A mai írás arról szól hogy meghívást kaptunk a vidéki Angliába egy, itt az interneten megismert kedves családhoz. Szólhatna ez az írás arról hogy látogatást tettünk egy fiatal magyar házaspárnál akik csodálatos környezetben élnek vidéken,teljes harmóniában egymással és az őket körülvevő természettel valamint tökéletesen beilleszkedtek falusi közösségbe.

A történet akár sablontörténet is lehetne két fiatal magyarról akik nekivágtak a világnak egymásról nem is tudva majd különböző kacskaringókon keresztül találkoztak és utána együtt építették tovább életüket sok munkával kitartással és végül révbe értek.Ha a fenti bekezdést kicsit bő lére ereszteném és vinnék bele néhány nyálas fordulatot akkor befejezhetném azzal hogy „kedves olvasóim a Júlia romantikus regények legújabb történetét olvasták.”Kicsit máshonnan közelíteném meg a dolgot. Ez a látogatás rádöbbentett hogy Magyarországnak esélye sincs felzárkózni a nyugathoz. Világosan kiderült hogy Magyarország a Balkánhoz tartozik bármennyire nehéz is ezt az ítéletet kimondani.

Nem azért mert anyagi javakban annyira le lenne maradva. Nem azért mert a politika olyan amilyen.Hanem azért mert olyan szemléletbeli különbségek vannak ami garantálja a Balkánhoz tartozást.Most akkor egy kis kitérőt tennék a történet jobb érthetősége érdekében.Valamikor volt olyan politikai szlogen Magyarországon hogy „Tiéd az ország tiéd a gyár magadnak építed.”A magyar ember ezt szó szerint vette és hazavitte a gyárat magának legalábbis megpróbálta.A „magadnak építed”-ből annyit értett meg hogy amit magának épít otthon azt lehetőleg a munkahelyről kell „szerezni”.

Most visszatérnék az eredeti sztorihoz.

A meghívó házigazdánk Tibor, írt egy hozzászólást az egyik itteni poszthoz, miszerint építik az új sörfőzdéjüket és ha arra járok nézzek be hozzájuk.Néhány email váltás és időpont egyeztetés után a tegnapi nap volt ideális.Reggel a cím GPS-be betáplálva irány az ég alja. Úgy beszéltük meg hogy a kisebb most üzemelő sörfőzdében találkozunk. Csodálatos szép tájakon keresztül vezetett az út, tipikus angol földek mellett amiket sövény vagy kőkerítések választanak el.

Viszonylag könnyen odataláltunk a sörfőzdéhez ahol találkoztunk meghívónkkal.Egy végtelenül szimpatikus fiatalember aki a kölcsönös bemutatkozás után három perccel már a sörfőzés folyamatát magyarázta nekünk. Két dolgot azonnal leszűrtem.

Tibor nagyon szereti a munkáját. Olyan őszinte lelkesedéssel beszélt a sörkészítésről mint én szoktam valakinek az én munkámról. Végig úgy beszélt a sörről mint egy élő anyagról (az is) amivel az őt megillető gondoskodással kell bánni.Minden mondata minden szava azt tükrözte hogy élvezi amit csinál.Ha valaki akkor én tudom hogy ez milyen jó érzés.A másik pedig ami miatt azt a kis kitérőt tettem fentebb az az hogy végig többes szám első személyben beszélt. A mi sörfőzdénk, a mi sörünk stb…Itt rákérdeztem hogy övé a sörfőzde?Kiderült hogy nem, hanem egy Svéd vállalkozóé egy hihetetlenül gazdag emberé akié a környező földek, erdők és még rengeteg minden.A saját földjén megtermelt árpából, a saját földjén keresztülfolyó patakból származó vízből készül a sör, és a megmaradó malátát a saját hízómarhái eszik meg.

Ez volt az a pont ahol megvilágosodtam és amikor Magyarországot lejjebb soroltam földrajzilag.Tibor a sörfőzde vezetője igazgatója menedzsere kinek mi tetszik tulajdonosi szemlélettel kezeli egy másik ember tulajdonát.Nem a magyarországi „tied a gyár” szemlélettel hanem a valódi tulajdonos gondoskodó szemléletével. (Most felbontottam egy Flint Knappler-t amit tőle kaptam) Azzal a szemlélettel ami előreviszi a vállalkozást.

Tibor két évvel ezelőtt hordógurigató melósként kezdte a munkát a sörfőzdében és másfél év múlva Ő vezeti a főzdét építik a sokszorta nagyobb új sörfőzdét ahol már a sör mellett égetett szeszesitalok lepárlását is elkezdik és annak az egész gyárnak Ő lesz a vezetője.

A hozzáállásról és a dolgok menetéről két történetet megosztanék.A sokfajta sör közül az egyik legerősebb a Highlander szarvasmarha fajta nevét viseli.Az erős sört párhuzamba állítva az erős Highlander bikával Horny Highlander néven forgalmazzák. Ez eddig rendben is van. DE.Egy söröscímke megtervezéséért Magyarországon dizájnereket versenyeztetnének horribilis pénzekért. Itt egyszerűen lefényképezték saját Highlander csordájuk vezérbikáját és az néz szembe mindenkivel a címkéről.

A másik történet.Angliában nagyon kedveltek az English Pale Ale sörök mellett az indiai Indian Pale Ale-ek is.Természetesen ez a sörgyár is gyárt ilyet. Igen ám de nevet kellett neki adni.A főzde egyik munkása egy indiai fiú éppen töltötte a hordókat mikor Tibor odaszólt neki

-figyelj haver honnét jöttél?-

-Belapurból-

-OK akkor az Indian Pale Ale neve Belapur lesz-

Ennyi.

Halkan tenném fel a kérdést, elképzelhető e a következő párbeszéd Magyarországon  Esmerdzsó Béla és Kolompár Armandó között a sörfőzdében?

-Hé Armi honnan gyüttél?-

-Tiszaburáról-

- Jó akkor a sör neve Tiszaburai Barna lesz-

A két párbeszéd közötti különbség behozhatatlan.

Magyarország soha nem fog eljutni arra szintre ahol a nyugat most van.Tibor példája a legjobb példa arra hogy a magyar ember tud és akar dolgozni, hogy nem probléma neki a nyugati munkamorál felvétele és alkalmazása. Nem gond a beilleszkedés.Tud élni a lehetőséggel és nem visszaélni vele.Ugyanakkor a legjobb példa arra is hogy Magyarország milyen embereket veszít el örökre.

Miután Tibor bemutatta a sörkészítés folyamatát majd megnéztük az épülő új főzdét, megajándékozott több mint elég sörrel elmentünk az otthonába.Mint mondtam két éve dolgozik a Svéd tulajdonosnak. Most Ő vezeti a sörfőzdét és a tulajdonos birtokán lakik egy meseszerűen szép házban egy őspark közepén.Az ablak alatt folyik a folyó amiből a vizet veszik a sörhöz, hattyúk és vadkacsák úszkálnak benne méretes pisztrángok között. Kertészek gondozzák a parkot külön ember tartja tisztán a folyót .A mezőn legel a Highlander csorda.

 A lakásban fogadott minket Tibor végtelenül kedves felesége most öthónapos kislányukkal.Némi beszélgetés után sétáltunk egyet a parkban. Gondosan nyírt sövények rendben tartott konyhakert csend és nyugalom. A legközelebbi falu is több kilométer. Mindent arra szakosodott emberek tartanak rendben. Tibor nem azért siet haza a munkából mert le kell nyírni a füvet hanem hogy a családjával legyen. Megint egy pont ide.

Utána elmentünk a közeli kisvárosba egy PUB-ba ebédelni.Ott még elbeszélgettünk egy kicsit majd hazaindultunk.Egy fantasztikus nap volt fantasztikus emberekkel fantasztikus környezetben.Hangsúlyoznám hogy Tiborral előtte soha nem találkoztam nem ismertük egymást és mindössze néhány email váltás után jött létre a tegnapi nap.

A feleségemmel együtt örülünk hogy átélhettük.Ugyanakkor tegnap óta egészen másképp gondolok Magyarországra és Angliára.

Most láttam igazán miért tart ott mindkettő ahol tart.

Utóirat: Tibi a Flint Knapper is rendben van:))))))))))