Na akkor nézzük meg kicsit közelebbről ezt a „Tervezett elavulás” dolgot.
Nagyon érdekes hogy a filmet megnézve szinte csak az marad meg az emberekben hogy valami kütyüt beépítenek a gépekbe ami egy idő vagy bizonyos mennyiségű elvégzett munka után tönkreteszi a gépet.
Teljesen fals és helytelen ez a következtetés.
Először is három különböző fogalomról van szó. Az egyik, ami a filmben is szerepel az hogy például 10ezer nyomtatás után megáll a nyomtató és nincs tovább mert egy szerkezetet beleépítettek ami tönkreteszi.
A másik eset, amikor költségkímélés okán gyenge minőségű alkatrészt építenek bele ami egy bizonyos futásteljesítmény után tönkremegy.
A harmadik eset az, amiről az egész film szól, hogy olyan újabb modelleket gyártanak amik az előzőeket elavulttá teszik. Vagyis az új modell piacra történő bevezetésével tervezni lehet az előző modell elavultatását. A filmben 2,17-nél elhangzik hogy mi a tervezett elavulás: a vágy a fogyasztóban hogy vehessen valamit.
Belátható hogy ez három teljesen eltérő módszer.
Az elavulás nem azonos a régi modell tönkremenésével.
A szándékosan beépített elrontó kütyüt a filmben cáfolják. Azért csak 10ezer nyomtatásra van hitelesítve a gép mert akkorra telik meg a letörölt tintákat tároló szivacs és senki sem venné jó néven ha 10ezer nyomtatás után a gép alól elindulna valamerre egy tintacsík.
Vagy így van vagy nem egy viszont teljesen biztos, ha bármilyen termék elveszti a megbízhatóság imázsát akkor azt visszaszerezni nagyobb, vagy éppenséggel lehetetlenebb meló mint új céget alapítani.
Nagyon jó példa erre az olasz és francia autómárkák. Ha bármelyik modell szóba kerül egy beszélgetésben, nem a megbízhatósággal összefüggésben emlegetik az biztos.
Állítólag már megbízható autókat gyártanak csak ezt a vevők még nem tudják.
Szó van a filmben a villanykörte összeesküvésről is.
Hogy le kel csökkenteni az élettartamukat ezer órára.
Az új energiatakarékos izzókat gyártó cégek, bár ugyanazok mint a hagyományos izzógyártók akkor miért használják reklámfogásként az 5 vagy 10ezer óráig égő energiatakarékos égőket?
Az ilyen „beépítek valamit ami addig jó amíg” dolgokkal nagyon vigyázni kell mert kétélű fegyverré válhat.
Mi a véleménye az izzógyártókról annak az embernek akinek havonta kell cserélni az izzókat jóval ezer üzemóra alatt? Miért? Pusztán azért mert egy templom mellett vagy vasútvonal mellett lakik. A harang keltette hangrezgések és az elhaladó vonat generálta rezgések jelentősen lerövidítik az izzószálas égők élettartamát.
Háztartási termékeknél különösen nehéz kiszámítani a várható élettartamot mert mindenki eltérő gyakorisággal használja a gépeket.
Ha én a Moulinex olajsütőmmel a három garanciális év alatt csak kettővel több alkalommal sütöttem volna akkor garanciális időn belül megy tönkre.
Van ahol egy mixergépet napi rendszerességgel használnak van ahol ugyanaz a gép a dobozában pihen és csak karácsonykor veszik elő.
Akkor mihez méretezzék az alkatrészeket? A vevő is elégedett legyen hogy máskor is azt a márkát vegye ugyanakkor tönkre is menjen hogy a gyártó is megéljen valamint olcsó alkatrészekből legyen gyártható hogy minél nagyobb legyen a haszon.
Ember legyen aki megtalálja az egyensúlyt.
Ugyanakkor vannak azok a gyártók akik egyszerűen a megbízhatóság imázsával lettek a világ legnagyobbjai.
Például a Toyota.
Senki a világon nem gyárt olyan jellegtelen szar formatervű autókat mint ők.
A formatervező részlegüket úgy ahogy van ki kéne rúgni.
Mégis a világ legnagyobb autógyártója lett. Azt sem lehet mondani hogy kiemelkedő reklámkampánnyal.
Egyszerűen a köztudatba beleégett hogy a Toyota megbízható autó.
Hogy lehet az hogy a Toyota kerékcsapágya nem megy tönkre 80ezer kilométeren mégsem kerül egy Yaris 13millió forintba?
A Toyotának nagyon lassú szívós munkával sikerült felépíteni a megbízható márka imázsát és ez meghozta gyümölcsét.
Térjünk vissza a tervezett elavuláshoz.
Ugye arról szól a történet hogy az új modellnek kell elavulttá tenni a régit és vágyat kell ébresztenie a vevőben hogy megkívánja.
Az egészben az a nagy tudomány hogy olyan funkciókkal keltenek vágyat amit a vevő nem tud vagy nem akar használni. Nem az új modell nagyobb tudása a lényeg.
A telefon tipikus példa.
A mai fiatalok között senkit sem érdekel hogy mit tud a telefonja vagy milyen funkcióit használja ténylegesen.
A legújabb modell? Igen. Te vagy a király.
Előző modell? Igen. Lúzer vagy.
Ennyi.
Ott vannak a fényképezőgépek.
Ki tud különbséget tenni egy 7 vagy egy 14 megapixeles géppel készült fotó között?
Gyakorlatilag senki. Esetleg néhány vájtszemű hogy némi képzavarral éljek.
Mégis értékmérő a megapixelek száma.
Nézzünk meg egy középkategóriás autót.
Az autóban össze lehetne számolni vagy 50villanymotort.
Például vegyünk egy ülésállító villanymotort vagy tükörállítót.
20 éves élettartamot feltételezve mennyit működnek ezek a motorok? Körülbelül percekben lehet meghatározni az üzemidejüket húsz év alatt.
Mégis, ezek nélkül az autó eladhatatlan.
A piac szigorú és könyörtelen. Hamar elterjed ha valami szar és utána nehéz visszakapaszkodni.
Persze, vannak olyan gyártók amik megengedhetnek maguknak bakikat mint a Mercedes de ők azért több mint 100év alatt kapaszkodtak fel oda ahol most vannak.
Az olasz autókba önmegsemmisítő funkció volt beleépítve, egyszerűen szétporladtak.
A németek mondták rájuk hogy már a katalógusban rohad.
Viszont a franciákkal együtt kurva jó formatervük volt és a létük fényes példája annak hogy lehet a szart szépen csomagolva eladni.
Valamikor az angol motorkerékpár ipar világelső volt. Fantasztikus elegancia kiváló menetteljesítmények, elképesztő változatosság. A gyártók fürödtek a népszerűségben.
Fejlesztésben már nem voltak annyira a topon, néha kiadtak egy új típust ami pontosan úgy nézett ki mint a régi. Megállt az idő.
Aztán a hatvanas évek végén megjelent a szigetországban egy japán modell. A Honda CB 750.
Ez a motor főbelövéssel kivégezte az egész angol motorkerékpár ipart.
Nem részletezem a különbségeket de összehasonlításképpen műszaki színvonalban körülbelül az volt a különbség az angol és a japán motorok között mint a szocialista autóipar és a nyugati autóipar között.
Néhány év alatt az összes angol motorkerékpár gyár csődbe ment.
Egyedül a Triumph támadt fel húsz év múlva és gyárt motorokat ma is.
Hogyan tud talpon maradni?
Jelenleg két irányzat szerint eladhatóak a termékek.
Az egyik a modernista irány ahol a tervezett elavulás szabályát követik a másik pedig a nosztalgia irányvonal amiben a nosztalgiahullámot meglovagolva lehet profitra szert tenni.
A Triumph gyárt modern motorokat is de a régi angol motorépítési iskolára visszatekintő motorokat is kínálnak. Nagy sikerrel.
Lehetne ezt a témát még oldalakon át tárgyalni de remélem sikerült rámutatni a film igazi mondanivalójára.
