A nemzetközi helyzet fokozódik.
Előretörnek a villanyautók. A környezetvédelmi előírások különösen a világ legszigorúbbja a kaliforniai, kedveznek ennek a folyamatnak.
Nézzük meg hogy leáldozott e a belsőégésű motornak.
Az autózás története körülbelül 120éve kezdődött. Ha megnézünk egy 100évvel ezelőtti autót és ez mai autót nyugodtan kijelenthetjük hogy iszonyatos nagy változáson mentek keresztül. Minden alkatrészük, a motor a futómű a karosszéria a gumik fejlődését minimum százszoros szorzóval kell számolni napjainkig.
Egyetlen egy meghatározó alkatrész van ami szinte semmit nem változott.
Az akkumulátor.
Na jó néhány hókuszpókusznak köszönhetően volt néhányszoros kapacitásnövekedés de alapjaiban még most is ólomakkumulátorok vannak az autókban. Ma, amikor a mérnökök a lelkük üdvét is eladnák néhány kilogrammos súlycsökkenésért még mindig kilószára cipeli magával az ólmot az autó.
Miért?
Minden autóalkatrész tervezését számtalan követelmény szabályozza. Vegyük az egyik legegyszerűbb tartozékot a visszapillantó tükröt.
Mik a követelmények?
A jó hátralátás.
Holttérmentesség.
Fényre sötétedő legyen.
Fűthető és motorosan állítható legyen.
Behajtható legyen
Áramvonalas legyen és ne keltsen szélzajt.
Dizájnos legyen, szervesen illeszkedjen az autó formájához.
Könnyen szerelhető legyen.
Olcsón gyártható legyen.
Biztos van több is de ezek a fő csapásirányok. Pedig ez csak egy visszapillantó tükör.
Ennél jóval egyszerűbb szerkezet az akkumulátor mégis egy ponton elbukik minden fejlesztőmérnök.
Az olcsó gyárthatóságon.
Mi a fő buktató?
Egészen egyszerűen nagy mennyiségű egyenáramot kis helyen sokáig, veszteség nélkül, olcsón előállítható tárolóban tárolni nem lehet.
Itt bukik el minden elektromos autó.
Az irtózatos nagy habveréssel bevezetett és sztárolt Tesla villanyautó ugyan kitolta némiképp a határokat de messze nem éri el egy hagyományos autó használhatóságát.
Úgy gyorsul mint egy Porsche olyan kényelmes mint egy Mercedes elől-hátul csomagtartója van, csak éppen minimum 25millió forintba kerül jó esetben fele a hatótávja a dízelmotorénak és 8óra alatt töltődik fel. Az idő pénz. Egyre inkább pénz. Kitaláltak hozzá egy gyorstöltőt. Kár, hogy az csak a Tesla saját töltőállomásain elérhető.
Kilencven másodperc alatt kicserélik az autó akkumulátorát egy teljesen feltöltöttre és a tulaj választhat megy tovább egy idegen ki tudja hányszor feltöltött, elhasznált akkuval, vagy kifizeti a különbözetet és viszi magával a sajátját is.
Szép perspektíva.
Másik autó.
Nissan Leaf. Óvatosan használva akár 150kilométer is lehet a hatótávolsága. Gyorstöltővel már fél óra alatt 80%-os töltöttség érhető el. Jelenleg a beetetés időszakában ingyen. Néhány helyen Budapesten. Mindez kilencmillióért.
Kösz nem kérem.
Ha azt mondom, hogy ez a technika még olyan gyerekcipőben jár, hogy az a gyerek még magzat akkor nem túlzok.
Kontra.
Belsőégésű motorral hajtott autók.
Példaként vegyünk egy átlagautót, egy dízel VW Golfot.
Ez az autó 100kilométert 100kilométeres sebességgel öt liter gázolajból teljesít.
Egy kilométert fél deciliter gázolajból. Képzeljünk magunk elé egy stampedli gázolajat.
Vegyük le belőle a segédberendezések hajtási igényét a hőveszteséget és máris a tiszta mozgási energiához elég három centiliter gázolaj. Hangsúlyoznám, hogy egy kilométerre 100kilométeres sebességgel körülbelül negyven másodperc alatt.
Mekkora ez az energia mennyiség?
Képzeljük el hogy ugyanezt az autót nekünk kellene eltolni egy kilométerre 5kilométeres sebességgel egy óra alatt. A végén valószínűleg a tüdőnket kiraknánk mellé és minden elképzelhető testnyíláson keresztül süvítve szívnánk magunkba a levegőt.
Ennek a fárasztó munkának majdnem százszorosát tudja három centiliter gázolaj.
Ez a Golf ezer kilométert tud elmenni egy tank üzemanyaggal amit feltankol sorban állással 10perc alatt és bármikor bárhol megismételhet keresgélés nélkül.
Tudom, most jönnek az ellenvélemények, hogy drága az üzemanyag és hogy végesek a készletek stb stb...
Minden ellenkező híreszteléssel szemben a világ olajban fürdik. Folyamatosan fedezik fel az újabb lelőhelyeket. A drágulás elsődleges oka nem az olajhiány hanem a finomítási kapacitások korlátozottsága. A másik legjelentősebb ok a nagy olajkitermelő országok politikai bizonytalansága. Ez a legnagyobb probléma nem az olajkészletek végessége.
Világosan látszik, hogy az olajkészletek hozzáférhetősége politikai kérdés.
El fog ez a világ még gurulni nagyon sokáig benzin és dízelmotorokkal.
Mik az alternatívák?
Hidrogén? Talán.
A hidrogénüzemhez kevés átalakítás kell a hagyományos motoroknál ez mindenképp előny.
Viszont a vízbontással nyert hidrogén előállítása közel ugyanannyi energiát, villamos energiát igényel mint a hidrogénből nyert energia.
A hidrogén tárolása vagy rendkívül vastagfalú tartályban legalább 250baros nyomáson vagy mínusz 250fokos hőmérsékleten lehetséges.
Etanol?
Ha az USA teljes évi kukoricatermését etanollá alakítanák az elég lenne az USA egy napi üzemanyag igényének.
Nem hiszem, hogy járható út.
Megújuló energiaforrások.
Be lehetne borítani a földet napelemekkel meg szélerőművekkel de nem lenne elég a felhasznált energia töredékére sem és még nem beszéltünk a környezetvédők által jótékonyan elhallgatott tényről a vizuális környezetszennyezésről. A napelemek, a szélkerekek bizony szennyeznek. A tájat szennyezik.
Mi a megoldás?
Véleményem szerint az atomenergiával hajtott autók.
Persze nem közvetlenül.
Az atomenergiából nyert villanyárammal vízből hidrogént előállítva. Kis költséggel átalakítani az autókat és hidrogénnel meghajtani.
Az atomenergia korlátlan, a lehető legkisebb környezetszennyezéssel jár, a hidrogén előállításának és elégetésének mellékterméke víz.
Lehet nekem esni mindenféle Csernobilos történetekkel meg atomtemetőkkel mégis ez a jövő útja. Akár tetszik nekünk akár nem.
