HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • tanyasi értelmiségi: www.youtube.com/watch?v=CeBzzs2-nTQ (2024.04.25. 20:36) TE TETTED EZT KIRÁLY
  • Hejira: Fityesz himnusz: Most múlik pontosan (2024.03.28. 15:49) Gyerekiahóra...
  • diggerdriver: @Ferenczi Krisztián: Gratulálok a háthoz. A faváz sokszáz évig kitart és egybentart. A legöregebb ... (2023.12.17. 20:44) Házépítés itt és ott...
  • Móka Miki: Ez valami eszméletlen ahogy a sérült agy tirpák zotyi nyalja a munchhausen valagát. Ewwwww (2023.05.19. 21:44) Ki a rosszfiú?

Címkék

Elégtétel.

2016.05.31. 19:37 diggerdriver

Folyamatosan jönnek a hírek Magyarországról hogy baj van. MUNKAERŐHIÁNY VAN. Nem találnak embert, szakembert meg pláne. Horribile dictu  néhány cég odáig süllyedt hogy kénytelen bért emelni. Belegondolni is rossz. Vége a világnak BÉRT KELL EMELNI.

http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/havi_negyszazezerert_sem_jon_haza_a_magyar_szakacs.615170.html

Most ha rosszmájú lennék akkor elégtételt éreznék, sőt kárörvendenék. Tudjátok mit? Én bizony elégtételt érzek és kárörvendek. Otthon beérett a termés. Sok köszönet nincs benne, kicsi is meg savanyú is de a tiétek. Tisztelt vállalkozó urak. Tisztelt közgazdászok akik a közép és felsővezetést adjátok a vállalatokban. Most ÉN kérdezek vissza. Hogyis van az a „ ha nem tetszik el lehet menni”, „nyitva az ajtó”, „döngetik a kaput annyian akarnak itt dolgozni”,  „annyit fizetünk neked amiért még itt maradsz ő meg annyival kap többet hogy idejöjjön”?

Én meg azt mondom HA DISZNÓ NINCS KONDÁS SEM KELL.

El lehet menni? Kösz, megfogadtuk a jótanácsot néhányszázezren. Na akkor MOST lehet kinyitni a kapukat és beengedni aki döngeti. Nocsak. Nincs kint senki? Így jártatok bazdmeg. Urak. Nincs aki kivegye alólatok a szart a kórházban? Nincs aki megsüsse a kenyeretek? Nincs aki megjavítsa a vízvezetéket? Talán tovább kellett volna látni az orrotoknál.

Bizony tisztelt középvezetők, tisztelt vállalatvezetők, tisztelt vállalkozók ezért jó részt ti vagytok a felelősek. A lovat nem csak ütni kell hanem néha egy kis kockacukrot is kellett volna adni neki. Dakota indián alól kidőlt a ló mert éhenhalt. Mostmár adnál neki de késő.

Közgazdász urak. Céget menedzselni megtanultatok. Emberként viselkedni nem. A konda szétszéledt, nincs aki összeterelje. Persze ti nem vagytok felelősek. Ti nem tudtátok. Azt hittétek örökké tart a „ majd veszünk fel másik embert” korszak. Tévedtetek. Megérdemlitek.

Utoljára a nagy büdös átkos kommunista korszakban volt a főnök beosztott viszony közvetlen és szociálisan érzékeny. Aztán a rendszerváltás után az átkosban szocializálódott melósbarát „öreg”-eket szép lassan felváltotta az egyetemről frissen kikerült profitorientált fiatalok hada. Megtörtént mindenhol az úgynevezett „fiatalítás”.

 Mára beérett a gyümölcse.

Láttam hogyan beszélnek tisztességben megőszült szakemberekkel. Sokan inkább vállalták hogy idő előtt csökkentett pénzért nyugdíjba vonulnak. A fiatalítás hozadéka az is hogy Magyarországon negyven év felett nem ember az ember. A szaktudás a tapasztalat a szorgalom nem érték.

Az emberek értettek a szóból. A köztudottan röghözkötött magyar máshol próbál boldogulni.  Nyelvtudással vagy anélkül keserűséggel telve megy el.

Kint az új országban iszonyatos hátrányt kell ledolgozni.

Elhelyezkedtem az angol építőiparban. A nyelvet nem beszéltem. Az építőipar felépítését technológiai folyamatait nem ismertem. Húsz év után a birminghami vizsgán ültem újra lánctalpas forgókotróra megint. Sokszoros hátrányból indultam. Valamivel pótolnom kellett a nyelvtudás hiányát. Csak és kizárólag a munkámmal tudtam azt elérni hogy a cégek, az ügynökségek munkát adjanak. Csak a munkámmal tudtam kompenzálni. Nem, nem kellett többet dolgoznom mint más gépkezelőknek csak jóval profibbnak kellett lenni. Két dolog jellemzi az itteni, amúgy nagyon jó gépkezelőket. Csak annyit csinálnak amit mondanak nekik. Soha nem kezdeményeznek akkor sem ha tudnának segíteni. Valamint úgy félnek a közművezetékektől mint a tűztől. Na ezen a két téren tudtam lelépni őket. Nem volt könnyű. Ha a feleségem nem tartja bennem a lelket az első időkben akkor idegileg rámegyek. a szakmai önbecsülésem romokban hevert. Ő volt aki bízott bennem és végig tartotta bennem a lelket. Sikerült. Ma már folyamatosan van munkám sőt olyan is előfordult hogy cégek akiknek dolgoztam újra engem kérnek. Az ügynökök naponta küldik ajánlataikat.20130809_125634.jpg

Dolgoztam az öt év alatt körülbelül hatvan különböző építkezésen. Egy naptól egy évig. Soha a legcsekélyebb problémám vagy konfliktusom nem volt, egy esetett kivéve mikor én hagytam ott egy építkezést. Mindig mindenhol a legnagyobb tisztelettel beszéltek velem. Számtalan ország melósaival dolgoztam együtt Dél Afrikától Litvániáig. Mindenkivel békében és barátságban.

Nehéz volt idáig eljutni. Mindegy nem érdekes. Túl vagyok rajta.

Igen ez nekem elégtétel. Ha van eszük akkor a nagy arcból egy kicsit visszavesznek otthon. A pökhendi megalázóan odavetett „el lehet menni” talán kevesebb lesz. Még az is előfordulhat hogy emberszámba veszik a melóst. A megbecsüléstől még fényévekre vannak de valami elkezdődött.

Mi néhányszázezren indítottuk el ezt a folyamatot. Volt a kormánynak néhány sikertelen, közröhelybe fulladó próbálkozása a kivándorlók hazacsábítására.

Ahány kivándorló annyiféle indíttatás. Természetesen a legnagyobb motiváció a pénz. Viszont a munkahelyi légkör sem elhanyagolható tényező. Van akinek fontos. Aztán ez az az időszak amikor a magyarnak elfogyott a türelme.  Már nem hat a „várjál még néhány évet és jobb lesz” duma.

Persze senki sem pótolhatatlan. Majd közgazdász úr beáll tökösnővérnek, majd menedzser elvtárs kiszedi a kenyeret a kemencéből.

Azt hiszem a közgazdasági állatorvosi ló minden ismérve felfedezhető a balatoni vállalkozók tevékenységén. Csapnivaló szolgáltatást nyújtani aranyáron, zsebből fizetett vagy ki nem fizetett emberekkel három hónapig, kitermelve az év többi hónapjára a megélhetést plusz az X5 BMW árát.

Az egész folyamatra az ostoba kormányzati kommunikáció még rátett egy lapáttal. „Tapasztalatot szerezni mennek ki a magyarok aztán majd hazajönnek és felvirágoztatják az országot”.

Tejóatyaúristen. Ha egy kutyának beadnák ezt a dumát megveszne tőle. A kormány az adófizetők pénzéből hazavásárolt néhány embert és óriási sikerként elkönyvelte.

Lófaszt mama…

Kinyílt a világ megszűntek a határok, egy újkori népvándorlás kezdetén vagyunk. A „Nem térkép e táj” már nem tart otthon senkit. A párducbőrös kacagányt el kellett adni hogy egy tányér leves kerüljön az asztalra.

A tisztelt országmenedzser urak mit gondoltak meddig lehet büntetlenül hülyének nézni a magyart? Meddig lehet lózungokat pufogtatva röghöz kötni az embereket?

Negyvenhét évesen harminc év munkaviszony után mondtam hogy elég volt. Azt kell mondanom hogy köszönöm urak. Meg kell köszönnöm hogy átsegítettetek a saját korlátaimon és olyan élményekhez jutottam amikhez egyébként esélyem sem lett volna. Minden nap egy új élmény minden nap egy új felfedezés, és vagyunk így ezzel néhány százezren.

Ja hogy közben otthon nincs szakember. Az országot nem egyetlen nap alatt hagyta el ennyi ember. Hosszú, folyamatosan erősödő trend ez ami mérhető vizsgálható és előre jelezhető. Semmit nem tettetek ellene. Most meg megy a csodálkozás hogy nincs ember. Gratulálok. Így kell ezt csinálni. Felmerül a kérdés hogy mondjuk az utolsó tíz év felsővezetése mennyire alkalmas a feladata ellátására ha az orruk előtt zajló folyamatokat sem tudják kezelni? Ha én ilyen szakember lennék már páros lábbal rúgtak volna ki mindenhonnan.

Nem sajnálok semmit és senkit. Nyomokban sincs bennem ideológiai elkötelezettség az ország iránt. Magyar vagyok és ezt soha nem tagadnám meg. Ott születtem, az életem legnagyobb részét ott éltem le. Minden emlék odaköt. Semmi bajom az országgal, a hazával, sőt az ott zajló folyamatokkal sincs. Elfogadom és tiszteletben tartom a nép döntését hogy milyen országvezetést választott. Ha a választópolgároknak ez kellett ám legyen. Engem nem érint. Gusztustalanul önző féreggé váltam.

Most meg elégtételt érzek. Visszaigazolást hogy jól döntöttem. 

Mi kivándorolt magyarok számtalanszor megkaptuk már hogy hazaárulók vagyunk, hogy menjünk nem hiányzunk  senkinek, hogy mindig idegenek leszünk a világban és sehol nem lelünk otthonra. 

Én meg csak ennyit mondok:2016-05-27_170207.jpg2016-05-31_183200.jpg

 

437 komment

Volt egyszer egy Amper.

2016.05.15. 15:46 diggerdriver

Nehezen vettem rá magam erre a posztra mert látszólag unalmas és száraz témákról szól de pont ezért szeretném úgy leírni hogy mindenki számára közérthető legyen. Nem fogok belemélyedni túlságosan csak az alapokat próbálom megismertetni annyira hogy egyáltalán fogalmunk legyen mi miért történik.

Első körben az elektromosságról beszélnék.

Mit tud róla az átlagember? „Ha megbasz a kettőhúsz akkor meghalsz”, „dróton dzsal a petró”, „ha szöget dugsz a konnektorba akkor csípődobással kezdi”, „kúrva drága az áram”, „mintha lenne valami feszültség meg áramerősség amit Volttal vagy Amperral mérnek de a franc se tudja melyik melyik”.

Körülbelül ennyi.

Én emlékszem még az általános iskolai órára mikor a tanár az elektromosságot tanította. Feltette a kérdést, mi az elektromos áram? Meg is válaszolta magának mindjárt, hogy elektronok vándorlása.

Kösz baszdmeg, sokat segítettél mostmár akkor mindenki ki lett művelve rendesen áramilag. Aztán elment mindenféle Ohm meg frekvencia meg egyéb érthetetlen számítások felé kellő módon megutáltatva mindenkivel a témát.Most megpróbálok ezen fordítani és közérthetően elmondani hogy miről van szó.

Kezdjük.

Mindenki ismeri a vízvezeték hálózatot. Két mérhető tulajdonságáról beszéljünk most, a nyomásáról és a szállított vízmennyiségről. A vízhálózat nyomása átlag 5 bar körüli. A bar leánykori neve atmoszféra. Az 5 bar az 5 atmoszféra nyomás, a továbbiakban a bar-t használom.A másik tulajdonsága a szállított vizmennyiség. Nem tudok pontos értéket szerintem olyan 100liter/perc körül van.

Hogy van ez az elektromos hálózatnál?

„Ha megbasz a kettőhúsz akkor meghalsz”. Ez már módosult 230 voltra, de ez részletkérdés. Az elektromosságban a feszültség, vagyis a Volt az a vízhálózat nyomásának felel meg. Az áram mennyisége, az Amper pedig a szállított vízmennyiségnek.

A villanyóra előtt rendelkezésünkre áll 230 volt feszültség és általában 16 amperra van biztosítva a hálózat. Ebből 25-30 milliamper már halált okoz.

Tehát a vízhálózat vízóra előtti része 5 bar(volt) nyomással és 100liter/perc(amper) áteresztési mennyiséggel várja hogy fogyasszunk belőle. Kinyitunk egy csapot és teleengedünk egy vödröt. A vízóra méri a kiengedett mennyiséget és azután fizetjük a vízdíjat.

Amikor felkapcsolunk egy villanyégőt akkor a vízhálózattal ellentétben a villanyóra nem áteresztett mennyiséget mér hanem az áram által elvégzett munkát amit Watt-ban mérünk és Kilowatt-ban fizetünk de ebbe ne menjünk bele mélyebben.

Néhány szemléltető példát hoznék a feszültség(nyomás) és áramerősség(szállított vízmennyiség) viszonyára és érthetőbb lesz az összefüggés.

Az elektromos áram halálos. Viszont nem a feszültség(volt) öl hanem az áramerősség(amper). Pontosabban a feszültség és az áramerősség együtt. A halálos mennyiségű áramerősséghez minimum 42 volt feszültség is kell.

A benzinmotorok gyújtószikrája 20ezer volt feszültségen üzemel. Kúrva kellemetlen ha az ember belenyúl de néhány izomgörcsnél nagyobb baja nem lesz. Mert mindössze 3-6 milliamper áram folyik át a testén. Nézzük meg ennek a párhuzamát folyadékoknál. Egy munkagép olajnyomása 160-480 bar-ig terjed. Ez iszonyatos nagy nyomás. Kettő bár guminyomás már felemel egy autót. Mégis ha eltörik egy olajcső akkor semmi veszély nincs hiszen az a maximum 400liter olaj nem számottevő mennyiség ahhoz hogy balesetet okozzon.

Mi van ha a szállított mennyiséget(litert vagy ampert) növeljük és a nyomást(bar vagy volt) csökkentjük?

Képzeljük el hogy benne állunk a budai csapadékvíz főgyűjtő csövében ami három méter átmérőjű, és egyszerre teljes keresztmetszetben ránk zúdul a víz. A végeredmény megegyezik azzal mikor 30milliamper a szívünkön keresztülhalad. Meghalunk. Ez jól szemlélteti hogy a szállított mennyiség öl.

Persze vannak átmenetek. Ha csökkentem a szállított mennyiséget és növelem a nyomást akkor kapok egy vízágyút és annak teljes vízhozamát nyomását arcba kapva ugyanúgy halál a vége.

Beszéljünk egy másik érdekes részéről a két hálózatnak. Hogyan szállítunk nagymennyiségű áramot és vizet?Hogyan tudok nagymennyiségű vizet eljuttatni adott helyre rövid idő alatt?

Vagy a cső nyomását növelem vagy az átmérőjét. Míg az elektromos áram szállításának feszültségét a hálózati 230 voltos feszültség többszázszorosára is lehet növelni ez víznél nem lehetséges. Ha nem tudnánk ilyen mértékben növelni a feszültséget akkor áramot csak rövid távra és derékvastagságú kábelekkel tudnánk szállítani. Egy háromszorosára növelt nyomású nagyátmérőjű vízcsőtörés is milliárdos károkat tud okozni, és minden további nyomásnövelés fokozott kockázatot jelent. Ezért vannak aztán méteres vagy nagyobb átmérőjű vízvezetékek. Ezek aztán ahogy a víztározókból a lakossághoz érnek mindig kisebb átmérőre csökkennek de a nyomásokban számottevő különbség nincs.

Nem úgy az elektromos hálózatnál. A legnagyobb magasfeszültségű vezetékek 120ezer voltra feltranszformált áramot visznek a településekbe. Mint tudjuk ezeknek a vezetékeknek már a megközelítése is halálos. Ott ezt visszatranszformálják általában 10ezer voltra és ezt már a föld alatt vezetve viszik a település különböző helyein található transzformátorokba ahonnan már 230voltos hálózati feszültségként mennek a fogyasztókhoz.

A mindennapi életben kétfajta áramot használunk. Váltóáramot és egyenáramot. A váltóáramnál az áram iránya másodpercenként ötvenszer változik. Vagyis ötvenszer az egyik és ötvenszer a másik irányba áramlik. Az egyenáram mindig egy irányba folyik. A két áramfajta felhasználása jól elkülönül egymástól. A lakosság általában mindkét áramformát használja. A lakásokat ellátó hálózati áram az váltóáram.

 Az autók elektromos hálózata viszont egyenáram. Egyenáram működteti még az elektromos szállító járműveket, úgymint metró, trolibusz, villamos. Kevesen tudják de az egyenáram veszélyesebb mint a váltóáram. Az egyenáram lebontja a vért oxigénre és hidrogénre a maradék vörös vértestek pedig összeállva vérrögöket képeznek amik a szívbe érve halált okoznak. Persze ez nem a kisfeszültségű autóknál probléma hanem a nagyfeszültségű szállítóeszközöknél.

Nagy ipari üzemekben ahol nagymennyiségű akkumulátort töltenek egy helységben ki van írva hogy acéltalpú bakancsban belépni tilos. Az akkumulátorok töltésekor képződő hidrogéngáz robbanásveszélyes, és egy betonon megcsúszó szikrát vető acéltalpú bakancs nagy tüzijátékot okozhat.

 

Az egész fenti szösszenet arra volt hivatott hogy az elektromos hálózatot a vízhálózattal párhuzamba állítva könnyebbé tegye a megértését. Nem beszéltünk elektromágnesességről, biztosítékokról, ellenállásról, és még rengeteg dologról. Rengeteg szabályozás, kivétel extrém megoldás tarkítja a történetet én csak a gyakoribb megoldásokat írtam le. Ha csak egy kicsit is tudtam segíteni egy homályos terület jobb megértésében már nem írtam hiába.

(Köszönet villanyszerelő barátomnak a Határátkelő blogról, aki segített a fenti írás létrejöttében.)

 

 

 

Turbó

Mi a turbófeltöltő és hogyan működik?

A benzin és dízelmotoroknak köbcentiméterben mért hengerűrtartalma van. Alapesetként vegyünk egy négyhengeres kétezer köbcentiméteres benzinmotort. Kétezer köbcentiméter az két liter tehát a négy henger mindegyikére fél liter űrtartalom jut. Egy szívóütem alatt ez a henger fél liter levegőt képes beszívni. Ehhez hozzáadjuk a benzint és gyújtószikrával meggyújtjuk. A benzin felrobban, elvégez egy munkaütemet és ezeknek a munkaütemeknek az összessége hajtja az autót. Mi a probléma?

Az hogy ez az autó 120 lóerős teljesítményt tud leadni de én sokkal többet szeretnék. Nosza akkor nyomjunk bele több benzint és erősebb lesz. Na itt van az eb elhantolva. Nem több teljesítményt kapunk hanem egy köhögő füstöt okádó autót. Miért?

Mi az égés három alapfeltétele? Levegő, éghető anyag, gyulladási hőmérséklet.

 Ami nem mindegy az a levegő és a benzin keverési aránya. Azért mert egy kilogramm benzin hasznosításához 14,7kilogramm levegő szükséges. Közérthetőbben egy liter benzin elégetéséhez 8925liter levegőt kell adni.

A motorba jutó benzin mennyiségét a legkönnyebb növelni. Az nem probléma. A levegőmennyiség növelése a probléma. Egyszerű a megoldás, több levegőt kell bejuttatni és ahhoz már mehet a több benzin. Vagyis tömjük meg a motort mint a libát.

Na erre találták ki a turbófeltöltőt.

Egy öklömnyi szerkezet ami a motorra felszerelve a 120 lóerőből 160-at csinál. Hogy működik?slide_55.jpg

Van két csigaházszerű oldala és két lapátkereke amit tengely köt össze. Az egyik lapátkereket  a kipufogógáz hajtja meg a másik pedig túlnyomást állít elő a hengerben.00267397.gif

Ilyen egyszerű?

Nem.

Először is a turbó az élete legnagyobb részét extrém magas hőmérsékleten a vas vörösizzásához közeli hőmérsékleten tölti.image024.jpg Másodszor pedig az emberi elme számára felfoghatatlan magas fordulatszámon pörög. Százezertől háromszázezerig tartó fordulatot képes produkálni egy perc alatt. Ötezerszer fordul egy másodperc alatt.  Csapágyazása ilyen fordulat mellett hagyományos módon nem lehetséges ezért magasnyomású olajban forog. Ez hozza magával azt hogy turbós motorú autókat nem szabad egyből leállítani mert leállításkor azonnal megszűnik az olajnyomás és amíg a turbó a több százezres fordulatról megáll addig szárazon forog. Közismert autószerelő trükk hogy leveszi a szívócsövet és megmozgatja a turbó tengelyét. Ami lötyög, persze hogy lötyög hiszen áll a motor és nincs olajnyomás körülötte. Ő viszont azt mondja hogy nézze hölgyem-uram lötyög a tengelye ki kell cserélni, 300ezer.

A legnagyobb műszaki problémát az úgynevezett turbólyuk okozza. Ha hirtelen gázt adunk egy turbós autónak akkor azt tapasztaljuk hogy hirtelen megtorpan majd őrült módjára elkezd gyorsulni. Ezt a megtorpanást nevezik turbólyuknak. Mi okozza?

A kiáramló kipufogó gáz csak érintőlegesen hajtja a lapátkereket, a gázkiáramlás többsége akadálytalanul megy a kipufogóba? Miért?

Azért mert ha úgy méreteznék hogy már alapjárati fordulatszám közelében nyomást állítson elő akkor odalépve neki ugyan turbólyuk nélkül gyorsulna de már félgáznál felrobbanna a turbó valahol ötszázezer fordulat környékén. A turbó a legmagasabb fordulatszámát és töltőnyomását a motor legmagasabb fordulatánál kell hogy elérje. Ezért van az hogy a fordulatszám alsó harmadában nem, vagy alig tölt többletlevegőt a hengerekbe. Ma már számtalan műszaki megoldás létezik a turbólyuk és egyéb hátrányok kiküszöbölésére amik eredményeképpen szinte csak az előnyei érvényesülnek.

Mi van akkor ha nem elég a 160lóerő és még kéne hozzá vagy 15?  Olyankor egy töltőlevegő visszahűtő kerül beépítésre.c93dbecef8e127f9.jpg

A magas hőmérsékleten dolgozó turbó felmelegíti a benyomott levegőt és az kitágul, az oxigénmolekulák ritkábbak lesznek és kénytelenek leszünk kevesebb üzemanyagot befecskendezni.turbo_auto_expanzio_8.jpg

Ha viszont a már turbó utáni magasabb nyomású levegőt visszahűtjük akkor az oxigénban dúsabb levegőbe még több benzint juttathatunk és még nyerünk 15 lóerő többletet.

Jelenleg ott tart a járműipar hogy a dízelmotorok már csak és kizárólag turbóval és visszahűtővel szerelve kerülnek ki a gyárból. A környezetvédelmi előírások miatt a benzinmotorok hengerűrtartalma csökken de ezt kompenzálandó turbóval szerelik fel őket.

Ennyit a turbóról.

 

A Nagy Kérdés.

Most egy műszaki problémáról szeretnék beszélni aminek a megoldását hiába keresem régóta.

Vázoljuk fel hogyan működik egy négyütemű motor olajozása.

Van egy olajteknő vagy olajtartály ahonnét egy szivattyú nyomja az olajat a kenendő helyekre. Az olaj elvégzi kenő, és hőelvezető feladatát majd LECSÖPÖG az olajteknőbe, az olajszivattyúhoz és kezdődik a körforgás elölről. Értelemszerűen a gravitáció szükséges ehhez a körfolyamathoz.olaj4.jpg

Egészen addig működik is a dolog amíg a motor hengerszöge nem tér el LEFELÉ a vízszintestől. Vagyis az álló a V vagy a boxermotor minden további nélkül működhet a fent vázolt körfolyamattal.

Innen kezdődik a probléma. Mi van amikor a motor hengerszöge lejjebb van a vízszintestől vagy pláne fejjel lefelé van beépítve.

A repülőgépek csillagmotorja kiváló példa. Hol az olajteknő hol az olajtartály, hova kerül a fejjel lefelé álló hengerek olaja? A fordulaton járó motor dugattyúszoknyája megtelik olajjal? Hogyan épül fel a körfolyamat?mag-400-fs.jpg

Sok soros repülőgépmotort építettek be fejjel lefelé . Vajon milyen olajozási rendszerük volt?menasco_engine_installation.jpgmiles_m_3c_falcon_six_de_havilland_gipsy_six_3.JPG
1-havilland-gipsy-queen.jpg300px-dhgipsyqueen.JPG

Tud erről valaki valamit?

23 komment

süti beállítások módosítása