiacon. Mintegy melléktermékként.

Merthogy mekkora botrány hogy a szőrmés állatok 0,7 nm-en kénytelenek leélni az életüket míg a marhák szabadon legelnek az argentin pampákon. Az a helyzet hogy egy tojótyúk vagy egy húscsirke örülne annak a 0,7nm-nek merthogy ők az életüket egy A4-es papírlap nagyságú területen élik le.

Sokszor mondtam már hogy a kínai gasztronómia és orvoslás a legkártékonyabb tevékenység a műfajában. Világméretű megmozdulás volt az orrszarvúakért merthogy a kínaiak brutális pénzeket adnak az őrölt orrszarvért mint potencianövelőért. A maralszarvas agancsát vagy vérét szintén potencianövelőnek tartják, csakhogy az agancsot azt még növekvő állapotában vérerekkel és idegszálakkal tele állapotában fűrészelik le irtózatos fájdalmat okozva a szarvasnak. Elég ha csak a képeket megnézitek: https://hir.ma/18-2/a-maral-szarvas-vere-es-agancsa-gyogyszer-es-afrodiziakum-sokkolo-fotok/189019

Ki emelt szót ezeknek az állatoknak a szenvedéséért? 

A medveepe a másik kínai gyógyszer alapanyag. Van ahol időszakosan csapolják le az epéjüket http://www.erdekesvilag.hu/kegyetlen-allatkinzo-modszerek-a-medveepe-kinyeresehez/ van ahol medvéket szűk ketrecekben tarják hogy mozdulni se tudjanak és katéteren folyamatosan csorgatják le az értékes folyadékothttp://www.kagylokurt.hu/3637/eletmod/medvefarmok-kinaban.html

A kopi luwak luxuskávé előállítása sem a közismert reklámozott és emberséges módon történik. Merthogy a cibetmacska emésztőrendszerén átment kávészemeket az erdőben keresik meg és viszik a piacra. Lófaszt. https://prove.hu/kopi-luwak-luxuskave/

A perzsabunda vagy karakül gyapjú létrehozásához az kell hogy a még meg nem született bárányt eltávolítsák az anya testéből és megnyúzzák. Régen leölték az anyabirkát, ma már állítólag gyógyszerrel koraszülést idéznek elő és így legalább az anyabirka élve marad. Állítólag császármetszést is szoktak alkalmazni. https://www.facebook.com/1513286975584027/videos/1559081961004528/ A báránynak különleges még nem kibomlott szőrű prémje a perzsabunda vagy kucsma alapanyaga. Kíváncsi lennék arra az állatvédőre aki egy csecsen vezér feleségének a perzsabundáját lefújja festékkel vagy leveri a családfő kucsmáját. Hamid Karzai afgán kormányfőt állatvédő szervezetek támadták a kucsmája miatt de nem linkelem be ide a cikket mert annyi baromságot tartalmaz hogy komolytalan az egész.

Szóval én azt mondom hogy az állatvédelem legkényelmesebb módja lefújni valaki nercbundáját, míg a nagyobb kockázatot feltételező akciókba már nem mennek bele. Olyanok mint a svéd parlament női tagjai akik harcos feministák csak mikor a közel keletre mentek akkor engedelmesen felvették a fejkendőt kidobva a feminista elveiket az ablakon.

Miután kitárgyaltuk az állatvédelmet nézzük hogy állunk a környezetvédelemmel.

Autókat mindenki használ mindennap százával látjuk őket, látjuk a kipufogóból gomolygó füstöt hát érdemes rajtuk kezdeni a környezet védelmét. Nem akarok most belemenni egy belsőégésű motor kontra elektromos autó vitába. 

Arról beszélnék inkább hogy egy luxus óceánjáró annyi káros anyagot bocsát ki mint egymillió autó ráadásul ezek a hajók a nap 24 órájában okádják a füstöt. Aztán vannak még a tankhajók az áruszállító konténerhajók a halászhajók a hadihajók. Az atommeghajtású anyahajók, tengeralattjárók nem tartoznak ide. Összességében iszonyatos mennyiségű szűretlen füst kerül belőlük a légtérbe.

Mi van a repülőkkel? Azok sem ózondús hegyi levegőt engednek ki a sugárhajtóműből. Gyanítom ha egyszer valaki felvetné a szűrés lehetőségét az lenne a válasz hogy az a biztonság rovására megy. Attól a pillanattól már nem is lenne téma. 

Mindezek ellenére az autók a bűnösek mindenért fujj fujj le a belsőégésű autókkal. 

Most viszont másról szeretnék beszélni.

A világ körülbelül harminc éve a környezetszennyezés egy új fajtáját vezette be amiről senki nem beszél. Volt szerencsém itt Londonban néhány ház bontásában részt venni. A bontás az építőiparon belül egy külön műfaj saját szabályokkal különlegesen felkészített átalakított gépekkel. A fő csapásirány a biztonság és az újrahasznosítás. Külön gyűjtöttük a beton és téglatörmeléket amit bezúztak és útalap készült belőle. Külön gyűjtöttük a fémhulladékot amit beolvasztottak és az éghető hulladékot amit szemétégetőkbe szállítottak. 

Mint mondtam körülbelül harminc éve elkezdődött egy beláthatatlan következményekkel járó gigantikus környezetszennyezés aminek a hatásától még húsz harminc évig nem kell félni utána viszont brutális költségekbe fog kerülni a semlegesítése. 

A házak és épületek, elsősorban panelépületek hungarocell szigeteléséről beszélek. Belegondolt már valaki mi történik egy ilyen szigeteléssel ellátott ház bontásakor? Van egy kemény vakolatréteg ami alatt 5-20cm hungarocell van és az mögött tégla vagy betonfal ami bontáskor darabokra törik. A szigeteléssel együtt. A pici műanyag golyócskák mekkora területet fognak beteríteni? Meddig fújja őket a szél? Mikor fognak lebomlani az udvarokban kertekben parkokban utcákon? Európai léptékben százmillió köbméterekről beszélünk és folyamatosan tart még a régi házak utólagos szigetelése valamint az új házakba is építik bele a hungarocell és polisztirol táblákat. Láttam olyat hogy az angoloknál az úgynevezett cavity fal közé, ami két falból áll közötte 10 centiméteres légréssel hungarocell golyócskákat fújtak be egy fújó szerkezettel ami a két fal közötti legapróbb rést is kitöltötte. Ott mi lesz a bontási technológia? Van-e bármilyen elképzelés ennek a környezetterhelésnek a semlegesítésére? Hogy bontáskor mi fog történni? 

Tegyük fel hogy bontás előtt kötelezik a bontó cégeket hogy távolítsák el a szigetelést. Milyen módon? Egy faanyaggal teli bontásra váró épületen nyílt lángot használni lehetetlen mert leég az épület is meg a környék is. A levegőbe jutó mérges gázokról nem beszélve. Kézzel lebontani iszonyatos költség, és akkor is keletkezik sok szálló törmelék. Panelházon az alpintechnika plusz költség. De tegyük fel hogy lebontják sikeresen. Mi történik azután. A hungarocellnek szilárd térfogata valamint fűtőértéke nincs. A szemétszállító konténert telerakják egy marék műanyaggal ami hat köbéterre van felduzzasztva levegővel. A teherautó elindul hat köbméter levegővel a szemétégetőbe, távolságtól függően eléget nagy mennyiségű üzemanyagot aztán a szállítmányából a az égetőben szinte nulla hőmennyiség keletkezik nagy mennyiségű mérgező füst kíséretében. Egy panelháznál hány köbméter habosított levegőt fognak elszállítani? Persze el tudom képzelni ilyen-olyan tömörítőgépek használatát de az mellett hogy még nem léteznek azoknak a költsége sem lesz csekély. 

Lehet ötletelni hogy mi lesz a megoldás de én most borítékolnám a saját jóslatomat. Minél gazdagabb egy ország annál hatékonyabban végzi majd a mentesítést és minél szegényebb annál engedékenyebben kevésbé ellenőrzötten.

A végkövetkeztetés mindenképpen az hogy iszonyatos mennyiségű habosított műanyagot építenek be az épületekbe. Hogy mi lesz velük arra senki nem gondol semmilyen technológiát még nem dolgoztak ki. Költséghatékony környezetbarát technológiát.

Még nincs vége.  

A habosított műanyagnak van egy versenytársa ami nem kevésbé problémás.  A kőzetgyapot szintén hőszigetelő anyag és nem kevésbé környezetszennyező. Ez mellett van egy rossz tulajdonsága. Szintén messzire száll a szélben és emberi bőrre kerülve kibírhatatlan viszkető érzést okoz hogy szinte véresre vakarja magát az a szerencsétlen akinek a bőrére rákerült. Minden egyébben hasonlít a hungarocellre.

A mondandómat lezárva megkérdezném hogy ezekben a témákban hol van a harcos környezetvédő mozgalom? A tudományuk megrekedt ott hogy kitiltani a belsőégésű autókat mindenhonnan. Itt tartanak erre képesek. A környezetvédelem nem csak füstölő autókból áll. Sőt lassan már ott tartunk hogy a szigorodó normák miatt alpesi hegyilevegőt pufognak ki az autóink a zöldeknek ez még mindig nem elég. 

Na a fentiek okán ezért tartom képmutatásnak mind az állatvédő mozgalmakat mind a környezetvédő faölelgető zöldek mozgalmát. A felszínt kapargatják és a könnyebb ellenállás irányába mennek. 

Köszönöm hogy elolvastátok.

Régen írtam már posztot, és most megint egy kényes témáról fogok vitát nyitni.  A határon túli magyarokról. Meg az itthoni magyarok nacionalizmusáról. 

Képzeljük el a következőt. Te kedves olvasó este álomra hajtod a fejed valahol Magyarországon. Majd amikor másnap felébredsz akkor döbbenten veszed tudomásul hogy te Romániában élsz vagy Szerbiában vagy Ukrajnában vagy Szlovákiában. Esetleg Ausztriában. Egy kibaszott lépést sem tettél semmilyen irányban jó neked ahol megszülettél Magyarországon csak most éppen a határt áttették a fejed felett.  Belegondoltál már hogy mi lenne ha holnaptól román törvények szerint kéne élned románul beszélned román közigazgatást és adminisztrációt elfogadnod? Belegondoltál már hogy emberek milliói élték ezt át? MAGYAROK milliói. Olyan magyarok akik többsége a mai napig foggal körömmel ragaszkodik magyarságához, a magyar nyelvhez a magyar hagyományaihoz a magyar identitásához. Teszik mindezt már mindjárt száz éve tartó ellenszélben erőszakos elrománosítási kormányzati törekvésekkel szemben. 

Még egyszer hangsúlyoznám hogy nem ők váltottak országot hanem akaratuk ELLENÉRE átvitték a határt a fejük fölött. Ők MAGYAROK. Az én magánvéleményem az hogy ha az igazi romlatlan magyarságot keresed akkor a határon túli magyarok között keresd. Ők az első vonalban harcolnak azért hogy magyarok maradjanak. 

Mit kaptak cserébe az anyaországtól? Lófasz és esti fing. Körülbelül ennyit. Magyarország balliberális miniszterelnöke mikor a határon túli magyarok állampolgársága ellen kampányolt akkor 23 millió román munkavállalótól féltette az országot. Mit jelent ez? Azt hogy simán lerománozta az összes Romániában élő MAGYART. Ha van szégyen, ha van arcpirító gorombaság úgy is mondhatnám böszmeség magyar politikustól akkor ez az. A jobboldali Antall József még tizenöt millió magyar miniszterelnöke akart lenni. Gyakorlatilag semmit nem tett érte.

A balliberális kormányoknak nem is léteztek a határon túliak, sőt ellenük kampányoltak. A szégyen az hogy sikeresen. Miért? Mert a magyar nacionalistább ha úgy tetszik nácibb a legsötétebb hitleráj nácizmusánál. Kemény szavak ezek sok ember megsértődik rajtuk. Nem baj. Végre mondjuk ki a valóságot. A hitleri nácizmus kirekesztette kiirtotta a másnak születetteket. A magyar a saját nemzetének szülöttét rekeszti ki olyan dologért amiről kicsit sem tehet. Lerománozza azt aki magyarnak született, magyarnak vallja magát és TESZ azért hogy magyar maradjon. Ezt lehet tagadni csak nem érdemes. Menj végig egy falu utcáján és kérdezd meg Mari nénit hol laknak a románok. Meg fogja mutatni melyik ház az Erdélyből áttelepült magyaroké. Hány erdélyi panaszkodik hogy ahol született ott hazátlan volt a titulusa, Magyarországon meg megkapja hogy ő román. Mi ez ha nem nácizmus? Mi ez ha nem kirekesztés? 

Négy emberöltő óta őrzik magyarságukat. Sokan feladták. Sokan belefáradtak. Rengeteg határon túlit ismerek akiknek magyar neve van de már nem beszélnek magyarul. Igen, fogy a magyar. Határon kívül is és határon belül is. Igen lehet támadni engem is. Az én három gyerekem közül a legkisebbik már nem magyarként fog felnőni. Ő már elveszett Magyarország számára. 

Most akkor elérkeztünk a téma igazán fájó pontjához. Kedves olvasó egy, csak egyetlenegy indokot mondjál hogy miért ne kapjanak magyar állampolgárságot azok az emberek akik a határon kívül beleszülettek egy rájuk kényszerített helyzetbe és ENNEK ELLENÉRE magyarnak vallják magukat? Mert már más ország állampolgárai? Akartak ők annak az országnak az állampolgárai lenni? Nem. Nem akartak. Az állampolgársággal szavazati jog is jár? Naná. Miért ne járna? Hogy mondod, mindenki ott szavazzon ahol adózik? Akkor az én szavazati jogomat miért nem kérdőjelezed meg? Én magyar állampolgár vagyok és én saját magam döntöttem úgy hogy nem akarok Magyarországon élni. Milyen érdekes hogy külföldre emigráltak állampolgárságát és szavazójogát senki nem kérdőjelezi meg, míg akik önhibájukon kívül kerültek határon kívülre azoknak hess a picsába. Azok románok szerbek ukránok szlovákok.  Nem érzitek ennek a visszásságát? 

Ha én aki saját szabad akaratából elhagytam a hazámat jogosult vagyok állampolgárságra szavazásra akkor egy indokot mondjon valaki hogy egy, a világ bármely táján MAGYARNAK született ember ne kapja meg ugyanazokat a jogokat mint én. 

Ja hogy politika van benne. Feltételezitek hogy akik kivándoroltak azok a kormány ellen fognak szavazni hiszen azért mentek el míg akik a kormánytól kaptak állampolgárságot azok melléjük teszik le a voksukat. Na hát erről van itten szó kérem szépen. Aztán ezek után meri még valaki sérelmezni hogy nácinak nevezem a magyarokat? 

Közel száz éven keresztül az önhibájukon kívül határon túlra született magyarok az anyaország számkivetettjei voltak. Persze mondhatjátok hogy Horthy  értük szövetkezett Hitlerrel hogy értük álltunk a rossz oldalra stb....

Nem igaz. Sokkal inkább a területekről volt ott szó mint a magyar lakosságról. Trianont, Magyarország szétdarabolását mindig területi és nem személyi oldalról közelítették meg. Szinte szó sem esett a magyar nemzetiségekről. A háború utáni szovjet csatlós helyzetben ugyanúgy szó sem esett a környező országokban élő magyarokról. Aztán jött a rendszerváltás. Antall próbált egy erőtlen kísérlettel tizenötmmillió magyar miniszterelnöke lenni de gyakorlatilag kisebb gondja is nagyobb volt annál minthogy velük foglalkozzon. A balliberális kormányokról már beszéltem, mikor színt kellett vallani inkább ellenük voltak.

Mi a helyzet most?

Ez: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.” (Magyarország Alaptörvény D) cikk)

A határon túli magyarok állampolgárságot és vele szavazójogot kaphatnak, vagy Magyar Igazolványt válthatnak. Létezik egy "Köldökzsinór Program" ami minden külföldön született de Magyarországon anyakönyvezett gyermek után egyszeri támogatásként 64125 forintot fizet. 

Létezik "Babakötvény"  ami egy életkezdési támogatás és nagykorúságtól vehető igénybe. 

Hiba lenne most az összegeket kitárgyalni. Mindkét program azt fejezi ki hogy már megint született egy MAGYAR gyerek valahol a világban akit Magyarország magyarként ismer el és a többi magyarhoz hasonlóan támogat. 

Maradjunk a realitásoknál. Trianont visszacsinálni esélytelen. A külföldi magyarokat minden kormány igyekszik a lehető legrövidebb idő alatt beolvasztani. Bármilyen emberfeletti munkát végeznek a magyarságuk megőrzéséért, bármennyi csatát megnyerhetnek azért tudjuk hogy a háborút előbb utóbb elvesztjük. Száz kétszáz év ötszáz év de a végkifejlet nem kétséges...

Ezért kell az anyaországnak minden támogatást megadni, ezért kell segíteni őket a harcukban, ezért kell minden eszközzel melléjük állni, de ha már valaki segíteni nem tud legalább ne dolgozzon ellenük. Legalább ismerjük el magyarnak őket. 

Tudom hogy a fenti írás sokaknak fájni fog. Az állampolgárság ellen szavazóknak, a jelenlegi kormány engesztelhetetlen ellenfeleinek. Na nem mintha engem érdekelne kinek lépek a tyúkszemére. Csak végre mondjuk ki az igazságot és ne beszéljünk mellé. 

Nem volt szándékomban írni erről. Az utóbbi időben viszont annyi orbitális baromság kering a britekről hogy miért léptek ki az Unióból hogy  muszáj egy kicsit más megvilágításba helyeznem a dolgokat. Olyanokat hallani hogy még midig nem tudták túltenni magukat a gyarmatbirodalmuk elvesztésén, sőt olyan kapitális ökörséget is hallottam már rádióadásban hogy az angolok magukat az Atlanti Óceán közepére pozicionálják félúton Amerika és Európa közé.  Minősíteni sem lehet ezeket az agyrémeket bár miért csodálkozzak mikor olvastam olyat hogy a magyarok még mindig nem tudták feldolgozni Trianon traumáját.  Mit lehet erre mondani? 

(Az alábbiakban az angol jelzőt kéretik britként értelmezni mert zavaróan sok szóismétlés lenne csak briteket emlegetni.) 

Hogy mégis mi vezetett a Brexithez beidéznék ide egy anekdotát.

"Louis Antoine Henri de Bourbon–Condé, Enghien hercegét Bonaparte tábornok, mint Első Konzul 1804-ben összeesküvés gyanújával külföldről elraboltatta és kivégeztette.
A kivégzés nyomán felháborodás hullámzott végig az európai királyi udvarokon.                                                Antoine de Boulay gróf, Meurthe megye küldötte nyilvánosan kijelentette: „Ez több, mint bűn: ez hiba.” („C'est pire qu'un crime. C'est une faute.”; C'est plus qu'un crime, c'est une faute). Ezt a „bon mot”-t korabeli fültanúk hallották és idézték, de mivel Boulay képviselő nevét a nagyközönség alig ismerte, találó mondását később gyakran Fouchénak, sőt magának Talleyrand-nak, az emberrablás értelmi szerzőjének tulajdonították."

Miről van szó? Egy politikus bűnt elkövethet hiszen tudjuk nagyon jól hogy kimossák belőle és következmények nélkül élhet tovább. Ha hibázik az viszont a saját, de inkább egy egész ország sorsára kihat. 

Cameron hibázott. A brit függetlenségi párttól az UKIP-tól szavazókat akart elcsábítani. Ez a párt egy euroszkeptikus párt aminek fő célkitűzése az EU-ból való kilépés, a brit függetlenség visszaállítása. Cameron, az UKIP szavazóinak saját oldalára állításáért beígérte hogy ha nyer akkor népszavazást tartanak az EU-ban való bennmaradásról. Vagy kilépésről.  Az első hibát itt követte el. Nem ismerte fel a brit néplélek sajátosságait. 

Én akkor mint néhány éve itt élő bevándorló, a szavazás előestéjén megmondtam hogy az angolok kilépnek. Senki sem hitt nekem. Miről van szó? A köztudatban az terjedt el hogy az angolok képmutatóak, mellébeszélnek és soha nem azt mondják amit gondolnak. Tény az hogy úgy küldenek el a picsába hogy alig várod hogy mehess, és úgy rúgnak ki a munkahelyedről hogy te érzed kellemetlenül magad . Én mosolygó gyilkosoknak szoktam nevezni őket. 

Ennek viszont nincs köze a képmutatáshoz. Ez egy kultúrmáz. Köztudott hogy az angolokat tartják a világon leginkább kultúrembereknek. Még ha ezt a futballszurkolóik viselkedése néha cáfolja is azért a köztudatban mélyen gyökerezik ez a vélemény. Nézzétek meg miről szólnak az angol vagy amerikai filmek? A mindig minden helyzetben tökéletes úriemberként viselkedő angolról. A Híd a Kwai folyón című film mit mutat be? A barbár japánokkal szembeni angol kultúrembereket. James Bond miről szól? A legnehezebb helyzetekben is kultúremberként helytálló britről.

Ezek filmek. Honnan vették a mintát? Nagy Britannia gyarmatbirodalom volt. Ugye volt az a mondás hogy a Brit birodalom felett soha nem megy le a nap. A gyarmatokon elsőrendű feladat volt megőrizni a fehér ember kulturális felsőbbrendűségét. Mondok egy példát. Kelet Afrika brit gyarmat volt. Rengeteg brit farmer telepedett ott le és élt valamilyen hasznot hozó tevékenységből. Kávétermesztésből, állattenyésztésből például. Ezek az emberek keményen dolgoztak azmellett hogy sok helyi feketét is foglalkoztattak. A brit kolóniákban a brit farmokon volt egy íratlan szabály. Bármilyen koszos poros nehéz embertpróbáló munkát végeztek napközben, este szmokingban a nők estélyi ruhákban jelentek meg a vacsoránál, a háttérből libériás pincérek szolgálták fel az ételeket italokat és minden este egy vacsorával egybekötött társasági összejövetel volt. Egyszer megkérdeztek egy farmert hogy miért van ez? Azt mondta hogy így védekeznek az elvadulás ellen. Hogy ne váljanak vademberekké. Indiába például csak akkor engedtek belépni valakit ha megfelelően sok pénze volt ahhoz hogy ne rombolja le a fehér ember tekintélyét. Egy indiai elvégezhette a fehér ember munkáját de fehér ember soha egy indiaiét. 

Szóval ez a kultúrmáz, ez a kultúrattitűd okozza hogy az angol mást mond mint amit gondol. Sokszor hallom hogy itt a boltokban nem őszinte az eladók mosolya. Kit érdekel? Miért számít ez? A mosoly az emberi kommunikáció legpozitívabb eleme. Ez képmutatás? Hátbazmeg amikor reggel felkelsz kimész a teraszra és az mondod a mélységesen utált szomszédodnak hogy jó reggelt az nem képmutatás? Mégis jó reggelt kívánsz. Nézzen magába mindenki és gondolkodjon el rajta hogy ugyanazt mondja-e amit gondol. Ugye van az a mondás hogyha minden gondolat valósággá válna akkor tele lenne az utca halottakkal meg terhes nőkkel. 

Szóval ez a kultúrmáz alakította az angol néplelket olyanná amilyen. A felszín alatt ugyanolyan idegengyűlölő ugyanolyan homofób ugyanolyan rasszista mint bármelyik másik nép. A gyarmati lakossággal évszázadokig együtt éltek. A többsége Angliába kerülve beilleszkedett és átlagpolgárként éli az életét. Az generáció amelyik a Brexitre szavazott már születése óta együtt élt ide költözött gyarmati őslakosokkal. Velük járt iskolába velük barátkozott velük dolgozott. 

Aztán történt valami.

Kelet Európában ledőlt a vasfüggöny, az országok többsége csatlakozott az Unióhoz, Anglia meg elsőnek nyitotta meg a munkaerőpiacát a keletről jövőknek.

A brit szigetre rászabadult egy KULTÚRIDEGEN néptömeg. Lehet hogy a gyarmati lakosság kultúridegenebb mint a kelet európai márcsak azért is mert nem keresztények viszont volt idő összeszokniuk. Kelet Európából viszont néhány éven belül kaptak egy olyan tömeget akikről semmit sem tudtak. Az országnak, a gazdaságnak ez a szakemberáradat jót tett. Ahol építés van ott fogyasztás is és a gazdaság szárnyalni kezdett. A lakosság viszont ezt másképp élte meg. Kicsi jelentéktelen dolgok ÖSSZESSÉGE vezetett a Brexithez. Mondok egyet. Valamikor itt az volt a szokás hogy a buszmegállóban érkezési sorrendben álltak az emberek és várták a buszt. Van is erről egy Mr Bean jelenet ami ezt bemutatja. Aztán az vették észre az emberek hogy jön a lengyel és eléáll. Jön a román és eléáll. Jön a magyar és eléáll. Ma már ha megáll a busz akkor öldöklési sorrendben szállnak fel az emberek. Mi a szokás Magyarországon? A boltokban a pénztárnál sorban állnak az emberek de a buszmegállóban nem. Képzeljük el hogy Magyarországra betelepedne néhány millió ember egy olyan kultúrkörből ahol a boltokban NEM állnak sorba a pénztárnál. A magyar ember hogy tolerálná ezt? Ez csak egy piti apró nüansz de hány ország hány piti nüansznyi szokáskülönbsége kell ahhoz hogy az emberek megsokallják?

A vidéki angol esetleg alig találkozik bevándorlóval. Viszont újságot olvas, tv-t néz. Milyen információk jutnak el hozzá? Egy lengyel kiírtotta a családját. Egy román megkéselt valakit az utcán. Egy magyar bekattant a munkahelyén és a markolóval szétszedte az épülő házat. Egy litván elgázolt valakit és cserbenhagyta. Albánok lányokat raboltak el prostituáltnak. Lehetne folytatni a sort. Nem az a hír hogy Stanislaw Krasnewsky lengyel vendégmunkás lakást vett és saját valamint környezete legnagyobb megelégedésére békésen él családjával  Hendonban.

Megemlítenék azért egy elterjedt tévhitet is. Egetverő hülyeség az hogy a bevándorlók elvették az angoloktól a munkát és letörték a fizetéseket. Marhaság. Ugyanaz történt mint a Németországba költözött tízmillió törökkel. Elvégzik azt a munkát amit angol nem nagyon akar. A fizetéseket meg a piac határozza meg és egyébként is elég magas a minimálbér azt pedig nem lehet letörni. Én soha nem dolgoztam kevesebbért mint egy angol és ha a szektorban lejjebb mentek az órabérek akkor az angolé is, ha feljebb mentek akkor az enyém is. 

A fentiekből talán érthető hogy hogyan élték meg az angolok az utóbbi húsz évet. EZÉRT volt nekem nyilvánvaló hogy megszavazzák a Brexitet. 

Aztán elkövettek a politikusok még egy hibát. Nem volt B terv. Egyszerűen nem készültek fel rá hogy kilépnek. Nem számoltak ezzel az eshetőséggel. Ez olyan amatőrizmus hogy megáll az ész. Ez a hozzánemértés csimborasszója. Ez megbocsáthatatlan. Mi az hogy kiírnak egy népszavazást és csak az egyik nyerési esélyével számolnak? Egy afrikai banánköztársaság törzsfőnökének több esze van mint a brit parlamentnek összesen.

Kérem szépen, valamikor a rendszerváltás után az egyik párt a halálbüntetés visszaállításával kampányolt Magyarországon. Akkor mondta egy IQ mínusz politikus hogy nem szabad kiírni ezügyben népszavazást mert a nép úgyis megszavazná. Nabazmeg. Ha tudom a várható eredményt akkor nem kell népszavazás? Ha tudom a várható eredményt akkor nem kell felkészülni a másik eshetőségre? Ha én kiírok egy népszavazást a hallbüntetésre akkor két dolog lehetséges. Vagy megszavazzák vagy nem. Ha nem akkor semmi tennivalóm hiszen nem változik semmi. Viszont ha igen akkor már a népszavazás megtörténte ELŐTT keresek egy ácsot aki csinál egy bitófát és keresek egy hóhért. 

Remélem hogy mostmár egy kicsit érthetőbb lett a Brexit megszavazásának a háttere.

Régi adósságomnak teszek most eleget ezzel a fejezettel, mert elmaradtam a tavalyi retrófesztivál dokumentálásával. Ezen rajtam kívül már minden családtagnak korhű ruhája volt. Azt vettük észre hogy évről évre többen öltöznek be. Már önmagában a kornak a bemutatása óriási ötlet hiszen a XX. század legizgalmasabb évtizedei voltak az 50-es 60-as évek polgári szempontból. A rock and roll korszak, a gazdasági felemelkedés korszaka a diáklázadások, a polgárjogi harcok, az űrkutatás beindulásának korszaka a szexuális forradalom, a fiatalok életigenlésének korszaka amit kifejeznek a színes ruhák a pörgős rock and roll zene a hatalmas amerikai autók és sok egyéb. Ez Magyarországon a Nagy Generáció korszaka. 

Igazából már mindent megírtam már az elmúlt években a fesztiválról most inkább egy videó és képes beszámolót tennék közzé.

.

Ez az autó amire azt szokták mondani hogy sok amerikai kislány vesztette el az ártatlanságát a hátsó ülésén. 

Az alábbi autókból minden amerikai autógyártó piacra dobott modelleket mert az egyik legjelentősebb piaci részesedést ez a kétszemélyes platós kisteherautó produkálta. Az F150-es Ford volt az ikon de a többiek is szorosan felzárkóztak mögé.

Ennek a VW Transporternek a lakóautóvá alakított beltere akár a magyar konfekciószocializmus 70-es éveiben készült volna.

A kilátogató közönség tagjai közül évről évre többen öltöznek be korhű ruhákba. 

Ez az autó kilóg a sorból. Az USA-ban természetes hogy szinte minden autó automata váltós. Na ez NEM automata. 

Csodálatos szépek a felújított autócsodák de nekem mégis a kedvenceim az úgynevezett fellelési állapotban megőrzött autók.  Szinte kézzelfogható rajtuk a történelem.

Ezek a tipikus hippi Volkswagenek.

Feleségem is korhű ruhában csinosan pózol egy korabeli Ford mellett.

Ő pedig mintha egy mesefilmből gurult volna elő.

Most is mint minden évben korhű ajándéktárgyak tömegét árulták

Én is megtaláltam a vásárfiát.

A V8 őrülete a bicikliket is megfertőzte.

Lányom pedig minden képzeletet felülmúlóan csinos volt.

Azon a széken a Marilyn Monroe órát megvettem a lányomnak.

A mindent felfaló autó.

Amerikai legenda a Ford Mustang.

A kortalan szépség. Rolls Royce.

Szépen festett kamion.

Van aki már gyerekként retró babakocsiban nyomul.

Olajoskanna az oldalán sörnyitóval.