1995-ben kezdtem és két évig építettem.
Mi kell a házépítéshez? Pénz. Nem volt egy fillérem sem. Telek. Na az volt ugyanis mikor anyósoméknál besokalltam vettünk egy régi parasztházat kicsit kipofoztuk és abban laktunk, viszont a telek másik felére megadták az építési engedélyt így ugyanazon a telken laktam és építkeztem.Tudni kell hogy meddig ér a takaró. Belekezdhettem volna egy többgenerációs többszáz négyzetméteres házba úgysem tudtam volna befejezni a gyerekek meg jó eséllyel kirepülnek előbb-utóbb.
El kell dönteni hogy mekkora legyen és milyen stílusú. Mindenképpen parasztházra hasonlító házat akartam látszó fagerendás födémmel mestergerendával a lehető legalacsonyabb lábazattal.A méret végül 13x6,8 méter lett aminek a hasznos alapterülete 71nm. Egy plusz két félszoba nagy nappalival amivel egyben van a konyha.
Plusz nagy fürdőszoba és spájz. Közlekedő vagy folyosó nélkül. Egy lakás négyzetméterára többszázezer forint. Nem vagyok hajlandó fizetni olyan helységekért ami csak arra van hogy átmenjek egyik szobából a másikba.
Még egy lényeges dologgal tisztában kell lenni. Mennyi az a munka amit sajátkezűleg vagy rokoni segítséggel el lehet végezni és mennyi amit szakmunkára ki kell fizetni.Végül amiért szakembert fizettem az a vakolás a hidegburkolás és a fűtésszerelés volt.Kőműves sógorom felhúzta a négy külső falat a kéményeket és a két oromfalat meg segített a tetőszerkezet összeállításában. Minden egyéb sajátkezűleg készült. Apám kőműves volt de az építkezés idején már sajnos nem élt de volt némi lövésem a dolgokról.
Kezdődött a ház kimérésével. Apámtól tanultam a Mezei Vinkli (60-80-100) fogalmát és ennek segítségével derékszögeltem és kimértem a ház helyét.
Utána ki kellett ásni az alapot. Én, mint nehézgépkezelő többszáz házalapot kiástam már. A gépet is elhozhattam volna a sajátomat kiásni. Mégis csákánnyal, ásóval, lapáttal ástam ki. Miért? Az alapnak 40cm szélességűnek kellett lenni. A géphez 40cm a legkeskenyebb kanál.
Csakhogy ezen a területen a háborúban egy ház állt amit lebombáztak. Annak az alapja és egyéb részei benne voltak a földben. Ha belenyúlok a 40-es kanállal az minimum 60cm-t szakít. A beton pedig drága pláne ha nincs rá pénz. Szóval kézzel ástam ki. Volt olyan kő amit nem tudta kivenni hanem alatta fúrtam át. Ahol én lakom esős időben egy ásónyomnyira van a talajvíz. Olyan alapot kellett csinálnom hogy el ne süllyedjen a sárban. A lábazat és az épület fogadószintje ahonnét a falak indulnak 30cm-nél nem magasabb.
Egy sávalap-vasbeton lemez kombinációt alkalmaztam amit úgy kell elképzelni mintha egy tepsit megfordítanánk és belenyomnánk egy puha anyagba. Amint a belseje felfekszik onnan már nem megy lejjebb.
A bank 40% önerőt kért a kölcsön és a szocpol kifizetéséhez. Ez akkoriban az alap a négy fal és a födém meglétét jelentette.Megegyeztem velük hogy a födém helyett fogadják el a nyílászárók meglétét.Az alap betonjához és a főfal téglájához anyósomtól kértem kölcsön a nyílászárókat meg egy ismerős rokon megcsinálta hitelbe.Tudni kell hogy a beton erősségét betű-szám kombinációval mérik.A C8-C10-es beton gyenge, a C12-C16-os közepes a C20-as erős beton.Annál a cégnél ahonnan rendeltem a betont a bátyám volt a betonkeverős. C16-os betont rendeltem de cement mennyisége inkább a 30-as felé vitte.
Ok kész az alap.
Téglát kell venni. Hol a legolcsóbb?Kérem szépen, ’86-ban 400km-ről a Jugoszláviai Nasicéról elhozva vámmal áfával a közvetítői cég jutalékával szállítással együtt olcsóbb volt mint 40km-re Solymáron megvenni.Mert a hazai ipart támogatni kell ugye. Lófaszt.
Karácsony Szilveszter között a sógorom felhúzta a négy falat. Olyan hideg volt hogy a sör megfagyott a ládában. Na ez megvolt, elkészültek a nyílászárók is önrész megvan.Az egész házhoz egymillió kettőszázezer szocpol járt meg felvettem 700ezer kölcsönt.Az első részből amit adtak visszafizettem a kölcsönt anyósomnak meg kifizettem az ajtókat-ablakokat.
Ezután kisméretű téglával kifalaztam a koszorú két oldalát, bevasaltam és kiöntöttem betonnal.Megvettem a faanyagot. Hétméteres 15x20cm-es gerendák, födémdeszkák és tetőanyag.Összesen 10köbméter. Az asztalos rokon adott kölcsön egy vastagoló gyalut amin minden födémdeszkát áttoltunk és minden másodikba mintát is mart. Azért minden másodikba mert nem egymás mellé kerültek a deszkák hanem minden második az alsó sor tetejére 2cm-es átfedéssel ahogy a régi parasztházakban volt.Ezután kézi gyaluval meggyalultam a gerendákat és felraktuk őket a helyére majd leszögeltem rájuk a födémet. Most kellett minél hamarabb rárakni a tetőt mert a fafödémnek nem tesz jót ha megázik.
Kérdeztem egy ácsot hogy menyiért csinálja meg a tetőt? Azt mondja 65ezer forintért.Jó, annyiért én is megcsinálom. Melyik a legegyszerűbb tető? A sátortető. Vettem egy ács szakmunkás tankönyvet. Három nap alatt kiolvastam. Abban az időben egy vállalati kisbuszt vezettem azzal hordtam az embereket munkába. Mellettem az egyik ács barárom ült aki folyamatosan okított mire figyeljek hogyan ne basszam el a tetőt.Tőle tanultam meg hogy mi az a „kármi” mi az a talpszelemen mit nézzek a tetőléc kiosztásnál stb…Egy nap alatt megcsináltuk a sógorommal a tetőszerkezetet és két nap alatt a fóliázást, tetőlécezést.
Jöhetett a cserép. Bajai mázas cserepet vettem amelyik mindegyikében egy nagy hullám van.Ezért a kúpcserepek alá úgynevezett záró cserép kell az oromfalakhoz pedig szegő cserép. A csúcsba meg szegő-záró cserép amiből összesen két balos és két jobbos kell.
Mivel a szegő és záró cserepeket le kell szögelni én mindjárt kezdtem is az egyik szegőzáróval amit első melléütésre sikeresen eltörtem. Egyből megtanultam hogy cserepet szögelni csak egy réz menesztővel szabad. Igaz ez 600forintomba került és egy útba a Gyömrői úti tüzépbe.
Kész volt a tető közben a kémények meg oromfalak is elkészültek lehetett a belső munkákat kezdeni.A válaszfalakat az ajtóbeállításokat én csináltam. Aztán jött a villanyszerelés.Munkásmozgalmi múltam kezdetén egy évet dolgoztam segédmunkásként egy villanyszerelő mellett. Megtanított sok mindenre, többek között hogy egy háznak a villanyszerelését hogy kell megcsinálni.
Három áramkört terveztem mindet réz MM falkábellel a harmadik áramkört a nagyfogyasztóknál a fürdőszobában és a konyhában 1,5-ös helyett 2,5-ös átmérőjű vezetékekkel.Minden kötést a dobozokban forrasztottam. Tudom hogy máig megoszlanak a vélemények a forrasztásról de nálam a mai napig működik.
A lefolyók és csatornázás könnyed újjgyakorlat volt nem is írok róla.A vízvezeték szerelés úgy ment hogy a Bátyám eredetileg vízvezeték szerelő de soha nem dolgozott a szakmájában. Viszont kiválóan tudja a részfeladatokat úgymint csővágás menetvágás stb…
Én mondtam milyen csövet hova Ő pedig csinálta.Mikor ez is megvolt innen már fizettem a szakmunkáért. A vakolásért a csempézésért a fűtésszerelésért. Igaz az összes munkadíj nem volt 100ezer forint.
Meszelés festés mennyezet pácolása megint az enyém volt.
Közben egy kis luxus dolgot is megengedtem magamnak. Gondoltam ha már spóroltam 65ezret az ácson akkor a bejárati és a szélfogó ajtajába csináltatok valami szép ólomüveg ablakot. Tiffany üvegből valami csodaszép lett. Nyáron mikor átsüt rajta a nap az egész színes mintát levetíti a nappali kövére. Igaz a két ablak annyiba került mint a ház összes ablakának beüvegezése thermoplan üveggel.
Egy biztos ha még egyszer kezdeném és hasonló kondíciókkal akkor ugyanezt a belső elrendezést választanám és semmilyen lényegi változtatást nem csinálnék.Mikor építkeztem akkor volt a Bokros-csomag.A hiteltörlesztést kezdtem 13ezer forinttal de mivel a változó kamat lefelé is változik a végén már csak 8ezeret fizettem havonta.Kemény időszak volt az biztos. Két évig szabad hétvége vagy szabad este nem volt.
Ha nem maszekoltam a géppel akkor a házon dolgoztam. Aztán mikor a ház kész lett megvolt minden akkor egyedül maradtam két kamaszodó gyerekkel de az már másik történet.Utána mikor kész lett a ház akkor a régi parasztházat le kellett bontani. Na azt szintén én csináltam de már géppel.
Aztán a helyén csináltam egy szép gyümölcsöskertet saját készítésű kerti bútorokkal.Tudni kell hogy ahol lakom ott két méter vastag fekete föld van magas talajvízzel.A gyümölcsfáknak ideális. Volt olyan körtém ami 45deka volt. Teleraktam a kertet saját készítésű madárodúkkal és madáretetőkkel itatókkal.
Mikor kezdtek teremni a gyümölcsök gondoltam hogy nekem biokertem lesz és nem permeteztem.Annyira jól sikerült hogy nem is ettünk róla szinte semmit.Vagy megrohadt vagy megkukacosodott..
Aztán a következő évben már permeteztem.Eltettem vagy 30kiló barack lekvárt meg vagy 10kiló málnalekvárt.Olyan málnám van hogy még november végén szedtem róla egy tálkával.
Szóval ezt hagytam ott.
