Az utolsó szakmai posztomhoz egyik barátom olyan okos kérdéseket tett fel hogy muszáj külön posztban válaszolnom. Kérdéseit bemásolom ide és képekkel, ábrákkal szemléltetve válaszolok rá.
Első kérdés:
" Régen mikor még nem volt állandó rugófeszítés
lánc, a hátul hajtó lánckerékből következően az
alsó talajonfekvő lánc volt a feszes ág, a felső meg a laza ág. "
Ugye csak előremenetben, ha hátrafelé ment, akkor a felső ág volt feszes?
-
Igen, nézzük az alábbi rajzot. Ha a hajtókerék forgásirányát megváltoztatjuk egyértelműen az alsó ág lesz a feszes ág.
Hogy ne legyen laza ág, mindenképpen a rugófeszítés a kívánatos. Biciklin a legkönnyebb szemléltetni. A versenybicikliken mivel különböző átmérőjű lánckerekek vannak MUSZÁJ rugóval feszíteni a láncot. 
Hogy ne legyen laza ág, mindenképpen a rugófeszítés a kívánatos. Biciklin a legkönnyebb szemléltetni. A versenybicikliken mivel különböző átmérőjű lánckerekek vannak MUSZÁJ rugóval feszíteni a láncot. Hogy néz ki ugyanez munkagépeknél? Az alábbi képen egy rugóval feszített lánctalpat látunk. A rugót az előtte lévő menetes orsóval állítják feszesre. Az az a rúd ami a rugó és a vezetőkerék között van.
Második kérdés:
" ma már egy zsírmunkahengerrel feszített rugó "
Itt elgondolkoztam, ugye a rugó a lényeg, és
másodlagos, a zsír, vagy a zsírnak hidraulikai eröátvitel szerepe van?"
-
Igen, a zsírnak hidraulikai erőátviteli szerepe van hiszen pont úgy működik mintha folyadékot vezetnénk a munkahengerbe. A zsír ugyanúgy összenyomhatatlan mint az olaj. Mivel évente néhányszor kell feszíteni a láncot felesleges olajcsövet odavezetni. Megteszi a zsír is.
Na ezen a képen ha jó szeme van valakinek akkor látja a zsírmunkahengeres feszítést. A rugó előtt van egy munkahenger amiből egy fényes rúd áll ki a vezetőkerék mögött. A modern gépeknél fordítva van, a rugó van elől és a munkahenger hátul.
Ez itt a zsírmunkahengeres láncfeszítés sematikus rajza. A dugattyú mögött egy zsírzógombon keresztül zsírt nyomunk a munkahengerbe. A zsír előretolja a dugattyút ami hátulról megtámasztva a rugót előretolja a vezetőkereket. A valóságban nem ilyen de így a legérthetőbb.
Amikor láncot feszítünk fel kell emelni azt. Ekkor látszik hogy mekkora a belógása. Itt látszik felemelve valamint alatta ahogy rácsatlakoztattam a zsírzópumpát. Ennyi az ideális belógása a láncnak.
Én egyébként meg voltam győződve hogy MINDEN lánctalpas járműnek HÁTUL van a hajtása. Aztán felvilágosítottak hogy a harckocsiknál mindkét hajtási forma létezik. Igazuk volt. Ezen a képen elöl van a hajtás.
Vannak extrém hajtási megoldások is
Ez pedig egy gumilánctalp. Gumival bevont lánctalp.
Harmadik kérdés.
"A lánctalp hajtását egy hidromotor végzi. Ez
olyan mint egy villanymotor csak olajnyomás hajtja. "
Ez az amit nem tudok ertelmezni. A
villanymotorok mukodesi elvet azt hiszem jol
ismerem, ott az allo es forgo resz kozott
elektromagnesek huzzak-taszitjak egymast. Ezt az
analogiat nem tudom az olajnyomassal mukodo
motorra alkalmazni (amirol nem tudom, hogyan mukodik).
-
Itt én hibáztam. Nem olyan mint a villanymotor hanem a hidromotor hidraulikában betöltött szerepe ugyanaz mint a villanymotornak az elektromosságban. A villamosságban vannak különböző fogyasztók, úgymint villanykályha, villanyégő stb... Viszont van egy, ami elektromos áramot forgó mozgássá alakít, az pedig a villanymotor. Hidraulikában is vannak fogyasztók, elsősorban a munkahengerek és van a hidromotor ami olajnyomást forgómozgássá alakít. Ugye van egy elektromos áramot termelő szerkezet amit dinamónak nevezünk. A dinamót ha megforgatjuk akkor áramot állít elő, de ha áramot vezetünk bele akkor villanymotorként működik.
Pontosan ilyen a hidraulikában az olajszivattyú. Ha megforgatjuk olajnyomást állít elő, ha olajnyomást táplálunk bele akkor hidromotorként működik vagyis forog a tengelye. Többféle olajszivattyú létezik, de most nézzük a legegyszerűbbet. Ez egy fogaskerékszivattyú. Minden ilyen szerkezet a térfogatkiszorítás elvén működik. Egy nagyobb térbe olaj áramlik majd ez a tér egyre kisebb lesz és kénytelen az olaj nyomással távozni a szivattyúból.
Látjuk hogy a fogaskerék külső palástja szállítja az olajat majd ahol a fogak egymásba kapcsolódnak onnan visszaáramlani nem tud hanem csak egy irányba a nyomóágba tud távozni.
Egy ilyen szivattyúnak az egyik kereke van meghajtva a másik erről kapja a hajtást. Ilyen szivattyúfajták léteznek. 
Most jön a lényeg. Mi történik ha magasnyomású olajat vezérelek rá a szívóoldalra? Az olaj elkezdi a fogak palástját nyomni és ugyanabba az irányba áramolni mint a szivattyú esetében. Itt már az olajnyomás mozgatja a fogaskerekeket tehát hidraulikus motor, hidromotor lett a szivattyúból. Ez a hidromotor működési elve.Fogaskerekes szivattyút már kevés gyártó alkalmaz, a legelterjedtebb az axiálszivattyú. Ez dugattyús szivattyú ahol a dugattyúk párhuzamosak a hajtó tengellyel. Ugyanezt az axiál szivattyút használják axiál hidromotorként például a lánctalp meghajtásához.
Most jön a lényeg. Mi történik ha magasnyomású olajat vezérelek rá a szívóoldalra? Az olaj elkezdi a fogak palástját nyomni és ugyanabba az irányba áramolni mint a szivattyú esetében. Itt már az olajnyomás mozgatja a fogaskerekeket tehát hidraulikus motor, hidromotor lett a szivattyúból. Ez a hidromotor működési elve.Fogaskerekes szivattyút már kevés gyártó alkalmaz, a legelterjedtebb az axiálszivattyú. Ez dugattyús szivattyú ahol a dugattyúk párhuzamosak a hajtó tengellyel. Ugyanezt az axiál szivattyút használják axiál hidromotorként például a lánctalp meghajtásához.Így néz ki egy lánchajtás hidromotorral.
Egy munkagépben három hidromotor működik. Egy-egy a lánctalpakat hajtja meg egy a felsővázat forgatja. A lánctalphajtást már kitárgyaltuk nézzük a felsőváz hajtását. Egy hatalmas görgős forgózsámolyon támaszkodik a felsőváz. Ezen a képen jól látszik hogy mekkora ez a belsőfogazású fogaskoszorú.
Így néz ki a sematikus rajza.
Ezt a belső kis fogaskereket hajtja a fordító hidromotor. Így néz ki.
Egy nagyon érdekes alkatrészről se feledkezzünk meg. Ott látható a hidromotor mellett balra lent. Így jobban be tudom mutatni.
Ez egy nagyon lényeges szerkezet. A gép mértani középpontjában a fogaskoszorú közepén helyezkedik el. Hidraulikus forgócsatlakozó a becsületes neve. Ugye megbeszéltük hogy a láncokat olaj nyomású hidromotorok hajtják. Az olajat viszont le kell vinni az alvázba a hajtóművekhez. Igenám de a felsőváz forgását biztosítani kell.
Csővezetéket nem vezethetünk le mert a forgás miatt néhány körbefordulás után elszakadnának. Ez a szerkezet az ami biztosítja a felsőváz forgását úgy hogy az olajat az alsóvázhoz juttatja bármennyi körbefordulás esetén is. Felül rácsatlakoznak a csövek alul lecsatlakoznak és mennek a hajtáshoz, középen meg forog úgy hogy az olaj át tudjon áramolni alulra. Ha ez nem lenne akkor a felsővázzal csak egyszer lehetne körbefordulni. Nagy ötlet, okos szerkezet kevesen gondolnak rá hogy ilyen is kell.
A gép működését munkahengerek és hidromotorok biztosítják. A munkahengereket mindenki ismeri, egy henger, benne egy dugattyús szár ami hol a szár felől hol a másik irányból kap olajnyomást. A hidromotorokat és szivattyúkat most mutattam be.
Többször írtam már hogy a hidraulika több téren mutat hasonlóságot az elektromossággal. Ugye mindenki emlékszik általános iskolai tanulmányaiból hogy épül fel egy áramkör. Volt egy laposelem, egy érintkezőkapcsoló, egy zseblámpaégő és némi vezeték.
Ugyanez a legegyszerűbb hidraulikus nyomókőr rajza:
Mit látunk?
A tartályból egy szűrőn át olaj folyik a fogaskerekes szivattyúhoz. Onnan az olajnyomás elmegy a vezérlő tömbhöz aminek a feladata az előre/hátra kar mozgásának megfelelően arra az oldalra vezetni az olajat amelyik irányba működtetni akarjuk a munkahengert. Ha nem akarjuk működtetni akkor nyit egy túlfolyó szelep és az összes olaj visszamegy a tartályba. Ez a legegyszerűbb hidraulikus nyomókör. Ennek minden elemét megtárgyaltuk már, kivéve a vezérlő szelepet.
Roppant fontos alkatrész elképesztő finom megmunkálással. A mozgó rudat benne tolattyúnak nevezzük. Egy tolattyú egy munkahengert vagy hidromotort vezérel. A tolattyúk egy vezérlőtömbben helyezkednek el. Nagyon összetett, nagyon bonyolult kúrva drága alkatrész. Így néz ki.
Valamikor régen a tolattyú tetejére csatlakozott a működtető kar, vagy rudazaton keresztül vezéreltük. Ahogy mindig nagyobbak lettek a gépek úgy lettek nagyobbak a vezértömbök is és egyre nehezebben lehetett mozgatni a tolattyúkat. Ezért kitalálták a joystick-os kétlépcsős vezérlést. Van egy alacsony nyomású hidraulikus kör amit a joystick-al vezérlek és azok vezérlik a nagy tolattyúkat. A képen látszik hogy a tömb oldaláról mennek a csövek a munkahengerekhez, hidromotorokhoz, a felső részen az a sok vékony cső viszont a kezelőkaroktól jön és olajnyomással mozgatja a vezérlőtolattyúkat. A közvetlenül rudazattal, és a kétlépcsős rendszer közötti különbséget ahhoz tudnám hasonlítani mint egy szervókormányos és egy nem szervókormányos autó kormányzása közti különbséget.
Azt hiszem mindent megválaszoltam, várom a további kérdéseket.
