Ass blaster

Sztori 1

 87-ben történt egy nagyon meleg májusi vasárnap. Ebéd után mondtam a nejemnek el kéne menni motorozni. Gyorsan leakasztottam az oldalkocsit a BMW-ről mert szólóban mégis jobb Kiskőrösi sisakok fel aztán rövidnadrágban pólóban papucsban irány az ég alja. Van mellettünk egy Botpuszta nevű tszmajor ami mellett egy nagy orosz laktanya volt. A tiszti házak mellett vitt egy út át a szőlőhegyek felé gondoltam arra lenyomok egy kört. A probléma ott kezdődött hogy elfelejtettem lekanyarodni és egy szürke nyitott kapun bedöngettem valami erdős részre. Amikor az út mellett nagy vasállványokat láttam amiken vastag csövek lógtak le akkor már sejtettem hogy rossz helyen vagyok. Mindenfelé utak mentek a töltőállványoktól én már menekültem volna de eltévedtem. Végül egy zsákutcába jutottam ami egy hegy gyomrába vezetett egy hatalmas aszfaltozott térre ahonnét vasajtók nyíltak a hegy felé. Akkor már biztos voltam benne hogy az orosz laktanyában vagyok pánikszerűen kerestem a kijáratot. Összevissza motoroztam az erdőben arra emlékszek hogy orosz katonák sátortábora mellett mentem el egy katonát láttam hokedlin lavórban borotválkozni mellette letámasztva a géppisztoly. A zabszem effektus azonnal működésbe lépett mert ez azon a héten volt amikor szerdán Matthias Rhust a Cessna gépével kijátszva az egész orosz légvédelmet leszállt a Vörös téren Moszkvában. Világbotrány volt belőle minden újság címlapon hozta. Ott az erdőben egyből bevillant pont most egy orosz laktanyában vagyok egy náci motorral ezek simán provokációnak veszik és amilyen barmok utánam küldenek egy sorozatot. Egyszercsak megláttam a szürke kaput és kövér gázzal kiszáguldottam rajta. Fél szemmel annyit még láttam hogy az arrább álló portaépületben valaki felveszi a telefont. Gondoltam most már mindegy, hazamentünk és vártam a rendőröket. Valószínű hogy a rendszám alapján lecsekkolhatták hogy becsületes állampolgár vagyok mert azóta sem kerestek ezügyben. Azt azért elképzelhetitek hogy kevésszer féltem úgy életemben mint ott akkor az erdőben. 

Sztori 4.

 Valamikor 87 tájékán veteránmotor találkozó volt Zsámbékon. Persze én is mentem végül is a szomszéd faluban volt majd teszek fel képeket róla. Amiről írni akarok az a háromfős társaság akik egy KS750-es Zündapp-al jöttek. Ez a úgynevezett sivatagi Zündapp tipikusan katonai célra készült motor aminek minden alkatrésze a megbízhatóság a tartósság a minden körülmények közötti haladás céljára volt tervezve. 750-es majdnem boxer motor (175fokos) kardánhajtás oldalkocsihajtás rükverc terepfokozat olajfékes hátsóhíd stb. Én ismerem a BMW hasonló katonai modelljét így amikor körbejártam a Zündapp-ot a felszereltségben feltűnt egy apró különbség. A Zündapp első tengelyén van mindkét oldalon egy bordázott lábtartónak kinéző tengelyhosszabbítás. Kérdeztem a tulajt az mi célt szolgál? Állítólag az azért van ott hogyha a fritz olyan emelkedőn akart felmenni amin a motor terep egyben már nem bírt (pedig a leglassúbb előremeneteli sebesség 4km/óra volt) akkor a katona szembeállt a motorral átfordította a kuplung és fékkarokat (kormány végéből álltak befelé) felállt az elsőtengely nyúlványaira és rükverc fokozatban ment fel a dombon mert ez lassabb és erősebb fokozat volt a terep egynél ráadásul a motor ekkor a motor kvázi elsökerék hajtásúként működött. Hogy ebből mi igaz mi nem döntsétek el Ti lehet más magyarázat is de az biztos hogy a nyúlvány a Zündapp-nak ott van a BMW-nek pedig nincs.

Sztori 5.

 Történt valamikor 84 tájékán. Fülest kaptunk hogy Kőhányáson (ez egy Csákvár melletti néhány házból álló kis település) van egy öreg motor eladó. Barátommal felültünk az MZ-re aztán irány Kőhányás. Az egész település szinte lakatlan minden házat pestiek vettek meg nyaralónak. Egyetlen idős bácsit találtunk aki kecskéket legeltetett az út mellett. Odamentünk kezet fogtunk az öreggel és kiderült hogy öreg motor nincs a faluban. Ezzel nincs is semmi baj máskor is jártunk így. A hibát ott követtük el hogy kezet fogtunk a bácsival ugyanis a bakkecskéje éppen üzekedett márpedig az üzekedő bakkecskének förtelmes szaga van, olyan büdös hogy arra rá lehet könyökölni. A kézfogástól átragadt ránk a szag jelentős része hazafelé olyan szagnyomot húztunk magunk után hogy a mögöttünk jövő autósok máig mesélik unokáiknak. Pedig csak kezet fogtunk a kecske gazdájával. Otthon be se engedtek minket a lakásba még a ruhánk eltüzelése is kilátásba lett helyezve de végül megúsztuk egy udvari fürdéssel. Pedig csak kezet fogtunk

78-ban szereztem hajtási engedélyt. Első motor nagykerekű Babetta aztán kollégista lettem és Apámtól kaptam egy új 05-ös Jawát tudjátok azt a baromi ronda soványtankost. Nagy szó volt akkor a háromgangos lábváltóval de amilyen ronda ugyanolyan szar is, így aztán ezer forintért megvettem a szomszéd szürke pedálos Komar-ját mert már akkor is vonzottak az öreg motorok. Aztán 81-ben nyolcezerért vettem első nagymotorom használtan, egy 250-es négysebességes TS MZ-t. Sajnos nincs róla kép pedig vagyont költöttem az átalakításra. 650-es kispolák kockalámpa Jawa csepptank krokodilra felvarrott ülés kétgyertyás hengerfej gyújtáskapcsoló a légszűrőházban stb.

Végül beleuntam a szoci motorokba ismertem minden csavarjukat, újra vágytam. Egyik haverom vett egy 250-es OSL NSU-t és én is öreg járgány után néztem. Gondoljatok bele hogy akkor 84-ben 16ezer forintért vettem egy K800-as Zündappot. Oldaltszelepelt boxer 4henger lemezváz H sémájú botváltó (nem tankváltó) és rengeteg műszaki különlegesség. A kardánhajtásában nem volt HARDY-tárcsa de a váltó viszont láncos, az adta a rugalmas kapcsolatot a hajtásláncban. Tipikus Zündapp jellegzetesség a láncos váltó. A bemenő és kimenő tengelyt duplasoros láncok kötötték össze és kapcsolókörmök csúszkáltak a lánckerekek között. A hajtókar görgős de osztott. Hátul rugózás semmi, csak a tányérülések rugói. Hihetetlen nyomatékos motor a K800-as, harmadikban alapjáraton el lehetett vele indulni. Viszont rendkívül megbízhatatlan motor volt rengeteg problémám akadt vele. Rendszeresen elégette a kuplungkinyomó pálcát mert valami elképesztő erős rugók nyomták össze a kéttárcsás száraz kuplungot. Az elégtelen olajzás miatt állandóan túlmelegedett ráadásul a négy hengert egy karburátor etette 40centi hosszú szívócsatornákon és kievett a vagyonomból 100km/ 14liter átlag simán lecsúszott a torkán.

Bár amúgy a Zündapp márkával nincs bajom a kéthengeres boxerjei jók voltak a Zöld Elefánt pedig egyenesen kiváló. Na mindegy végül meghirdettem eladásra. Pontosabban cserére BMW-re. Kaptam levelet Soczó Elektől Gyomaendrődröl hogy elcserélné egy R68-as BMW-re. Egy veterános ismerőssel leautóztunk 300km-re Gyomára teljesen feleslegesen mert a Soczó egy BMW-re átfestett és felmatricázott Uralt akart adni a Zündappért. Teljesen madárnak nézett. Végül mégsem volt felesleges a hosszú út mert hazafelé Törökszentmiklóson búcsu volt és az út mellett megláttam egy oldalkocsis BMW-t. A tulajt nem kerestem a tömegben hanem hagytam egy cetlit a kormányon hogy megvenném a géperejűt. Mit ad isten kéthét múlva jött egy levél hogy 27ezer forint az R66-os ára. Akkor már volt vevőm a Zündappra így aztán létrejött az üzlet de egy fixplatós IFA-val mentünk le Tiszatenyőre mert odavalósi volt a tulaj. Ugyanis nem mertem vele hazajönni mert oldalkocsis motorral külön meg kell tanulni motorozni. A tulaj egy idős bácsi volt a háború óta övé a motor máig bennem él a kép mikor a vasútállomás rámpájától elindultunk és visszanéztem az öreg szeméből folytak a könnyek. 

Most akkor néhány szó a gépről. Életem legjobb motorja volt. 1938-as kiadású R66-os BMW. Oldalkocsival, csomagtartón pótkerékkel. A motor 600köbcentis 30lóerős oldaltvezérelt felülszelepelt. Dupla hajtűrugós szeleprugók, fogaskerék hajtotta vezértengely kézi előgyújtás szabályozás. Ez egyébként egy meglehetősen ritka típus 38-41-ig gyártottak belőle ötezer darabot. Különlegessége az úgynevezett lepkebordás hengerbordázat. Ez úgy néz ki hogy a bordák nem kör alakúak hanem erősen lekerekített sarkú négyzet alakúak és minden második 45fokkal el van fordítva így egy nagyon szép és érdekes formájú bordázata van. Indítás következőképpen:nagy összegben fogadunk a körülöttünk állókkal hogy a motor az első gyújtás alatti rúgásra elindul aztán az előgyújtás szabályozót alapállásba, felsőholtponti gyújtásra állítjuk benzincsap kinyit karburátorokat megúsztatjuk majd gyújtás nélkül kétszer letapossuk a berúgókart ezután ráadjuk a gyújtást és egy határozott rúgással megforgatjuk a főtengelyt. Amíg a motor alapjáraton melegszik begyűjtjük nyereményünket majd elindulunk. Olyan NEM fordulhat elő hogy nem indul. Ahogy növeljük a sebességünket a fordulatszámmal arányosan toljuk előre az előgyújtás szabályzót és a továbbiakban a gázmarkolattal szinkronban kezeljük. A motor megbízhatósága minden képzeletet felülmúl. Mentem vele olyan esőben hogy a hengerfej bordáiban megállt a víz, simán hazavitt. Elmentem vele Zuglóba dolgozni az oldalkocsit megraktam három mázsa járdalappal péntek délután volt 40fok kánikula hazafelé Kerepesi út Rákóczi út Hegyalja út beállva az egész araszolva lehetett csak menni. Gondoltam hogy ilyen súllyal hűtés nélkül a Hegyalja úton megadja magát. Egy köhintés nélkül hazahozott. 

Ma reggel felkeltem és mivel feleség gyerek Magyarországon van gondoltam elmegyek a Motorkerékpár múzeumba.

Tudni kell hogy nekem örök szerelem a motorkerékpár ezen belül is a veterán motorok.Valamikor nekem is voltak veterán motorjaim. Ha valakit érdekel rákereshet a neten. Volt nekem egy Zündapp K800-as 1930-ból majd utána egy 1938-as BMW R66-os. Mindkettő ritka típus, ezen a téren nem kispályán játszottam.

Na szóval elmentem a múzeumba.A belépődíj elég baráti 5 font.Korán mentem egyedül voltam. Mikor elkezdtem nézegetni a motorokat a múzeum tulajdonosa egy végtelenül szimpatikus öregúr mellém szegődött és próbált beszélgetést kezdeményezni. Én mondjuk annak ellenére hogy fingom nincs a nyelvhez de gátlástalanul próbálok beszélni ha tudok ha nem. Néhány szakmai puhatolózó kérdés után látta az öreg hogy abszolút képben vagyok és teljesen fellelkesedett.

Tisztáztuk azért a nyelvi korlátaimat de kézzel lábbal szavakkal azért megértettük egymást.Ez úgy ment hogy minden egyes motornál  elmondta mikori ki gyártotta hány köbcentis én meg mondtam hogy ismerem a típust SV vezérlése van angol iskola szerint épült vagyis külön a váltó külön a motorblokk, hogy Sturney& Archer váltó van benne és így mentünk előre.

Mondja az egyiknél hogy az ikerdugattyús kétütemű én mindjárt mondtam hogy mentem hasonlóval mert az Osztrák Puch gyár szinte csak ikerdugattyús motorokat gyártott.Megbeszéltük a vezérléseket SV, IOE, OHV, OHC, DOHC mindegyikre mutatott példát bár IOE nem volt a gyűjteményben.Így haladtunk előre minden motornál elidőzve kitárgyalva különlegességeit.

Mikor végére értünk mondja hogy menjek vele. Átmentünk egy másik épületbe ahol csak a Triumph márkának a motorjai voltak kiállítva. Ott ugyanúgy végigkalauzolt megmutatott minden ritkaságot én mondtam hogy volt néhány angol motorhoz szerencsém amiket szereltem de a Triumph-ból csak a német nürnbergi TWN Triumphot ismerem mert egyik barátomnak volt egy 200-as kétütemű belőle.

Odaértünk egy magas dobogón álló Triumphoz aminek minden apró részegysége meg volt nyitva hogy bele lehessen látni.Az Öreg mondja hogy tegyem zsebre a kezem, majd bekapcsolta a szerkezetet ami a dobogóba rejtett dörzskerékkel elkezdte lassan hajtani a motort.Minden alkatrész működését mozgás közben lehetet látni.

Aztán kimentünk az udvarra ahol két szerelő épp törölgetett egy régi Triumph Bonneville-t.Teljesen gyári új állapotú csillogó villogó motor volt.Nem hittem a fülemnek mikor az Öreg mutatja hogy vegyek fel egy bukósisakot és menjek egy kört azzal a csodával. Mondtam hogy nem mert 25éve nem ültem motoron.

Jól van azt mondja akkor menjek utána. Bevitt egy nagy raktárba ahol a múzeumban még ki nem állított csodák voltak.Olyan múlt század elejéről származó motorok amiket még szíj hajtott meg gyorsasági rekorder motorok és ezeket is egyenként megmutogatta.

A végén már olyan mélységekbe mentünk mint a léptetővilla tárcsás vagy kukactengelyes mozgatása és hogy melyiket milyen modelleknél alkalmazzák.. Soha nem gondoltam volna hogy valaha ilyenekről fogok beszélgetni egy angollal.

Mikor végeztünk látom hogy a sarokban van egy régi olajoskanna ráírva hogy a múzeum segítésére oda lehet bedobni az adományokat. Nem sajnáltam 10fontot bedobni.

Visszaérve Golders Greenbe a főutcán beültem egy olasz vendéglőbe, ettem egy csirkés gombás rizottót lekísértem három Peronival (jóvanna csak 3decisek) lefojtottam egy csokoládé szufléval majd hazaballagtam.

Lehet hogy ma kispolgárabb voltam a kispolgárnál de olyan életreszóló élménnyel lettem gazdagabb hogy hálát adok Istennek hogy itt lehetek és ezt megélhettem.

Most nagyon jól érzem magam.

Mondtam már mennyire útálom ezt a szakadék szélén tántorgó rothadó kapitalizmust?Itt fetrengek a hanyatló nyugat mákonyában és elégedett vagyok. Skandallum

:)))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))))

Ez a poszt elsősorban a nevekről és megszólításokról szól.

Ugye angol tanulás közben elsőszámú szabály hogy egész mondatban kérdezünk és egész mondatban válaszolunk. Egy származási országra vonatkozó párbeszédnek valahogy így kéne kinézni.

-Where are you from? (Te honnan jöttél?)

- I came from Romanian.  You came from? (Én Romániából jöttem. Te honnan jöttél?)

-I came from Hungary. (Én Magyarországból jöttem)

A valóságban ez így hangzik.

-Where from?

-Romanian. You?

-Hungary

Mikor elkezdek dolgozni egy munkahelyen és bemutatkozok az építésvezetőnek  meg a művezetőnek mondom hogy Jánosnak de szólítsanak John-nak. Ezt azért teszem mert egy művezetőnek lehetetlen megjegyezni annyi ország annyi melósának idegen hangzású neveit.Így aztán az angolok mindig John.nak szólítanak.Nagyon érdekes hogy az albánoknak ha bemutatkozok azok a János névre azonnal rávágják hogy Jani és utána mindig Janinak szólítanak. Csak ők egyedül.A románok többsége valamennyit tud magyarul van amelyik csak néhány szót de van amelyikkel elég jól el lehet beszélgetni. Ők általában Jánosi-nak szólítanak és fogalmam sincs hogy jön oda az a plusz i-betű.

Van amikor hoznak oda hozzánk munka közben különböző dokumentumokat felméréseket és kérdik a nevem.Olyankor mindig elkérem a papírt és én ráírom mert úgyse értené ha lebetűzném.Egyébként nagyon okosan itt minden irományra az aláírás mellé rá kell írni a nevet nyomtatott betűvel is.A nevek megjegyzése nekem nem nagyon megy. Mondjuk úgy hogy semennyire.Pláne mikor olyan nevekkel találkozok mint lengyel kollégámé akit Przemek-nek hívtak.Egy hétig tartott megjegyezni.

Legelső munkahelyemen mikor még nyeretlen kétéves voltam itt akkor kölcsönadtak a géppel együtt segíteni egy alvállalkozó aszfaltozó brigádnak. Valahogy a bemutatkozás elmaradt.Ott hallottam először azt a köszönési formát hogy „hello máj”.Csak néztem mint hal a szatyorban hogy ez most mit akart a májammal?Először azt gondoltam hogy Májkl (Michael) valami elbaszott kifacsart akcentusát hallom de miért lennék én Májkl?

Aztán napközben kúrva sokszor hallottam hogy „máj”

Little bit máj. Brilliant máj. Lovely máj. Enough máj. To much máj. Very good máj.

Sokára esett le hogy mi az a „máj”.Ha valakinek nem tudják vagy tudjuk a nevét akkor a megszólítás az „my  friend” (én barátom).Ebből módosult az idők folyamán a megszólítás „máj”-ra. Azóta már én is májazok.

Tilmír írta lejjebb hogy milyen sok ellentét van Svájcban a magyarok és albánok között arra válaszul hogy én írtam hogy itt három verekedésben három munkahelyen három különböző albán volt a résztvevő. Ettől eltekintve én már hónapok óta velük dolgozom és a legjobb baráti viszonyban vagyunk.

Valamelyik nap kaptunk egyik ismerősünktől egy vagon süteményt és bevittem egy dobozzal.Mondom az egyik albánnak hogy vidd be az ebédlőbe és osszátok szét.Szünet után jönnek vissza jön oda hozzám az egyik szikh munkatársam és mondja hogy happy birthday to you. Mondom mi van? De már a többiek is kiabálják oda vagy jönnek oda boldog születésnapot kívánni.Nézek rá az albánra az már elfordulva röhög, hát kiderült hogy azt mondta azért van sütemény mert születésnapom van.

Ugyanez az albán múltkor áll a gödör szélén kollégája térdenállva keneget egy aknát nekem háttal én meg szedem el a földet mögüle.Az egyik odanyúlásnál mikor a kanál pár centire volt a melós sarkától ez lenyúlt a lapáttal és megpöccintette a kolléga sarkát. Az persze ugrott egyet mart azt hitte a kanállal értem hozzá.Néz rám hogy mi van én meg mutogatok a másikra hogy az volt az meg csak néz bambán mintha semmi köze nem lenne hozzá.

Többek között ezért is van az hogy nehéz a kollektívaváltás nekem.

A lenti poszt után a hozzászólásokban igen komoly polémia alakult ki a lopásról.

Ami ugye elítélendő erkölcstelen elfogadhatatlan  fuj fuj fuj.Először azt kéne meghatározni hogy mi a lopás.Induljunk ki abból a mondatból hogy a lopás más anyagi javainak annak szándéka és tudta nélküli eltulajdonítása.Először határozzuk meg hogy ki vagy mi az a más.Más személy? Más intézmény? Az állam?Elítélendőbb e az aki ellop egy csirkét annál aki elcsal tízmilló forint adót?.Aztán határozzuk meg mi az a szándéka és tudta ellenére?

Ha valaki kimegy gombát gyűjteni az erdőbe ami természetesen valaki tulajdona az lop vagy nem lop?Elvette e valaki tulajdonát a szándéka és tudta ellenére?Ha valakinek a legelőjére odahajtom a csordámat legelni az lopás ha a méheim az ő legelőjéről vagy akácosából gyűjtik a nektárt NEKEM az lopás vagy nem?

Itt már ugye mindjárt ki kell egészíteni a mondatot azzal hogy csak akkor minősül lopásnak ha az másnak kárt okoz.Mi van akkor ha a megkárosított személy önként adja oda a pénzét a tolvajnak?Emlékszek rá hogy a 70-es években hiánycikk volt a villanybojler.Nővéremék építkeztek és hát kellett. A Vas Műszaki boltban az eladó csúszópénzért adott nekik bojlert. Az lopás vagy nem? Akart a nővérem pénzt adni az eladónak a bojler árán kívül? Dehogy. Kapott érte valami pluszt? Nem. Meglopták vagy nem?

Ugyanez a mába átültetve.Azt mondja pártunk és kormányunk az orvosoknak hogy adok nektek némi alamizsnát fizetés címszó alatt a többit szedjétek be a betegektől. Akar a beteg hálapénzt adni? A francokat. Tisztességes szolgáltatást vár el a befizetet járuléka ellenszolgáltatásaként.Megkapja? Nem. Ha fizet megkapja? Igen. Kifizette már előtte a szolgáltatást? Igen.A hálapénz lopás vagy nem?

Azért mostmár kezd kicsit árnyaltabb lenni a kép.Valamikor a magyar BTK-ból hiányzott az autólopás törvényi tényállása.Egyszerűen törvényileg nem létezett autólopás.Jogtalan használatnak hívták.Elegáns meghatározása a lopásnak.

Unokahúgom biciklijét el akarták lopni. Tetten érték a tolvajt.A rendőrség kiküldött egy határozatot hogy a tolvaj úgy nyilatkozott hogy nem akarta eltulajdonítani a biciklit csak menni akart vele néhány kört és utána visszavitte volna. Ezért az eljárást megszüntetik.Én a saját szememnek nem hittem mikor olvastam a határozatot.

Az SZDSZ kitalálta anno a megélhetési bűnözés fogalmát.Ezzel gyakorlatilag legalizálta a vidéki háztáji kertek kifosztását .Magyarországon például beleszámolták az emberek fizetésébe azt az összeget amit FELTÉTELEZTEK hogy hozzálop.Az orvosnak, a taxisnak, a benzinkutasnak, a teherautó sofőrnek, nehézgépkezelőnek. Legalizálták és intézményesítették a lopást. Nem bocsánatos bűn volt hanem elvárt cselekedet.

Most pedig kitérnék arra amiért mindezt írtam.Gyakorlatilag minden otthoni vagyonom lopásból származik. A házam az autóm minden.Egész életem lopással telt. Gázolaj és géplopással.A jövedelmem igen nagy hányadát a gázolaj lopásból származó pénz tette ki. Volt idő amikor többet dolgoztam maszekban hétvégenként a géppel mint hétközben a vállalatnak.

A 80-as évek végén már dolgoztam 1500forintos órabérért a Szabadság hegyen újgazdagéknak.Amikor elkezdtem építkezni húsz fillér nem volt a zsebemben.Viszont volt egy munkahelyem ahonnan minden hétvégén kilophattam a gépet magánhasználatra és volt rengeteg megrendelésem.

Dolgoztam 1800forintos órabérért miközben a kőműves 5000forint napidíjért rakta a csempét a házamban.Mindemellett még megmaradt annyi gázolajam hogy el tudtam belőle adni.Volt olyan kollégám akit csak egyszerűen Dzsoki Juingnak szólítottunk mert állandóan gázolajos kannákkal a gép kanalában láttuk közlekedni.

Amikor egyszer szóvá tettük hogy milyen kevés a fizetésünk a többi melóshoz képest az volt a válasz a főnökünk részéről hogy nektek ott van a gázolaj.

Az autóm csomagtartója gyakorlatilag minden másra használhatatlan volt mert át volt itatva gázolajjal.Mindennapi rutin volt hogy nap végén számoltuk hogy ennyit dolgoztunk ma ennyit adnak egy üzemórára ennyit lehet beírni munkaként a gépnaplóba a különbözetet belepörgetni az órába és ami így összejött azt kivenni a benzinkúton.

Mindemellett mindent elvállalni maszekban és megcsinálni.Mikor elváltam és egyedül maradtam két kamasz gyerekkel nyakig adósságban, nem győztem túrni a XII. kerületet hogy kimásszak belőle. Iszonyú sok házalapot kiástam hogy egyenesbe jöjjek.Mindezt a főnökeink tudtával és hallgatólagos beleegyezésével.

Telente a cégünk leállt a munkával általában December közepétől Február elejéig.Persze ott volt a karácsony a téli fűtésszámlák stb…

Én úgy éltem túl hogy egész évben apránként félretettem valamennyi gázolajat ami összejött a munkaszünetre olyan 800liter körül.Ezt adtam el hogy egyáltalán ezt a másfél hónapot átvészeljük.

Aztán persze ahogy jött a szarabb helyzet  a cégeknek úgy szép lassan elzárták a csapokat.Átfolyásmérő, meg GPS a gépekben és egyéb finomságok.A probléma ott volt hogy ezzel párhuzamosan a fizetések nem emelkedtek.Nem mondták azt hogy figyelj haver a csapot elzárjuk de ráteszünk 50ezret a fizetésedre.Jól tették. Ha ezt mondták volna akkor még mindig ott dolgoznék.

Nekem az utolsó csepp a pohárban az volt mikor egy mozgásérzékelőt tettek be a gépbe ami bent az irodában mutatta hogy mikor dolgozik a gép.

Na akkor azt mondtam hogy elég.Elég a cigánykodásból a bujkálásból elég az egész rendszerből, elmegyek oda ahol megfizetik a munkámat.

Így kerültem ide.

Az én eddigi életem a példa rá hogy mennyire át van itatva a az élet minden területe az ügyeskedéssel az álamtól lopni nem bűn tudattal és ez a válasz arra hogy milyen irtózatos rombolást vitt végbe az előző rendszer a tulajdonosi szemléletben amiből ki lehet jönni mint én tettem de ezt a szemléletet országos szinten megváltoztatni lehetetlen.

Magyarországon magántulajdon nem létezik.Maga az állam a legnagyobb tolvaj.Embereket tesznek tönkre mert elveszik a megélhetésüket biztosító trafikot gyógyszertárat stb…Az emberek nem hülyék ha az állam mutatja a példát miért ne kövessék?Velejéig romlott közigazgatás velejéig romlott politikai „elit” velejéig romlott ország.

Tudom, mert a részese voltam. Mind a két rendszerben éltem és dolgoztam.Én is a bűnösök közé tartoztam.Nincs egy szemernyi lelkiismeret furdalásom sem. Nem mentem magam.

 Ide lőjetek.