Ass blaster

Mennyi az annyi?

A megélhetési költségek Londonban mindig a közérdeklődés központjában vannak. Állítólag London a világ egyik legdrágább városa valahogy mégis eltengődik itt közel tízmillió ember. Való igaz a lakásbérlés ára a legnagyobb költség. Vegyük az mi példánkat. Egy szoba plusz nappalis lakás konyhával nagy fürdőszobával 1000 font/hó. Igaz ez minden költséget tartalmaz. Az összes közüzemi számlát a fűtéstől az interneten át a TV licencig beleértve az önkormányzati adót is. Vidéken 600fontért már háromszobás lakást lehet bérelni. Csakhogy míg Londonban az én szakmámban 10,5fonttól 13fontig terjednek az órabérek addig vidéken 7-től 9-ig és a munka ajánlatok is jóval korlátozottabbak. Én vállalkozóként magyarul talán úgy mondanám hogy szabadúszóként dolgozok a feleségemnek nincs munkája egy gyereket nevelünk így az önkormányzat fizeti a lakbér egy részét. A vállalkozó az itt nem kizsigerelni való fejőstehén és nem csaló gazember. Becsületesen fizetem a közterheket és eszemben sincs csalni. Miért tenném? Az összes befizetni valóm az 20%. Ez szerintem egy elfogadható méltányos összeg. Hogy jön ki az a 20%?

Itt úgy van hogy 20% az SZJA alsó sávja. A másik 40%-os sáv az olyan magas évi jövedelemnél kezdődik hogy átlag melóst nem érint. Azt hiszem talán 36000font/évtől. 
A 20%-os alsó sávot viszont csökkenti a 8000fontos adómentes határ vagyis egy átlag 20000fonthoz közeli éves jövedelemnél ez visszaesik 16% körülire. Erre jön 10% nyugdíj+eü. Ez összesen 26%lenne de a költségeimet leírom az adóalapból és így marad 20% összlevonás. 
Tavaly visszakaptam 1700fontot most úgy számolom hogy olyan 1000körül visszautalnak. 
Ja még annyit hogy Április 6, a az adóév vége és jövő év Január 31-ig kell a bevallást benyújtani. Az elküldéstől számítva 2héten belül visszautalják a lóvét. 

Az az irányvonal hogy minél többet keres valaki annál többet adózzon de még egy ésszerű határon belül. 
Ez az ésszerű határ pont az éves 35ezer font környéke. Ugye én a 20-25ezer közötti éves jövedelmemmel kb 20%-ot fizetek. 35ezer fontos évi jövedelemnél kb 27-28%-ot adóznék.
Itt olyan tendencia érvényesül évről évre hogy a magasabb jövedelem többet a kevesebb jövedelem kevesebbet adózzon. 
Jól nyomon lehet ezt követni az alábbi példákban. 
2011-ben az adómentes sáv 7457font volt a 40% határ pedig 40ezer font. 
2012-ben az adómentes sáv 8105font volt a 40%-os határ pedig 35ezer font. 
2013-ban az adómentes sáv 9206font a 40%-os határ pedig 34370font.                                                                 Az adómentes sávot évről évre emelik a 40%-os sávot meg csökkentik.
Létezik még egy 50%-os adósáv is de az csak évi 150ezer fontos jövedelem felett. 
Nem gondolnám hogy Angliában túladóztatásról beszélhetnénk. 

A minimálbér 6,18 font/óra. Mire elég ez? Ha lakást nem is de egy szobát lehet bérelni belőle havi 450-550fontig. Milyen vásárlóértéke van a megmaradó összegnek? Sokan mondják hogy nem érdemes átszámítani az itteni kereseteket és költségeket magyar forintra mert nem tükrözik a valós arányokat. Vessük össze akkor az egy órai minimálbérek vásárlóértékét.

Hat font szembenállítva ötszáz forinttal.

Nem tudom mit lehet kapni most Magyarországon ötszáz forintért azt helyettesítse be magának az olvasó.

Itt hat fontért lehet kapni:

10,8 liter 4%-os tejet

Másfél grillcsirkét

Hat kiló kenyeret

Két kiló túrót

Hat darab fél literes tejfölt

Három darab fél literes tejszínt

Hetvennyolc deka Camambert sajtot

Hat darab sárgadinnyét

Öt kiló banánt

Három és fél kiló mandarint

Két-három kiló szőlőt

Egy kiló húsz deka aszalt sárgabarackot.

Tizenkét darab egész kígyóuborkát.

Huszonöt deka Nescafé-t

Tizennyolc darab hatvanhat dekás ananász konzervet.

Egy kilogramm lépesmézet léppel.

Három darab nyolcvan dekás Heitz ketchup-ot

Három darab hetven dekás Hellmann’s majonézt.

Három darab egykilós Flóra margarint.

Négy darab 3 decis magyar Milli kaukázusi kefírt.

Kettő darab Hot Chocolate Milano-t a Coffe Nero-ban

Hat darab hatvanhét dekás sütnivaló bacont. Nem szabályos szeletek azért sütnivaló.

Nyolcvan deka szeletelt sonkát.

Hatvan deka kimért füstölt pisztrángot.

Hat darab félkilós csigatésztát.

Hatvan darab tojást

Huszonnégy darab negyven dekás Heintz paradicsomos babot.

Öt liter Lenor öblítő koncentrátumot. KONCENTRÁTUMOT.

Egy liter Ariel folyékony mosószert

Két liter Persil folyékony mosószert.

Három darab háromliteres Coca-Cola-t

Hat darab fél literes Skol Super kilenc fokos sört.

Vannak éttermek ahol 7-8 fontért annyit eszel amennyi beléd fér.Egy átlag éttermi fogás 6-9 fontig van. Az ASDA éttermében egy Fish and Chips 6 font plusz egy fontért kapsz egy félliteres poharat amit az üdítő automatánál annyiszor töltesz ahányszor akarod.

A készételekből egy negyven dekás az másfél fonttól két és fél fontig van de családi egy kiló húsz dekás csomagban 4fontért megkapható és egy három fős család bőven jóllakik belőle.

Ha valaki otthon akar főzni valami jót annak most ajánlok egy olcsó és gyors ételreceptet.

Tehát. A Sainsbury’s-ben venni kell egy csomag Cooking Bacon-t. Ez szeletelt sonka csak nem szabályos szeletek hanem különböző nagyságú szeletek darabok. Hatvanhét dekás csomagban árulják 1font 7penny-ért. Kell még fél liter tejszín ami 1font 70penny. Fél kiló orsótészta 45penny. Egy üveg Pesto szósz 90penny.

A bacont apró darabokra kell vágni és serpenyőben megpirítani de puhára nem kiszárítani. A tésztát addig megfőzni és minden alkotórészt összekeverni.

Ez mindösszesen 4font 12penny. A tésztát és a Pestó szószt mi a Family Bargain-ban vesszük a Staples Corner-nél. Így még a 6 fontig belefér két sör.

Ha mindent a Sainsbury’s-ben veszünk meg akkor sincs 6font az egész.

Ennyi a vásárlóértéke itt egyórai minimálbérnek. Az állítólag nagyon drága Londonban.

Régi mániám az is hogy ellentmondjak annak a vélekedésnek hogy a gépesítés emberi munkaerőt vesz el és munkanélküliséget okoz. 
Régen volt ugye az ipari forradalom kezdték beállítani a szövőgépeket a bányagépeket a gőzgépeket. A világ nem volt rá felkészülve lett is ugye munkanélküliség meg géprombolás. Aztán egy Stephenson nevű ember megcsinálta az első vasutat. Onnan kezdve a kötött pályás személy és teher fuvarozás elképesztő számú munkaerőt szívott fel. A sín és mozdonygyártástól a vasútépítésig annak működtetéséig az utasellátótól a postai feladatokig beszállítók stb... 
Még vastagon tartott a nehézipar szárnyalása mikor egy Benz nevű mókus csinált valami nem kötött pályás önjáró szerkezetet. Röpke 130 év alatt olyan iparág fejlődött ki hogy nem túlzok ha a hozzákapcsolódó logisztikával együtt milliárdra teszem a foglalkoztatott munkaerőt az autóiparban. 
Végül pedig napjaink. 
Egy kalap alá veszem a számítógép és telefon ipart de mindegy is lényeg hogy százmillióknak ad munkát és folyamatosan bővül. 
Ez a három iparág amit említettem nem egymás kiváltására avultatására van hanem egymás segítésére korszerűbbé tételére mert jól látható hogy szorosan összefüggenek és egymást gerjesztő tényezők. 
Folyamatosan munkaerőt szívnak fel és a piacok bővülnek. 
Csak arra gondoljunk hogy Kínában 40éve gyakorlatilag nem volt autó magánkézben. 
Harminc éve Europa közepén Magyarországon 15 évet kellett várni egy vonalas telefonra és 5 évet egy elavult Ladára. 
Szóval ne temessük még a kőolajat és ne legyünk géprombolók. 

A neten számtalan fórumon hozzászóltam már olyan témákhoz ami kongatja a vészharangot a kőolaj felett. Sokszor kifejtettem már hogy a világ olajban fürdik.  Hatalmas olajmezők vannak még egyrészt felfedezetlenül másrészt kiaknázatlanul nevezzük ezeket bárhogy hagyományos vagy nem hagyományos kitermelésűnek. A technológiák fejlődése az olajnagyhatalmak átrendeződését hozza. Aki elherdálta az olajvagyonát az visszasüllyed a szegénységbe akik jól fektették be azok továbbra is prosperálnak. 
Egyébként eddig sem az olaj hiánya okozta a drágulást hanem a felhasználói igények növekedéséből származó finomítási kapacitás hiánya. 
Még egy járulékos haszonnal jár mindez. Az új finomítók és az új kitermelési technológiák munkaerőket fognak igényelni. 

Mindig felbosszant és röhögök az olyan összeesküvés elméleteken amik terjednek mint a pestis hogy már feltalálták a vízzel működő autót meg az örökmozgót meg az örök fiatalság titkát de hát az olajlobbi minden ilyet legyilkol eltüntet bebetonoz jobb esetben megvesz. 
Ez mind úgy hülyeség ahogy van. 
Ennél csak az nagyobb hülyeség hogy sokan a megújuló szél, víz, nap, trágya, széna-szalma, fű-fa-virág erőművektől várják a csodát. Ha ezeknek a jelenlegi kapacitását több ezerszeresére növelnénk akkor is a világ energiaigényéhez jelentéktelen mértékben járulnának hozzá. 
A legnagyobb veszély a kitermelésre a politikai instabilitás. 
Számtalan módszer van egy ország politikai berendezkedésének megváltoztatására akár gazdasági, titkosszolgálati, akár fegyveres úton de bármelyiket is válasszák nagyságrendekkel olcsóbb mint a világ közlekedését átállítani bármilyen más alternatív hajtásra. 

Az olajlobbiban sem hülyék ülnek. Nem kell nekik energiát és pénzt beleölni a többi ágazat ellehetetlenítésébe. TUDJÁK nagyon pontosan TUDJÁK hogy a kőolajnak NINCS alternatívája. 
Nem hiszek a csodákban, az itt-ott felröppenő csodás találmányoknak amik levegővel mennek benzint termelnek a kipufogón pedig aranypénzek hullanak. 

Csak két példa a kőolaj kiváltására

A hidrogén

Amennyi energia nyerhető a hidrogénből majdnem annyi kell az előállításához. Tárolni vagy mínusz 250 fokon lehet vagy ugyanennyi nyomáson annyit, ami feleannyi futásteljesítményhez elég mint egy tank benzin. 

Etanol

Ha az USA egyéves teljes kukoricatermését etanollá alakítanánk az talán elég lenne az USA egy napi üzemanyag igényének kielégítésére. 

Pedig ötleteim nekem is lennének. Itt ülünk egy iszonyú nagy 4000fokos belső hőmérsékletű tűzgolyón és energia ínségről beszélünk. Ki kell aknázni. Hajrá. 
Hogyan? Mittudom én. Én az ötletet adtam a többit oldja meg más. 

Tehát akkor a termőföld. Vagy inkább a TERMŐFÖLD. Az a csodálatos gazdag magyar termőföld. A (jó) édes anyaföld.

Akkor nézzük meg miért is vagyunk úgy elszállva a magyar termőföldtől. Itt is bevezetőként meg kell vizsgálnunk néhány alapvetést. Mitől jó a föld mitől terem sokat? Ebben az esetben fokozottan igaz a mondás hogy semmiből csak semmi lesz. A föld akkor terem gazdagon ha tápanyagokban gazdag. Talán mindenki látott már sárgaföld kupacot. Még a gyomnövények is csak évek múlva tudnak rajta megteremni. A sárgaföld az abszolút terméketlen föld. A szántóföldön minél feketébb és minél vastagabb a fekete föld annál többet terem. Mitől fekete a föld? A lebomló növényi és állati maradványoktól. Ez származhat szerves trágyából vagy a termesztett kultúrnövények aratás utáni maradványaiból a gyökerekből esetleg szár és levélmaradványokból. Van amikor zöld trágyát is visszaforgatnak a földbe. A zöldtrágya gyorsan növő nagy mennyiségű szárt és levelet adó növények beleszántása a talajba. Tehát ettől lesz gazdag és bőtermő a föld. Jó lenne ha ilyen egyszerű lenne.

Mi kell még a vastag fekete termőréteg kialakulásához? Jó vízmegtartó (nem homok) kötött föld és még egy talán kicsit meglepő dolog. Síkvidék. Ez utóbbin állapodjunk meg egy kicsit. Miért feltétel a sík vidék?

Ha valaki körülnéz a Dunántúl dombos szántóföldjein szántás után egy jellemző dolgot megfigyelhet. A dombok teteje oldala sárga a völgyek feketék. Miért? A talaj erózió miatt. Az esővíz az olvadó hólé lemossa a termőtalajt a völgyekbe. Ezt a folyamatot lassítani lehet de megakadályozni nem. Valamikor a téeszesítés előtt mikor a földek magántulajdonban voltak a parasztgazdák gondosan ügyeltek rá hogy a dombokat keresztben szántsák mert így a szántott barázda nem vezette le a vizet a völgyekbe hanem az esőtől vagy hólétől összegyűlt víz megmaradt a barázdában és lassan leszivárgott vagy ha túl sok volt átbukott az alatta levőbe és ott szivárgott le. Ez javította a talaj vízháztartását és lassította az eróziót. Aztán a téeszesítés után megszűnt a tulajdonosi szemlélet  hegynek fölfelé hosszában szántották a dombokat és a barázdában leszaladt az esővíz is meg a termőföld is.Valóban vannak a Mezőségben az Alföldön meg még néhány helyen kiváló termőföldek de a kiszámíthatatlan szélsőséges időjárás megkérdőjelezi ezeken a rendszeresen jövedelmező gazdálkodást. Egyszer az aszály máskor a pont síkvidékeket sújtó belvíz küldi padlóra a gazdákat. Erre építeni erre valami csodafegyverként tekinteni ami majd Magyarországot felvirágoztatja enyhén szólva is dőreség.

Ennek tükrében akkor nézzük meg hogy hol vannak jó termőföldek Magyarországon. Vegyük ki a dombvidéket az erdőket a homokot a szikes talajt a nem művelt területeket ami megmaradt azt arányítsuk Európához. Körülbelül azt az arányosságot kapjuk mint bolha faszán a pattanás. Európa nagy ívben tesz a jó magyar termőföldre.

Tudomásul kell venni hogy Európában élelmiszer túltermelés van. Ebbe Magyarországnak piacot találni kicsi az esély. Európa ipari nagyhatalma Németország és Anglia. Minőségi élelmiszert mint tejtermék húsáru Franciaország adja. Gabonafélét búzát kukoricát nagy mennyiségben olcsón Lengyelország állít elő. Nagyrészt sík vidék és óriási területekkel rendelkezik.

Magyarországot  mezőgazdasági nagyhatalomnak kikiáltani egyszerűen hazugság. Azon a kevés valóban jó minőségű termőföldön ami van azon is a szentháromságot a munkaerőt nem igénylő gabonaféléket kukoricát búzát és napraforgót termelnek. Persze lehetne kapásnövényeket is termeszteni csakhogy azt az izraeli kibucok olcsóbban előállítják. A magyar mezőgazdaság ami egy mesterségesen felpumpált túlértékelt ágazat volt az átkosban az mostanra a nemzetgazdaság jelentéktelen tényezőjévé vált. Ennek ellenére még mindig valami misztikus köd lengi körül és valami csodafegyver egyeseknek.

Fel kéne már ébredni.

A következő részben megbeszéljük hogy a nagyfokú gépesítés vajon valóban munkahelyeket szüntet meg?

Most néhány olyan dologról szeretnék beszélni ami időről időre felbukkan a közbeszédben és makacsul tartja magát. Én egetverő hülyeségnek tartom ezeket a felvetéseket most leírom róluk a véleményem aztán lehet elgondolkodni..

Az első a vízkérdés.

Több fórumon hallottam már azt a vélekedést hogy a víz hamarosan stratégiai fontosságú cikk lesz és háborúk fognak érte kitörni és hogy drágább lesz mint az olaj meg hogy Magyarországon olyan vízbázis van amiből gazdag ország lesz, jön majd a kánaán dől a pénz az országba.

Nézzük meg közelebbről a kérdést és tisztázzunk néhány alapvetést. A föld édesvíz készlete mind az óceánokból-tengerekből származik természetes párolgás következményeként. Egyszerű a történet a nagy vízfelület párolog ebből felhők lesznek amit a szelek kitolnak a szárazföldek fölé ott csapadék formájában lehullik majd legnagyobb részüket a folyók visszaszállítják az óceánokba-tengerekbe. Kisebb részük leszivárog a talajba. A magasabban megmaradó az talajvíz lesz a mélyebb rétegekbe leszivárgó jó esetben ásványvíz a még mélyebbre jutó meg termálvíz. Nem ilyen egyszerű de majdnem

Itt mindjárt megragadnám az alkalmat hogy egy kiemelkedő vízhez kapcsolódó elképesztő ökörséget cáfoljak. Többször és több embertől hallottam már hogy Budapesten azért esik az eső mert a Duna lehúzza. Nem tudom hogy terjedhetett el ez a baromság de makacsul tartja magát. Józan paraszti ésszel belegondolva ha ez igaz lenne akkor az óceánok fölül sohase jönne ki felhő a szárazföldek fölé mert ha akkora víz nem húzná le akkor semmi. Majd pont a tengerekhez képest hajszálnyi Duna húzza le. Na ne.

Szóval a víz az megújuló erőforrás vannak csapadékosabb és kevésbé csapadékos időszakok de Magyarország vízkészletének legnagyobb része nem helyben keletkezik. Az ország gyakorlatilag egy tölcsér amibe sok folyón befolyik a víz és két folyamon kifolyik. Ha nem tud elég gyorsan kifolyni akkor vannak árvizek. Ennek a vízmennyiségnek csapadékból és helyi forrásokból kevesebb mint 5%-a keletkezik. A magyar víz semmivel sem különb vagy jobb vagy földrajzi helyzetből adódóan stratégiailag kívánatosabb mint a környező országok vízkészlete. Ha bárhol a világban egy iparilag fejlett ország vízhiányban szenvedne akkor véleményem szerint három másodpercen belül kifejlesztenének egy tengervizet sótalanító berendezést ami gazdaságosabb lenne mint Magyarországról akár csővezetéken akár tartályhajón vizet vinni oda. A szegényebb országokban valós probléma a környezetszennyeződésből adódó vízminőség romlás de ők megfizetni nem tudnák a víz importot pláne nem Magyarországról. Vannak olyan országok ahol az ipar vízfelhasználása túl nagy. Ott bármikor megoldható az ipari és lakossági vízhálózat szétválasztása vagy egyszerűen az ipari létesítmények tenger-oceán mellé telepítése. Hiú ábránd az hogy Magyarország vizet fog exportálni sőt tudomásom szerint néhány határ melletti megye már Romániából kap ivóvizet.

Az ásványvíz exportunk bármilyen kiváló is a magyar ásványvíz a költségvetés szempontjából jelentéktelen bevételt hoz. Elsősorban az elégtelen marketing miatt. Nem tudunk neki piacot szerezni.

A gyógyvízre valóban lehetne turizmust építeni. Egyetlen probléma van csak. Pénzt kéne beletenni. Sokat. Ma már nem úgy megy mint a Tenkes Kapitány valamelyik epizódjában hogy a falubeliek kimennek a határba a gyógyvízben dagonyázni egyet. Erre már szolgáltatások tömkelegét kell ráépíteni. Milliárdokért. Miért nem lehet ezt megtenni? Egyik ok a magyar vállalkozói mentalitás miszerint a ma befektetett pénzt holnap már vissza kell kapni megtízszerezve. A másik hogy egyáltalán garantálva legyen a megtérülés. Ahhoz pedig jogbiztonság kell nem pedig olyan ötletelő törvénykezés ami ma Magyarországon van mikor magántulajdonokat, befektetéseket egy tollvonással lehetelenítenek el lásd trafikmutyi. Ilyen politikai környezetben épeszű ember nem kockáztatja a pénzét.

Szóval mindent összevetve mi mutat afelé hogy országok vízhiányban szenvednének? Ha mégis így lenne miért magyar vizet vennének? Magyarország jelen pillanatban mennyi pénzt tudna áldozni a vízkitermelés és főképp szállítás anyagi feltételeinek megteremtésére? Persze reménykedni lehet meg ábrándokat szőni hogy majd a víz…

Merj nagyokat álmodni Magyarország.

Következő rész a magyar termőföldről fog szólni.

Aknafedelek.

Ez a poszt folytatása az útépítésről írott résznek mert az út minőségén kívül elsősorban az aknafedelek nem megfelelő szintbehelyezését szokták szidni az autósok. Elnézést ha egy kicsit száraz szakmai nyelven íródott, elsősorban azok fogják érteni akik az építőiparban dolgoznak.

Bármilyen furcsa a  csatornaaknák megsüllyedéséért azok felelősek akik kitalálták az aknaépítés technológiáját.

Régen az aknakamrák monolit betonból épültek vagyis egy körzsalu (ramonád) köré földnedves betonnal felbetonozták az aknakamrát egy méter magasra majd rátettünk egy nagyszűkítőt ami 100cm-ről szűkített 80-ra majd 80-as gyűrűkből felépítettük tovább és a végén jött rá egy 80-ról 60-ra szűkítő és a fedlap. Komoly hátránya volt a szisztémának hogy  az aknabetonozás után meg kellett várni a másnapot míg megköt a beton vagyis aknabetonozás után egyszerűen nem lehetett továbbhaladni a csatornázással mert a friss betonra nem lehet aknát építeni.

Viszont a monolit aknakamra egy jól tömörített földre ült rá nem volt jellemző hogy megsüllyedt.

Az aknafedlap szintbe helyezése nem a csatornaépítők feladata hanem az útépítőké kivéve ha csak a csatorna nyomvonala van kiásva és a helyreállítást is a csatornázó cég vállalja. Ebben az esetben jellemzőbb volt hogy a fedlap körül süllyedt meg az úttest és a fedlap magasabbra került. Ugyanis az árok visszatöltés utáni tömörítése hagyott némi kívánnivalót maga mögött.

Ha az teljes útfelület új aszfaltot kapott azt általában útépítő cég végezte és ők inkább jellemzően lejjebb hagyták a fedlapokat. Ezért régen mindkét hiba előfordult míg ma már inkább a megsüllyedt akna fordul elő inkább.

Miért?

Egyrészt mert szigorúbb lett a tömörségellenőrzés valamint garanciát követelnek a megrendelők olykor több évre is a süllyedés javítására. A XVII. Kerületben a Zrínyi utcába öt éven keresztül minden évben legalább háromszor jártam vissza süllyedést javítani.

A másik és legfőbb ok az előregyártott aknakamrák kötelező bevezetésének és a lerakás technológiai előírásának köszönhető.

A lerakás folyamata a következő.

A gép kiássa az akna helyét majd az akna alatti földet vízmértékkel milliméter pontosan elhúzzák lesimítják.

Itt van a kutya elásva. Ugyanis ez a föld soha nem egy keményre tömörített föld. Mert azt nem lehet ilyen pontosan szintre húzni. Kicsit mindig mélyebbre szedik és némi laza földdel beállítják a szintet. Erre kerül az előregyártott aknakamra aminek a magassága adott ugyanis az egyik oldalát a már lefektetett csőre kell ráhúzni. Beteszik ráhúzzák a csőre majd szintet mérnek. Általában alacsonyabb mert nyom egy kicsit a laza földön. Akkor kiveszik alászórnak még egy kicsit majd vissza az aknát. Ha ez kész akkor azonnal felépítik rá a gyűrűket szűkítőket és körbetöltik hogy máris tudjanak tovább haladni.

Teljesen világos hogy mikor elkészült az út akkor a fedlapon áthalad egy kamion vagy kukásautó akkor az jó eséllyel megsüllyed.

Egyetlen módon lehetne ezt a technológiai bakit megszüntetni.

Az akna helyének kiásása után ledöngölni a földet és 1-2 talicska gyenge betonnal beállítani a szintet. Csak annyi cement kéne bele ami kötés után egy jól tömörített föld szilárdságát adja.

Ennyin múlik csak. Ugyanúgy fel lehetne építeni hiszen a tovább haladáskor a gépek mindig megközölik az aknát soha sem mennek rá.

Két okból kell előregyártott aknakamrát csinálni . Egyrészt a gyorsabb építés érdekében másrészt ez a garanciája a vizzáróságnak is.

Csak míg Magyarországon egy kéttonnás mixerbetonból készült aknakamrát használnak addig itt Angliában egy papírvékony műanyag kb 1kilós kamrát használnak amit földnedves betonba ágyaznak. Nem süllyed meg.

Az aknafedeleknek van még egy mindenki által ismert hibája nevezetesen hogy billegnek és ha áthajt rajtuk egy autó akkor messzire hallatszik a hangjuk. Megintcsak Angliára kell hivatkoznom ahol már régóta megoldást találtak a problémára. Rájöttek arra az egyszerű tényre hogy a háromlábú szék nem billeg. Tehát a háromszög formájú aknafedlap sem. Ezért két háromszög fedlapot lazán összecsavaroznak és máris kész a billegésmentes négyszögletes aknafedél.

Körülbelül ennyi.