Nem akartam megírni ezt a posztot. Viszont a menekülthullám kapcsán olyan sokan hivatkoztak a cigányokra és olyan sok konfrontációm volt ezzel kapcsolatban hogy muszáj reagálni rá. Néhány idézetet is fogok beletenni innen
http://beszelo.c3.hu/cikkek/telepulesi-es-lakasviszonyok
És innen
http://www.magyaragora.org/?p=roma&c=14.
A cigányság beilleszkedésérő lesz szó. A róluk szóló írásom elolvasható itt,
http://diggerdriver.blog.hu/2013/04/16/rasszizmus_784
De most a beilleszkedésükről lesz szó. a Kádár rendszer legnagyobb hibájaként szokták emlegetni a vajdarendszer megszüntetését. Pedig a legelső lépés volt az integrációjuk felé. A cigányoknál fokozottan érvényesül az egységben az erő elve valamint az erő a hatalom tisztelete. Ahogy megfosztották őket a vajdájuktól, gyakorlatilag az oszd meg és uralkodj elvet követve sokkal kezelhetőbbé váltak. A Kádár rendszerben fel kellett adniuk a vándorló életmódot és le kellett telepedniük. Cigánytelepek jöttek létre szerte az országban. Általában a falu szélén vagy távolabb a falutól. Vályogputrik földbevájt barlanglakások.
"A lakásviszonyokat illetően 1971 és 1993 között alapvető változás ment végbe. Putriban vagy kunyhóban lakott 1971-ben a cigányok kétharmada, 1993-ban 6 százaléka. Jelenleg 5 százalékuk lakik ilyen körülmények között."
Azért ez óriási fejlődés.
"1965-ben telep-felszámolási akció indult, amelynek legfőbb eszköze a kedvezményes kamatú lakáshitel volt. A hitelből a cigányok az átlagos családi háznál kisebb és rosszabb minőségű, úgynevezett „CS”-házakat, csökkentett értékű házakat építhettek, vagy csökkenő lélekszámú falvakban megüresedett régi parasztházakat vásárolhattak. Az 1965-ben indult akció 1985-re nagyjából véget is ért. Az akció kezdete előtt, 1964-ben 49 ezer telepi házban 222 ezer személyt írtak össze, 1984-ben már csak 42 ezer személyt 6277 telepi lakásban."
Ne felejtsük el hogy a hatvanas években az amerikai polgárjogi harc még javában dúlt. Ott még azon ment a harc hogy egy feketének át kell-e adni a helyét egy fehérnek a buszon.
A fenti bevezető a szárazabb statisztikai adatokat mutatta, most a saját tapasztalataim jönnek. A hetvenes években voltam olyan korban hogy gyakorlatilag az utcán töltöttem szabadidőm legnagyobb részét. A mi utcánkban hetvenben egyetlen cigány család sem lakott. Aztán vett egy házat "Mancsos" és famíliája majd egy másikat a "Bulicigány" és még néhány család. Jelenleg fatornyos kisfalumnak kevés olyan utcája van ahol nem lakik cigány. Nem lehet rájuk azt mondani hogy nagyon kilógnának a sorból. Egy-két családtól eltekintve a Kádár rendszerben nem volt probléma velük. Persze ebben nagy szerepe volt a KMK-nak, vagyis hogy aki nem dolgozott azt lecsukták. Az a cigány amelyik szakmát tanult és beköltözött a faluba az teljesen beilleszkedett a környezetébe. Szakmát tanulni pedig mindenkinek volt lehetősége. Én három évig laktam egy kollégiumi szobában két cigány tanulóval akik közül az egyik még olyan oláhcigány családból származott ahol otthon cigányul beszéltek. A legkisebb megkülönböztetés sem volt soha. Ugyanolyan tanulók voltak mint bárki más.
Aztán elkezdtem dolgozni az építőiparban. Ez a iparág szívta fel a képzetlen, és képzett cigányok legnagyobb százalékát. Találkoztam kiváló ács, kőműves, gépkezelő cigányokkal.
Dolgoztam Mátészalkáról, Fehérgyarmatról, Ramocsaházáról, Baktalórántházáról, és nógrádi kis falvakból származó romákkal. Harminc évig dolgoztam otthon az építőiparban de soha a legkisebb problémám nem volt velük.
Persze, tudom, volt az úgynevezett bértömeggazdálkodás ami a bújtatott munkaerőnek egy elegánsabb megfogalmazása. Ez azt jelentette hogy minden alkalmazottra jutott egy egységnyi bértömeg és ha valakit jobban meg akartak fizetni akkor fel kellett venni kevésbé megfizetett embereket. Hogy máshol mik a tapasztalatok ezzel kapcsolatban azt nem tudom de az építőiparban ez nem okozott bérfeszültségeket. Viszont a cigányság részéről mindenképp hasznos volt mert egy rendszeres életmódra szoktatta őket.
Mind a fenti adatokból mind a saját tapasztalataim alapján nyugodtan kimondhatom hogy a cigányság beilleszkedése a legjobb úton haladt.
Aztán jött a rendszerváltás.
A cégünknél dolgozó cigány brigádok mindegyike leszámolt egy kivételével. Abban a pillanatban amint bevezették a munkanélküli segélyt. Hiszen pénzt kap ha nem dolgozik akkor is. Hogy meddig és mennyit az már a mának élő cigányokat nem érdekelte.
Az egyetlen brigád aki maradt az a Lakatos Józsi(Mujkó) brigádja volt. Mujkó gyakorlatilag a családtagjaiból, a fiaiból, vejeiből szervezte a brigádját és vaskézzel tartott rendet. Volt egy öltöző és egy raktárkonténerjük. Minden nap ebéd után valaki bent maradt és felmosta, kitakarította a konténereket majd vizet melegített és mikor a többiek munka végeztével visszatértek akkor mindenkit várt egy-egy melegvízzel teli lavór mellette a törölköző rajta a szappan, mindez egymás mellé kikészítve annyi ahányan voltak. Rendkívül tiszta, pedáns és jó melós brigád volt. Mujkó azóta már nyugdíjas és innen kívánok neki hosszú és tartalmas éveket. Egyszer együtt dolgoztunk és a munkanélküliségről folyt a szó. Azt mondja nekem hogy -Láttál te már hülye cigányt? Mert én az vagyok. Ahelyett hogy otthon néznék ki a fejemből munkanélküli segélyen itt lapátolok. Mert mind azt csinálja.- Persze nem gondolta komolyan.
A rendszerváltás után a cigányokat az állam magára hagyta. A rendszerváltás legnagyobb vesztesei ők. generációk nőnek fel úgy hogy nem látják a szüleiket elmenni dolgozni. Mit látnak? Az árukínálat elképesztő de nem tudják megfizetni. Plazmatévé viszont kell mert a másiknak már van.
Egyszer dolgoztunk a Csepel Művek területén egy munkásszálló mellett. Ott mondták a cigányok hogy fel kellett jönni dolgozni Pestre mert ahol laknak már mindent elloptak. Ott már senki nem műveli a kertjét nem tart állatot.
Kitalálták a "megélhetési bűnözés" fogalmát ami mintegy menlevelet ad a tolvajláshoz.Az utcában ahol felnőttem és ahol az "átkosban" semmiféle bűncselekmény nem történt most az egyik barátomhoz már annyiszor betörtek és annyi mindenét elvitték hogy nyugdíjas idejének legjavát különböző védelmi berendezések kitalálása és hadrendbe állítása teszi ki.
Szóval mindent összegezve az én tapasztalatom az hogy az a cigány amelyik szakmát tanult vagy van munkája és beköltözött a faluba, az első lépésként a saját fajtáját is megtagadja(ami nagy baj) és éli a normális dolgozó emberek életét. Sok ilyen emberrel dolgoztam. Kiváló cigány gépkezelők vannak. Még itt Londonban is volt sok román cigány gépkezelő kollégám.
Miért baj ha megtagadja a cigányságát? Azért mert meggyőződésem hogy a cigányok megítélését nagyban befolyásoló ordenáré viselkedés ellen legjobban ők tehetnének. Ha ebben az esetben,
https://www.youtube.com/watch?v=99WgR24jWcw
odamegy egy cigány a minősíthetetlenül viselkedő másikhoz és azt mondja neki hogy -menj már a picsába hülyegyerek, hát azért utálnak bennünket mert így viselkedsz- akkor talán változna valami.
Végkövetkeztetésként azt mondhatom hogy én hiszek benne hogy mindenkit lehet integrálni csak meg kell találni a megfelelő módját.
Az utolsó 100 komment: