HTML

Ass blaster

Friss topikok

  • Hejira: Forr a nagy szittya szar, jájj (2024.03.21. 22:44) Gyerekiahóra...
  • tanyasi értelmiségi: Itt még olvasható Kónya Endre írása: pecsaktual.hu/balhe/megszolalt-k-endre-es-leirta-a-sajat-ver... (2024.02.17. 19:24) TE TETTED EZT KIRÁLY
  • diggerdriver: @Ferenczi Krisztián: Gratulálok a háthoz. A faváz sokszáz évig kitart és egybentart. A legöregebb ... (2023.12.17. 20:44) Házépítés itt és ott...
  • Móka Miki: Ez valami eszméletlen ahogy a sérült agy tirpák zotyi nyalja a munchhausen valagát. Ewwwww (2023.05.19. 21:44) Ki a rosszfiú?

Címkék

Volt egyszer egy Amper.

2016.05.15. 15:46 diggerdriver

Nehezen vettem rá magam erre a posztra mert látszólag unalmas és száraz témákról szól de pont ezért szeretném úgy leírni hogy mindenki számára közérthető legyen. Nem fogok belemélyedni túlságosan csak az alapokat próbálom megismertetni annyira hogy egyáltalán fogalmunk legyen mi miért történik.

Első körben az elektromosságról beszélnék.

Mit tud róla az átlagember? „Ha megbasz a kettőhúsz akkor meghalsz”, „dróton dzsal a petró”, „ha szöget dugsz a konnektorba akkor csípődobással kezdi”, „kúrva drága az áram”, „mintha lenne valami feszültség meg áramerősség amit Volttal vagy Amperral mérnek de a franc se tudja melyik melyik”.

Körülbelül ennyi.

Én emlékszem még az általános iskolai órára mikor a tanár az elektromosságot tanította. Feltette a kérdést, mi az elektromos áram? Meg is válaszolta magának mindjárt, hogy elektronok vándorlása.

Kösz baszdmeg, sokat segítettél mostmár akkor mindenki ki lett művelve rendesen áramilag. Aztán elment mindenféle Ohm meg frekvencia meg egyéb érthetetlen számítások felé kellő módon megutáltatva mindenkivel a témát.Most megpróbálok ezen fordítani és közérthetően elmondani hogy miről van szó.

Kezdjük.

Mindenki ismeri a vízvezeték hálózatot. Két mérhető tulajdonságáról beszéljünk most, a nyomásáról és a szállított vízmennyiségről. A vízhálózat nyomása átlag 5 bar körüli. A bar leánykori neve atmoszféra. Az 5 bar az 5 atmoszféra nyomás, a továbbiakban a bar-t használom.A másik tulajdonsága a szállított vizmennyiség. Nem tudok pontos értéket szerintem olyan 100liter/perc körül van.

Hogy van ez az elektromos hálózatnál?

„Ha megbasz a kettőhúsz akkor meghalsz”. Ez már módosult 230 voltra, de ez részletkérdés. Az elektromosságban a feszültség, vagyis a Volt az a vízhálózat nyomásának felel meg. Az áram mennyisége, az Amper pedig a szállított vízmennyiségnek.

A villanyóra előtt rendelkezésünkre áll 230 volt feszültség és általában 16 amperra van biztosítva a hálózat. Ebből 25-30 milliamper már halált okoz.

Tehát a vízhálózat vízóra előtti része 5 bar(volt) nyomással és 100liter/perc(amper) áteresztési mennyiséggel várja hogy fogyasszunk belőle. Kinyitunk egy csapot és teleengedünk egy vödröt. A vízóra méri a kiengedett mennyiséget és azután fizetjük a vízdíjat.

Amikor felkapcsolunk egy villanyégőt akkor a vízhálózattal ellentétben a villanyóra nem áteresztett mennyiséget mér hanem az áram által elvégzett munkát amit Watt-ban mérünk és Kilowatt-ban fizetünk de ebbe ne menjünk bele mélyebben.

Néhány szemléltető példát hoznék a feszültség(nyomás) és áramerősség(szállított vízmennyiség) viszonyára és érthetőbb lesz az összefüggés.

Az elektromos áram halálos. Viszont nem a feszültség(volt) öl hanem az áramerősség(amper). Pontosabban a feszültség és az áramerősség együtt. A halálos mennyiségű áramerősséghez minimum 42 volt feszültség is kell.

A benzinmotorok gyújtószikrája 20ezer volt feszültségen üzemel. Kúrva kellemetlen ha az ember belenyúl de néhány izomgörcsnél nagyobb baja nem lesz. Mert mindössze 3-6 milliamper áram folyik át a testén. Nézzük meg ennek a párhuzamát folyadékoknál. Egy munkagép olajnyomása 160-480 bar-ig terjed. Ez iszonyatos nagy nyomás. Kettő bár guminyomás már felemel egy autót. Mégis ha eltörik egy olajcső akkor semmi veszély nincs hiszen az a maximum 400liter olaj nem számottevő mennyiség ahhoz hogy balesetet okozzon.

Mi van ha a szállított mennyiséget(litert vagy ampert) növeljük és a nyomást(bar vagy volt) csökkentjük?

Képzeljük el hogy benne állunk a budai csapadékvíz főgyűjtő csövében ami három méter átmérőjű, és egyszerre teljes keresztmetszetben ránk zúdul a víz. A végeredmény megegyezik azzal mikor 30milliamper a szívünkön keresztülhalad. Meghalunk. Ez jól szemlélteti hogy a szállított mennyiség öl.

Persze vannak átmenetek. Ha csökkentem a szállított mennyiséget és növelem a nyomást akkor kapok egy vízágyút és annak teljes vízhozamát nyomását arcba kapva ugyanúgy halál a vége.

Beszéljünk egy másik érdekes részéről a két hálózatnak. Hogyan szállítunk nagymennyiségű áramot és vizet?Hogyan tudok nagymennyiségű vizet eljuttatni adott helyre rövid idő alatt?

Vagy a cső nyomását növelem vagy az átmérőjét. Míg az elektromos áram szállításának feszültségét a hálózati 230 voltos feszültség többszázszorosára is lehet növelni ez víznél nem lehetséges. Ha nem tudnánk ilyen mértékben növelni a feszültséget akkor áramot csak rövid távra és derékvastagságú kábelekkel tudnánk szállítani. Egy háromszorosára növelt nyomású nagyátmérőjű vízcsőtörés is milliárdos károkat tud okozni, és minden további nyomásnövelés fokozott kockázatot jelent. Ezért vannak aztán méteres vagy nagyobb átmérőjű vízvezetékek. Ezek aztán ahogy a víztározókból a lakossághoz érnek mindig kisebb átmérőre csökkennek de a nyomásokban számottevő különbség nincs.

Nem úgy az elektromos hálózatnál. A legnagyobb magasfeszültségű vezetékek 120ezer voltra feltranszformált áramot visznek a településekbe. Mint tudjuk ezeknek a vezetékeknek már a megközelítése is halálos. Ott ezt visszatranszformálják általában 10ezer voltra és ezt már a föld alatt vezetve viszik a település különböző helyein található transzformátorokba ahonnan már 230voltos hálózati feszültségként mennek a fogyasztókhoz.

A mindennapi életben kétfajta áramot használunk. Váltóáramot és egyenáramot. A váltóáramnál az áram iránya másodpercenként ötvenszer változik. Vagyis ötvenszer az egyik és ötvenszer a másik irányba áramlik. Az egyenáram mindig egy irányba folyik. A két áramfajta felhasználása jól elkülönül egymástól. A lakosság általában mindkét áramformát használja. A lakásokat ellátó hálózati áram az váltóáram.

 Az autók elektromos hálózata viszont egyenáram. Egyenáram működteti még az elektromos szállító járműveket, úgymint metró, trolibusz, villamos. Kevesen tudják de az egyenáram veszélyesebb mint a váltóáram. Az egyenáram lebontja a vért oxigénre és hidrogénre a maradék vörös vértestek pedig összeállva vérrögöket képeznek amik a szívbe érve halált okoznak. Persze ez nem a kisfeszültségű autóknál probléma hanem a nagyfeszültségű szállítóeszközöknél.

Nagy ipari üzemekben ahol nagymennyiségű akkumulátort töltenek egy helységben ki van írva hogy acéltalpú bakancsban belépni tilos. Az akkumulátorok töltésekor képződő hidrogéngáz robbanásveszélyes, és egy betonon megcsúszó szikrát vető acéltalpú bakancs nagy tüzijátékot okozhat.

 

Az egész fenti szösszenet arra volt hivatott hogy az elektromos hálózatot a vízhálózattal párhuzamba állítva könnyebbé tegye a megértését. Nem beszéltünk elektromágnesességről, biztosítékokról, ellenállásról, és még rengeteg dologról. Rengeteg szabályozás, kivétel extrém megoldás tarkítja a történetet én csak a gyakoribb megoldásokat írtam le. Ha csak egy kicsit is tudtam segíteni egy homályos terület jobb megértésében már nem írtam hiába.

(Köszönet villanyszerelő barátomnak a Határátkelő blogról, aki segített a fenti írás létrejöttében.)

 

 

 

Turbó

Mi a turbófeltöltő és hogyan működik?

A benzin és dízelmotoroknak köbcentiméterben mért hengerűrtartalma van. Alapesetként vegyünk egy négyhengeres kétezer köbcentiméteres benzinmotort. Kétezer köbcentiméter az két liter tehát a négy henger mindegyikére fél liter űrtartalom jut. Egy szívóütem alatt ez a henger fél liter levegőt képes beszívni. Ehhez hozzáadjuk a benzint és gyújtószikrával meggyújtjuk. A benzin felrobban, elvégez egy munkaütemet és ezeknek a munkaütemeknek az összessége hajtja az autót. Mi a probléma?

Az hogy ez az autó 120 lóerős teljesítményt tud leadni de én sokkal többet szeretnék. Nosza akkor nyomjunk bele több benzint és erősebb lesz. Na itt van az eb elhantolva. Nem több teljesítményt kapunk hanem egy köhögő füstöt okádó autót. Miért?

Mi az égés három alapfeltétele? Levegő, éghető anyag, gyulladási hőmérséklet.

 Ami nem mindegy az a levegő és a benzin keverési aránya. Azért mert egy kilogramm benzin hasznosításához 14,7kilogramm levegő szükséges. Közérthetőbben egy liter benzin elégetéséhez 8925liter levegőt kell adni.

A motorba jutó benzin mennyiségét a legkönnyebb növelni. Az nem probléma. A levegőmennyiség növelése a probléma. Egyszerű a megoldás, több levegőt kell bejuttatni és ahhoz már mehet a több benzin. Vagyis tömjük meg a motort mint a libát.

Na erre találták ki a turbófeltöltőt.

Egy öklömnyi szerkezet ami a motorra felszerelve a 120 lóerőből 160-at csinál. Hogy működik?slide_55.jpg

Van két csigaházszerű oldala és két lapátkereke amit tengely köt össze. Az egyik lapátkereket  a kipufogógáz hajtja meg a másik pedig túlnyomást állít elő a hengerben.00267397.gif

Ilyen egyszerű?

Nem.

Először is a turbó az élete legnagyobb részét extrém magas hőmérsékleten a vas vörösizzásához közeli hőmérsékleten tölti.image024.jpg Másodszor pedig az emberi elme számára felfoghatatlan magas fordulatszámon pörög. Százezertől háromszázezerig tartó fordulatot képes produkálni egy perc alatt. Ötezerszer fordul egy másodperc alatt.  Csapágyazása ilyen fordulat mellett hagyományos módon nem lehetséges ezért magasnyomású olajban forog. Ez hozza magával azt hogy turbós motorú autókat nem szabad egyből leállítani mert leállításkor azonnal megszűnik az olajnyomás és amíg a turbó a több százezres fordulatról megáll addig szárazon forog. Közismert autószerelő trükk hogy leveszi a szívócsövet és megmozgatja a turbó tengelyét. Ami lötyög, persze hogy lötyög hiszen áll a motor és nincs olajnyomás körülötte. Ő viszont azt mondja hogy nézze hölgyem-uram lötyög a tengelye ki kell cserélni, 300ezer.

A legnagyobb műszaki problémát az úgynevezett turbólyuk okozza. Ha hirtelen gázt adunk egy turbós autónak akkor azt tapasztaljuk hogy hirtelen megtorpan majd őrült módjára elkezd gyorsulni. Ezt a megtorpanást nevezik turbólyuknak. Mi okozza?

A kiáramló kipufogó gáz csak érintőlegesen hajtja a lapátkereket, a gázkiáramlás többsége akadálytalanul megy a kipufogóba? Miért?

Azért mert ha úgy méreteznék hogy már alapjárati fordulatszám közelében nyomást állítson elő akkor odalépve neki ugyan turbólyuk nélkül gyorsulna de már félgáznál felrobbanna a turbó valahol ötszázezer fordulat környékén. A turbó a legmagasabb fordulatszámát és töltőnyomását a motor legmagasabb fordulatánál kell hogy elérje. Ezért van az hogy a fordulatszám alsó harmadában nem, vagy alig tölt többletlevegőt a hengerekbe. Ma már számtalan műszaki megoldás létezik a turbólyuk és egyéb hátrányok kiküszöbölésére amik eredményeképpen szinte csak az előnyei érvényesülnek.

Mi van akkor ha nem elég a 160lóerő és még kéne hozzá vagy 15?  Olyankor egy töltőlevegő visszahűtő kerül beépítésre.c93dbecef8e127f9.jpg

A magas hőmérsékleten dolgozó turbó felmelegíti a benyomott levegőt és az kitágul, az oxigénmolekulák ritkábbak lesznek és kénytelenek leszünk kevesebb üzemanyagot befecskendezni.turbo_auto_expanzio_8.jpg

Ha viszont a már turbó utáni magasabb nyomású levegőt visszahűtjük akkor az oxigénban dúsabb levegőbe még több benzint juttathatunk és még nyerünk 15 lóerő többletet.

Jelenleg ott tart a járműipar hogy a dízelmotorok már csak és kizárólag turbóval és visszahűtővel szerelve kerülnek ki a gyárból. A környezetvédelmi előírások miatt a benzinmotorok hengerűrtartalma csökken de ezt kompenzálandó turbóval szerelik fel őket.

Ennyit a turbóról.

 

A Nagy Kérdés.

Most egy műszaki problémáról szeretnék beszélni aminek a megoldását hiába keresem régóta.

Vázoljuk fel hogyan működik egy négyütemű motor olajozása.

Van egy olajteknő vagy olajtartály ahonnét egy szivattyú nyomja az olajat a kenendő helyekre. Az olaj elvégzi kenő, és hőelvezető feladatát majd LECSÖPÖG az olajteknőbe, az olajszivattyúhoz és kezdődik a körforgás elölről. Értelemszerűen a gravitáció szükséges ehhez a körfolyamathoz.olaj4.jpg

Egészen addig működik is a dolog amíg a motor hengerszöge nem tér el LEFELÉ a vízszintestől. Vagyis az álló a V vagy a boxermotor minden további nélkül működhet a fent vázolt körfolyamattal.

Innen kezdődik a probléma. Mi van amikor a motor hengerszöge lejjebb van a vízszintestől vagy pláne fejjel lefelé van beépítve.

A repülőgépek csillagmotorja kiváló példa. Hol az olajteknő hol az olajtartály, hova kerül a fejjel lefelé álló hengerek olaja? A fordulaton járó motor dugattyúszoknyája megtelik olajjal? Hogyan épül fel a körfolyamat?mag-400-fs.jpg

Sok soros repülőgépmotort építettek be fejjel lefelé . Vajon milyen olajozási rendszerük volt?menasco_engine_installation.jpgmiles_m_3c_falcon_six_de_havilland_gipsy_six_3.JPG
1-havilland-gipsy-queen.jpg300px-dhgipsyqueen.JPG

Tud erről valaki valamit?

23 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://diggerdriver.blog.hu/api/trackback/id/tr298718248

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

nyuszigonosz 2016.05.15. 20:51:31

Mivel érdekelt, utánanéztem: a csillagformájú repülögép motoroknál a száraz kenés használatos vagy több szivattyú használata. Azthiszem nincs olajteknö.
Ezt az okosságot több repülögép motorokkal foglalkozó írásban találtam, sajnos egyik sincs így magyarul. Vagy ha van, akkor nem azokat találtam meg. :-)

Amúgy nekem a posztod elsö fele tetszett nagyon.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.05.15. 21:04:08

@nyuszigonosz:
Köszi.
A száraz kenés már eleve ellentmondás. A szivattyúk száma is lehet akárhány itt az a kérdés hogy a kenés után hogyan jut vissza a szivattyúkhoz az olaj. A dugattyúkon van egy olyan gyűrű aminek az a neve hogy olaj LEhúzógyűrű. Merthogy normál esetben LE húzza az olajat.Ha a henger fejjel lefelé áll akkor viszont FEL húzza az olajat és megtelik a dugattyú vele.

nyuszigonosz 2016.05.15. 21:28:11

Nemtudom, Digger, nem vagyok müszaki ember, mondom kerestem több helyen, míg találtam egy nekem érthetöt,ezt:

Mivel az ilyen motorépítésnél nincs kizárólagos felsö vagy alsó rész, így egy olajteknö használata az olajkeringéshez nem lenne ésszerü, ezért többnyire a száraz kenés használatos, gyakran több szivattyú segítségével.
Rückförderpumpe - nemt tudom a magyar megfelelöjét, ezért írtam csak "szivattyút". Lényegében ez egy visszaszívó szivattyú, ha segít, angolul: retunr pump

nyuszigonosz 2016.05.15. 21:30:33

Elirás az elöbb: Return pump.

Szerintem ha a henger fejjel lefelé van, akkor pont ez az oda-vissza müködö szivattyú a megoldás, legalábbis én úgy képzelem el.
De, mint mondtam, nem vagyok müszaki ember.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.05.15. 21:35:31

@nyuszigonosz: Na mostmár talán közelebb járunk a megoldáshoz.
Ok. Visszaszívja egy szivattyú. El tudom képzelni. már csak az a kérdés hogy AHONNAN visszaszívja ott milyen műszaki megoldás űríti ki a dugattyú szoknyájából és gyűjti össze a szivattyúnak.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.05.15. 21:40:44

@nyuszigonosz:
Ha az oda-vissza működést úgy képzeled el hogy egy szivattyú nyomja a kenendő helyekre az olajat egy másik szivattyú visszanyomja az olajtartályba akkor rendben van. A megoldás régóta ismert a motorépítésben, úgy hívják hogy szárazkarteres kenés. Nincs olaj teknő csak egy kicsi ami nem tárolja az olajat hanem onnan egy szivattyú visszanyomja egy olajtartályba. Motorkerékpároknál elterjedt megoldás mert a motor súlypontját lejjebb lehet vinni.Ez viszont nem azonos a mi problémánkkal.

nyuszigonosz 2016.05.15. 21:42:41

@diggerdriver: Így gondoltam, mert így tudom elképzelni.

Dehát majdcsak jön valaki, aki tudja, hogy is van ez.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.05.16. 19:41:07

@Giddy Lamb: Ez nagyon szépen kitárgyalja a száraz és nedveskarteres olajozási rendszert de a mi problémánkra választ nem ad.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.05.17. 20:17:56

@dbvzr:
Igen, ez a megoldás. A hengerpersely talpánál van egy olajösszegyűjtő csatorna amibe az olajlehúzógyűrű belehúzza az olajat.Feltételezem hogy valahogy a dugattyúban összegyűlő olaj is oda van kivezetve.
A szelepdeknikben is látszik az összegyűlő olaj de azt már könnyű visszavezetni.
Akárkivagy köszönöm.

emiGrant 2016.05.18. 16:53:47

Szia Digger! Köszi a pompás magyarázatot a turbóról!! Most végre értem, hogy hogyan működik a kocsim. :)
Közben hirtelen és teljesen minden ok nélkül átugrottam egy korábbi posztod végére, ahol sikerült az alábbi kommentet hagynom. Mivel az a másik még áprilisi volt és talán nem olvasod, ide is bemásoltam:

"Érdekes amiket a kritika produkált a darab kapcsolatán. Sok marha entellektüell életében nem találkozott egy értelmes melóssal, aztán ő okoskodik, hogy milyen melós van és milyen nincs. Izélj rá magasból!!
A csodás jó hír az az, hogy ma megyek megnézni az ominózus darabot, amiről már annyi duma ment itt is meg a HÁn is, hogy a fene evett miért nem tudok jegyet kapni. Végre sikerült, majd referálok, hogy hogy tetszett. Minden jót addig is!"

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.05.18. 19:28:51

@emiGrant:
Mikor ezt olvasod addigra már láttad a darabot. Remélem jól szórakoztál. Örülök hogy megnézted.

Az az igazság hogy félve írtam meg a fenti posztot. Mert aki mindezzel tisztában van annak felesleges szájbarágós okoskodás.
Pont azoknak írtam akik nem műszaki emberek. Önszántából senki sem keres rá az interneten ezekre de ha itt elolvassák már megértették a lényegét.

emiGrant 2016.05.18. 22:19:33

@diggerdriver: Nagyon jó volt a darab. Jót szórakoztunk mind a négyen. Valaki megkérdezte tőlem a végén, hogy mit mondott a gyerek amikor angolra váltott. Nem tudtam neki elmondani, mert a szöveg teljesen lényegtelen volt. Az volt az igazi üzenet, hogy a gyerek már nem akar magyarul beszélni. Ez egy érdekes konklúzió volt.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.05.18. 22:32:54

@emiGrant: Örülök hogy tetszett. A darab egy monodráma és ennek megfelelő a befejezése is. Az én fiam nagy valószínűséggel már elveszett Magyarország számára.Ez a darab egyik üzenete.
Zseniálisan megcsinálták.

2016.05.23. 22:23:46

Ez egy nagyon jo poszt, Digger. Ugyan meg mindig nem teljesen ertem mirol beszelsz, de azt hiszem ennel ertelmesebben nem lehetett volna elmagyarazni az olyanoknak mint en, akik hihetetlen szinten hulyek a temahoz. Mindenesetre sokkal tobb atjott nekem belole mint a BBC-nek egy regi programjabol, 'hogyan mukodik az elektromossag' cimmel, amit letoltottem es tobbszor is probaltam kenyszeriteni magamat hogy vegignezzem de minden alkalommal bealudtam az elso 15 perc utan :). A posztodat legalabb sikerult vegigolvasnom, sot tobbszor is el fogom olvasni, hatha megvilagosodok. Benned tenyleg egy tanar veszett el - talan nem orokre.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.05.24. 07:56:52

@Mirjam2:
Köszönöm szépen.
Pontosan ilyen céllal írtam. Ha kerdésed van nyugodtan írd ide.
Nem szégyen az ha valaki nem tud valamit.
Műszaki ember létemre a mai napig nem tudom hogy működik egy automata sebességvaltó, vagy a differencialmű.

emiGrant 2016.05.24. 15:23:34

@diggerdriver: Örülök, hogy egyetértünk a darab fő mondanivalóját illetőleg. Az én két fiam is örökre elveszett Magyarország számára, de ők legalább kint is születtek, tehát ez nem volt különösebben meglepő. Soha nem tudom, hogy ezen szomorkodjak-e vagy nem. Inkább nem. Én egy abszolute internacionalista világpolgár vagyok, sokszor úgy érzem, hogy egy egyszerű melós, vagy tanár, vagy ápolónő stb., stb. bárhol a világon közelebb áll hozzám, mint az uralkodó réteg, mondjuk itthon. Lehet, hogy ezért valaki le fog hazaárulózni engem, de szerintem azokkal a gazemberekkel semmi közösséget nem érzek, még ha magyarok is. Nagyon köszönöm Neked ezt a darabot, mert bár nem Te írtad, és egyetértek, hogy tényleg zseniálisan megcsinálták és a Epres Attila márcsak az egész szöveg megtanuálásáért is Kossuth díjat érdemel, ha Te nem lennél és nem vezetnéd a blogodat, a darab sem lett volna!! :)

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.07.07. 08:48:54

@Furos:
Nagyon tetszik. Szuper jó az elgondolás.

Gery87 2016.08.30. 14:35:05

@diggerdriver:

Ezen kívül a megoldás másik fele az hogy a motor egész egyszerűen "megeszi az olajat"...na nem 2T arányban, de azért csipegeti. Ami egy repülőgépmotornál pl, aminél a megbízhatóság és egyszerűség a fontos, nem akkora gond.

A szárazkarteres kenésnél is van olajteknő, csak kisebb, feladata annyi hogy összegyűjtse a lecsorgó olajat - de nem funkcionál tárolóként - amit egy szivattyú elszállít az olajtartályba, ami kb bárhol lehet, onnan egy másik szivattyú (pumpa) juttatja el a kenendő helyekre.

Csillagmotornál, vagy fordított V és soros motornál, vagy az említett kis "zsebek" vannak, vagy eleve magasabb olajfogyasztással számolnak.
A képen is látható "lógó hengereknél" meg a szelepfedél tölthet be némi olajteknő funkciót.
süti beállítások módosítása