Az angolok kétféle fő földmunkagép típust különböztetnek meg. Az egyik a teljes 360 fokban körbeforduló,
a másik a traktor alapú 180 fokos munkagép.

Bár én életem 25 évét 180 fokos gépek kezelésével töltöttem, most mégis a forgókotrókról beszélnék.

Miért?

Mert ebben a gépcsoportban zajlik jelenleg a legnagyobb konstrukciós forradalom. Ahhoz hogy megértsétek, el kell magyaráznom néhány alapvetést. Ígérem könnyen emészthető lesz. Nem tárgyalom külön a lánctalpas és gumikerekes 360 fokos gépeket mert amit írok mindegyikre vonatkozik. 

Ezeknél a gépeknél legfontosabb tervezői csapásirány a kiegyensúlyozás. Mindenki látott már toronydarut aminek a fülkéje mögött hatalmas betonsúlyok voltak rögzítve. ezek a betonsúlyok biztosítják a daru egyensúlyát teheremelés közben.

A munkagépeken hatalmas öntöttvas súlyokat használnak amit a laikusok nem is látnak mert teljesen bele van építve a gép felsővázába és lefestve a gép színére. Hogy mégis mekkora ez a súly? Típustól és felépítéstől függ de egy 13 tonnás gépnél kb 3 tonna, tömör öntöttvas. 

Miért kell ez?

Képzeljünk el egy munkagépet nagyon egyszerűen ábrázolva egy nagy T betűnek. A függőleges szár a gép tengelye, a vízszintes szár bal oldala a markológém, a másik oldala a fülke mögötti rész ami magában foglalja a motort és hidraulikus szerelvényeket és az ELLENSÚLYT. Ennek a T betűnek egyensúlyban kell lenni. Ha a vízszintes szár mindkét oldala például 4 méter és megterhelem őket 6-6 tonnával akkor teljesen kiegyensúlyoztam. Ha az egyik ágat felére veszem 2 méterre akkor annak az ágnak a terhelését növelnem kell a duplájára vagyis 12 tonnára hogy egyensúlyban maradjon. Tehát a T betű egyik ága 4 méter 6 tonna súllyal, a másik ága 2 méter 12 tonna súllyal. Egyszerű fizika, mindenki tanulta az iskolában.

Menjünk tovább. Ha bármelyik oldal terhelését megváltoztatom akkor a T betű elborul.  Márpedig a munkagépnek egyszer üres a kanala máskor van benne egy tonna föld vagy emelek 3 tonna vasköteget vele.

Hogyan lehet a kiegyensúlyozás határait kitolni? 

Nagyon egyszerűen. Tegyünk a T betű függőleges szára alá egy vízszintes ágat. Vagyis tettünk a munkagép alá egy lánctalpat. Hogy néz ki a T betűnk? Képzeljünk el egy oldalára fektetett H betűt aminek az alsó talajon fekvő szára 4 méter a felső bal oldali szára 6 méter a jobb oldali szára, 2 méter. Ez egy munkagép egyszerű rajza, talán látszanak az arányok. A súly a lánctalp talajon lévő felfekvésének köszönhetően máris tág határok között változtatható. Ez azt jelenti hogy mostmár nem billen semmilyen irányba a gép ha súlyt emelek? Nem, nem azt jelenti.A gép tervezői meghatároznak egy maximális súlyt amit a gép fel tud emelni. Ennél nagyobb tehernél egy határoló szelep nyit és a gép leszabályoz, vagyis nem tud emelni. 

Ezt a határt viszont úgy szabják meg hogy a gép a maximális súlyt közvetlenül maga mellett behúzott gémszerkezettel tudja megemelni. Hogy mekkora különbség van behúzott és kinyújtott gém között azt úgy szemléltetem hogy próbáljátok elképzelni mikor egy 30 kilós bőröndöt magatok mellett kell felemelni vagy kinyújtott karral. Nagyon nem mindegy. 

A gép viszont kinyújtott karral is fel tudná emelni a maximumhoz közeli súlyt csak ott már nem a teher emelkedne el a talajtól hanem a gép bukna előre. 

Ezek szerint a gép stabilitásának a határát a lánctalp hossza határozza meg?

Nem. A lánctalp SZÉLESSÉGE. Számoljunk. A lánctalp hossza 4 méter. A gép tengelyétől az előrenyúlása 2 méter. Ez a 2 méter és a gép középtengelyétől hátrafelé eső ÖSSZES súly határozza meg hogy mikor tud még emelni vagy mikor billen előre.

Ha viszont kifordulok oldalra akkor mások a paraméterek. A lánctalp szélessége 2,7 méter. vagyis máris nincs 2 méterem mint a fent leírtakban hanem csak 1,35. a borulási határ jelentősen megváltozott.

Mindezeket elolvasva talán világossá vált hogyan kell kiegyensúlyozni egy gépet. A gépkezelő felelőssége tudni
és betartani a határokat MINDEN körülmények között. Volt már olyan hogy nagy súlyt emelve oldalra fordulva billent a gép és azonnal le kellett dobnom a terhet mert ha nem akkor felborulok.

Hol van itt a konstrukciós forradalom?

Most rátérünk arra is. A képen egy hagyományos, régi iskola szerint megtervezett gépet látunk, egy Hitachi-t.

Ezen a képen egy új tervezői koncepció alapján konstruált gépet látunk, egy Hyundai-t.

A Hyundai kisebbnek néz ki mégis közel két tonnával nehezebb mint a Hitachi. Miért? A régi gépeket úgy tervezték meg hogy a felsőváz fülke mögötti részét addig nyújtották amilyen HOSSZÚ volt a lánctalp. A fenti méreteket alapul véve a gép közepétől 2 métert nyúlt hátra a felsőváz. Ez felvet egy problémát.  Mint ahogy írtuk a lánctalp SZÉLESSÉGE a közepétől mérve 1,35 méter az oldalra kifordult Hitachi fara 65 centit túllóg a lánctalptól. 

Nem is gondoljátok milyen sokat jelent ez a 65 centi egy zsúfolt építkezésen. MINDIG úgy kell beállnom egy épület, egy kerítés, egy teherautó, egy konténer mellé hogy minimum 65 centire legyek tőle mert forduláskor letarolom. 

Az új irányzat a kompakt gépek tervezése felé halad, vagyis a lánctalp SZÉLESSÉGÉT veszi alapul fordulásnál. Ez viszont felvet több tervezési problémát. A régi gépeknél volt hely kényelmesen elhelyezni a motort minden szerelvényével együtt. Most viszont az ellensúlyt sokkal közelebb kell hozni a gép tengelyéhez, ezáltal jelentősen növelni is kell a súlyát hiszen a képzeletbeli T betű egyik karja lerövidült. másrészt a fülke és ellensúly között kevesebb lett a hely, ezért felfelé kell építkezni. A két gépet összehasonlítva látszik hogy mennyire megváltoztak az arányok. Viszont sokkal könnyebb egy kompakt géppel dolgozni.

Azért az új tervezési irányzattal is lehet elkövetni hibákat. A képen egy 8 tonnás Doosan látható. Ezen a gépen a motort nem a fülke mögött helyezték el hanem a fülke mellett. Ezáltal annak egyensúlyozó szerepe megszűnt viszont nem növelték hozzá az ellensúlyt annyival hogy ezt kompenzálja. Ezzel a géppel esett meg hogy forduláskor majdnem felborultam. Azóta tudom hogy Doosannal csak óvatosan.

Szóval az új konstrukciós irányzat az hogy kiegyensúlyozott stabil, de kompakt gépeket gyártsanak amik megkönnyítik a gépkezelők munkáját.

Az előző szakmai posztban már írtam hogy a mi munkánk mennyiben tolódott el az anyagmozgatás irányába. Most végre vettem egy profi kamerát és tudtam csinálni felvételeket. Egyik barátom megtanított vágóprogram kezelésére és én ezeket a felvételeket néhány másodpercesre vágva kicsit felgyorsítva egy felvétellé állítottam össze. A jelenetek sűrűn követik egymást hogy ne legyen unalmas. Itt le lehet mérni mekkora szakmai gyakorlat vagy érzék kell a gépkezeléshez. 

 Óriási gépkezelő hiány van a brit építőiparban. Pontosan azért mert mint a fenti videókon látszik hihetetlenül sokféle feladatot kell megoldani. A mi munkaterületünkre az utóbbi három hétben három gépkezelő jött dolgozni. Paul Belfastból, Charli Londonból és Adrian Kolozsvárról. Ma már csak Adrian dolgozik nálunk. Őt régóta ismerem nagyon jó barátom bár keveset tud magyarul. Ezelőtt néhány évvel ő volt az én banksman-em. A banksman az az ember aki a gép mellé van beosztva és figyel mindenre lapátol a gép után, felkötözi a terhet és mindenben segíti a gépkezelőt. Adrian aztán levizsgázott gépkezelésből és az ügynöksége hozzánk közvetítette ki. Jól megállja a helyét. Az a becsípődése hogy mikor meglát vagy elmegy mellettem akkor égnek löki az öklét és elkiáltja magát HAJRÁ DEBRECEN!!!.

Paulról a belfastiról csináltam egy videót. A blokktéglákat egy úgynevezett graberrel visszük ami többször szerepel a videóimban.Van amikor nincs mellettünk a banksman és egyedül kell rávezetni a grabert a köteg téglára. Paulnak ez szemlátomást nem megy.

Pedig nem olyan nehéz feladat ez, meg lehet csinálni.

Megemlítenék még néhány érdekes dolgot

Minden munkaterületen vannak forkliftesek. Ez egy teleszkópos targonca összekerék hajtással és összkerék kormányzással. a legnagyobbak 12 méterere tudnak kinyúlni. Hihetetlenül profik. Mesterei a szűk helyen forgolódásnak és mindent megoldanak. A videón éppen magasról vesz le raklapot. Szinte semmit nem lát a tetőablakán keresztül de megoldja.

Az alábbi videót az egyik forkliftes barátom készítette.

Vannak olyan helyzetek mikor a közműsérülés nagy veszélye miatt nem engednek ásni. Például a Heathrow reptéren mikor dolgoztunk volt egy terület ahol nem tudták hol mennek a kábelek. Ilyen helyen egy kábelszakítás kúrva drága tud lenni ha megáll a reptér. kézzel kiásatni lassú és munkaigényes. Ott ilyen gépeket vetnek be.

Na ennyit egyelőre a gépekről. Végezetül egy videó a speciálisan teherautókra tervezett targonca felcsatolásáról.