Egy képes szakmai posztot szeretnék most írni.
A munkagépek világa szinte tükörképe az autógyártók közötti öldöklő harcnak vagy a közös érdekű összefogásnak.
Óriási piac, hihetetlen változatosság, elképesztő harc a vevőért.
Már önmagában a motorgyártók világában sok érdekességre bukkanunk.
Rengeteg haszongépjármű motorokat gyártó cég létezik. Van olyan amelyik kamionokba is gyárt motorokat és van amelyik a motorgyártás mellé saját néven komplett munkagépeket kínál. Előfordul hogy motorgyártó cégeket nagy munkagépgyártó konzorciumok felvásárolnak.
Az USA legismertebb motorgyártója a CUMMINS. Világszerte exportál, a koreai Hyundai is tőle veszi munkagép motorjait.
Ez egy 22tonnás Hyundai munkagép CUMMINS motorja:
Adattáblája:
Az európai gyártók már többen vannak és öldöklő harcban egymással.
A németek büszkesége a legrégebbi, 1864-ben alapított motorgyár a DEUTZ.
Legendásan jó motorokat gyártó cég. Néhány éve felvásárolta a VOLVO.
A VOLVO buszokban, munkagépekben DEUTZ motor van.
A másik nagy európai gyártó az IVECO.
Nyolc évvel ezelőtt meghívtak Olaszországba Este városába a Komatsu gyárba hogy teszteljem a legújabb fejlesztésű munkagépet amiben már nem Japán YANMAR motor van hanem Olasz IVECO.
A YANMAR motoros Komatsut ismerem és mondhatom hogy egy nagyon megbízható rendkívül jó motor.
A tesztelt IVECO motoros gép is meggyőző volt de a mivel hosszabb távon nem dolgoztam vele, a megbízhatóságáról nem tudok nyilatkozni.
Néhány szót erről a meghívásról.
Egy nagyon kellemes olasz kisváros Este ahol a Komatsu gyár van. Az akkori főnökömmel és a Komatsu gyár magyarországi képviselőjével mentünk ki.
Gyönyörű szállodában szállásoltak el, este pedig a Komatsu managere meghívott egy vendéglőbe közös evés-ivásra. Egy ilyen kisváros éjszakai élete hétköznap is egy hatalmas élmény.
Az olasz életérzés az olasz lazaság úton-útfélen jelen van.
Másnap irány a gyár. Megmutatták a gyártási folyamatot a logisztikát a minőség-ellenőrzést, majd kimentünk a gyár egyik sarkában található tesztpályára.
Egy kb 2ezer köbméteres földkupac volt ott és körülötte körben munkagépek.
Feltűnt hogy a sorban van több konkurens márka gépe is.
JCB, Caterpillar, CASE.
Kérdem miért vannak ott.
Azért hogyha a vevő úgy kívánja akkor ott a tesztpályán összehasonlíthatja őket a Komatsukkal mert ők nem félnek a konkurenciától.
Adtak egy IVECO motoros már banángémes Komatsut hogy tapossam ki a belét.
Volt vagy 40fok meleg.
Én minden tőlem telhetőt megtettem de a gép bírta.
Három órán keresztül gyilkoltam.
Utána volt egy jellemző közjáték.
Megnéztük mennyi a fogyasztása. A három órára 33litert tankoltam bele.
Mondom a főnökömnek hogy 11liter/óra. Azt mondja jól van akkor kaptok rá 6-ot.
Vagyis ha a cég vesz ilyen gépet, márpedig vettek, akkor 6litert adnak egy üzemórára.
No comment.
Utána ebéd a gyárban, ajándékok átvétele és irány haza.
Folytatásként egy nagy motorgyártóról essék szó a PERKINS-ről.
A JCB kisebb munkagépeibe ilyen motorokat rakott.
Erről van a legtöbb tapasztalatom mert 15 évig dolgoztam PERKINS motoros JCB-vel.
A JCB a PERKINS előtt BRITISH-LEYLAND motorokat szerelt a gépeibe aztán a gyár tönkremenetele után PERKINS-t.
Milyen motor a PERKINS?
Szar.
Csak ilyen egyszerűen.
Egy konstrukciós hibától eltekintve amit A PERKINS gyár csinál az nem rossz.
A főtengely a hengerek a hengerfej alapjában véve jó.
Viszont amit a beszállítók hozzátettek az MIND egy rakás szar.
A konstrukciós hiba amit a motor tervezői elkövettek hogy a vízpumpa fogaskerékkel van meghajtva és csak egy szimmering választ el az olajtértől.
Természetesen átszakadt a szimmering és a hűtővíz nagy része beleköltözött a motorolajba.
A fagyálló folyadék és az olaj keveréke egy bitumen sűrűségű elegyet alkotott amit csak többszöri átmosással lehetett eltávolítani.
Ami a motorblokkra kívülről rá volt csavarozva az mind többszörösen tönkrement.
Az önindító a generátor a szivattyúhajtó kardán a kipufogó a tápszivattyú a fogaskoszorú az olajhűtő mind beszart. Egyedül az adagoló bírta.
Két jellemző példa.
Egyik reggel akarom indítani, hallom hogy csattan egy nagyot majd semmi. Minden indítózás csak egy kattanás.
Na mondom lássuk az önindítót.
Leszerelem, látom ám hogy a bendix fölötti alumínium pajzs letört és beesett a fogaskoszorúhoz.
Az volt az óriási szerencse hogy nagynehezen ki tudtam venni mert ha nem akkor le kel szerelni a sebességváltót.
Másik eset.
Mentem Vecsésről Pesterzsébetre és Pestimrén megállt a motor.
Nézem a tankot félig van.
Próbálom lelégteleníteni az üzemanyag rendszert de mintha nem nyomna az AC pumpa.
Ezeken a gépeken dugattyús tápszivattyú helyett már membrános AC pumpa van mint az autókon.
Levettem a pumpát és szétszedtem ott az út szélén.
Az AC pumpa áll egy membránból és két egyutas szelepből amik egymással ellentétesen vannak berakva.
Ezek a szelepek normál esetben úgy vannak rögzítve hogy a szelep behelyezése után három helyen megütik az alumínium házat és így a szelep nem tud kifordulni.
Ez a deformálás ebben az esetben elmaradt és csak benyomták a helyükre a szelepeket talán a jószerencse ott tartja. Nem tartotta ott.
Nem tudtam mást tenni mint a mindig nálam lévő pillanatragasztóval beragasztotta őket és légtelenítés után mentem tovább.
Ennyit a PERKINS motorról.
Aztán a PERKINS motorgyárat megvette a Caterpillar, a JCB legnagyobb konkurense.
A JCB választhatott vagy fejleszt saját motort vagy vesz mástól.
Bár a nagyobb gépekbe való motorjait az ISUZU-tól veszi mégis a saját motor fejlesztése mellett döntött.
Az egyetlen munkagépgyártó amelyiknek a munkagépgyártás a fő profilja és mégis saját motort rak a kisebb gépeibe.
Valami hiperszuper környezetbarát hiperszuper zöld motort csinálnak aminek az oldalán már ágak és levelek is nőnek sőt kedvező esetben gyümölcsöt is terem.
Na ennek a motornak a tesztelésére hívtak meg Bamfordba a JCB tesztpályájára és utána a gyárba 9 évvel ezelőtt.
Itt kaptam ízelítőt az angol vendéglátásról és a melós megbecsüléséről.
A JCB magyarországi képviselőjével utaztunk ki.
Mindent az angolok fizettek.
A British Airways-el utaztunk Londonig majd egy belföldi járattal Manchesterbe.
Ott várt minket egy úriember és elkísért egy kocsihoz mondván hogy várjuk meg míg kifizeti a parkolódíjat.
A kocsinál leesett az állunk. Egy S osztályú Mercedes volt JCB2 rendszámmal.
Értem, a senkiházi Kelet Európai gépkezelőért a JCB gyár második embere küldi ki a kocsiját a sofőrjével. Innen még vagy két órát autóztunk Ashburry-ig ahol a szálloda volt.
Fejenként egy-egy kétágyas szobát béreltek nekünk.
Másnap svédasztalos angol reggeli majd jött értünk egy fiatal manager aki kivitt a tesztpályára. Ez egy régi második világháborús repülőtér néhány megmaradt hangárral.
Két gép volt ott, egy PERKINS és egy saját JCB motoros.
Különböző gyakorlatokkal össze kellett hasonlítani a gépeket.
Például egy domb oldalára meddig tud felmenni negyedik fokozattal az egyik majd a másik.
Ezek nyomatékváltós gépek ha nem tud tovább menni akkor nem fullad le hanem megáll és pörög tovább a motor.
A JCB saját motorja 10lóerővel erősebb volt mint a PERKINS.
Az elején mondták hogy ami törik az törjön ami szakad az szakadjon mert azért teszt a teszt.
Elérkeztünk ahhoz a feladathoz mikor első kanállal, vagyis a tolólappal kell pincét ásni.
Mondom hogy nem lesz jó mert tönkre fog menni az erősebb gép.
Honnan tudom én ezt meg miért menne tönkre.
Mondom azért mert a JCB-nek híresen gyenge a nyomatékváltója és az erősebb motor tönkre fogja tenni.
Nem baj folytassuk.
Jól van, rendben.
Kemény köves talaj erős motor gyenge váltó.
Megcsináltam a feladatot majd a következő az volt hogy egy ovális pályán a végsebességüket kellett összehasonlítani.
Általában felváltva használtuk a gépeket az angollal.
Most ő ült az erősebb gépben én meg követtem.
Érzem hogy az a gép lassul, tolom le a pályáról majd meg is előztem.
Megálltunk mondja az angol hogy nem megy a gép.
Mondom hogy kifeküdt a nyomatékváltója.
Telefon a gyári szerviznek, ki is jöttek mondja a szervizes hogy eldugult a szűrő.
Mondom az nem egyik pillanatról a másikra történik, ennek elkoptak a lamellái.
Itt fejeződött be a teszt.
Utána gyárlátogatás.
A gyár előtt gyönyörű tó, félszigeten zászlók majd beléptünk a gyár recepciójába.
Csodálatos márványpadló libériás recepciós és a márványon a cég termékei kiállítva.
A gyárlátogatáson a Nyugat Európai Értékesítési Igazgató kísért végig.
Megnéztük a tervezőrészleget ahol volt egy érdekes sarok ahol 70es évek Formula 1-es motorjai voltak kiállítva.
Elképesztő hogy egy V12-es Ferrari motor milyen kicsi.
Tovább mentünk a gyártó részlegbe.
Szalagon készülnek a gépek, egy-egy ötfős brigád rak össze egy gépet.
Van két nagy guruló polc a mit húznak maguk után ahogy halad a szalag és érkeznek a szerelvények.
A polcokon vannak a csavarok a csövek és egyéb apró kiegészítők.
Érkezik a fülke, tudják hova kell nyúlni a csavarjáért majd érkezik a motor a váltó a gém és egyéb felszerelések. Szép lassan halad előre a felfüggesztett gép mindkét oldalon emberek szerelik rá a tartozékokat lassan lépdelve előre.
A szalag végén kész a gép.
Csak rendelésre gyártanak vagyis az udvaron a sok gépnek már van gazdája.
Gyárlátogatás végén a szokásos ajándékozás majd irány a repülőtér.
Húsz évig dolgoztam JCB-vel.
Iszonyatos sokat maszekoltam vele, gyakorlatilag fél munkásmozgalmi múltamat benne töltöttem.
Szívesen mondanék jót róla. Nem tehetem.
Rengeteg konstrukciós hibája van. A gém minden típusnál hajlamos a törésre a vezértömb az átszakadásra.
A beszállítók által hozzáadott alkatrészek kritikán aluliak.
Érdekes hogy ebben az angolok véleménye is megegyezik. Egyet sem hallottam még dicsérni , annál inkább szidni.
Láttam már olyat hogy vadonatúj JCB dolgozott két napot majd egy hetet javította a garanciális szervizük. Ehhez a géphez is hetente járt a szerviz.
Ahogy főnököm mondta szervizigényes gép. Ja. Így is lehet mondani ha valami szar.
Nem tudom meddig húzzák még de ebben a versenyben ez nem megengedett.
Ugorjunk a világ másik oldalára Japánba.
Kiváló motorgyártók kiváló gépek.
A kisebb gépek leggyakoribb motorgyártója a Kubota.
Legendásan jó traktorokat csinálnak és a motorgyártás mellett beszálltak a munkagépgyártásba is.
Motorjaikat használja a legjobb munkagépeket gyártó cég is a Hitachi.
A kisebb és közepes munkagépekbe gyárt motorokat a Yanmar.
Fő profiljuk traktorgyártás de munkagépeket is gyártanak és más munkagépgyártók is vesznek tőlük motorokat.
Aztán itt van a világ egyik legnagyobb motor és haszonjármű gyártója az ISUZU.
A JCB tőlük veszi nagyobb gépei motorját.
Ennyit a motorokról. Általában lassú fordulatú hosszú élettartamú motorok a munkagépmotorok. Ritkán van velük baj.
Most bemutatnám azt a gépet amivel most dolgozom.
Egy, két éves 22tonnás Hyundai forgókotró.
A motorját már fent megmutattam.
Ez itt a hidraulika szivattyú. Háromszáz bar nyomáson dolgozik.
Gondoljunk bele hogy kettő bar nyomás egy autó kerekeiben az autót már felemeli:
Ez a vezérlő tömb.
Az egyik leglényegesebb eleme a gépnek.
Ez vezérli az olajnyomást oda és annyit amennyit én szeretnék.
Kétlépcsős a rendszer.
Mivel ilyen nagy gépeknál már mechanikusan, rudazattal mozgatni a tolattyúkat már nehéz lenne ezért van egy alacsony nyomású rendszer amit a joystick karokkal én vezérlek és azok vezérlik a fő tolattyúkat.
Ezért olyan könnyű mozgatni a karokat.
Ezt a kétlépcsős rendszert már kisebb gépeknél is alkalmazzák ahol egyébként nem indokolt:
Ez itt a felső váz fordító hidromotor.
Szép nagy és jó drága:
Ez pedig az egyik leglényegesebb elem a forgó felső vázas gépeken.
Ez a forgócsatlakozó.
A gép mértani középpontjában van és ezen keresztül megy le az olajnyomás a lánctalpakat hajtó hidromotorokhoz úgy hogy közben a felső váz annyiszor forog körbe ahányszor akarom.
Ha ez a kis szerkezet nem lenne akkor csak egyszer lehetne körbefordulni a felső vázzal:
A munkahengerek alján az a két szeleptömb szintén lényeges elem.
Ezek a zuhanásgátló szelepek.
Ha bármilyen esetben eltörik a munkahengerekhez nyomást szállító cső ezek a szelepek megakadályozzák hogy a gém lezuhanjon. Minden munkagépen és darun amik emelhetnek ezek a szelepek alaptartozékok.
Csőcsatlakozások:
Most a kényelmi felszerelésekről.
Egy ekkora gépnek 400literes üzemanyagtartálya van. Értelemszerűen benzinkúthoz nem csattoghatunk ki lánctalpon ezért külön néhány köbméteres üzemanyag tartályból tankolunk amin van ugyan kézi pumpa de nem rajong senki ennyi gázolaj kézzel való feltankolásáért.
Ezért minden nagygép tartozéka egy elektromos tankoló szivattyú.
Ez az.
A cső tele üzemanyaggal mert lábszelep is van rajta. Jól látható a pirosra színezett gázolaj ami itt az áfa nélküli csak mezőgazdasági vagy építőipari célra használt gázolajra jellemző. Mégse divat a szőkítés:
A fülke.
Az ülés mögött van egy rádió de a kezelését megkönnyítendő az oldalpanelra kézre eső helyre tettek egy kezelőpanelt ahol a fő funkciók elérhetők.
USB foglalat is van MP3 lejátszónak.
Nagyon jó légkondi van beépítve.
Ez a központi display soklépcsős menürendszerrel. Ez jeleníti meg az ellensúlyon lévő kamera képét is amivel látom mi történik mögöttem.
Fölötte ez a doboz az automata kanálcserélő kezelője.
A GEITH csinálja a legjobb automata kanálcserélő rendszereket a legtöbb cég tőlük veszi.
A GEITH a koreai DOOSAN konzorciumhoz tartozik amelyik saját munkagé gyártás mellett megvette a BOBCAT, a GEITH, az INGERSOLL RAND, a MONTABERT cégeket.
A BOBCAT-ot nem kell bemutatni a GEITH-ről most beszéltem az INGERSOLL RAND légkompresszorokat gyártó cég a MONTABERT pedig hidraulikus bontókalapácsokat gyárt.
A kezelőkarok mindegyikén felül három alul egy gomb van.
Ezek a kisegítő felszerelések kezelőszervei mert van sok olyan kanál helyére felszerelhető unkaeszköz amik külön hidraulikus olajellátást igényelnek.
Az egyik gomb kötelezően mindig a duda.Alatta a tekerőgomb a gázadagoló.
Általában minden funkciót mikrokapcsolók működtetnek.
Néhány fotó a fülkéről.
A menetelő kezelőszervei. Kézzel-lábbal működtethető.Mellette a két lábpihentető jobbra a hidraulikus kalapácsot kapcsoló pedál.
Pihenő
Rengeteg minden dologra kell figyelni egy gép kezelésekor.
A gépek nagy része képes saját magában kárt tenni.
Egyszerűen úgy van tervezve hogy a saját fülkéjébe bele tud nyúlni.
Érdekes hogy nem mindegyik. A 15tonnás Hyundai simán szétszedi a fülkét ha a kezelő nem figyel de például a 22tonnás amivel most dolgozok az nem éri el a fülkéjét e a sajt gémet azt igen.
Kis gépeknél olyanra is figyelni kell hogy a gém nem középen van hanem eltolva jobbra hogy a fülke elférjen.
Ezért ha az árok középpontjára állunk rá akkor nem a két lánctalp közötti féltávot kell alapul venni hanem a gém közepét.
Nem beszéltem még más nagy munkagép gyártókról mint a TEREX vagy a LIEBHERR.
Nem dolgoztam a gépeikkel nem tudok róluk véleményt mondani.
Említést érdemel még a francia Poclain cég amelyik fantasztikusan jó gépeket gyártott amíg megvette az amerikai CASE. Onnan említésre sem méltó.
Amerikában jórészt a CASE a Caterpillar a Ford fedi le a munkagép piacot.
Tíz évvel ezelőtt akkori cégem gépészeti osztályvezetője felkért hogy teszteljek néhány univerzális kotrógépet és írjak róluk véleményt. Az univerzális kotró az amelyik traktor alapra épül, elől homlokrakodó kanállal, hátul 180fokban mozgatható mélyásóval van szerelve.
Caterpillar
Komatsu
Volvo
New Holland
Ez volt a sorrend.
Új gépeket hoztam ki mindegyik képviseletről és két hétig dolgoztam egy típussal.
A Komatsu nyert, a cég azóta Komatsukat vesz JCB-k helyett.
A New Hollandról néhány szó.
Eredeti profilja mezőgazdasági traktorok gyártása volt. Aztán megvette az egyik legnagyobb német munkagépgyártó céget az Orensein & Koppelt az O&K-t.
Majd a Fiat-Kobelco-t.
Egy őrületes agresszivitással nyomuló cég lett az építőipari konzorciumok között.
Végül bemutatom ezt a két dömpert amiket csak nagy földmunkáknál használnak belső területeken mert közútra nem mehetnek ki. Fantasztikus terepjáró képességük van, minden kerék hajtott. Az egyik Volvo a másik Bell. A Bell az érdekesebb mert Dél Afrikában gyártják.
Mercedes motor hajtja. Gondolom a Dél Afrikai bányaipar nem bíz semmit a véletlenre, mindent a legjobbakból választ.
Nem egészen három év alatt tizenöt márka, harmincnyolc különböző méretű gépével dolgoztam. Azt hiszem elértem a szakma csúcsára.
A teljesség igénye nélkül ennyit tudtam most összeszedni egy szakmai posztba.
A képek remélem pótolják a szövegbeli hiányosságokat.
Néhány link a munkámról.